Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-30 / 92. szám
I XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. deetiuWI 30. (Kedd) 92. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Blóflzetéal difi Egész évre — 12 pengő || Félévre________6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 mlDIméte? széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezeti^reklám-, eljegyzési, családi hír, valamim s nyllttér soronként 60 fillérbe keríti. „Hem Ismertek bennünket s önismertek Is,félreismertek“ Nemcsak as egyes embereknek, de maguknak a nemzeteknek is fejlőd* niök kell, mert tapasztalatok szerzésévé! lehet csak arra a helyes ntra jntniok, amelyen haladva igaai cél jnkat szolgálhatják. Ezt az igazságot most Darányi Kálmán állapította meg újból a németekkel való kapcsolatunkról és barátságunkról tartva előadást a berlini egyetem magyar intézetének húsz éves jubileumán. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar kormányelnök előadásában — amint az az ő egyéniségéhez illő — igen tárgyilagos volt s amig örömét fejezte ki a két nép között kimélyült őszinte barátság felett; hangoztatva a kultur- kapcsolatok egyre erősbödő megnyilvánulásait — addig másrészt őszin tén megmondotta, hogy Németország a béke idejében nem ismerte fel a magyar barátság valódi értékét. Inkább egyoldalú megbecsülés volt ez magyar részről a német kultúra iránt. — Nem ismert bennünket Németország — szólt Darányi Kálmán megállapítása — vagy ha ismertek is, félreismertek. — Emlékezzünk csak vissza, milyen bántó felületességgel kezelték német oldalról a béke éveiben — még tudományos kökyvekben is — a magyar viszonyok ismertetését — az elfogultság vakságával német telepítésnek tüntetve fel olyan városainkat, amelyek tiszta magyar alapításnak s amelyeknél a német név használata csak arra szolgált, hogy a magyarságot megsértse és ingerelje. Kicsinyes és bántó volna a „Csikosch“- féle adomákra visszaemlékezni, amelyek nemcsak hogy nemzeti érzésünkben sértettek állandóan, de nagyrészt azt eredményezték, hogy a világ ítéletében, mint nyers húson élő barbár nép könyve- lődtünk el, amelynek ezeréves állami élete a „csikós“, a „jogász“, a „csárdás* fogalmánál egyébbel nem gazdagította az emberi kultúra kincsesházát. Milyen erkölcsi igazságszolgáltatás számunkra, bogy mindezt most már Darányi miniszterelnök egy elmúlt korszak tévelygésének jellemezhette, melynek a világháború egyszersmin- denkorra véget vetett. Igen, a világháború nagy és hősies véráldozlta kellett hozzá, hogy a német szövetséges ráeszméljen az igazságra és megérezze, hogy hol számíthat igaz hűségre és kitartásra akkor is, ha a sors kereke véletlenül lefelé fordul és nem a szerencse felé. Hogy milyen egyoldalú volt az a kapcsolat, ami a németséget a magyarsággal összekötötte, arra szintén a miniszter- elnök mutatott rá említett beszédében, felhozva azt, hogy mig Magyarorszá gon minden egyetemen tanszéke volt és van a német nyelvnek és irodalomnak s mig minden magyar középiskolában kötelező tantárgy a német nyelv tanítása, addig a magyar iro dalom csak a háború utáni Németországban juthatott egyetemi tanszékhez, hogy most már az igazi kö'csö nöeség egyengesse a két nép egymáshoz való barátságát. — A világháborúnak kellett jönnie, hogy Németország felfedezze Magyarországot, mert rájött, hogy csak an nak a barátságnak lehet igazi értéke a nemzetek között, amelynek éltető gyökere a kölcsönös megértés termékenyítő talajából táplálkozik. Nem mulasztja el Darányi Kálmán a kedvező alkalmat, hogy vázolja beszédében a német telepesek helyzetét, amikor királyaink nemhogy kihasználták volna vándorbotjukat éz hon« talanságukat, hanem ellenkezőleg, még külön kiváltságokban is részeltették őket, ezáltal is megkönnyítve letelepedésüket, anélkül, hogy a kapott segítség ellenében fajtájuk, nyelvük, kultúrájuk megtagadására akarták volna rávenni őket. Pedig még akkor nem is volt Népszövetség. Halla Aurél államtitkár Patainak József országgyülésilképviselő paksi beszámoló beszédén Vasárnap délelőtt a választó közönség óriási érdeklődése közepette tartotta meg beszámoló beszédét Petőinek József a paksi választókerület országgyűlési képviselője a paksi Erzsébet Szálló zsúfolásig megtelt nagytermében. A beszámoló nagy jelentőségét emelte, hogy az illusztris képviselőt Halla Aurél államtitkárral együtt több képviselőtársa is le- kisérte kerületébe. A beszámoló keretét képező gyűlést Veress Gábor nyitotta meg, üdvözölte Paks előkelő, politikus vendégeit, akiket a közönség lelkes ovációkkal fogadott. Éljenzés és tapsvihar közben emelkedett Petőinek József szólásra. Kijelentette, hogy beszámoló beszédében csak röviden akarja vázolni a kormány ténykedéseit, mert a minisztérium részletes munkáját, valamint a parlament elé terjesztendő jövő programmját Halla Aurél államtitkár, az illusztris vendég fogja ismertetni. Petőinek Józsefnek rövid, de igen nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr Halla Aurél kereskedelemügyi államtitkár emelkedett szólásra. — Részletesen tájékoztatta a választó polgárokat a kormány eddig végzett munkájáról, az ország mai gazdasági éB pénzügyi helyzetéről és megmagyarázta, hogy miért volt kötelessége a kormánynak elsősorban a mezőgazdaságon segíteni. Vázolta a segítés módjait és adatszerűén is kitért a gazdaadósságok rendezésének, az öregségi biztosításnak, az egy- szoba-konyhás lakások adójának, a FA KSZ-kölcsön, a telepítés, öntözés és a termékértékesítés ügyét. Ezek után kitért a kézműves kisipar megsegítésének módjára, majd a titkos választójog bevezetésének szükségességét hangoztatva kijelentette, hogy a titkos választójog nemcsak kívánatos, hanem hasznos is. Ezt a kijelentést pedig — úgymond — azért teheti, mert ismeri a magyar népet, annak komolyságát, megfontoltságát és meg van győződve arról, hogy ez a nép jogait helyesen és bölcsen fogja felhasználni. Halla államtitkár beszédét követő óriási tapsvihar elcsendesülése után Broglg József országgyűlési képviselő üdvözölte Paks és környékének egybegyült lakosságát, amelynek nevében Halla államtitkár elé javaslatot terjesztett. Kérte, hogy szorgalmazzák az adófizetések uj ren clezését, a borfogyasztási adó eltörlését. Kívánta, hogy az öregségi biztosításba az öt holdig terjedő földdel rendelkező gazdák is bevonassanak és rámutatott arra, hogy ennek keresztülvitelére a biztositó intézetek államosítása is szóba kerülhetne, mert könnyűszerrel lehetne még a kisiparosokat és kiskereskedőket is az öregségi biztosításba bevonni. Brogly képviselő beszédét a választóközönség nagy lelkesedéssel kísérte és előterjesztett javaslatait az egybegyűltek egyhangúan elfogadták. Kenyeres János országgyűlési képviselő vázolta ezután a kormány terveit. A mostani értékesítési lehetőségek — úgymond — Darányi Kál mán miniszterelnök kormánya céltudatos munkájának köszönhetők. — Megemlékezett azután a tűzharcos törvényjavaslatról és ismertette azokat az előnyöket, amelyeket ez a javaslat a háborút járt egyének és hozzátartozóik számára biztosit. A népgyülés Veress Gábor elnök sárÓBzavaival ért véget. Utána dr Halla Aurél államtitkár a megjelent országgyűlési képviselők társaságában fogadta a kézmüiparostársadalom tagjainak küldöttségét és megtekintette a paksi iparos székház építkezését. Délben közebéd volt, amelyen igen sokan jelentek meg és a paksiak a leglelkesebb hangulatban Uonepeiték Petőinek József képviselőt, valamint a vele együtt volt politikusokat. Az ebéden több felköszöntő hangzott el és mindegyikből kicsendült a meleg és rendkívüli szeretet, amellyel a választók Petainekkel szemben viseltetnek. A Testnevelési Főiskola december 1M bemutatőlának hírei Alig 10 nap és sorra kerül az év legnagyobb szekszárdi sporteseménye, a Testnevelési Főiskola bemutatója. A rendező gárda előtt immár részleteiben is kezd kibontakozni az est nagyszerűsége, mely változatos mű- sorával nemcsak a sporthoz értőknek, — de, hogy igy mondjuk — a teljesen laikusoknak is páratlan élvezetet fog nyújtani. Mert kit ne gyönyörködtetne egy művészi fokon álló, pompás jelmezekben bemutatott női rithmikai gyakorlat, vagy egy stilizált magyar tánc, amiben a torna motivumai is helyet kapnak. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy mindenkit, de különösen a nőket. És ha a múlt évi berlini olympiá- szon a hatalmas berlini stadion olyan erős konkurenciában is tombolni tudott bájos főiskolás- leányainknak, biztosak vagyunk benne, hogy sikerük Szekszárdon is teljes lesz! Főiskolás hölgyeink gazdag mfl- sorát méltón egészítik majd ki a férfiak számai, hiszen a bécsi Konzerthaus előkelő közönsége éppen f. hó 28 án volt szemtanúja annak a lenyűgöző, nagy magyar tornász-győzelemnek, melyben a legnagyobb sikert, a ma kétségtelenül legjobb formában levő magyar tornász, Kecskeméthy Gábor főiskolai hallgató aratta. És Kecskeméthy Gábor lesz a vezére a bemutató férfi gárdájának. Hogy ez mit jelent, ahhoz nem kell kommentár. Szekszárd kedves vendégei december 11 én, a déli vonattal érkeznek és első ütjük Hőseink emlékművéhez vezet, hogy kegyeletes megemlékezésüket egy szerény koszorú elhelyezésével rójják le azok előtt, — akik a legtöbbet adták a Hazának. A Hősök emlékművénél rövid ünnepély lesz ez alkalommal, ahová Ssek- szárd hazafias közönségét ezúton hívja meg a rendezőség. A Főiskola igazgatósága értesülésünk szerint úgy döntött, hogy a
