Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-10 / 86. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. november 10. (Szerda) 86. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? te kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetős! dl|i _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán ős szombaton. Előfizetős! dl|sk ős hlrdetősek, valamint a lap azelleml rőszőt Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.I Hlrdetősek árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő, — A hirdetés egy 60 mllllmétst széles hasábon mllllraélersoronként 10 fillér, AllástkereaSknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám», eljegyzési, családi hír, valamim a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. A nemzet váltfila A törvényhozás munkája a világháború tűzharcosainak támogatásáról sióló törvényjavaslat tárgyalásával keidódött meg. Sokan keveslik, sokan vissont ait vetik a kormány szemére, hogy miért nem előbb jött ezzel a javaslattal. Mintha biiony a múltak hánytorgatása javítana valamit a tűzharcosok sorsán s mintha nem volna itt is jó indokolás a régi közmondás igazsága, hogy „jobb későn, mint soha0. Sokaknak pedig, akik kevésnek találják a javaslat által tervezett segítséget, jó feleletet ad maga Rőder honvédelmi minisiter, aki kijelenti, hogy ei a javaslat valójában nem is ai ő munkája, mert hiBsen még ai elődjétől kellett ait átvennie, de vál lalja és ajánlja elfogadását, mert látja benne a megértést a kérdés szooiá- lis és igazságos megoldása iránt, amit egyáltalán nem is tart végleg elinté zett és lezárt kérdésnek, mert hiszen a kezdet Után még mindig lehet javítani s a jobb gazdasági helyzetben nyújtani és megadni mindazt, amit mai helyzetünkben megadni képtelenek vagyunk. Jogosan mondotta gróf Takách- Tolvay József képviselő, a frontharcosok országos elnöke, hogy a javaslatot két szemszögből kell néznünk és méltatnunk. Először is hasai szempontból. — Ha ebből a szempontból nézzük, — úgymond, — meg kell állapitanunk, hogy ez a javaslat nemzetvédő és nemzetnemesitő. Külföldi szempontból pedig a javaslat valóban propagativ hatású. A magyar nemzet most kezdi törleszteni azt a váltótartozását, amit a harctérre kiküldött hősökkel szemben vállalt, s amit eddig nem volt képes teljesíteni, maga is olyan anyagi nehézségekkel küzd- vén, ami mellett csodaszámba ment puszta létezése is. De hogy nem feledte el tartozását a nemzet a hogy a nagy erkölcsi kötelezettség arra sarkalja, hogy az első adott lehetőség mellett ehhez a kérdéshez hozzányúljon, még pedig a megoldást keresve és óhajtva: az mindennél fényesebben igazolja, hogy az egész magyar nép mennyire elsőrendű kérdésnek tekinti ez erkölcsi tartozásnak, vagy mondjuk: kötelezvénynek és váltónak rendezését. Helyesen mondotta a honvédelmi miniszter, hogy erre annál íb inkább kell törekednünk, mert hiszen tűzharcosaink, — követve az apák nemes példáját, — úgy mentek ki a frontokra, hogy senkinek sem jutott volna eszébe közülük a kérdés felvetése, hogy vájjon mi is lesz hősiességük jutalma. Ment mindenki, mert érezte, hogy erre kötelezi a haza igazi szeretetet és ez az évezredes történelem, amelynek minden száza dát magyar vér harmata fürösztötte. Természetes tehát, hogy ezt az önfeláldozó odaadást és elszántságot, — amely a világháború négy esztendejének mindenikében annyi magyar hőst kívánt áldozatul, hogy közel egymillió hősi halottunk szerepel, mint kezes és mint forgató ezen a becsületbeli váltón, amellyel hősiességüknek a nemzet még ma is tartozik : nem lehet sem halasztani, sem elodázni többé. A nemzet becsületéről van itt szó. Éppen az idén, — az őszi frontharcos-találkozón, — mondotta a francia kiküldött, Marcel Heraut szenátor és volt miniszter, hogy meghatja őt az a nagy kegyelet, amellyel a magyarok hősi halótAz utóbbi években csaknem szokásossá vált téli Bportesemény — mint illetékes helyről vesszük a hirt — az idén sem marad el és városunknak, valamint környékének oly nagyszerű látványban, élvezetben lesz része, mellyel Berlin, Bécs, Varsó, Szófia és Várna után alig néhány magyar vidéki város dicsekedhetik. A világhires magyar Testnevelési Főiskola teljes női és férfi gárdája látogat el hozzánk dr Szukováthg Imre egészségügyi főtanácsos, a fő iskola igazgatójának vezetésével és tartja itt december hó 11 én, szombaton mindenütt megcsodált kiáss- szikusan nagyszerű bemutatóját. A magyar Testnevelési Főiskolát talán nem kell külön bemutatnunk a nagyközönségnek, annak széles e világon közismert kiváló szervezete, A hazafias lelkesedés és kegyelet* adás gyönyörű ünnepe volt vasárnap Bétán. Ekkor leplezték le megható külsőségek kőit Cser Károly s«ob- rászmüvésznek a világháborúban elesett hátai hősök emlékét megörökítő bronzszobrát. A volt hadifogoly mü vész hasonló szobrai Vácon, Pécs- váradon, Sásdon és másutt íb hirdetik a magyar katona megdicsőülését, ez a mostani azonban, ahol a fiatal, rohamsisakos honvéd átkarolja a halódó öreg