Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-02-13 / 11. szám
XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937 február 13. (Szombat.) 11. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőséi; és Idádé hivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ _ _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés! difak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.1 Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mlBiméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér.' Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. Szekszárdiéi Szombathelyik Kozma Miklós volt belügyminisz- ter csütörtökön díszpolgári oklevelének átvételére Szombathelyre érkezett és ez alkalommal részletesen megindokolta miniszterségéről és mandátumáról való lemondásának okait. Beszéde elején utalt arra, hogy Gömbös Gynla bizalma két éve hívta el őt a miniszteri székbe, amikor Gömbös és Eckhardt hangsúlyozták, hogy a belügyi tárcát közérdekből kötelessége elvállalni. Eckhardtnak ekkor annyiban volt különvéleménye, bogy a belügyi tárcát csak a válasz táBok után akarta Kozmával vállaltatni, mert ellenesetben a belügyminiszternek olyan politikai tehertételt kell magára vond, amely helyzetét erősen megrontja. Gömbös Gyula közérdekre való hivatkozással azonban azonnalra hívta és ő a meghívásnak eleget is tett. Bár a választások alatt mindent megtett a túlkapások meggátlására, a választások kimenetele mégis azzal az eredménnyel járt, hogy a kisgazdapárt brutálisnak és pártoskodóúak tartotta őt. Ilyen körülmények közt kialakult az első számú politikai tehertétel és nemsokára egy második is, amelynek konzekvenciáit le akarta vonni, de a politikai élet vezetőférfiai elvárták tőle, hogy közérdekből a helyén maradjon. A nyár folyamán megszületett a gyüléstilalmi rendelet. A parlament nem ülésezett, a spanyol eredmények hatása érezhető volt és az ország vezetésében egy halálosan beteg mi niszterelnök heroikusán kísérletezett, hogy tovább kormányozhasson. A helyietet — úgymond Kozma Miklós — i úgy ítéltem meg, hogy ilyenkor minden gyűlés éles agitációval jár és bomlasztó terveknek nynjt lehetőséget. Bár Eckhardt Tibor szombathelyi beszédében igyekezett engem Darányi Kálmánnal szembeállítani, én sem a nyár folyamán, sem elóhh, sem utóbb a miniszter- elnökkel nem állottam szemben. Egyéni szempontjaimmal nem törődve vállaltam a iegodiósusabb szerepet is és a gyüléstilalmi rendelet meghozta számomra a harmadik politikai tehertételt. Nemcsak ekkor, hanem később is megvolt bennem a szándék, hogy Darányi Kálmán kabinetjéből kimaradjak. A kormány megalakulásakor kértem Darányit, hogy december első felében mentsen fel és lemondási kérésemet közvetlenül karácsony előtt megismételtem. Ebben az időben történt Tolna megye közgyűlésén az ellenem indított támadás. Eszel a támadással kapcsolatban utalt Kozma Miklós arra, hogy mikor a miniszteri székbe került, szakértő^ bevonásával maga igyekezett megállapítani, nem forog-e fenn öszszeférhetetlenség. A kérdés alapos megvizsgálása ntán maga Gömbös Gyula jelentette ki, hogy összeférhetetlenségről nem lehet szó. összeférhetetlenségi önbejelentését a ház is visszautasította, mert a Klein Antal beszédében felhoioitakat nem tartotta önbejelentésre alkalmas tényállásoknak. Minthogy lemondásához rosszakaratú kombinációkat fűitek, rész letesen ismertette beszédében a MTI és a rádió ügyét. Hogy egy miniszter számára milyen okból alakulnak ki politikai tehertételek, az mellékes — folytatta to vább Kozma, Nekem kialakultak és én az ősztől kezdve tudtam és éreztem, hogy el kell mennem, mert semmi szükség sincs arra, hogy a politikai életben felszínen és felszín alatt az én miniszterelnökségem körül politikai hisztéria alakuljon ki. Ha egy miniszter bármi okból idáig jut, az ne keresse az igazát, hanem menjeD. Darányi kormánya nagy történelmi feladat előtt áll, ai uj alkotmányjogi kérdéseket kell megoldania. Ezeknek a megoldásához kormánynak és parlamentnek nyugalomra van szüksége. Én, agy látszik, akadálya vagyok, hogy ez az atmoszféra kialakuljon. Eckhardt Tibor és pártja legalább is kijelentette, hogy elvi harcról van szó és hogy Darányi Kálmán útjába nem kíván egy szalmaszálat sem tenni, sőt vele együtt akar működni. Én e kijelentéseket komolyan veszem és magamat mint zavaró mo mentumot a mindenki szemében kívánatos politika utjából eltávolítóm. Hogy miniszterségem egy ilyen po litika kialakításában akadály volt-e vagy csak ürügy, ast a jövő mutatja meg. Ha osak ürügy voltam — végzé beszédét Kozma Miklós — lemondásom annyit mindenesetre megért, hogy az ország tisztán lásson. Én elmegyek, mert nem a magam igazát keresem, hanem a közérdeket akarom szolgálni. Wosinszky apát halálának harmincadik évforduláia Dr Perczel Béla alispánnál a napokban értekezleten tárgyaltak Wosinszky Mór szekszárdi apát- plebános, az európai hirü archeológus halálának harmincéves évfordulójáról és a vármegye tudós fia emlékének megörökítéséről. Az 1907. évi február hó 22-éu halt meg aránylag fiatalon, Szekszárd kiváló lelkipásztora és a harmincadik évforduló alkalmából ünnepi gyászistentiszteletet mondanak a szekszárdi belvárosi r. k. templomban a lelke üdvéért. Még a tavaszon nagyszabású kul- turdélatán keretében ünnepük majd az emlékét és szaktudósok méltatják majd munkásságát, amelynek eredményeképpen számos bel- és külföldi tudományos társaság tisztelte meg tagságával. Elmondják majd miképpen tárta fel Wosinszky a szekszárdi vármegyei muzenm világhírű kincsét, a lengyeli őskori leletet, melynek feldolgozásához nem kisebb tudós siegődött hozzá társnak, mint a nagytekintélyű Mommsen. Felelevenítik gróf Zichy Jenő őshazaku- tató expedíciójában betöltött szerepét és ezen az oroszországi és ázsiai kutató utján tett nagy értékű megállapításait és azokat a fáradozásait, amelyekkel megteremtette Apponyi Sándor, a lengyeli gróf áldozatkészsége segítségével a szekszárdi múzeumot. A felmerült terv szerint az előkészítő bizottság elkéssitteti Wosinszky apát és gróf Apponyi Sándor művészi bronzarcmását és azt ünnepi keretek közt fogja elhelyezni a szekszárdi muzeum előcsarnokában, ahol emléktábla is hirdeti majd a museum e két mecénásának a halhatatlan érdemeit. I A mull és a jövő embere Ma, amikor mindenütt a rombolás szelleme vess körül bennünket, ma, amikor a világ a pusztulás képét tárja elénk, amikor már-már elveszítjük hitünket a jövő helyes kialakulása iránt, akkor ma nincs szentebb kötelességünk, mint egymás támogatása éB erősítése, úgyhogy a szeretet melegével vonjuk magunkhoz a gyengét, a hitét vesztett embert és a vas törvényszerűség kérlelhetetlen érveivel azokat, akik még mindig nem hiszik, hogy minden uj nap olyan uj erőket hoz, amelyek túlszárnyalják, avagy megújítják a tegnapokat, akik még mindig bálványimádói mindennek ami régi és még mindig ott vesz* I tegelnek és ott mutatnak be áldoza- | tokát a régi sátor tépett vásznai alatt. Pedig az élet nem ismer megállást, öröktől fogva változó az emberi arc és öröktől fogva fejlődő, szélesülő az emberi értelem is. Az emberiség hatalmas bárkája a régi vizeken vesztegel, ernyedt kötelei a pattanásig megfeszülve fogják görcsösen a partot, küszködik a vitorláit dagasztó uj szelekkel, ismeretlen viharokkal. Nagy a harc, héroszi a küsdelem, szép és csodálatos, mint maga az Ember. Az emberiség az ő fejlődéstörténetében odáig jutott, intellektusának eddig elérhetetlennek hitt olyan fokára, hogy már látni tudja és kritikai szemmel szemléli a századokkal vagy évezredekkel ezelőtt élt embert, a századokkal vagy évezredekkel ezelőtt élt önmagát. Senki sem gondolt erre azelőtt. Nem is gondolhatott, mert amióta az örökkévaló Elet az ölébe kapta a megszületett, a megteremtett embert, azóta az sohasem tudhatott önmagát kutatva befelé nézni, szemlélődni* mert a rajta kívül álló hatalom az, csodás és félelmetes természeti erők kifelé irányították minden tekintetét. A régi görög élet hatalmas csúcsain ért el as emberiség először oda, hogy saját maga tudta irányítani a lelkében kipattant gondolatot. Az ember ekkor eszmélt rá először önmagára. Ennek a szép régi görög életnek is volt már múltja, de ő arról nemigen tudott, űk inkább a jövőt keresték, de nem a múltból merítették hozzá az erőt, hanem csupán intuitiv meglátásaik által. A nagy triász — Szókratész, Plátó, Arisztotelész — elég magasságokra emelte aa ókor gyermekded tudományát, a filozófiát ós irodalmában, művészetében olyan csodálatosat alkotott ez a kor, hogy eh- hez hasonló nagy szellemi föllendülést azóta sem ismer a történelem. Eanek a csodálatosan szép görög életnek a méhében azonban ott küszködik a megváltás szent gondolata, s most már tudjuk, amit az akkori világ csak tudattalanul sejtett, hogy a megváltás ténye csak rövid idő kérdése volt akkor. Ez a gyermeki hittel gondolkodó kultúra, amely testben, lélekben erős és hatalmas, méreteiben lenyűgöző, Rómába terelődik át és Róma mérhetetlen gazdagságában és termékenységében úgy kisainesednek ezek a görög gondolátvirágok, hogy ma is elámulunk az ő csodálatosan szép, nagystílű életükön. Azonban a görög gondolkodás a megváltás izgalmát is átültette a római életbe és a megváltó gondolat, a felebaráti szeretet testet-lelket áttüzesitő, csontot-velót átizzitó melege hihetetlen rövid idő alatt leperzselt ott mindent, ami szépet, ami pogányt a régi pogányság csak alkothatott. Az ezután következő kép szomorú, különösen ha arra gondolunk, hogy az uj megváltó hit, a keresztény hit fáklyája ott lebeg az embererek lelkei előtt, a megváltást szimbolizáló kereszt ott búvik meg az emberek keblei felett és mégis eltelik először 500 év és amikor az öntudatlanul élő emberiség még mindég nem tudja, hogy mit tegyen a régi pogánysággal és az nj kereszténységgel. Ezután meg ismét 500 is kell ahhoz, hogy visszatérjen oda, ahonnan eredetileg elindult, hogy a kereszténység szent megváltó gondolatát ráépíthesse arra az évezredek óta összehordott szilárd talapzatra, amit a régi görög—római világ jelentett. Azonban a patrícius gőgöt és a plebs, a helota elhagyatottságát akkor sem tudta megszüntetni és a I megváltás uj küzdés fázisaiba ér- I kezett. Egyes szám ára 12 fillér.
