Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-02-10 / 10. szám

2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 február 10. papirkoronával visszafizetni, mond­hatjuk, a Kaszinó majdnem ingyen jutott a jelenlegi értékei házához és bazárépületéhez s ki tigidhatná el, hogy minden legelőé sorban a most kertünkből őrökre távozott atyai jó- barátunk érdeme. Éppen ilyen erős késsel, nem lan­kadó energiával vette keiébe ő aa én indítványomra a millenium évében elhatároaott, de később a nem törő­dés sátonyára jutott Bezerédj István ssobor felállításának ügyét is. Párat­lanul lelkes agitációja 42.755 korona tekintélyes össaeget hoaott össae. Nem rajta múlt tehát, hogy a nemzet nagy fiának, a jobbágyszabaditó „örök igazság“ bajnokának jól kiérdemelt aaobra még mai napig sem áll. A befolyt össiegből egy jelentős rési, mint takarékpénatári betét devalváló dott, 1000 forint névértékű Tisza saegedi sorsjegyet s a hasafias fel- buadulás első hevében badikölcsön- kötvénybe fektetett 30 eaer koronát pedig, betörők által nem igen kere­sett érték gyanánt, ma is ott őrzttnk Wertheim-szekrényünkben. Nem te­hetek róla, de én vádoló szavakat hallok ki abból a Wertheim- szekrény­ből. A kötvények sóhajtoanak. Vagy tán nem is a kötvények ? Éhező ma­gyar művészek kiáltoznak be az ab­lakon, vagy talán a főváros, a kép- viselőháa felé, hogy amikor oly sok elkerülhető kiadásra jut ebben aa orsaágban, első sorban talán a — becsületbeli adósságra kellene gondolni s a ma is osztogatott hadikölcsön- segélyek keretében éppen az ilyen nemes közadakozásból befolyt össze­geket, vagy legalább azok kamatát, eat a magyar művészek szájától el­vont falatot kellene visszaadni a ma­gunkfajta, hazafias gyűjtést teljesített testületeknek, a nagy bajba jutott, valósággal éhező magyar művészet pártolhatáBára. .. Simontsits Elemérnek köszönhet­jük még az első villanybevezetéattn- ket, a Kaszinó előtt levő korzó ki- aszfaltoztatását, helyiségeink első na­gyobb átalakítását, újra butorzását, a vidék nagyobb birtokosainak és intelligenciájának tagul ide toboraását a aat aa eleven peasgő kassinói éle­tet, amelyet nagyobb szórakoztató mulatságok s az általa meghonosított saerdai, eszmecser élő vacsorák be­hozatalával, itt megteremtett... Nem szabad aaonban elfelednünk a szépen gyarapodó Simontsits könyvtárt sem, amelyet magas összeköttetései révén, aa Akadémia összes kiadványainak kieszközlésével, az utóbbi három év­ben körül belől 1000 kötettel növelt. Egész leikével csüggött ezen, a bál­ványozásig szeretett édesapja emlé­kére általa alapított könyvtáron s élte utolsó pillanatáig várta e könyv­tár több, mint harminc éve ígér­getett katalógusának elkésaUitét, amelynek első nyomdai próbaiveit, a sors kegyetlen tréfájából,sajnos, éppen temetése napján akartam neki meg­küldeni ... De ennyiből is meglátszanak már aa ő igaaán elvitathatatlanul nagy érdemei. Oly sokat tett ő Kaszinónkért, hogy az én meggyőaődésem szerint ővele szemben nem maradhat meg hálánk a megszokott sablon keretében. Mint a Kaszinó igazgatója táviratban ugyan már kifejeztem a Kaszinó részvétét hátramaradt özvegyének és egész családjának, koszorút helyeztem koporsójára, sőt nehány kegyeletes szóval el is búcsúztam tőle Kaszinónk nevében. Azt hiszem azonban, hogy mind ennél még valamivel többet is érdemtl tőlünk az a féifiu, akit mél­tán nevezhetünk Kaszinónk második alapitójának azért, hogy sok évtizedes bolyongásaink után e palotaszámba menő hajlék megszerzésével biztos fedél alá juttatott bennünket s ezáltal hosszú évtizedekre, sőt szásadokra is lerakta Kaszinónk tovább fejlődhető sének biztos és szilárd alapját. Mélyen tisstelt Közgyűlés az én tiszteletteljes inditványom tehát aa, hogy tekintettel Simontsits Elemér­nek, Kassinónk egyedüli disztagjá- nak felsorolt, eléggé nem értékel­hető érdemeire, mondja ki a mélyen tisstelt Közgyűlés, hogy mély, igái ssivből jövő részvétének jegyzőköny­vében is kifejezést ad s erről hátra­maradt özvegyét és családját jegyző- könyvi kivonatban értesíti. Meg ti az telni kívánja azonban az elhunytnak feledhetetlen emlékét aa által is, hogy aa ő fáradhatatlan