népfelkelőt, Cser Károly- nak talán legjobb alkotása, A szobor márványtábláiba 144 bátai hős neve van bevésve és a világháború hőseinek az emléke ezen a véráltatta történelmi helyen egybeforrott a magyar történelem során a bátai harctéren elesett magyarok dicsőségével. Báta és környékének népe régóta készülődött erre az ünnepi eseményre, amelynek külsőségeit emelte a bajai honvédek diszszázadának és a szekszárdi határőrzenekarnak a részvé- | tele. Az ünnepély alkalmából Bátára I érkezett a Budapesten távollévő főtaik emlékét őrzik és ezt a kegye- letes emlékezést ápolják. — Közismert tény — mondotta Marcal Heraut, — hogy a magyar katonák milyen becsült nevet szereztek a világháború küzdelmei alatt, mindenütt, ahol csak megfordultak. Hogy hőseik emlékét a háború befejezte után csaknem két évtized múltán ily lelkesen tudják ünnepelni, ez csak arra vall, hogy a nemzet egyetemessége is tudatában van annak, hogy mivel tartozik hőseinek s még veszteségében sem hajlandó le- . mondani a háláról, amellyel nekik I tartozik. És ez megint csak arra vall, | tanítási nívója és eredményei maguk helyett beszélnek. De talán kevesen tudják, hogy a főiskolának jelenleg is 1 hindu, 2 svájci, 1 finn, 1 tö rök, 3 amerikai, 9 bulgár, 2 jugoszláv, 3 román, 1 ciprusi, 1 észt, 1 lengyel, 1 görög hallgatója is van és ez a legfényesebb bizonyítéka magasrendűségének. Ennek az intézetnek kiváló női és férfi gárdáját fogja Szekszárd közönsége látni, fog tökéletes munkájában gyönyörködni, annak az intézetnek élményszerü munkáját mutatják be Tolna vármegye székhelyén, amely intézetet a hazai nagyságokon kívül az utóbbi években Baillet Latour gróf, a Nemzetközi Olympiai Bizottság elnöke, Balbino Giuliano olasz kultuszminiszter, Iti Bacci, az olasz ^Testnevelési Tanács elnöke, ispán képviseletében is Szongott Ed vin alispán, vitéz tardoskeddi Benke József tábornok segédtisztjével Pétery Sándor őrnaggyal, akiket Ónódg Klárika és Molnár Évike csokrok kai üdvözölt. Ott volt továbbá vitéz Fing Béla, a vármegyei testnevelési felügyelőség vezetője, dr Hay- pál Sándor vármegyei árvaszéki elnök, vitéz Tihanyi Szilárd alezredes, vármegyei vitézi székkapitány, dr Haidekker Béla tb. fősiolgabiró, Eordögh Zoltán vm. m. kir. gazdasági felügyelő, Molnár Sándor igazgató főmérnök, Péter Imre járásbiró. Megjelent a BONSz. csoport küldött sége, a szekszárdi éB bátaszéki frontharcosok küldöttsége, a helybeli ér telmiség, yógül a 144 hősi halott sok gyászáló hoazátartozója. A vitéz Ónodg Géza főjegyző és lelkes segítő gárdája által nagysze rüen rendezett és kitünően sikerült ünnepélynek még az időjárás is ked veseit, mert mikor dr Hauser Imre bátaszéki plébános, emióklapos szá I zados-lelkész megkezdte a tábori mihogy a magyar nép nem mond le jövő nagyságának reményéről, amire a legnagyobb biztositéka, ha nem fe- ledi el hős katonáinak fegyvertényeit. Amit az idegen katona szeme meglátott nálunk, azt meg kell látnia a magyar társadalom minden rétegének s elsősorban maguknak a tűzharcosoknak, a hadviselteknek. Az ő sorsukat akarja rendezni a megoldani a most tárgyalt javaslat, jelezve, hogy a nemzetben él a tudat és a kötelességérzet a világháború hősei és tűzharcosai iránt s anyagi ereje Bzerint igyekszik velük szemben táplált háláját leróni. Buszt német {kultuszminiszter, Lengyel, Észt és Finn országok kultuszminiszterei látogattak meg, hogy a látottakat mintául vegyék hazájuk hasonló intézményeinek felállításánál, illetve átszervezésénél. Ehhez pedig nem kell többlkom- mentár l A bemutató szervezési munkálatait a szükebb rendező bizottság már meg is kezdette, — mert a rendező bizottságnak az a véleménye, hogy Szekszárd város és környéke e tekintetben is fejlett ízlésű közönségének, a múlt évi olympiai est után,, ahol elsőnek az országban, városunkban 6 olympiai bajnok szerepelt, csak kiválót hozhat. Közönségünket lapunk hasábjain fogjuk időnkint a bemutató részleteiről tájékoztatni. sét, már nem kellett vihartól tartani.. A mise áhítatát nagyban emelte a határőrezred zenekarának játéka. Az istentisztelet után dr Hauser Imre mondott mélyen megható könyörgő imát a Hazáért. A határőrzenekar Hiszekegye vezette be a tulajdonképpeni leleplezési ünnepélyt, majd vitéz Mózes János szavalta el mély átérzéssel a „Hősök oszlopánál0 cimü alkalmi költeményt. Az énekkar a „Csak magyarok legyünk0 cimü hazafias dalt énekelte igen szépen, mig Vörös József hadi- árva a „Hősök ünnepén0 kezdetű verset szavalta el hatásosan. Vitéz tardoskeddi Benke József tábornok mondott ezután gyönyörű és igen mély hatást keltő szoboravató ünnepi beszédet, kiemelve, hogy a becsület mezején hősi halállal meg- dicsőült 144 bátai hősi halott közölt minden fegyvernem képviselve volt. Mennyi vért, mennyi erőt, mennyi hazaszeretetet és bajtársi hűséget áldoztak ezek a Haza oltárára, úgymond a tábornok. Az ő példájuk Egyes szám árai 12 fillér. A világhírű magyar testnevelési főiskola bemutatója Szekszárdon A bátai hősi emlékszobor leleplezése
