Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-02-06 / 9. szám
Mal lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937 február 6. (Szombat.) 9. szám. ÜJSAG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI és TÁRSADALMI LA? Szerkesztőse^ és kiadóhivatal: Szekszárdi N«p]:ank épületében. Telefonszám: 85 £l6fiz.?il?i £Jjj Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ _ _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton, előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét«, széles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér, nllástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerill. A belügyminiszter lemondott Vitéz leveldi Kozma Miklós m. kir. belügyminiszter elhatározta tárcájától való megválását, mert elkedvetlenedett ásóktól a körülmények tói, amelyek programújának megvalósításában akadályozták. Állásától -való felmentését kérte — mint már többször is — a kormányzótól, aki es alkalommal már nem térhetett ki miniszterének kérése elől. Kozma Miklós a kabinetből való kiválásának indokairól maga fogja tájékos- tatni as országot.^ Mielőtt azonban ez a nyilatkozata e hangzik, addig is megállapíthatják, hogy nem azok miatt a támadások miatt mondott le, amelyekre a képviselőház nyilvánossága előtt teljes elégtételt kapott. Nem a parlamentben szembenülö oldalról buktatták el őt, akinek rövid parlamenti működését az alapvető alkotások egész sora örökíti meg, hanem távozik a bársonyszékből azért, mert megmásíthatatlan az az elhatá rovása, amelyet már a Darányi kabinet megalakulásakor is előterjesztett az államfőnek. Hogy a kormányzat egyik legfontosabb tárcájának ellátása alatt milyen érdemeket szerzett vitéz Kozma 'Miklós, azt a felmentéséről szóló rendkívül meleghangú legmagasabb kézirat a következőkben méltatja: Kedves vitéz Kozmái Őszinte sajnálattal vettem azt az elém terjesztett elhatározását, hogy belügyminiszteri állásától való felmentését kérte. Amidőn kérelmének a magyar királyi miniszterelnök elő* terjesztésére helyt adok és belügyminiszteri állásától legmelegebb kö szönetem kifejezése mellett ezennel felmentem, súlyt helyesek arra, hogy a közélet terén hosszú éveken át szerzett értékes tapasztalatait és sokoldalú tudását a basa javára továbbra is értékesíthesse és ezért a magyar királyi miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi XXII. törvénycikk 23. szakasza alapján a belügyminisztérium élén fáradhatatlan buzgalommal, önzetlen odaadással és körültekintő energiával kifejtett igen értékes és kiváló szolgálatai újabb elismeréséül a magyar országgyűlés felsőházának tagjává élethossziglan kinevezem. Kelt Budapesten, 1937 február 3. Horthy s. k. Darányi b, k. Az egész ország a legnagyobb sajnálkozással vesz tudomást vitéz Kozma Miklósnak a kabinetből való kiválásáról, hiszen tőle, az egészség- védelem ügyének lelkes, céltudatos és erőskezü megszervezőjétől még sok, a nép széles rétegeit érintő kezdeményezést várt mindenki. Különös sajnálkozást vált ki azon ban vitéz Kozma Miklósnak a belügyminiszteri székből való távozása vármegyénkben, ö Excellenciája rövid minisztersége alatt háromszor fordult meg nálunk és mindannyiszor megmutatta Tolna vármegye lakossága iránt érzeti őszinte jóindulatát. A legbehatóbb módon érdekelték egészségügyi intézményeink és mikor a nyár elején dr Johann Béla államtitkár kíséretében megtekintette Szék- szárdot, végigjárta a központi, valamint a bonyhádi járás nagyobb köz ségeit, olyan rendelkezéseket tett, amelyek nyomán uj intézmények születtek és állanak azóta is a drága magyar élet, a jövő nagy remény * 90 sége, az uj nemzedék szolgálatában. Tolna vármegye leikéhez volt nőve és sorsának, jövőjének jobbra fordítása különös gondoskodása tárgyát képezte. MesBzeható tervei voltak a dunántúli dombos vidéknek eszel a szép és nagymullu részével, amelyhez a régi emlékek igen sok szála is fűzte: hiszen Tolna vármegye fiai közül számosán voltak az ő ezredének a vitéz huszárjai és mindig nagy örömet okozott neki, ha velük találkozhatott. Reméljük, hogy utóda az I ó elgondolásai szerint, az ő szellemé- ■ ben fo'ytatja tovább a nagy munkát, I amelynek végső célja az erős, integer, | Nagymagyarország. Haidekker János városi főmérnök előadása a légi támadásokról Haidekker János, Szekszárd város főmérnöke, aki a légitámadások ób az azok ellen való védekezésre Budapesten kiképzést nyert, a Nemzeti Munkavédelmi Szövetség felkérésére nagyszabású előadást tartott a városháza nagytermében. Tudományos és -gyakorlati tapasztalatok alapján részletesen taglalta a Szekszárdit és az egész Csonkaországot érhető légi- támadási módokat és eszközöket. Előadásából megtudtuk, hogy országunk legtöbb és legnagyobb vá rosa és ipartelepe a légitámadások szempontjából annyira kösel áll eliec- ségeinkhez, hogy pl. Miskolc 4 és fél perc, Budapest 6, Szekszárd 10 percen belül elérhető, tehát a had üzenet percét követő tizedik percben már légitámadást folytathatnak ellenünk, anélkül, hogy bármiképpen védekezni tudnánk ellene. Ismertette a légitáma dóeszközöket: a felderítő-, vadász- és a bombázógépeket, amelyek közül a könnyüknek óránkénti sebessége 350—400 km- Csonkahazánkat 50 perc alatt átrepülhetik, 2000 kilométert tehetnek meg anél kül, hogy üzemanyagért, vagy bármi másért leszállaniok kellene és 40 mázsa bombát vihetnek magukkal. Élénk színekkel festette a gyújtó, romboló és gázbombák hatását. Á gyújtók 01— 50 kg, a rombolóbombák pedig 50—2000 kg súlyban készülnek, ez az utóbbi a földben 7 és fél—13 méter átmérőjű és hét méter mély tölcsért képes kivágni és 80— 90 méter körzetben minden, a mai építkezési mód szerint épülő, házat rombadönt. A 100 kg os bomba fél méter vaBtag, az 1000 kg os bomba pedig már egy méter vastag betont is átüt, ha legalább 3—4000 méter magasból eresztik le. A termit-elektron gyujtóbomba olyan ravaszul van konstruálva és olyan a hatóanyaga, hogy sem viz zel, sem a poroltókésaütókekkel eloltani nem lehet, BŐI, ha földdel vagy homokkal szórjuk le, akkor is elég a homok alatt, mert ennek égéséhez nincs szükség oxigénre. Veszedelmes tüzet lehet a gyujtóbombákkal okozni és ezért szükséges a hatósági gyors intézkedés, hogy a fejünk felett függő veszedelmeket csökkentve, záros határidő alatt elrendeltessék a padlások lomtalanítása, megtisztítása az oda nem való szeméttől, éghető anya gok különféle felesleges fajtáitól. A gázbombák hatásáról mondott ezután megdöbbentő adatokat Haidekker főmérnök, felsorolva, hogy van nak: 1. ingerlő, 2. fojtó, 3. mérgező és 4. hólyaghuaó baregázok. Az in gerlő gázok tüsszentést, hányingert, a mellben szoruló érzést, köhögést okoznak» és orvosság ezekre: friss levegő, szellőztetés. Legbasinosabb —- ha lehet — elfutni arról a hely ről. A fojtó gázok ellen a külön erre a célra késaülő szűrővel ellátott gázálarc a védelem és oxigén belégzés, friss levegő és abszolút