Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-11-06 / 85. szám
XIX. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" Szekszárd, 1937. november 6. (Szombat) 85. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengői Felelő s szerkesztő: | BLÁZSIK FERENC A lap megfelenilc minden szerdán is szombaton. Hirdetőnek árait I A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlmétsr széles hasábon mllllmilersoronként 10 fillér, nlléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. I nimoiivtsreouaincs ou BZaZBICK KCaVCZmCUVs Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyesctt reklám-, ellegyzésl, családi hír, vslamlnt a - ——i----nygn * 1 nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. kö zlemények a szerkesztőséghez kUldend61(.| fl füzfiarcos-JaPűslaí Jelentősége Mintha valami jelképes jelentőséget nyerne az njfent meginduló par lamenti munka irányára és szellemére, hogy a munkát éppen a „tüs- harcosa-javaslat vitája nyitja meg. Mintha ezzel Darányi Kálmán kormánya jelezni akarná, hogy törleszteni akar, mégpedig mindazon a területeken, ahol a közelmúltban — miért, miért nem — de adósok maradtunk. így az úgynevezett alkotmányjogi javaslatok s főként pedig a választói jog politikai adósságtörlesztésének s egy régi tartozás megoldásának számíthat, amit Darányi Kálmán mingyárt hivatalba lépésekor, mint becsületügyi tartozást vállalt át magára. Hasonlóan van ez a most szőnyegre kerülő tűzharcos-javaslattal is, ami azt jelenti, hogy a kormány érzi és tudja, hogy van még terület, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni a ahol a csend és nyugalom korántsem jelenti a kielégítő megoldást, talán inkább azt a nagy önfegyelmet, amit háborút viselt hős katonáink csaknem két évtizeddel a szomorú befejezés után — még mindig meg tudtak őrizni, mint a magyar katona egyik legszebb és legbecsesebb lelkitulajdonságát. Jogosan mondják erről a javaslatról, hegy a nemzet becsülete volt a termőtalaja, amelyből sarjadt b az egész nemzet egyöntetű helyeslő és igenlő akarata az anyatej, amelyből táplálkozhatott. Talán éppen ezért bizonyítani sem kell, hogy ezt minden magyar ember a maga törvényének vallja, elsősorban azok, akiket személyileg érint, mint a világháború cselekvő részeseit, de azok is, akik közvetve nem voltak benne érdekelve, de igy is vérségi kötelék fűzi őket a törvényhez a világháborúban résztvett apákon, testvéreken és rokonok sokaságán keresztül s akik most kétszeresen átérzik annak az igazságnak az erejét, amely szerint mindig a leghasznosabb befektetésnek számíthat a polgárságra nézve az az áldozat- készség, amelyből azt a tanulságot vonhatja le, hogy a hazáért meghozott áldozat mindig megfelelő méltánylásra talál azok részéről, akik ezeknek az áldozatoknak olyan sokat köszönhetnek, vagyonnkat éppen- ugy, mint testi épségüket s más egyéb javaikat. Téves megítélésre és eredményre vezetne, ha valaki csakis anyagi szempontból tenné most ezt a javaslatot mérlegre. Jól és igen helyesen mondja Rőder Vilmos honvédelmi miniszter, hogy ő ebben a kérdésben az erkölcsi mérlegelést előbbre helyezi, mint az anyagit. Hiszen az anyagi kérdést nemcsak a magunk szempontja és akarata dönti el, az mindig egész sorozat más kérdéssel áll kapcsolatban, mint például je.en- leg nálunk is: a csonka haza gazdasági helyzetével és korlátozott le hetősógeivel. De mindezek mellett vagy mindezek ellenére is éresnünk kell azt a nagy, szinte megfisethe tetlen és leróbatatlan tartozást, ami vei háborút viselt tűzharcosainknak még mindig tartozunk. — Ereznünk kell mindnyájunknak, hogy tűihar cosaink sorsa mindnyájunk közös ügye, annál is inkább, mert hiszen ők — mint Rőder Vilmos honvédelmi miniszter igen találóan mondja, — mikor 1914-ben elindultak, minden számitáB nélkül, egyszerűen ka tonai becsületből indultak el, tehát a tegönzetlenebbül áldozták fel életüket, fiatalságukat, egészségüket a haza érdekében. S mivel ők nem alkudtak és Uem számitgattak, önzetlenségüket amal kell meghálálnunk, hogy nem engedjük sorsuk rendezését tovább odázni s meg akarjuk nekik teremteni azt a lehetőséget, azt az előnyt, amely a polgári élet minden vonatkozásában kidomborítja és érvényre juttatja azt az igazságot, hogy a háború hősei minden figyelmet megérdemelnek. Ez az erkölcsi megkülönböztetés és kitüntetés teBsi jelentőssé ezt a tűzharcos javaslatot és ad reményt, hogy az ősi áldozatkészség a jövőben is a nemzet egyetemes és örök hálájára számíthat. Katonai előléptetések Magyarország Főméltóságu Kormányzója, vitéz Tardoskeddi Benke József m. kir. ezredest folyó hó 1 vei tábornokká léptette elő. Amidőn a magunk részéről őszinte tisztelettel gratulálunk a kiváló katonatiszt előléptetéséhez, kívánjuk, hogy magasive- léstt katonapályáján még sok elismerésben és kitüntetésben legyen része. A legfelsőbb Hadúr ugyancsak f. hó 1-vel léptette elő: Bagor Vilmos alezredest ezredessé, békési Csanádg Pál főhadnagyot