Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-17 / 88. szám
XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. november 17. (Szombat) 88. szám. NAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeazlfiság ia kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre.------- 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllUmélersoronként 10 fillér. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett:reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamim a közlemények a szerkesztőséghez kllldendők.l | nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A Szekszárdi Katolikus Legényegylet házszentelése Az 1896. évben Sseksiárd egyik lelkes fiztál papja, a többi magyar városok és községek mintájára Tolna vármegye székhelyén is megalakította as akkor már mindenfelé virágzó és gyönyörű eredményeket felmutató Katolikus Legényegyletet. A katolikus iparos ifjúság keresztény szellemben való továbbképzésére hivatott ez a szerveset itt is gyönyörűen fejlődött és nemcsak erény virágokat termett, hanem anyagilag is folyton erősödött. Alakulása után nemsokára házat is tudott magának szerezni és az áldozatkész iparosság mindig kötelességének tartotta, hogy az utánpótlás vezetését hazafias és vallásos szellemben irányitó intézménynek anyagi gondjai ne legyenek. Jött aztán a háború. A Szekszárdi Katolikus Legény- egylet tagjai fokoaatosan — ahogy a Haza kívánta — úgyszólván vala mennyien a harctérre kerültek és a fiatalságnak ez a kedves, intim egye sülete kénytelen volt kapuit bezárni, mert a világnak mind a négy táján harcoló tagjai csak lélekben, a mesi- sze távolból gondolhattak az üresen maradt helyiségekre. A Haza nemcsak véráldozatot követelt, anyagi támogatást is kért. Az itthon maradt vezetőség előbb az egyesület pénz- ▼agyonáért jegyzett jól kamatozó ha- dikölcsönt, majd később — amikor az ingatlanoknak felment az ára —■ eladta magát az egyleti székházét is és annak ellenértékét szintén hadi- kölcsönbe fektette. Úgy gondolkoztak ugyanis, hogy a háború ntán könnyüsserrel lehet majd azért a pénzért modern, sokkal megfelelőbb uj hajlékot építeni. A gyászos összeomlás azonban minden tervet felborított. A háború végeztével már nem volt nyersanyag, amiből építkezni lehetett volna és a pénz, a hadikölcsön értéke is olyan gyorsan romlott, hogy abból ingat* lanazeraésre gondolni sem lehetett, A legényegyletnek a háborúból visszatért tagjai szomorúan voltak kénytelenek megállapítani, hogy az egyesületi élet folytatása a legnagyobb ' nehézségekbe ütközik. A háború alatt a kézműipar is leszegényedett, az iparosok nemcsak hogy vagyonukat nem tndták átmenteni, de évekig — hisz még mindig tart ez az állapot — csak a legnagyobb erőfeszítéssel tndták a létfenntartáshoz szükséges eszközöket is előteremteni. Ilyen körülmények között az öregek nem tudtak áldozatokat hozni a fiatalság érdekében. A Szekszárdi Katolikns Legényegylet működése tehát állandó és megfelelő helyiség hiányában szinte lehetetlen volt. Az egyletet alapitó lelkes pap — Virág Ferenc — később dr Fent Ferenc utódaként Szekszárdra került plébánosnak és megdöbbenve látta, hogy az általa évtizedekkel azelőtt életre hivott intézmény anyagiak hiányában haldoklik. Tőle telhetőén mindent megtett, hogy nj életre segítse az egykor virágsó Katolikns Legényegyletet, de bizony a rendelkezésére álló szellemi erőkkel, anyagiak hiányában, csak azt tudta elérni, hogy az egyesületi élet szerény! keretek közt megindulhatott. Mint pécsi püspök sietett nemrég az ipsrosifjak segítségére, mikor fejedelmi gesztussal megvásárolta a báró Angnss Imre utcában levő Buday- féle házat, amelyet megfelelő átalakítással vasárnap ünnepi külsőségek kőit adtak át rendeltetésének. A szekszárdi katolikus társadalom meleg érdeklődése mellett folyt le a házszentelés és most már nemcsak a Katolikns Legényegylet kapott ott megfelelő nj hajlékot, hanem elhelyezést nyert a testvéralaknlat, a katolikns leányok Napsugár Egylete is. Vasárnap délelőtt a belvárosi r. k. templomban főpapi szentmisével kezdődött az ünnepség. Kiss Lajos apát- plebános, felsőházi tag fényes asszisztenciával celebrálta a nagymisét, amelyen a régi zászló alatt megjelentek az egyesület fiatal, hitvalló tagjai és résztvettek a helyi katolikns egyesületek küldöttségei is az iparos társadalommal együtt. Megjelent a nevezetes eseményen Szongott Edvin, a vármegye alispánja is. Evangélium ntán Solymár György pécsegyházmegyei áldozópap, a Katolikns Legényegyletek budapesti központi titkára mondotta az alkalmi szentbeszédet, amely után a fiatal tagok felavatása és nyilvános fogadalomtétele következett. Mise ntán zászló alatt testületileg vonnlt le a közönség a székházba, amelynek nagytermében Kiss Lajos apátplebá- nos tartotta a házavató egyházi szertartást, majd megszentelte az összes helyiségeket. Ezt a szertartást ünnepi díszközgyűlés követte. Kiss apát, mint elnök tolmácsolta Virág püspök üdvözletét, aki azért nem jöhetett el Szekszárdra, mert ugyanakkor Pécsett nagyszabású gyűlésen kellett résztvennie. Köszöntötte azután Szongott Edvin alispánt, a vármegye első tisztviselőjét, aki az iparossággal való együttérzését fejezte ki megjelenésével. Üdvözölte továbbá a budapesti központ nevében megjelent Solymár titkárt, majd elmondotta, hogy Virág püspök fejedelmi adományából gondviselósszerüen mi képpen vált valóra az álom, amely a legényegyletet nj életre keltette. Az egybegyűltek háláját fejezte ki a főpásztor nagylelkűségéért és indítványára a közgyűlés távirati üdvözléssel mocdott kÖBiönetet a bőkezű gesztusért. A nagy tetszést kiváltó beszéd országosan ismert fiatal pap nagy agitatórikns erejű beszédben ismertette a magyar katolikus legény- egyletek célkitűzéseit. Esek az egye sületek — úgymond — 83 év óta állanak a vártán, hogy az iparos és kereskedő ifjúság között terjesszék a katolikns és a magyar nemzeti gondolatot. Az egyesület a maga nagy lelki értékeivel mélyen hivő katolikns férfiakká akarja nevelni a fiatalságot ób arra törekszik, hogy tagjait telítse vallásossággal, férfias, kemény öntudattal, amelyre szüksége van az élet világnézeti htrcaiban. De nemcsak igaz, férfiaB vallásosságot akar kicsiholni a fiatalságból, hanem gya korlatilag is előkészíti őket az élet küzdelmeire. Folytatja és tökéletes- biti szakképzésüket, öregbiti tudásukat, mert a tudás hatalom és az élet kemény harcaiban csak az tud eredményt elérni, akinek a becsületessége, a hite és az ereje mellett megvan a minél nagyobb szakképzettsége is. Az ipari továbbképzésen túl az egyesület célja az iparos és kereskedőifjuság közéleti nevelése a becsületes keresztény magyar nemzeti gondolat számára óképpen, hogy a jövő iparos és kereskedő nemzedéke is apái példájára az evangéliumi igazságoknak a harcosa legyen. A lelkes tapsviharral jutalmazott gyönyörű és meggyőző erejű beszéd ntán Püspök Pál segédlelkész, az egyesület vezetője ismertette a keresztény magyar iparosságnak a nemzet életében betöltött nagy szerepét és megállapította, bogy a magyar iparosok minden téren kimagasló kiváló embereket adtak a Hazának. Püspökök, miniszterek, tábornokok, nagy tudósok, müvéssek származtak iparos szülőktől. Felhívta a fiatalságot a hazafias és vallásos tradíciók ápolására, majd szeretettel üdvözölte a testvéralakulatot, a leányok Napsugár Egyletét. Marth Fereno egyesületi elnök mondott ezután igen nagy tetszéssel fogadott záróbeszédet, amelyben meggyőző módon mutatott rá azokra az értékekre, amelyeket ez a nagymultu egyesület Szekszárdon kitermelt. Az ünnepély a Kolping-indnló és a Himnusz eléneklésével ért véget. Este fái 9 órai kezdettel a Legény- egylet és a Napsugár Leányegylet műkedvelő gátdája a belvárosi Római Katolikns Olvasókörben a színháztermet zsúfolásig megtöltött közönség előtt előadta az „Árva Rózsi“ oimtt népsiinmüvet. A pompásan, minden zökkenő nélkül előadott darab főszereplői, Ónody Mariska és Bözsike, Lehmann Mancika, Mocsári István, Szőr György és Berta Gynla ügyes játékukkal kiérdemelték a hálás közönség teljes megelégedését, kaptak is sok tapsot és virágot. A többiék: Simon Mancika, Piribaner Ilonka, Kurucs Jucik«, SzékelyZsó- fika, Budai Rózsi, Vecsei Bözsi, Bá- tori Jolán, Hermann Rózsi, Hartmann Ferenc, Morvái György, Stu- der Ferenc, Heroseg Ferenc, Boros Sándor, Mühl Henrik, Steiner István, Lehr Mikály, Orbán József, Földesi István, Budai István és Csákvári Mihály kifogástalanul játszották meg szerepüket. A jól sikerült előadás a két testvéregylet ügyvezetőjének, Püspök Pál káplánnak az érdeme. Vitézi értekezlet Bátaszéken I után Solymár György titkár szólalt | fel. A legényegyleti mozgalmakból Vasárnap a központi járás vitézei Bátaszéken tartották szokásos értekezletüket. A vendégek a reggeli vonatokkal érkeztek és az állomáson Zombory Ferenc h. főjegyző fogadta őket. A vitézek fogatokba szállva megindultak a községbe, hogy részt vegyenek közösen az istentiszteleten. Dr Hauser Imre plébános tartott igen szép prédikációt, a mise alatt a községi elemi iskola kétszólamn énekkara pompás egyházi dalokat adott elő. A szentmise ntán a vitézek az Uránia filmszínházban gyülekeztek. Az értekezleten megjelent tardoskeddi vitéz Benke József tábornok, vitéz Finy Bála vármegyei testnevelési vezető, vitéz Tihanyi Szilárd szákkapitány, vitéz Makláry Árpád alezredes, vitéz MárkoB Béla őrnagy, vitéz Vendel István szekszárdi polgármester, vitéz Simon Simon központi járási hadnagy, Pigniczky Ferenc gazdasági iskolai igazgató, a vitézek, a község elöljárósága, a hivatalok vezetői és még sok érdeklődő. Az értekezletet vitéz Tihanyi Szilárd vitézi székkapitány nyitotta meg és hatásos beszédben megemlékezett arról, hogy a Kormányzó azért alapította a vitézi rendet, hogy ez a háborút átélt lelkes bajtársi csoport mindenkor egyakaratban össieforrva megállja a harcot az olyan felforgató elemekkel szemben, akik a mattban, könnyelműen odadobták a nemzet testét az ellenség zsákmányának. A Bzékkepitány nemesveretü beszéde után vitéz Simon Simon központi járási hadnagy beszélt a vitézi elhivatottságról, a háborns fogy verté nyékről, amelyeket a jelenlevő vitézek mindnyájan átéltek, a magyar katona hősiességtől fütött harcos kedvéről, amelyet az egész világon Bzinte közmondásként ismertek. A vitéz fiának is épp olyannak kell lenni, -— úgymond — mint az apjának, a vitéz fia legyen katona, mert mi és fiaink helyt akarunk állni a szent föld védelmében. Ezután Pigniczky Ferenc gazdasági iskolai igazgató tartott mindvégig élvezetes, megszívlelendő, lobi incselő és színes példákkal meg világított tartalmas és hasznos elő ■ adást a tenyészállatnevelésről. Egyes szám ára 12 fillér
