Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-02-06 / 9. szám

Mal lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937 február 6. (Szombat.) 9. szám. ÜJSAG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI és TÁRSADALMI LA? Szerkesztőse^ és kiadóhivatal: Szekszárdi N«p]:ank épületében. Telefonszám: 85 £l6fiz.?il?i £Jjj Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ _ _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton, előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét«, széles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér, nllástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerill. A belügyminiszter lemondott Vitéz leveldi Kozma Miklós m. kir. belügyminiszter elhatározta tár­cájától való megválását, mert elked­vetlenedett ásóktól a körülmények tói, amelyek programújának meg­valósításában akadályozták. Állásától -való felmentését kérte — mint már többször is — a kormányzótól, aki es alkalommal már nem térhetett ki miniszterének kérése elől. Kozma Miklós a kabinetből való kiválásá­nak indokairól maga fogja tájékos- tatni as országot.^ Mielőtt azonban ez a nyilatkozata e hangzik, addig is megállapíthatják, hogy nem azok miatt a támadások miatt mondott le, amelyekre a képviselőház nyilvános­sága előtt teljes elégtételt kapott. Nem a parlamentben szembenülö ol­dalról buktatták el őt, akinek rövid parlamenti működését az alapvető alkotások egész sora örökíti meg, ha­nem távozik a bársonyszékből azért, mert megmásíthatatlan az az elhatá rovása, amelyet már a Darányi kabi­net megalakulásakor is előterjesztett az államfőnek. Hogy a kormányzat egyik legfon­tosabb tárcájának ellátása alatt milyen érdemeket szerzett vitéz Kozma 'Miklós, azt a felmentéséről szóló rend­kívül meleghangú legmagasabb kéz­irat a következőkben méltatja: Kedves vitéz Kozmái Őszinte sajnálattal vettem azt az elém terjesztett elhatározását, hogy belügyminiszteri állásától való fel­mentését kérte. Amidőn kérelmének a magyar királyi miniszterelnök elő* terjesztésére helyt adok és belügy­miniszteri állásától legmelegebb kö szönetem kifejezése mellett ezennel felmentem, súlyt helyesek arra, hogy a közélet terén hosszú éveken át szerzett értékes tapasztalatait és sok­oldalú tudását a basa javára továbbra is értékesíthesse és ezért a magyar királyi miniszterelnöknek a miniszté­rium nevében tett előterjesztésére az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi XXII. törvénycikk 23. szakasza alapján a belügyminisztérium élén fáradhatatlan buzgalommal, önzetlen odaadással és körültekintő energiával kifejtett igen értékes és kiváló szol­gálatai újabb elismeréséül a magyar országgyűlés felsőházának tagjává élethossziglan kinevezem. Kelt Budapesten, 1937 február 3. Horthy s. k. Darányi b, k. Az egész ország a legnagyobb saj­nálkozással vesz tudomást vitéz Koz­ma Miklósnak a kabinetből való ki­válásáról, hiszen tőle, az egészség- védelem ügyének lelkes, céltudatos és erőskezü megszervezőjétől még sok, a nép széles rétegeit érintő kezde­ményezést várt mindenki. Különös sajnálkozást vált ki azon ban vitéz Kozma Miklósnak a bel­ügyminiszteri székből való távozása vármegyénkben, ö Excellenciája rö­vid minisztersége alatt háromszor fordult meg nálunk és mindannyiszor megmutatta Tolna vármegye lakos­sága iránt érzeti őszinte jóindulatát. A legbehatóbb módon érdekelték egészségügyi intézményeink és mikor a nyár elején dr Johann Béla állam­titkár kíséretében megtekintette Szék- szárdot, végigjárta