Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-27 / 91. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 november 27.-7 Színház Tamásiban. A vidék egyik legjobb színtársulata, a Thália kamaraszínház együttese, megkesdte vendégszereplését Tamásiban. — Szombaton áa vasárnap Bolváry Géza rendezésében Eggerth Márta főszereplésével Felejtsük el a múltat cimtt vidám operettet mutatja be a Világ* mozi. Eggerth Márta partnerei Páni Hartmann, Georg Alexander, Hilda Weissner. Magyar Híradó. — Babszemtől megfulladt gyermek. Horváth Jóssef majsamiklósvári gyónt- pusztai gazdasági cseléd Róza nevű 3 éves kislánya egy babszemet tett a szájába. Játék közben a bab a légcsőbe csúszott és a szerencsétlen kislány mielőtt orvosi segély érkezett volna, iszonyú kínok között meghalt. — Kerékpirellenőrzések. Szekszárd város területén szigorúan gyakorolják a kerékpárok ellenőrzését. Mindenki vigyázzon, hogy törzslapját magánál tartsa. Ha pedig gépét valakinek oda- kölcsönzi, ne felejtse el a törzslapot is odaadni. — Emberölésért tízévi fegyház- Moróoz István 41 éves tolnanémedi lakos, akinek gyepmesteri megbízása volt, Kökény Béla nevű cigányt szép tember hó 30-án zsebkésével mellbe- szúrta. Á szerencsétlen egy órán belül meghalt. Kökény egy elhullott lovat nyúzott meg és Morócz, minthogy ő volt a gyepmester, követelte a kapott ' dij felét. Emiatt összeszólalkoztak. A I 69. lótékoHvcfeln m. hír. Ml. sorslfltH Húzás december 3-án* Főnyeremény: 40.000 arany pengő Ezenkívül 18,729 különböző nyeremény, melyet mind készpénzben fizetnek ki. Sbrsjegyirak: Egész: 3 arany pengő. — Fél: 1*50 arany pengő. Kapható minden osztálysorsjegyfőárusitónál, dohánytőzsdében, valamint a pénz előzetes beküldése után a székesfővárosi m. kir. Pénzügyigazgatóságnál,Budapest, V., Szalay-u. 10. A nyeremények száma és összege Jelentősen emelkedett szekszárdi kir. törvényszék Moróczot f. hó 23 án szándékos emberölés büntette miatt 10 évi fegyhásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. * — Modern csikótolvaj. Egy magát Kiss István paksi lakosnak mondó 28—30 éveB egyén, beállitott Varga József gerjeni lakoshoz, hogy lovakat akar vásárolni. Megtetszett neki a gazda szép csikója és rövid alku után megvette azt 380 pengőért. Adott neki 10 pengő előleget és a csikót elvezette, hogy főnökének megmutassa, de még ma sem jelentkezett, a csikóval megszökött. A rászedett gazda feljelentést tett és a megadott személyleirás szerint körözik a furfangos lóbupecet. — A szatócs tolvaja. Vogel András szekszárdi BocBkay-utcai szatócs feljelentést tett zz államrendőrBégen, hogy f. hó 20 án éjjel, ismeretlen tettes, a 2 méteres keritésen átmászva betört az üzletbe és onnan sok árut ellopott. Bizalmas értesülés után a rendőri nyomozás megindult és a helyszínen felvett lábnyomok révén Cseresznyés rendőrfőtörzsőrme8ternek sikerült a tettest, Paulovics Mihály napszámost e fogni. Paulovics a be törést beismerte, ellene eljárás indult. — Balesetek. Szeip János 11 éves bonyhádi fiú egy magas fáról leesett és jobbkarja eltörött. — Komáromi Sándor 32 éves bölcskei ^földművesnek f. hó 16-án a macskája a jobb kezét megharapta. S+be elmérgült. — Finszter Jánodüé 53 éves mórágyi földmüvesasszonynak a felbőszült kan- disznó a jobblábát su'yosan megharapta. — Kocsi József 23 éves szekszárdi földműves baltával a jobbkezét bevágta. A sérülteket