századossá, Foga• rassy Szabó Béla hadnagyot főhadnaggyá. Ezzel az ünnepélyes alkalommal közöljük, hogy a folyó évben a Ludovika Akadémiát végzett és felavatott tisztek közül háziezredünk- höz kineveztettek Lukács Lőrinc és Safárg Endre hadnagyok. Hősök emlékezete Az alsóváros! temetőben A megemlékező kegyelet és szeretet Mindenszentek napján virágba borította a halottak csendes birodalmát, a temetőket és a lombhullató ősz minden késői virága odakerült a sírokra. Minden figyelem a temetők felé irányult, amelyek Mindenszentek napjára úgy festettek, mint valami gyönyörű virágoskert. A hazafias érzés arról is gondoskodott, hogy a Hősök temetőjében rendbehozott sírokra is jusson virág és hogy azokon akkor is kigyuljanak a gyertyák, ha az alattuk pihenő hősnek nincs itt hozzátartozója. Szekszárd közönsége az idén is megható emlékünnepélyt rendezett a Hősök temetőjében, ahol óriási közönséggel együtt megjelentek a polgári és katonai hatóságok vezetői vitéz dr Thuránszky László főispán nal, illetve vitéz tardoskeddi Benke József tábornok, helyőrségi paranoB- nokkal az élen. A batárőrsenekar Hiszekegye után a Szekszárdi Daloskör Petz Hubert karnagy vezetése mellett elénekelte a Szentelt hantok kezdetű alkalmi dalt, majd Gábor Pál szekszárdi kórházi lelkész, hadi rokkant százados-lelkész mondott nagyhatású, gyönyörű emlékbeszédet, az elesett hősök köteleBségteljesitésé- nek az életben való utánzására buzdítván a hallgatóságot. A hazafias megemlékezést követően a Szekszárdi Daioskör adta elő hatásosan a Nem, nem, soha I cimü hazafias éneket, majd a sok koszorút helyezték el a sírok közt lévő emlékmű talapzatára. Az első koszorút vitéz tardoskeddi Benke József tábornok tette le, utána pedig dr Cs. Papp Jenő polgármesterhelyettes a város közönsége koszorúját helyezte el a Hősök tiszteletére. Kegyeleti staféla Mindenszentek nspján délben rendezték Szekszárdon a Kegyeleti stafétát, melynek végpontja a Szent 1st ván ligetben lévő Hősök emlékszobra volt. Itt gyülekeztek össze a polgári és katonai hatóságok vezetői, az egye sületek, az iskolák és a város ünneplő közönsége. A Kálváriáról 12 órakor eldördülő mozsárlövés jelezte a staféta kezdetét. A jelre a Rákóczi- I utcán, Garay téren, IV. Béla király- I téren, a Bezerédj utcán, a Széchenyiutoán át indultak a futók a Hősök szobrához és az elsőnek befutó csapat utolsó futója iij. Tóth Pál az utolsó váltóhelyről égő fáklyával érkezett a célhoz és meggyujtotta a szobor előtt a kegyelet lángját. A futás eredménye a következő volt: A) Kategóriában 1. a gimnázium a) csapata: Lu | gosi, Scherer, Tóth S., Bessenyei, Pekárdy, Lipovszky, Rángd! Marth és Tóth P. 2. a csendőriskola csapata, 8. a m. kir. határórezred kar- paszományos iskola osapata. B) Kategóriában y' 1. a gimnázium a) osapata, 2. a gimnázium b) csapata, 3. a polgári fiúiskola b) csapata. C) Kategóriában 1. az újvárosi el. iskola a) csapata, 2. a belvárosi el. iskola a) osapata, 3. az újvárosi el. iskola b) osapata. A verseny A) Kategóriájában résztvett 10 csapat 90 futóval, a B) és C) Kategóriában 10 csapat 180 futóval. A befutó után kegyeletes ünnepség Volt, melyet a határőrezred zenekarának Hiszekegye nyitott meg, majd vitéz Vendel István a testnevelési bizottság elnöke mondott hazafiságtól, izzó, nagyhatású ünnepi emlékbeszé- det, amely után vitéz Benke József tábornok, állomásparancsnok osztotta ki a győzteseknek a dijakat. A Himnusz után a határőrezred zenekarának indulójára disamenet zárta be a kegyeleti stafétát. Megalakult a Légoltalmi liga A minisztertanács Rőder Vilmos honvédelmi miniszter indítványára elhatározta a Légoltalmi Liga megszervezését és kinevezte a Liga igazgatójává Petróczg István ny. repülő- ezredest. A Légoltalmi Liga társadalmi alakulat, amely szakszerű irányítás mellett szigorúan politika- mentesen előkészíti a lakosság önvédelmét repttlőtámadások ellen. Ebből a óéiból a lakosságot felvilágosítja, a házakon belül végzendő légoltalmi munkálatokat megszervezi és vezeti. E munka fontos része a padlások lomtalanítása, továbbá légoltalmi szempontból való berendezése, valamint a pincék bedülés-, bombaszilánk és gázbiztos óvóhellyé való átalakítása és berendezése stb. E munkálatok végzésére a Liga azokból, akik a törvény értelmében a légoltalmi munkára kötelezettek, valamint önként jelentkezőkből, — minden házon belül házi légoltalmi őrséget szervez. Az épületek légoltalmi őrségei az épületekben szükségessé váló tűzoltó, mentő, első- segély, egyszerűbb műszaki és gázvédelmi munkálatok végzésére hivatottak, hogy ki-ki már békeidőben felkéssülhessen és a szükséges előkészületeket megtehesse A Légoltalmi Liga további feladata, hogy az önvéde em szükségességét a társadalom legszélesebb köreiben propagálja, mert háború esetén városaink és falvaiok megvédése nem kizáróan a hadsereg feladata. A társadalom tudatára kell ébredjen annak, hogy a katonai légvédelem őt ellenséges Egyes szám árai 12 fillér«