nyugalom az orvosaág. Ssénmonoxid gázmérgezett nél: pl. nem Baabt,d mesterséges légzést alkalmazni, mert az annál rosz- szabb. Legveszedelmesebb harci gáz, az előadó szerint, a mustárgáz, amely nem érzékelhető, sem hideg, sem melegérzetét nem kelti ób csak akkor venni észre, ha a piros folt a kezünkön, vagy arcunkon annyira megnagyobbodott és felssivódott a szövetekbe, hogy undorító, sárga váladékkal telt fekéllyé válik. A hólyag mindig nagyobb lesz és csontig ható sebeket okoz, amiket csak hónapokig tartó kezeléssel lehet gyógyítani. Kitért ezután Haidekker János arra, hogy az elmondottakat ugyan saját bőrünkön még nem tapasztaltuk és hogy Szekszárd ellen fekvésénél fogva nehezen lehet hatásos gáztámadást intézni. A védekezést azonban meg kell kezdeni, meg kell szervezni és a lakosságot a légitámadások hatásá- I ról és mikéntjéről fel kell világosi- | tani, mert különben kitör a pánik és I a legnagyobb bajok történhetnek. Hegy miképpen lebet a légitámaIgyes szám ára 12 futár» d&sok ellen védekesni, azt Haidekker főmérnök február 13 án fogja szemléltető képek kíséretében ismertetni az Iparos Székházban esto 8 órakor tartandó második és befejeaői előadásában. Erre az előadásra minden érdeklődőt szívesen látnak. Egy derék iparos ünneplése Igen szép ünnepségben részesítette Bátaszék Ipartestülete Klósz Gáspár építőmestert. Január 31*én az ipartestületben tartott ünnepélyes gyűlésen igen sokan jöttek össze. Ott voltak mindazok, akik ismerték a kiváló építőmester munkásságát, úgyszólván a társadalom minden rétege képviseltette magát. A papság, az elöljáróság, a frontharcosok, a tüsoltóság és még számos egyesület képviselői vettek részt a gyűlésen. A központi járás főszolgabirájának képviseletében őszi Adorján községi főjegyző nyújtotta át az Iparosok Országos Szövetségének díszoklevelét, mélyet Klósz Gáspár a kaposvári 1936 szeptember 8-i ipari kongresz- szuson nyert el az ipari közélet terén szerzett érdemeinek elismerésekép. A főjegyző kedves szavakkal méltatta a negyven éven át szorgalmasan működő derék iparos érdemeit, hangsúlyozva, hogy Klósz Gáspár nemcsak kitűnő iparos volt, hanem a község hasznos iparos vezetőegyéni- sége, aki minden tekintetben szem előtt tartotta a község érdekeit o akinek mindene a község felvirágzása, boldogulása volt. Klósz Gáspár meghatódva vette át a diszes oklevelet, kerasetlen szavakkal mondott köszönetét a számára felejthetetlen ünnepségért, a nem várt megbecsülésért. Michéli Mihály községi bíró az elöljáróság nevében ismert szónoki képességével arra buzdította a háta* széki iparosokat, hogy megértéssel dolgozzanak a község érdekében úgy, mint ahogy negyven éven keresztül dolgozott Klósz Gáspár. Negyven évi küzdelmes, kemény munka, bf csületes magyar élniakaráe jellemzi Bátaszék e derék iparosát. Ismerjük közéleti tevékenységét, tudjuk, ott állt mindenütt, ahol szükség volt becsületes, önzetlen szivére. Hosszú éveken keresztül és még ma is elnöke az iparostanonciskola felügyelő bizottságának, alelnöke volt a Kaszinónak, tagja az iskolaszéknek és tevékeny részt vett más egyesületek munkásságában is. Becsüli őt mindenki és ez a megbecsülés és kitüntetés csak azoknak jár, akik becsülettel tudtak harcolni egy emberöltőn át a község érdekeiért. Példát mutatott az egyszerű életre. Tanulni kell tőle a ma iparosának, követni kell őt cselekedeteiben, mert csak ilyen célkitűzésekkel lehet megáll« az élet kemény hatcit.