a központi, vala­mint a bonyhádi járás nagyobb köz ségeit, olyan rendelkezéseket tett, amelyek nyomán uj intézmények szü­lettek és állanak azóta is a drága magyar élet, a jövő nagy remény­ * 90 sége, az uj nemzedék szolgálatában. Tolna vármegye leikéhez volt nőve és sorsának, jövőjének jobbra fordí­tása különös gondoskodása tárgyát képezte. MesBzeható tervei voltak a dunántúli dombos vidéknek eszel a szép és nagymullu részével, amely­hez a régi emlékek igen sok szála is fűzte: hiszen Tolna vármegye fiai közül számosán voltak az ő ezredé­nek a vitéz huszárjai és mindig nagy örömet okozott neki, ha velük talál­kozhatott. Reméljük, hogy utóda az I ó elgondolásai szerint, az ő szellemé- ■ ben fo'ytatja tovább a nagy munkát, I amelynek végső célja az erős, integer, | Nagymagyarország. Haidekker János városi főmérnök előadása a légi támadásokról Haidekker János, Szekszárd város főmérnöke, aki a légitámadások ób az azok ellen való védekezésre Buda­pesten kiképzést nyert, a Nemzeti Munkavédelmi Szövetség felkérésére nagyszabású előadást tartott a város­háza nagytermében. Tudományos és -gyakorlati tapasztalatok alapján rész­letesen taglalta a Szekszárdit és az egész Csonkaországot érhető légi- támadási módokat és eszközöket. Előadásából megtudtuk, hogy or­szágunk legtöbb és legnagyobb vá rosa és ipartelepe a légitámadások szempontjából annyira kösel áll eliec- ségeinkhez, hogy pl. Miskolc 4 és fél perc, Budapest 6, Szekszárd 10 percen belül elérhető, tehát a had üzenet percét követő tizedik percben már légitámadást folytathatnak elle­nünk, anélkül, hogy bármiképpen vé­dekezni tudnánk ellene. Ismertette a légitáma dóeszközöket: a felderítő-, vadász- és a bombázógépeket, ame­lyek közül a könnyüknek óránkénti sebessége 350—400 km- Csonka­hazánkat 50 perc alatt átrepülhetik, 2000 kilométert tehetnek meg anél kül, hogy üzemanyagért, vagy bármi másért leszállaniok kellene és 40 mázsa bombát vihetnek magukkal. Élénk színekkel festette a gyújtó, romboló és gázbombák hatását. Á gyújtók 01— 50 kg, a rombolóbom­bák pedig 50—2000 kg súlyban ké­szülnek, ez az utóbbi a földben 7 és fél—13 méter átmérőjű és hét méter mély tölcsért képes kivágni és 80— 90 méter körzetben minden, a mai építkezési mód szerint épülő, házat rombadönt. A 100 kg os bomba fél méter vaBtag, az 1000 kg os bomba pedig már egy méter vastag betont is átüt, ha legalább 3—4000 méter magasból eresztik le. A termit-elektron gyujtóbomba olyan ravaszul van konstruálva és olyan a hatóanyaga, hogy sem viz zel, sem a poroltókésaütókekkel el­oltani nem lehet, BŐI, ha földdel vagy homokkal szórjuk le, akkor is elég a homok alatt, mert ennek égéséhez nincs szükség oxigénre. Veszedelmes tüzet lehet a gyujtóbombákkal okozni és ezért szükséges a hatósági gyors intézkedés, hogy a fejünk felett függő veszedelmeket csökkentve, záros ha­táridő alatt elrendeltessék a padlá­sok lomtalanítása, megtisztítása az oda nem való szeméttől, éghető anya gok különféle felesleges fajtáitól. A gázbombák hatásáról mondott ezután megdöbbentő adatokat Haidek­ker főmérnök, felsorolva, hogy van nak: 1. ingerlő, 2. fojtó, 3. mérgező és 4. hólyaghuaó baregázok. Az in gerlő gázok tüsszentést, hányingert, a mellben szoruló érzést, köhögést okoznak» és orvosság ezekre: friss levegő, szellőztetés. Legbasinosabb —- ha lehet — elfutni arról a hely ről. A fojtó gázok ellen a külön erre a célra késaülő szűrővel ellátott gáz­álarc a védelem és oxigén belégzés, friss levegő és abszolút nyugalom az