munkájával, vas energiájával megszerzett Kassinói ssékház előcsarnokban az ő dombor művü képmásával ellátott márvány emléktáblát helyez el s annak mi­előbbi elkésaittetésével a Kaszinó igazgatóságát megbissa. Városi közgyűlés Szombat délután, a késő esti órákba nyúló közgyűlést tartott Szekszárd képviselőtestülete, mely 21, jórészt nagyterjedelmü és nsgyfontosságu ügydarabot intézett el. Tudomásul vették a városatyák a belügyminisz­ternek egyes állások rendszeresítésé­ről szóló leiratot, majd vitéz Vendel István megemlékezett az alapításának kilencvenedik évfordulóját ünneplő Szekszárdi Takarékpénztárról, — amely mindenkor a legnemesebben teljesítette hivatását és amely nem­csak a város, hanem a vármegye gazdasági élétében is fontos és nagy­jelentőség ü helyet tölt be. A kép­viselőtestület ez alkalomból meleg szeretettel üdvözölte a patinás inté­zetet és megengedte, hogy tiszteletre­méltó múltjánál fogva a város címe­rét és színeit használhassa. Nagyobb vitát váltott ki a szek­szárdi levente sportpályán létesítendő fedett beton tribün felépítéséről szóló alispáni leirat, amelyre vonatkozóan a képviselőtestület akként határozott, hogy a város fenntartja magának a jogot a létesítménynek esetleg 25 év előtt való megváltására, ha a pálya áthelyezése válnék szükségessé. A vigalmi adóról és a közhirdetésekről szóló szabályrendelet módosítása után a műjég árát az ipari üzemben 2 70— 2*80—2 90 pengőben állapították meg métermázsánként, mig a háztartások 3 50 pengőért kapják. A csendőr tanalosztályépület bővítésére hirdetett versenytárgyalás eredményeként a munkát Horváth János saekssárdi kőmivesmesternek, Hradek Károly bádogosnak, Haidt Dömötör aszta­losnak és Titte Jóasef villanyszerelő­nek adták ki. Soká foglalkozott a közgyűlés a város villamosmüvének a Hungária Villamossági Bt részére leendő bérbe­adási ügyével. A vitát az ellenzék részéről vitéz Makrag Ferencnek a polgármester ellen irányuló támadása vezette be. Hangoztatta, hogy meg­rendült a bizalom vitéz Vendel pol­j gármesterrel szemben, amíg a városi j visszaélésekkel kapcsolatban ellene I indított' fegyelmi elintézve nincsen. Éppen ezért ellenzi, hogy a polgár- mester folytasson ez ügyben tárgya­lásokat és azt kívánta, hogy a kér­dést nyilvános versenytárgyalás döntse el. Azt is felemlítette, hogy Baja sokkal előnyösebb villanyssersődást kötött annakidején, mint Szekszárd. Dr Horvát Jenő, Szabó János, Schneider János, dr Áldor György, dr Dulin Jenő, dr Leopold Kornél, dr Treer István, dr Miklós Sándor és Malongay Elemér felszólalásai jó résit szakszerűség szempontjából vi­lágították meg ezt a kérdést, han­goztatva, hogy vitéz Makrag bizal­matlanságában legfeljebb talán csak aa ellensék osatosik. Vitéz Vendel polgármester a vil- lamossierződés részleteit ismertette és visszautasítva vitéz Makrag tá­madásait aat hangoztatta, hogy Szék- Bzárd szerződése jóval előnyösebb mint Bajáé és hogy Makrag adatai nem helytállók. A képviselőtestület a pol­gármester előterjesztése értelmében határozott. Tudomásul vették a városi főker- tészi állás rendszeresítéséről szóló vég­határozatot, majd néhány kisebb je­lentőségű ügyet intéstek el. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! — A zombai plébános tízéves ju­bileuma. Folyó hó 2-án, Gyertya­szentelő Boldogasszony napján volt tia éve, hogy Lányi Emii zombai plébános átvette hivatalát. Közismert, hogy a kiváló lelkipásztor ea alatt a tiz év alatt milyen áldásos működést fejtett ki és hogy sikerült neki tel­jessé tenni azt az érzésbeli és lelki összhangot, amely nélkül a közületek boldogulása el sem képzelhető. Álta­lános nagy szeretetnek és tisztelet­nek örvend hívei között éB ennek a szeretetteljes tiszteletnek a megnyil­vánulása volt az a szép és meleg ünnepség, amelyet a tizéves évforduló alkalmával rendeztek Lányi plebá nos tiszteletére. Megható külsőségek közt üdvözölte őt a községi elöljáró­ság, valamint hivei nagy serege a társadalom minden rétegéből. Aa üd­vözlők kiemelték azokat aa érdeme­ket, amelyeket a lakosság vallásos és hazafias lelkiéletének az öreg­bítése terén szerzett és megköszön­ték egymás megbecsülésére, egymás szeretőiére, a lakosság összhangjának a megteremtésére irányuló bölcs és eredményes fáradozásait. — Pécsi egyetemi tanár szekszárdi előadása. A Mansz szekszárdi cso­portja f. hó 17 én (szerdán) d. u. 6 órakor a vármegyeháza nagytermében kulturdélutánja keretében rendeli második hasafias előadását. Ezt aa előadássorozatot azért vette programm- jába a Mansz, hogy hazánk lakossá­gát a mai forrongó külpolitikai hely zetben felvilágositsa az igazságtalanul előidézett területi kérdések súlyossá­gáról és a revízió szükségességéről és ezeknek az életbevágó kérdések­nek újrarendezése érdekében haaánk minden lakóját tömörítse. Hisszük, hogy Szekszárd és környéke közön­ségét áthatja a haza ügye iránti me­leg érdeklődés és megragadja a ked­vező alkalmat, hogy meghallgassa dr Falahelgi Ferenc pécsi egyetemi tanárnak »A kisebbségi kérdés ma­gyar jelentőségéről« és dr Móricz Miklós, a Statisztikai Tudósító szer­kesztőjének *Az elszakított Felvi­dékről* tartandó előadását. A minden magyar emberre rendkívül fontos és hazafias komoly előadásokon kívül pompás szavalatok, művészi áriák szórakoztatják az előadáson megjelenő közönséget. Felkérjük a közönséget, hogy ezt a rendkívüli fontosságú elő­adást hallgassa meg, mert ilyenre Szekszárdon nem igen kinálkozik alkalom. — A Szekszárdi Levente EgyesO- let február 7 én tartotta évi rendes közgyűlését Schneider János elnök vezetésével. A közgyűlés Czirákg László által felolvasott titkári jelen­tést tudomásul vette, Farkas Ferenc pénstáros által előterjesztett 1836. évi sárszámadást, valamint az 1937. évi költségvetést elfogadta. A nagy el­foglaltságuk miatt lemondott vitéz Gerendag Adám ügyvezető alelnök helyébe Krammer Jánost, Czirákg László titkár helyére Kaposi Istvánt és Kaposi láván helyébe Sik Jánost választotta meg a közgyűlés. A vá­lasztmányi tagok sorába pedig újon­nan beválasztattak: vitéz Gerendag Ádám és Faludi Ferenc gimn. igaz­gató. A számvizsgálói bizottságban megüresedett állásba Szentkirályi Zoltán lett megválasztva. A vezető­ség nevében a lemondott vitéa Ge- renday Ádámot Schneider János el­nök, a Testnevelési Felügyelőség ne­vében pedig Pétery Sándor Szek­szárd megyei város testnevelési ve­setője búcsúztatta és mondottak kö- saönetet a távozó ügyvezető alelnök- nek a levente ügyekben kifejtett igen értékes tevékenységéért. A közgyű­lés a távozó ügyvezető alelnök ér­demeit jegyzőkönyvébe iktatta és Cziráky László titkárnak íb kifejtett működéséért jegyzőkönyvi köszönetét mondott. r~ Ideiglenes változás a vármegyei tisztikarban. Az álispán dr Rózsag Ernő tb. szolgabiró, vármegyei köz­igazgatási gyakornokot a paksi fő­szolgabírói hivataltól hathavi szolgá­lattételre berendelte az alispáni hi­vatalba és helyettesitésére Paksra küldte dr Knefélg Ödön tb. szolga­biró, vármegyei közigazgatási gya­kornokot. — A dombóvári vasúti osztály- mérnök búcsúztatása. Polgár Gáza MÁV műszaki tanácsos, a dombó­vári osztálymérnökség vezetője 35 évi szolgálat után folyó hó l ével nyugalomba vonult. Polgár Gézát, aki 28 évet töltött a dombóvári osz­tálymérnökség kötelékében, szolgá­latból való kiválása alkalmával meg­ható ünneplésben részesítették. Kar­társai élén Csorba Mihály műszaki tanácsos, az nj osztálymérnök inté­zett hozzá búcsúbeszédet, méltatva alkotásokban gazdag működését és Dombóvár közéletében viselt előkelő pozícióját. Polgár műszaki tanácsos, aki meghatva mondott köszönetét a bensőséges búcsúztatásért, három hó­napot idős még Dombóváron, majd Veszprémbe költözik. — A Sz0CÍáÜ8 MÍ88zlÓ tamási szer­vezete f. hó 2-án a Katolikus Kör termeiben tartotta műsoros, teával egybekötött nagysikerű táncmulatsá­gát a szegények felsegélyezése javára. TELEFON: 143 • ■ • \ Hushagyókedden Szerdán, febr. 10. VILÁG­MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az első színes, plasztikus, magyarul beszélő filmcsoda Audioszkóp Továbbá bemutatásra kerül: A Koronoff-ékszerek Izgalmas kalandorfilm Főszereplők: Myrna Loy, Spencer Tracy, Harvey Stephens Fox világhiradó Az előadások kezdete: hétköznapokon: l/*6 és %9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom