Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-12-23 / 99-100. szám
1937 decemfcet 23,.---—rr 9 !--------------------------------iá átlagban éri 40 P vej növekedett & vásárló ereje. f És|ha a statisztika’egyéb adatait vizsgáljuk, ugyancsak ílazt látjuk, hogy a vagyonosodás, az adósságé csökkenés, a jövedelemnövekedés, a munkanélküliség terén és minden más viszonylatban ugyanily értelem ben javult az ember átlagos sorsa. Ha tehát a dolgozó tömegek ajkain ezek dacára is ott ég még a régi kérdés: — miért is oly nehéz az életünk ? — akkor ez csak úgy magyarázható meg, bogy a nemzet összes ségének tagadhatatlan sorsjavulása nem a dolgozó magyar népmiíiiók kicsiny életében előállott javulások összegezése, hanem talán ismét első sorban csak a kiváltságosak része* sültek ebben az osztozkodásban. £z pedig aqt jelenti, hogy az állam megtette ugyan mindazt, ami a rendelkezésre álló eszközökkel, energiakészletekkel, társadalmi adottságokkal a gazdasági élet törvényeinek figyelembevételével megtehető volt, de hiába, mert a gazdasági élet rideg törvényei hidegek és szívtelenek. Ezeket a törvényeket nem a méltányosság, nem a felebaráti Szeretet szülte, hanem ezek az erősebb jogát hirdetik. Annak adnak, akinek van és akinek nincs* még azt is elveszik tőle. Az államnak, a törvényhozásnak tehát gyorsított lépésekben kell to vább haladnia azon az úton, amelyen megindult és amelynek nemcsak az orthodox közgazdasági szabályok, nemcsak az Összesség nagy érdeke, TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ?*, egJLesek felé kisugárzó Oszló szereiéi is irányitó eszménye. » A törvényhozásnak, a 'kormányzatok keit értenie, hogy csak az ä nemzet lettét igazán boldog, mely nék minden egyeB tagja külön külön is boldog és ezért minden törvény- alkotásnak, minden kormányrendelkezésnek, mely a nemzet boldogitása érdekében történik, olyannak kell lennie, hogy az elért eredményben neosak a kiváltságosak, hanem lehetőleg minden küzdő, dolgozó magyar testvér egyaránt részesülhessen. A magyar országvezetésnek fel kell állítania az igazi „mindenki karácsonyfáját0, mely a maga krisztusi fényét egyforma szeretettel sugározza minden alája seregtő igaz magyarra. És a betlehemi csillag biztató fé nyénól itt látom én felderengeni a boldogabb magyár jövőt. Az egymásra utaltság igazi átér- zése, a kölcsönös megsegíteni akarás igazi karácsonyi szelleme, megbonthatatlan keresztény nemzeti egységbe tömörült magyar társadalom az egyik oldalon, — megértő szeretet, protek ciómenteB, atyai .egyforma elbírálás, szociális, egyformán osztó és részesítő országvezetés a másik oldalon — sok-sok egy célért küzdő, boldogulás útján haladó magyar ember az Isten áldotta magyar anyaföldön — és akkor hiszem, hogy a „Te Denen“ boldog hangjai fogják felváltani a dalos ma gyafr ajkakon a régi égető kérdést: „Istenem, miért is oly nehéz az éle- | tünk ? I“ * 2» 3KHMNM! rMmmiá mmsm, \ ^////////////^ SS//////,,. J ssowwww///// //////////y^/A &////////////% •ay/y/ss//////////. I A flyWWWMWOMl SZEKSZÁRDI KÉPVISELET Valkay Béla rádió- és elektrotechnikái vállalat, Széchenyi utca 60. I Titte Kálmán rádió-, villany- és via* | vezetéki vállalat, Széohenyi utoa 6 Ifiért kell a maavar vidéknek felvonulni az Eucharisztikus Kongresszusra ? Egyre folynak a jelentkezések az Eucharisztikus Világkongresszusra Magyarország mindeb részéből. A jelentkezéseket január 15-én lezárják. Mihalovics Zsigmond tb. kanonok, áz Eucharisatikus Világkongresszus élőkéskitő főbizottságának igazgatója a következő nyilatkozatot tette ezzel kapcsolatban: U Az Eucharisztikus Világkon- gireBSiua nemcsak Budapest, nemcsak Mágyarország, hanem az egész világ ünnepe. Budapestet érinti a legközvetlenebbül, mert ennek a milliós fővárosnak kell felkészülnie úgy, hogy kifogás ne merülhessen fel sem a lakosság hite, sáereietreméltósága, fiám az ellátás, lakás minősége miatt. Nagy felelősség nyugszik valameny- py ifinkön, akár rész tveszünk közvetlenül, akár nem a szervezésben, mert az ideérkező külföldiek minden egyes katolikus keresztény emberbeu az ország egy-egy követét fogják látni. A § előkészítő főbizottság nemegy alkalommal hangsúlyozta ezt a felelősséget és a magyar vidék megér- etette* felfogta ezt. Mindenki tisztában van vele, hogy mire vállalkoztunk, hogy milyen kitüntetésben lett része országunknak. Ebben a .kitüntetésben azonban, hangsúlyozzuk, Budapest teljes mértékben osztozik egész Magyarországgá!, a, magyar vidékkel. Ha nehézségek-,, ről beszéltünk, nem azért történt, mintha valamennyien nem volnánk tisztában vele, hogy a vidék népe késsül a nagy ünnepségekre. Ellenkezőleg. A legnagyobb szükségünk a kongresssussal kapcsolatban a magyar vidékre van, nemcsak annák minél nagyobbszámu részvételére, habéin lelki előkészületére is. , Ez a kongresszus a világkatoliöiz- mus ünnepe, amelyet Magyarország rendez. Valóban: Magyarorsáág rendezi Budapest székhellyel. Magyar- ország lakosságából 8 millió lakik vidéki városainkban, falváinkon, tanyáinkon* ez az a magyar nép, akár a vidéki intelligenciára, akár iparos társadalomrá, vagy a földművelő tömegekre gondolunk, akiknek a kongresszus megrendezésének kitüntetése osztályrészül jutott. Egész Magyar- ország és néni Budapest kizárólag rendeli ezt az ünnepséget, egész Magyarországnak ott kell lennié, mégpedig két oknál fogva. Budapest csak egy részét képezi az országnak és a kongresszussal kapcsolatban két szempont elkerülhetetlenül fontos. Az egész magyar népnek, az egész magyar vidéknek részesülnie keU abban a lelki élményben, abban az épülésben, amit a kongresszus jelent. Egyszeri élmény ez éB az egész életre szól* mert ki jut abba a helyzetbe, hogy valaha is résztvegyen még egy Eucharisztikus Világkongresszuson, nem is beszélve arról, hogy legalább még egy géné rációnak kell eltelnie, amig ismét Magyarország számíthat arra, hogy mi üdvözölhetjük köreinkben a világ katolikusait, A magyar vidék, a magyar nép minél nagyobb résztvevő tömegeit kitárt karokkal várja az egész kongresszus, mert a sok lelki haszon elsősorban azoknak jut osztályrészül, akik a kongresszus házigazdái. És milyen nagy szükségünk van valamennyiünknek arra, jiogy elmélyüljünk vailásosságudkban. Azok az erők'* amelyek a kereszténység kapuit döngetik, Csak akkor nem fognak győzedelmeskedni, ha erős, felvértezett népi kereszténység, népi katolicizmus áll velük szemben, ha népi erők bontakoznak ki és védik meg önmagnkat a sátánnak ettől a rohamától. Ezért kell a magyar vidéknek itt lenni, mert Magyarországét elsősorban a magyar vidék jelenti és csak azután Budapest. A másik fontos szempont, hogy | mi magyarok* akik a kongresszust 1 rendezzük, be akarjuk mutatni mind- I azt, amivel, rendelkezünk. Nem propagandát akarunk indítani, erre moét nincs szükségünk, hanem fel akarjuk vonultatni azokat az értékeket; ama lyek lehetővé tették, hogy ilyen megbecsülésben részesítsenek bennünket: hogy mi rendezhetjük a kongresszust. Ezek az értékek: 'szentistváni ország, a magyar nép* a magyar vidék, amely ennek az államnak és nemzetnek keresztény katolikus tradícióit hordozza í et á mi büszkeségünk. Est akarjuk bemutatni a világnak. Büszkélkedni akarunk vele, nekik adjuk az első helyeket, övék ez az ország* valamennyien hozzájuk tartozunk, Budapest is csak úgy lett naggyá, hogy ebből a magyar vidék' bői táplálkozott, gyökerei mélyen a élesen a magyar földbe nyúlnak. Az előkészítő főbizottság több ízben hangsúlyozta, hogy milyen sok nehézséget kell leküzdenie, ez azonban sohasem vonatkozott arra, hogy mintha nem az egész ország, értv.e alatta elsősorban a magyar vidéket, lenne a kongresszus házigazdája, mintha nem elsősorban azt akarnánk, hogy a magyar vidék jöjjön el, hogy leikében megerősödjön, hogy teljés pompájában bemutathassuk á mi kincseinkét. ■ j Az alispán! jelentés Szongott Edvin alispán, a vármegye törvényhatósági bizottságának f. hó 21- én tartott téli rendes közgyűléséhez részletes jelentést intézett az elmúlt időszak nevezetesebb eseményeiről. — A beszámoló ezzel az emelkedett hangú megemlékezéssel kezdődik: „Az elmúlt hónapban volt tízéves évfordulója annak, hogy XI. Pius pápa óézentsége bizalma egy fiatal BZentbenédekrendi szerzetest küldött az esztergomi érseki és primási székbe, nemcsak azért, hogy a gondozására bízott nyájat őrizze, de hogy méltóképpen betöltse azt a történelmi, magas közjogi hivatást is; amelyet a magyar hercegprímás a nemzet ezer éves múltjában mindig képviselt, ószentsége ez alkalommal is bölcsen választott, mert áz esztergomi herceg- érsek mindenkor pártokon felül állva és a magyar nemzet történelmi hagyományainak utján haladva, szavának és tekintélyének súlyával a sörs- üldözött magyar nép nehéz napjaiban a nemzeti érdekeknek valóban buzgó apostola és a feltámadás törekvéseinek biztos útjelzője. Serédi Jusztinián az örök városból nemcsak hatalmas történeti tudáBt és elmélyülést, nemcsak páratlan keresz- • tényi alázatosságot és a papi eré- I nyéknek mintaképét hozta magával, | de nagynevű elődeihez méltóan és a primási Zzék tradícióinak megfelelőén fanatikus hazaszeretettel igyekszik kz ország bájain segíteni és á bájokát tisztán és világosan látva, egy pillanatot sem mulaszt el, hogy tekintélyének egész súlyával a nemzet jövő boldogúlásának helyes irányát meg ne jelölje. Éppen ezért úgy érzem, hogy a tízéves évforduló nemcsak a római katolikus egyháznak, (Hé az egész magyar nemzetnek csendes örön^- Uonepe, amidőn minden igaz magyar lélek hőn óhajtja, hogy Őeminenciájának buzgó munkásságát az Ur Isten végtelen kegyelmével áldja meg és segítse Őt nemzetünk jobb jövőjéért folytatott csendes, de annál eredményesebb működésében.“ Megemlékezik ezt követően az Ki- ispán a tengelioi református templom felavatásáról, a pécsi m. kir. 4. vegyesdandár gyalogsági parancsnokságának Szekssárdon való felállításáról, a bátaszéki iparos nagygyűlésről, a hátai hősi emlékszobor felavatásáról. Majd ismerteti a jelentés a közigazgatás menetét, a közbiztonság és közrend ügyét, a vármegye háztartását, a községek háztartását, a testnevelést, a közegészségügyet, a mezőgazdaság állását, az állategéssség- Ugyet, a közutakat, a tanügyet, áz iskolánkivüli népművelést.