a szekszárdi közkórházban ápolják. A Testnevelési Főiskola december 11-i szekszárdi látogatása előtt „Mens sana in corpore sano0, ép testben ép lélek, vallották már a rómaiak is, kifejezetten, szóban, jel mondatba foglalva hirdették a t.st nevelés fontosságát, bár ezen megállapításnak igaz voltát sok századdal a rómaiak hatalmi állásának meg teremtése előtt gyakorlatilag eredmé nyeiben bizonyította be a műveltségnek akkor legmagasabb fokán álló, sok tekintetben, vonatkozásban mind a mai napig el nem ért, illetőleg felülmúlhatatlan görög nép, az olimpiai játékok megteremtője. Igazukat legjobban az a tény bizonyítja, hogy közel két évezred után a múlt század derekán az akkor önmagára talált, egyesült Németországban uj erőre kapott a tornaélet is éB a német tudósok és kutatók vezette görögországi ásatások s ezzel kapcsolatban szinte újjáéledő, megelevenedő régi hagyományok, szokások révén a testneve lés lelkes barátai újból megszervezik ób rendezik a négyévenkint megismétlődő görög játékokat, a nemzetek közti versengésnek gyönyörű, nemes, őket egy magasabb szellemiségű eszme révén egymáshoz közelitő, a világbékét hathatósan előmozdító örökszép gondolatot. Az ősi görög atlétikai játékoknak, az olimpiai játékok kicsiny eredetének, vallásos gyökerük volt. Ezeken meghatározott időszakonként nagyobb görög csoportokat, néha magát az egész görögséget vonták össze. Az atlétikai játékokban, miként az egész görög nevelésben íb a „természet isten ember egység0 felfogás jut kifejezésre. A görög nemcsak isteneiben, hanem önmagában is az észté tikai ideált akarja megvalósítani, saját magát külsejében is a lehető legszebbé, azokhoz az isten-, félisten- szobrokhoz hasonló széppé akarja alakítani, mely műalkotásokat ma is csodálattal, gyönyörűséggel nézünk, érezzük azonban egyúttal, hogy megalkotásuk nem merően a művész alkotó, teremtő erejének szüleménye, ahhoz huB és vérből való ihlető, „modell0 is kellett. S csodálkozásunk, elragadtatásunk inkább ezeknek szól. Az u. n. gimnáziumokban az atlétikai nevelés eleinte csupán bámulatosan szép testeket alkotott, később azonban már a lélek szépségét is fejlesz* tették s az olimpiai játékokon, ahová minden görög városállam, „polis0 elküldte legkiválóbb fiait, a legszebb „lelkek0 is küzdöttek már az olimpiai babérért. Ebben a szellemben keltették újra 41 évvel ezelőtt a mai modern olimpiai játékokat is. Hazánk kezdettől fogva kivette részét a nemes versenyben s amint ast valamennyien tudjuk, legutóbb Berlinben szegény, — igazságtalanul megcsonkitott hazánk fiai győzelmeik* kel halhatatlan dicsőséget, megbecsülést szereztek, reánk fordították a nagyviág tekintetét s igaz ügyünk elismertetése érdekében — élni akarásunk éB tudásunk eme kimagasló tanúbizonyságával — nagyobb eredményt értek el, mint a zöld asztal melleti sok-sok tanácskozás. A küz delmeket ft síült figyelemmel kisérte minden igaz hazafi s a várakozáson felüli siker egyik legszámottevőbb hatása a sportélet iránt érdeklődők táborának nagyarányú, rohamos növekedése volt. Önkéntelenül is felvetődött mindenkiben a kérdés, hogyan lehetett ez, kinek vagy minek köszönhetjük ezt a gyönyörű eredményt ? Minden eredmény eléréséhez, a sikerhez előtanulmány kell, legyen az elérni kivánt eredmény akár testi, akár lelki, szellemi s nevezzük az előkészületet akár tanulásnak vagy „tréning0-nek stb. Hogy egy ki- csíny, megcsonkított nemzet a testi küzdelemben, a sport terén rövid idő alatt világraszóló eredményt érjen el, annak egyetlen magya* ! rázata kitűnő nevelése lehet. De nézzük csak közelebbről, mi is az a testnevelés ? A nevelésről általában az emberek nézetei többé kevésbé elfogadhatók. A testi nevelés pedig az általános gyüjtőfogalmu nevelésnek egyik el nem különíthető része. Rendeltetése a test egészséges fejlődését, a szervek, testrészek zavartalan működését, a mozgások fegyelmezettségét biztosítani. A testnevelés körébe tartoznak ennek következtében mindazon tervszerű célkitűzések, melyek testi épségük megóvását, lelki és testi érőnknek,^ ellenállóképesaé- günknek, munkabiróképességünknek rugékonyságunknak fejlesztését és fokozását célozzák. A testnevelés ennek révén tökéletes szervezés és pontos, gondos végrehajtás mellett nyilvánvalóan kihat egy egész nemzet életére, köz egészségére, m unkaerejére snem utolsó sorban honvédelmére, amint azt a német példa oly jellemzően mutatja. A „Turnvater0 Jahn alapította tornaegyletek tagjai nemcsak a „Jung- Deutschland0 ifjú Németország mozgalom értelmi szerzői voltak, hanem szervezetten vettek részt a német egység megteremtéséért folyó har* cokban is. A sedani siker gyökere az immár éveken át megedzett test nek küzdőképességébe, kitartásába nyúlik viasza. A mi testnevelésünk fejlesztése körül nagy érdemeket szerzett az iskolákon, sport és különféle társadalmi egyesületeken kívül a cserkészet. A törvényhozás is felismerte azonban a testnevelés nemzetnevelő fontosságát és már az 1921: Lili, te. minden 21. évét be nem töltött ifjúra kötelezővé tette a testnevelést, egyben költségeinek intézményes biztosításáról is gondoskodott a Testnevelési Alap (1924: III. te.) megteremtésével, erkölcsi alapját pedig az Országos Testnevelési Tanács felállításával vetette meg. Mindez azonban nem lett volna elegendő rohamos fejlődések, eredmények biztosítására. Nevelőkre, a testnevelés elméleti és gyakorlati részében egyaránt szakképzett pedagógusokra volt szükség, kik est a nemzetet-épitő, irányító munkát vezessék. Hosszú évek vajúdása után, sok nehézség ellenére, áldozatok árán ugyan, de végre is 1925 október hó 16 án gróf Klébelsberg Kunö vallás• és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta a főiskola szerve■ zeti szabályzatát s ezzel megvetette a m. kir. Testnevelési Főiskola alapját. Az elvetett mag rohamosan fejlődött, nőtt, hatalmas, terebélyes fává lett s bőségesen ontotta a szebbnél-azebb gyümölcseit, meghálálta a magvető s gondozó kertész áldozatkészségét Hogy a főiskola munkásságát valóban tudjuk értékelni s a szép példán felbuadulva mi is lelkes híveivé, támogatóivá legyünk, ha nem is anyagi, de mindenesetre erkölcsi értelemben, ime a közeljövőben személyesen, kiváló, nagyérdemű igazgatójának : dr Szukováthy Imre vezetése alatt Szék- szárdra jönnek, hogy sokat ígérő bemutatójukkal kápráztatva el bennünket, mi is szemtől-szembe ismerjük meg, de aztán szeressük is meg kul- turéletünknek est a legfrissebb, min* denesetre egészséges hajtását, a szebb jövő egyik sokat ígérő reménységét. A vendéglátó gazdának kötelessége azonban, hogy kellően felkészüljön kedves vendégeink fogadására. H«dd ismertessem hát röviden vendégünk életrajzát, ka Magyar Királyi Teer nevelési Főiskola előzményeit, alají* fását, fejlő dését. (Vége köv
