Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-11-17 / 88. szám

XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. november 17. (Szombat) 88. szám. NAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeazlfiság ia kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre.------- 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllUmélersoronként 10 fillér. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett:reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamim a közlemények a szerkesztőséghez kllldendők.l | nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A Szekszárdi Katolikus Legényegylet házszentelése Az 1896. évben Sseksiárd egyik lelkes fiztál papja, a többi magyar városok és községek mintájára Tolna vármegye székhelyén is megalakította as akkor már mindenfelé virágzó és gyönyörű eredményeket felmutató Katolikus Legényegyletet. A katoli­kus iparos ifjúság keresztény szel­lemben való továbbképzésére hivatott ez a szerveset itt is gyönyörűen fej­lődött és nemcsak erény virágokat ter­mett, hanem anyagilag is folyton erő­södött. Alakulása után nemsokára házat is tudott magának szerezni és az áldozatkész iparosság mindig kö­telességének tartotta, hogy az után­pótlás vezetését hazafias és vallásos szellemben irányitó intézménynek anyagi gondjai ne legyenek. Jött aztán a háború. A Szekszárdi Katolikus Legény- egylet tagjai fokoaatosan — ahogy a Haza kívánta — úgyszólván vala mennyien a harctérre kerültek és a fiatalságnak ez a kedves, intim egye sülete kénytelen volt kapuit bezárni, mert a világnak mind a négy táján harcoló tagjai csak lélekben, a mesi- sze távolból gondolhattak az üresen maradt helyiségekre. A Haza nem­csak véráldozatot követelt, anyagi támogatást is kért. Az itthon maradt vezetőség előbb az egyesület pénz- ▼agyonáért jegyzett jól kamatozó ha- dikölcsönt, majd később — amikor az ingatlanoknak felment az ára —■ eladta magát az egyleti székházét is és annak ellenértékét szintén hadi- kölcsönbe fektette. Úgy gondolkoz­tak ugyanis, hogy a háború ntán könnyüsserrel lehet majd azért a pénzért modern, sokkal megfelelőbb uj hajlékot építeni. A gyászos összeomlás azonban min­den tervet felborított. A háború vé­geztével már nem volt nyersanyag, amiből építkezni lehetett volna és a pénz, a hadikölcsön értéke is olyan gyorsan romlott, hogy abból ingat* lanazeraésre gondolni sem lehetett, A legényegyletnek a háborúból vissza­tért tagjai szomorúan voltak kény­telenek megállapítani, hogy az egye­sületi élet folytatása a legnagyobb ' nehézségekbe ütközik. A háború alatt a kézműipar is le­szegényedett, az iparosok nemcsak hogy vagyonukat nem tndták átmen­teni, de évekig — hisz még mindig tart ez az állapot — csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel tndták a lét­fenntartáshoz szükséges eszközöket is előteremteni. Ilyen körülmények kö­zött az öregek nem tudtak áldoza­tokat hozni a fiatalság érdekében. A Szekszárdi Katolikns Legényegylet működése tehát állandó és megfelelő helyiség hiányában szinte lehetetlen volt. Az egyletet alapitó lelkes pap — Virág Ferenc — később dr Fent Ferenc utódaként Szekszárdra került plébánosnak és megdöbbenve látta, hogy az általa évtizedekkel azelőtt életre hivott intézmény anyagiak hiányában haldoklik. Tőle telhetőén mindent megtett, hogy nj életre se­gítse az egykor virágsó Katolikns Legényegyletet, de bizony a rendel­kezésére álló szellemi erőkkel, anya­giak hiányában, csak azt tudta el­érni, hogy az egyesületi élet szerény! keretek közt megindulhatott. Mint pécsi püspök sietett nemrég az ipsrosifjak segítségére, mikor fe­jedelmi gesztussal megvásárolta a báró Angnss Imre utcában levő Buday- féle házat, amelyet megfelelő átala­kítással vasárnap ünnepi külsőségek kőit adtak át rendeltetésének. A szekszárdi katolikus társadalom me­leg érdeklődése mellett folyt le a házszentelés és most már nemcsak a Katolikns Legényegylet kapott ott megfelelő nj hajlékot, hanem elhelye­zést nyert a testvéralaknlat, a kato­likns leányok Napsugár Egylete is. Vasárnap délelőtt a belvárosi r. k. templomban főpapi szentmisével kez­dődött az ünnepség. Kiss Lajos apát- plebános, felsőházi tag fényes asszisz­tenciával celebrálta a nagymisét, amelyen a régi zászló alatt megjelen­tek az egyesület fiatal, hitvalló tagjai és résztvettek a helyi katolikns egye­sületek küldöttségei is az iparos tár­sadalommal együtt. Megjelent a ne­vezetes eseményen Szongott Edvin, a vármegye alispánja is. Evangélium ntán Solymár György pécsegyházmegyei áldozópap, a Ka­tolikns Legényegyletek budapesti központi titkára mondotta az alkalmi szentbeszédet, amely után a fiatal tagok felavatása és nyilvános foga­dalomtétele következett. Mise ntán zászló alatt testületileg vonnlt le a közönség a székházba, amelynek nagytermében Kiss Lajos apátplebá- nos tartotta a házavató egyházi szer­tartást, majd megszentelte az összes helyiségeket. Ezt a szertartást ünnepi díszköz­gyűlés követte. Kiss apát, mint elnök tolmácsolta Virág püspök üdvözletét, aki azért nem jöhetett el Szekszárdra, mert ugyanakkor Pécsett nagyszabású gyűlésen kellett résztvennie. Köszön­tötte azután Szongott Edvin alispánt, a vármegye első tisztviselőjét, aki az iparossággal való együttérzését fejezte ki megjelenésével. Üdvözölte továbbá a budapesti központ nevében meg­jelent Solymár titkárt, majd elmon­dotta, hogy Virág püspök fejedelmi adományából gondviselósszerüen mi képpen vált valóra az álom, amely a legényegyletet nj életre keltette. Az egybegyűltek háláját fejezte ki a főpásztor nagylelkűségéért és indít­ványára a közgyűlés távirati üdvöz­léssel mocdott kÖBiönetet a bőkezű gesztusért. A nagy tetszést kiváltó beszéd országosan ismert fiatal pap nagy agitatórikns erejű beszédben ismer­tette a magyar katolikus legény- egyletek célkitűzéseit. Esek az egye sületek — úgymond — 83 év óta állanak a vártán, hogy az iparos és kereskedő ifjúság között terjesszék a katolikns és a magyar nemzeti gon­dolatot. Az egyesület a maga nagy lelki értékeivel mélyen hivő katolikns férfiakká akarja nevelni a fiatalságot ób arra törekszik, hogy tagjait telítse vallásossággal, férfias, kemény ön­tudattal, amelyre szüksége van az élet világnézeti htrcaiban. De nem­csak igaz, férfiaB vallásosságot akar kicsiholni a fiatalságból, hanem gya korlatilag is előkészíti őket az élet küzdelmeire. Folytatja és tökéletes- biti szakképzésüket, öregbiti tudá­sukat, mert a tudás hatalom és az élet kemény harcaiban csak az tud eredményt elérni, akinek a becsüle­tessége, a hite és az ereje mellett megvan a minél nagyobb szakkép­zettsége is. Az ipari továbbképzésen túl az egyesület célja az iparos és kereskedőifjuság közéleti nevelése a becsületes keresztény magyar nemzeti gondolat számára óképpen, hogy a jövő iparos és keres­kedő nemzedéke is apái pél­dájára az evangéliumi igaz­ságoknak a harcosa legyen. A lelkes tapsviharral jutalmazott gyönyörű és meggyőző erejű be­széd ntán Püspök Pál segédlelkész, az egyesület vezetője ismertette a keresztény magyar iparosságnak a nemzet életében betöltött nagy szere­pét és megállapította, bogy a magyar iparosok minden téren kimagasló ki­váló embereket adtak a Hazának. Püspökök, miniszterek, tábornokok, nagy tudósok, müvéssek származtak iparos szülőktől. Felhívta a fiatalsá­got a hazafias és vallásos tradíciók ápolására, majd szeretettel üdvözölte a testvéralakulatot, a leányok Nap­sugár Egyletét. Marth Fereno egyesületi elnök mondott ezután igen nagy tetszéssel fogadott záróbeszédet, amelyben meg­győző módon mutatott rá azokra az értékekre, amelyeket ez a nagymultu egyesület Szekszárdon kitermelt. Az ünnepély a Kolping-indnló és a Himnusz eléneklésével ért véget. Este fái 9 órai kezdettel a Legény- egylet és a Napsugár Leányegylet műkedvelő gátdája a belvárosi Római Katolikns Olvasókörben a színház­termet zsúfolásig megtöltött közön­ség előtt előadta az „Árva Rózsi“ oimtt népsiinmüvet. A pompásan, minden zökkenő nélkül előadott da­rab főszereplői, Ónody Mariska és Bözsike, Lehmann Mancika, Mocsári István, Szőr György és Berta Gynla ügyes játékukkal kiérdemelték a há­lás közönség teljes megelégedését, kaptak is sok tapsot és virágot. A többiék: Simon Mancika, Piribaner Ilonka, Kurucs Jucik«, SzékelyZsó- fika, Budai Rózsi, Vecsei Bözsi, Bá- tori Jolán, Hermann Rózsi, Hart­mann Ferenc, Morvái György, Stu- der Ferenc, Heroseg Ferenc, Boros Sándor, Mühl Henrik, Steiner István, Lehr Mikály, Orbán József, Földesi István, Budai István és Csákvári Mihály kifogástalanul játszották meg szerepüket. A jól sikerült előadás a két testvéregylet ügyvezetőjének, Püspök Pál káplánnak az érdeme. Vitézi értekezlet Bátaszéken I után Solymár György titkár szólalt | fel. A legényegyleti mozgalmakból Vasárnap a központi járás vitézei Bátaszéken tartották szokásos érte­kezletüket. A vendégek a reggeli vonatokkal érkeztek és az állomáson Zombory Ferenc h. főjegyző fogadta őket. A vitézek fogatokba szállva megindultak a községbe, hogy részt vegyenek közösen az istentiszteleten. Dr Hauser Imre plébános tartott igen szép prédikációt, a mise alatt a községi elemi iskola kétszólamn énekkara pompás egyházi dalokat adott elő. A szentmise ntán a vitézek az Urá­nia filmszínházban gyülekeztek. Az értekezleten megjelent tardoskeddi vitéz Benke József tábornok, vitéz Finy Bála vármegyei testnevelési ve­zető, vitéz Tihanyi Szilárd szákkapi­tány, vitéz Makláry Árpád alezredes, vitéz MárkoB Béla őrnagy, vitéz Ven­del István szekszárdi polgármester, vitéz Simon Simon központi járási hadnagy, Pigniczky Ferenc gazda­sági iskolai igazgató, a vitézek, a község elöljárósága, a hivatalok ve­zetői és még sok érdeklődő. Az értekezletet vitéz Tihanyi Szi­lárd vitézi székkapitány nyitotta meg és hatásos beszédben megemlékezett arról, hogy a Kormányzó azért ala­pította a vitézi rendet, hogy ez a háborút átélt lelkes bajtársi csoport mindenkor egyakaratban össieforrva megállja a harcot az olyan felforgató elemekkel szemben, akik a mattban, könnyelműen odadobták a nemzet testét az ellenség zsákmányának. A Bzékkepitány nemesveretü be­széde után vitéz Simon Simon köz­ponti járási hadnagy beszélt a vitézi elhivatottságról, a háborns fogy verté nyékről, amelyeket a jelenlevő vitézek mindnyájan átéltek, a magyar katona hősiességtől fütött harcos kedvéről, amelyet az egész világon Bzinte köz­mondásként ismertek. A vitéz fiának is épp olyannak kell lenni, -— úgy­mond — mint az apjának, a vitéz fia legyen katona, mert mi és fiaink helyt akarunk állni a szent föld vé­delmében. Ezután Pigniczky Ferenc gazda­sági iskolai igazgató tartott mind­végig élvezetes, megszívlelendő, lo­bi incselő és színes példákkal meg világított tartalmas és hasznos elő ■ adást a tenyészállatnevelésről. Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom