Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-11-30 / 92. szám

I XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. deetiuWI 30. (Kedd) 92. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetéal difi Egész évre — 12 pengő || Félévre________6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 mlDIméte? széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezeti^reklám-, eljegyzési, családi hír, valamim s nyllttér soronként 60 fillérbe keríti. „Hem Ismertek bennünket s önismertek Is,félreismertek“ Nemcsak as egyes embereknek, de maguknak a nemzeteknek is fejlőd* niök kell, mert tapasztalatok szerzé­sévé! lehet csak arra a helyes ntra jntniok, amelyen haladva igaai cél jnkat szolgálhatják. Ezt az igazságot most Darányi Kálmán állapította meg újból a németekkel való kapcsola­tunkról és barátságunkról tartva elő­adást a berlini egyetem magyar in­tézetének húsz éves jubileumán. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar kormányelnök előadásában — amint az az ő egyéniségéhez illő — igen tárgyilagos volt s amig örömét fejezte ki a két nép között kimélyült őszinte barátság felett; hangoztatva a kultur- kapcsolatok egyre erősbödő megnyil­vánulásait — addig másrészt őszin tén megmondotta, hogy Németország a béke idejében nem ismerte fel a magyar barátság valódi értékét. In­kább egyoldalú megbecsülés volt ez magyar részről a német kultúra iránt. — Nem ismert bennünket Német­ország — szólt Darányi Kálmán meg­állapítása — vagy ha ismertek is, félreismertek. — Emlékezzünk csak vissza, milyen bántó felületességgel kezelték német oldalról a béke évei­ben — még tudományos kökyvekben is — a magyar viszonyok ismerteté­sét — az elfogultság vakságával né­met telepítésnek tüntetve fel olyan városainkat, amelyek tiszta magyar alapításnak s amelyeknél a német név használata csak arra szolgált, hogy a magyarságot megsértse és ingerelje. Kicsinyes és bántó volna a „Csikosch“- féle adomákra vissza­emlékezni, amelyek nemcsak hogy nemzeti érzésünkben sértettek állan­dóan, de nagyrészt azt eredményez­ték, hogy a világ ítéletében, mint nyers húson élő barbár nép könyve- lődtünk el, amelynek ezeréves állami élete a „csikós“, a „jogász“, a „csár­dás* fogalmánál egyébbel nem gaz­dagította az emberi kultúra kincses­házát. Milyen erkölcsi igazságszolgáltatás számunkra, bogy mindezt most már Darányi miniszterelnök egy elmúlt korszak tévelygésének jellemezhette, melynek a világháború egyszersmin- denkorra véget vetett. Igen, a világ­háború nagy és hősies véráldozlta kellett hozzá, hogy a német szövet­séges ráeszméljen az igazságra és megérezze, hogy hol számíthat igaz hűségre és kitartásra akkor is, ha a sors kereke véletlenül lefelé fordul és nem a szerencse felé. Hogy mi­lyen egyoldalú volt az a kapcsolat, ami a németséget a magyarsággal összekötötte, arra szintén a miniszter- elnök mutatott rá említett beszédében, felhozva azt, hogy mig Magyarorszá gon minden egyetemen tanszéke volt és van a német nyelvnek és iroda­lomnak s mig minden magyar közép­iskolában kötelező tantárgy a német nyelv tanítása, addig a magyar iro dalom csak a háború utáni Német­országban juthatott egyetemi tanszék­hez, hogy most már az igazi kö'csö nöeség egyengesse a két nép egymás­hoz való barátságát. — A világháborúnak kellett jönnie, hogy Németország felfedezze Magyar­országot, mert rájött, hogy csak an nak a barátságnak lehet igazi értéke a nemzetek között, amelynek éltető gyökere a kölcsönös megértés termé­kenyítő talajából táplálkozik. Nem mulasztja el Darányi Kálmán a kedvező alkalmat, hogy vázolja be­szédében a német telepesek helyzetét, amikor királyaink nemhogy kihasz­nálták volna vándorbotjukat éz hon« talanságukat, hanem ellenkezőleg, még külön kiváltságokban is részeltették őket, ezáltal is megkönnyítve letele­pedésüket, anélkül, hogy a kapott segítség ellenében fajtájuk, nyelvük, kultúrájuk megtagadására akarták volna rávenni őket. Pedig még akkor nem is volt Népszövetség. Halla Aurél államtitkár Patainak József országgyülésilképviselő paksi beszámoló beszédén Vasárnap délelőtt a választó kö­zönség óriási érdeklődése közepette tartotta meg beszámoló beszédét Petőinek József a paksi választó­kerület országgyűlési képviselője a paksi Erzsébet Szálló zsúfolásig meg­telt nagytermében. A beszámoló nagy jelentőségét emelte, hogy az illusztris képviselőt Halla Aurél államtitkár­ral együtt több képviselőtársa is le- kisérte kerületébe. A beszámoló keretét képező gyű­lést Veress Gábor nyitotta meg, üd­vözölte Paks előkelő, politikus ven­dégeit, akiket a közönség lelkes ová­ciókkal fogadott. Éljenzés és tapsvihar közben emel­kedett Petőinek József szólásra. Ki­jelentette, hogy beszámoló beszédé­ben csak röviden akarja vázolni a kormány ténykedéseit, mert a mi­nisztérium részletes munkáját, vala­mint a parlament elé terjesztendő jövő programmját Halla Aurél állam­titkár, az illusztris vendég fogja is­mertetni. Petőinek Józsefnek rövid, de igen nagy tetszéssel fogadott be­széde után dr Halla Aurél kereskedelemügyi államtitkár emelkedett szólásra. — Részletesen tájékoztatta a választó polgárokat a kormány eddig végzett munkájáról, az ország mai gazda­sági éB pénzügyi helyzetéről és meg­magyarázta, hogy miért volt köte­lessége a kormánynak elsősorban a mezőgazdaságon segíteni. Vázolta a segítés módjait és adatszerűén is ki­tért a gazdaadósságok rendezésének, az öregségi biztosításnak, az egy- szoba-konyhás lakások adójának, a FA KSZ-kölcsön, a telepítés, öntözés és a termékértékesítés ügyét. Ezek után kitért a kézműves kis­ipar megsegítésének módjára, majd a titkos választójog bevezetésének szük­ségességét hangoztatva kijelentette, hogy a titkos választójog nemcsak kívánatos, hanem hasznos is. Ezt a kijelentést pedig — úgymond — azért teheti, mert ismeri a magyar népet, annak komolyságát, megfon­toltságát és meg van győződve arról, hogy ez a nép jogait helyesen és bölcsen fogja felhasználni. Halla ál­lamtitkár beszédét követő óriási taps­vihar elcsendesülése után Broglg József országgyűlési kép­viselő üdvözölte Paks és környéké­nek egybegyült lakosságát, amelynek nevében Halla államtitkár elé javas­latot terjesztett. Kérte, hogy szor­galmazzák az adófizetések uj ren clezését, a borfogyasztási adó el­törlését. Kívánta, hogy az öregségi biztosításba az öt holdig terjedő föld­del rendelkező gazdák is bevonassa­nak és rámutatott arra, hogy ennek keresztülvitelére a biztositó intéze­tek államosítása is szóba kerül­hetne, mert könnyűszerrel lehetne még a kisiparosokat és kiskereske­dőket is az öregségi biztosításba be­vonni. Brogly képviselő beszédét a választóközönség nagy lelkesedéssel kísérte és előterjesztett javaslatait az egybegyűltek egyhangúan elfogadták. Kenyeres János országgyűlési kép­viselő vázolta ezután a kormány ter­veit. A mostani értékesítési lehetősé­gek — úgymond — Darányi Kál mán miniszterelnök kormánya cél­tudatos munkájának köszönhetők. — Megemlékezett azután a tűzharcos törvényjavaslatról és ismertette azo­kat az előnyöket, amelyeket ez a javaslat a háborút járt egyének és hozzátartozóik számára biztosit. A népgyülés Veress Gábor elnök sárÓBzavaival ért véget. Utána dr Halla Aurél államtitkár a megjelent országgyűlési képviselők társaságá­ban fogadta a kézmüiparostársadalom tagjainak küldöttségét és megtekin­tette a paksi iparos székház építke­zését. Délben közebéd volt, amelyen igen sokan jelentek meg és a paksiak a leglelkesebb hangulatban Uonepeiték Petőinek József képviselőt, valamint a vele együtt volt politikusokat. Az ebéden több felköszöntő hangzott el és mindegyikből kicsendült a meleg és rendkívüli szeretet, amellyel a választók Petainekkel szemben visel­tetnek. A Testnevelési Főiskola december 1M bemutatőlának hírei Alig 10 nap és sorra kerül az év legnagyobb szekszárdi sporteseménye, a Testnevelési Főiskola bemutatója. A rendező gárda előtt immár részle­teiben is kezd kibontakozni az est nagyszerűsége, mely változatos mű- sorával nemcsak a sporthoz értők­nek, — de, hogy igy mondjuk — a teljesen laikusoknak is páratlan élve­zetet fog nyújtani. Mert kit ne gyönyörködtetne egy művészi fokon álló, pompás jelme­zekben bemutatott női rithmikai gya­korlat, vagy egy stilizált magyar tánc, amiben a torna motivumai is helyet kapnak. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy mindenkit, de különösen a nőket. És ha a múlt évi berlini olympiá- szon a hatalmas berlini stadion olyan erős konkurenciában is tombolni tu­dott bájos főiskolás- leányainknak, biztosak vagyunk benne, hogy sike­rük Szekszárdon is teljes lesz! Főiskolás hölgyeink gazdag mfl- sorát méltón egészítik majd ki a férfiak számai, hiszen a bécsi Konzert­haus előkelő közönsége éppen f. hó 28 án volt szemtanúja annak a le­nyűgöző, nagy magyar tornász-győ­zelemnek, melyben a legnagyobb si­kert, a ma kétségtelenül legjobb formában levő magyar tornász, Kecskeméthy Gábor főiskolai hall­gató aratta. És Kecskeméthy Gábor lesz a ve­zére a bemutató férfi gárdájának. Hogy ez mit jelent, ahhoz nem kell kommentár. Szekszárd kedves vendégei decem­ber 11 én, a déli vonattal érkeznek és első ütjük Hőseink emlékművé­hez vezet, hogy kegyeletes megemlé­kezésüket egy szerény koszorú el­helyezésével rójják le azok előtt, — akik a legtöbbet adták a Hazának. A Hősök emlékművénél rövid ünne­pély lesz ez alkalommal, ahová Ssek- szárd hazafias közönségét ezúton hívja meg a rendezőség. A Főiskola igazgatósága értesülé­sünk szerint úgy döntött, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom