Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-02-23 / 14. szám
3ÉIX. évfolyam. ......- —----------Szekszárdi J937* február 23. (Kedd) .______________________14. szám. Sz erkesztőséé és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetésl dl(< Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton, előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.} Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milHmeter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, . Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint nyllttér soronként 60 fillérbe kertit. Tlnektek szől! Irts: Jánosi György. Minden parlamentárismusnak megvan a> a vaszólye, hogy a polgári jogok egyenlősége megnyitja a lehetőséget annak, hogy olyanok harapjanak bele a politika kérdéseibe, akiknek nem áll ai jól, akiknek sem szellemi, sem lelki, sem más egyéb rátermettségük nincs arra, hogy magasabb, nemzetet érintő kérdések felett döntsenek. A politikai kontárok égési hadát moigósitja a parlamentárizmnsból önként folyó egyenlő szabadság elve és nem egyszer megtörténik,, hogy olyanok érékeinek a magasba, akik elszomorító tehertételei a nemzet fejlődésének, biztos haladásának s kivételes rendelkezések korlátján belül görcsösen ragaszkodnak minden külső törvényhez, mely benső rátermettségük hiánya mellett mégis felszínen tarthatja őket. Politikailag teljesen érett nemzet életében nem történhet az meg, mert a választók egészségesen gondolkozó serege már a jelölések alkalmával eldönti, hogy ez, vagy az a magaajánlgatta kiválóság nem való oda, ahova kézzel-láb- bal kapaszkodik és törtet. A mai kor általában a szerénytelenségek kora, amikor a szellemi képtelenségeket és a hazafiasság mély értékeit és érzéseit ügyesen el lehet takarni. Nagy mondások, nagy iráBok, mindenütt nyíltan, vagy titkon suttogó, mások érdemeit bemocskoló handabandázások ideig- óráig feltétlenül sikerig vezethetnek. A társadalom nem gondolkozik. Szereti a bombasztokat s csak akkor szisszen fel, amikor bekövetkezett a helyrehozhatatlan kár, vagy talán még akkor sem, mert nem mérlegeli, hogy ekkor, meg ekkor ,mi történhetett volna? Fogad mindent ngy, ahogy van és nyögi nyugodtan a maga felelőtlen tetteinek, elhatározásainak eredményeit. Vannak azonban olyanok, akiket nem lehet félrevezetni. Olyanok, akik megmosolyogják, ha azt látják, hogy mekkora buzgósággal és könyö- köléssel izzadnak némelyek! Hogy sürögoek-forognak, hajlonganak és és fenhéjáznak! Két kézzel verik a maguk dicsőséges mellét hazafiasságról, társadalomnak használásról, önzetlen munkáról s ha megbolygatjuk múltjukat, titkos gondolataikat kikövetkeztetjük, bezárt tenyerükbe egy pillantást vetünk, akkor látjuk, hogy a hétszer írásban igazolt hazafiasság, a közért való önzetlen lelkesedés egy túlbuzgó akarnok átlátszó személyi érdeke, amihez sem a hazának, sem a közéletnek semmi köze. De az egészségesen gondolkodó m*gyzr nemzetet sem lehet félrevezetni 1 A magyar társadalmi élet jellege az, hogy minden politikai szélhámosságot eltűr ideig*óráig. Szemrebbenés nélkül siklik át azokon a nagy ígéreteken, amelyek elhangzanak, bólogat azoknak, akik teleszájjal hangoztatnak tiszta közéletet és csak azért, hogy amikor tolvajt kiálta nak, másokat megrágalmaznak, maguk annál messzebb futhassanak és a maguk hétszer gyanús manipulációjáról eltereljék a figyel met. Am azért ez nem jelenti azt, hogy nincs tisztában az eltitkolt, át- hamisitott lélek és élet kellő tartalmával s egyszer figyelmezteti is a megtévedteket. Egyszer. Keményen. Ahogy ez keresztyén társadalomhoz méltó. Vagy azt gondolják az ilyenek, hogy lehetséges az ebben a szerencsétlenségei közt is nemesen nagy Magyarországban, hogy elferdüljön az ízlés, az ítélőképesség és azok üljenek e nemzet nyakára ismét, akik ott ragyogtak a felfordulás éheB sár kányái mellett ? A Kun Béla és Károlyi báránybégetése kit fog még- egyszer megtéveszteni azok közül, akik kiszabadították ezt a nemzetet a halálos veszélyből? Vájjon nem állanak résen ugyanazok ugyanazzal a hazafiassággal, ugyanazzal az éberséggel a magyar nemzet történelmi, szent eszményeinek őrtüzei mellett? Hát nem a múltja szerint kell megítélni azokat, akik a jövőre nézve sokat, talán mindent ígérnek? Van egy mesém. Arról szól, hogy egy királyi lakomán mindenki fel köszönti a királyt. De a királynak olyan falat ajándékoznak, amely írásban vetíti le a beszélő háta mögött azt, amit a beszélő valóban gondol. A magyar közélet ez a király és a magyar hazafiság az a fal, amely megmutatja azok benső értékét, akik megjelennek a nyilvánosság előtt, vagy törtetnek a nyilvánosság elé. ők beszélnek, robognak, izzadnak, loholnak, törlik Üstökűket, gőzölögnek, verekszenek, vitáznak, véleményt leadnak, ítélnek, bíráskodnak, megölnek és éltetnek. Hát csak csinálják. A mi kötelességünk az ilyen szereplések mögé odaálli- litani a mindent megérző, feltáró hazaszeretet csodafalát és levonni a következtetést. Azok pedig, akik provokativ fellépésükkel immár a türhetetlenségig fokozzák a közvélemény úri eljárá sát, vigyázzanak, mert maguk hívják ki maguk ellen a végzetet I E hazában csakis a nemesen és önzetlenül áldozatra kész érzések és készségek juthatnak érvényesülésre, juthatnak el a közvélemény tiszteletére I Az ezekkel ellenkezők pellengérre 1 A borfogyasztási adó telles eltörlését országos nagygyűlésen követeli a magyar szőlőgazdaság A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a súlyos borértékesitési helyzet következtében szükségesnek és indokoltnak látja, hogy a bortermelés érdekeltjei a legnagyobb ősz- szetartással lépjenek fel a nyomasztó borfogyasztási adó ellen. Ebből a célból az ország összes szőlősgazdáit demonstrativ nagygyűlésre hívta össze, amelyet folyó évi március hó 21-én délelőtt fél 10 órakor fognak megtartani a Corvin Mozgófényképszinházban (Budapest, Üllői ut és József körút sarok). A nagygyűlésen az ország összeB borvidékeinek kiküldöttjei, a borvidéki országgyűlési képviselők és felsőházi tagok jelenlétében fogják követelni a kormánytól ennek az indokolatlan és antiszociális adónemnek | teljes eltörlését. Wosinszky Mór halálának har- mincéves évfordulója E hó 22-én volt harminc esztendeje, hogy Wosinszky Mór szék szárdi apátplebános, az európai hirü archeológus, rövid ideig tartó tüdőgyulladás után örök álomra hunyta le szemeit. A kiváló pap, a hires tudós, az imponáló megjelenésű férfi halála mélyen megrendítette nemcsak hozzátartozóit és híveit, hanem a pécsi egyházmegye papságát és a magyar tudományos világot is, amelynek a megboldogult a külföldön is jól ismert és nagyrabecsült tagja volt. Szekszárd és a vármegye közéletének vezetősége kegyeletes kötelességet teljesített . akkor, amikor megjelent az évforduló I alkalmából a szekszárd belvárosi ple ] bániatemplomban a megboldogult lelkiüdvéért bemutatott gyássisten tiszteleten, amely bevezetője volt ar nak az akciónak, amellyel Wosin szky Mór emiékét szülővármegyéj« valamint papi működésének utols székhelye megünnepelni és megöri kiteni kívánja. Wosinszky halálána harmincéves évfordulójáról vasárna este megemlékezett a rádió is, a hire közlése előtt méltatva a nagy tudó munkásságának jelentőségét. Az évforduló alkalmából mi i ismertetjük Wosinszky Mór életé hogy az a nemzedék íb tiszteleti* | emlékezhessék róla, amelynek nei I volt szerencséje őt ismerni. Wosinszky Mór igen előkelő, ői I régi lengyel főnemesi családból szál mázott. Atyja, dr Wosinszky József a múlt század első felében a lengyel szabadságharc leverése után hazájából menekülni volt kénytelen. Mint lengyel menekült végezte egyetemi tanulmányait és Magyarországon kezdte meg orvosi működését. Itt vette nőül egy előkelő dunántúli család lányát, nemes Glatz Máriát és házassága után pár évre Tolnán telepedett le. Itt született az 1854. évben Wosinszky Mór, aki szüleivel együtt szülőhelyének temetőjében alussza örök álmát.' A gimnáziumot Kalocsán kitűnő eredménnyel végezte, majd a papi pályára ment és a pécsi hittudományi főiskolára vették fel theologusnak. Tanulmányainak befejezése után Du- lánszky Nándor pécsi pÜBpök az 1877. évben szentelte fel áldozópsppá. A kiváló tehetségű fiatal lelkész kevés ideig volt káplán, mert az 1880. évben Lengyelen, 1885 ben Závodon, 1887 ben A páron lett plébános, 1888- ban kerületi esperes, míg a szekszárdi plébániát az 1894. évben nyerte el. Eleinte az egyházi irodalom terén működött, majd különféle utazásairól jelentek meg igen érdekes útleírásai. Közben tanulmányútjai eredményeképpen a régészet kezdte érdekelni és éveken keresztül búvárkodott a rendelkezésére állott tudományos irodalomban. Archeológiái tudásának tökéletesítése végett tanult meg olaszul, franciául és angolul. Gróf Apponyi Sándor támogatásával fogott hozzá a nagyszabású len- gyeli őskori telep feltárásához és a tízévi lengyeli ásatások eredményét a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiái Bizottsága adta ki „Leletek a lengyeli őskori telepről“ című kétkötetes munkában. Wosinszky Mór olyan imponáló tudásu archeológus volt, hogy Wir- chow Rudolf, a világhirü tudós azzal tisztelte meg, hogy munkatársává szegődött és a Das praehistorische Schanzwerk von Lengyel, seine Erbauer und Bewohner című háromkötetes nagy munkájához az embertani részt tartalmazó függeléket ő irta meg. A lengyeli óriási pre- hisztorikus telep kiaknázása után egész Tolna vármegyét átkutatta. Kutatásának eredményét: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig című muokájának két vaskos kötetében publikálta, ö fedte és tárta fel a cikói bronzkori és népvándorláskori telepeket íb, amelyek tárgyai a Nemzeti Museum éB a szekszárdi vármegyei museum büszkeségei. Régészeti irodalmi működésének elismeréséül a Magyar Tudományos Akadéma az 1882. évben megválasztotta levelező tagjává. Az 1890. évben a müncheni anthropológiai társulat levelező, 1891-ben a római ar- kádiai akadémia rendes tagja lett. Részt vett 1895 ben gróf Zichy Jenő köaépázsiai expedíciójában, mint régész. Ugyanezen évben gróf Apponyi Egyes szám ára 12 filléra