orvosaág. Ssénmonoxid gázmérgezett nél: pl. nem Baabt,d mesterséges lég­zést alkalmazni, mert az annál rosz- szabb. Legveszedelmesebb harci gáz, az előadó szerint, a mustárgáz, amely nem érzékelhető, sem hideg, sem me­legérzetét nem kelti ób csak akkor venni észre, ha a piros folt a ke­zünkön, vagy arcunkon annyira meg­nagyobbodott és felssivódott a szö­vetekbe, hogy undorító, sárga vála­dékkal telt fekéllyé válik. A hólyag mindig nagyobb lesz és csontig ható sebeket okoz, amiket csak hónapokig tartó kezeléssel lehet gyógyítani. Kitért ezután Haidekker János arra, hogy az elmondottakat ugyan saját bőrünkön még nem tapasztaltuk és hogy Szekszárd ellen fekvésénél fogva nehezen lehet hatásos gáztámadást intézni. A védekezést azonban meg kell kezdeni, meg kell szervezni és a lakosságot a légitámadások hatásá- I ról és mikéntjéről fel kell világosi- | tani, mert különben kitör a pánik és I a legnagyobb bajok történhetnek. Hegy miképpen lebet a légitáma­Igyes szám ára 12 futár» d&sok ellen védekesni, azt Haidek­ker főmérnök február 13 án fogja szemléltető képek kíséretében ismer­tetni az Iparos Székházban esto 8 órakor tartandó második és befejeaői előadásában. Erre az előadásra min­den érdeklődőt szívesen látnak. Egy derék iparos ünneplése Igen szép ünnepségben részesítette Bátaszék Ipartestülete Klósz Gáspár építőmestert. Január 31*én az ipar­testületben tartott ünnepélyes gyűlé­sen igen sokan jöttek össze. Ott vol­tak mindazok, akik ismerték a kiváló építőmester munkásságát, úgyszólván a társadalom minden rétege képvisel­tette magát. A papság, az elöljáróság, a frontharcosok, a tüsoltóság és még számos egyesület képviselői vettek részt a gyűlésen. A központi járás főszolgabirájának képviseletében őszi Adorján községi főjegyző nyújtotta át az Iparosok Országos Szövetségének díszoklevelét, mélyet Klósz Gáspár a kaposvári 1936 szeptember 8-i ipari kongresz- szuson nyert el az ipari közélet terén szerzett érdemeinek elismerésekép. A főjegyző kedves szavakkal méltatta a negyven éven át szorgalmasan mű­ködő derék iparos érdemeit, hang­súlyozva, hogy Klósz Gáspár nem­csak kitűnő iparos volt, hanem a község hasznos iparos vezetőegyéni- sége, aki minden tekintetben szem előtt tartotta a község érdekeit o akinek mindene a község felvirágzása, boldogulása volt. Klósz Gáspár meghatódva vette át a diszes oklevelet, kerasetlen sza­vakkal mondott köszönetét a számára felejthetetlen ünnepségért, a nem várt megbecsülésért. Michéli Mihály községi bíró az elöljáróság nevében ismert szónoki képességével arra buzdította a háta* széki iparosokat, hogy megértéssel dolgozzanak a község érdekében úgy, mint ahogy negyven éven keresztül dolgozott Klósz Gáspár. Negyven évi küzdelmes, kemény munka, bf csületes magyar élniakaráe jellemzi Bátaszék e derék iparosát. Ismerjük közéleti tevékenységét, tud­juk, ott állt mindenütt, ahol szükség volt becsületes, önzetlen szivére. Hosszú éveken keresztül és még ma is elnöke az iparostanonciskola fel­ügyelő bizottságának, alelnöke volt a Kaszinónak, tagja az iskolaszéknek és tevékeny részt vett más egyesü­letek munkásságában is. Becsüli őt mindenki és ez a megbecsülés és ki­tüntetés csak azoknak jár, akik be­csülettel tudtak harcolni egy ember­öltőn át a község érdekeiért. Példát mutatott az egyszerű életre. Tanulni kell tőle a ma iparosának, követni kell őt cselekedeteiben, mert csak ilyen célkitűzésekkel lehet megáll« az élet kemény hatcit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom