Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-10-20 / 81. szám

XIX.7 évfolyam. Szekszárdi 1937. október 20. (Szerda) 81. szám. mm HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SsericeszlAaég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazém: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ ____ 6 pengő Pe lelOs szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetést dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.j Hirdetések árai minimét st A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengd. — A hirdetés egy 60 széles hasábon rallllmélersoronként 10 finer. Allástkeresdknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nytlttér soronként 60 fillérbe kertit. FELHÍVÁS A MAGYAR TÁRSADALOMHOZ! Minden év ősién felhívást intéz tem a magyar társadalomhoz, hogy amennyire csak módjuk és tehetsé­gük engedi, segítsenek a szükséget szenvedő testvéreink nélkülözéseit enyhíteni. Meleg hálával és büszke- séggel állapítom meg, hogy a segély­akcióm iránt egyre szélesebb körben megnyilvánuló bizalom és áldozat- készség évenként csak a fővárosban közel százezer egyén és család anyagi támogatását tette lehetővé. Tudom, hogy a magyar társada lom nemes szive, mely már eddig is évről-évre oly megható hűséggel ajánlotta fel áldozatkészségét és tá- (nógatását, most is meghallja hivó siómat, kérő üzenetemet. Meggyőző­désem, hogy mindazok, akik a nél­külözést maguk nem ismerik, meg fogják érezni, hogy amikor felebaráti érzéstől áthatva segitő kezüket nyújt­ják az ínségesek és nélkülözők faié, valóban komoly hazafiui kötelességet teljesítenek. Mert minden egyes fillér­rel, amelyet az emberszeretetnek és irgalmasságnak a nyomor és ínség elleni nemes küzdelmére áldoznak, nemcsak szamaritánus munkát cse­lekednek, hanem a belső rend és nyugalom, valamint a társadalmi osz­tályok közötti béke és jó egyetértés fenntartását elősegítve, hazánk bol­dogulását és jobb jövőjét is bizto­sítják. Amidőn a szegények nevében is meleg köszönetét mondok ezúton mindazoknak, akik áldozatkész ado­mányaikkal segélyakcióm multévi működését oly eredményessé tették, teljes bizalommal indulok a nélkülö­zők ób elesettek érdekében folytatott újabb küzdelemre. Hiszem, hogy a magyar társadalom minden rétege átérezve a karitatív munka szüksé­gességét és fontosságát, ha bármily csekély áldozattal is, de részt fog venni a hit, remény és szeretet je­gyében történő eme nagy és nemes célú összefogásban. Isten áldását ké­rem munkánkra és mindazokra, akik segitőtársaim lesznek. Segélyakcióm során — miként a múltban is — pénzadományokat, to­vábbá ruha , lábbeli- és élelmiszer- adományokat gyűjtünk* A pénzadományok beküldhetők: 1. Csekklapon: a 19. számú posta- takarékpénztári csekkszámlára. Csekklap bármely postahivatban vagy dohánytőzsdében vásárolható. 2. Postautalványon: Horthy Mik lósné segélyakciója Budapest, Királyi vár címre, A felajánlani szándékolt termé­szetbeni adományokat kérem lehető­leg folyó évi december hó 1 ig be­küldeni, hogy azok még karáosony előtt kioszthatók legyenek. Az egyes megyékben és városok­ban segélyakciómra a gyűjtéseket és segélykiosstásokat a főispán urak közvetlenül intézik. Horthy Miklósné. A kormányzóné ezévi segélyakció­jának megindulásával kapcsolatban közöljük, hogy gyüjtőiveket nem ad nak ki. Testületek, állami hivatalok és vállalatok saját kebelükön belül gyűjthetnek, magánosok közül azon­ban gyűjtésre Benki sincs feljogo­sítva, adományát mindenki közvet­lenül küldheti az akciónak. A beküldött segélykérvények bo­rítékára saját érdekükben feltűnő helyen írják rá: »Segélykérés It Kérvényeikhez semmiféle okmányt ne csatoljanak, mert azokért felelősséget senki sem vállal. A kérvények leg­később november 20 ig beküldendők. Később beérkező kérvények már nem lesznek elintéahetők. Tolna megyei kérvényeket közvetlenül vitéz dr Thuránszky László főispán címére kell beküldeni. Ravasz püspök Tengelicen Évek hosszú sorának kitartó mun­kája öltött testet Tengelicen, midőn vasárnap, f. hó 17 én fényes külsősé­gek közt felszentelte dr Ravasz László református püspök a tengelici ref. bivek uj templomát. A tengeliciek örömünnepében osztozott a hivatalos vármegye, a járás s a szomszéd köz­ségek vezetősége és közönsége is valláskttlönbség nélkül, méltó kere­tet adva e szép ünnepnek. Dr Ra­vasz László m. kir. titkos tanácsos, ref. püspök folyó hó 16-án este ér­kezett neje, dr Benedek Zsolt kormányfőtanácsoB és kísérete társasá­gában Kajdacsra, ahol a vasúti állo­máson az előkelő vendégeket Gilicze Sándor esperes üdvözölte és látta ssi- vesen meleg papi otthonában. Vasárnap reggel a püspök és kí­sérete kocsin ment át Tengelicre. Az előkelő vendégeket a község határá­ban dr Haidekker Béla tb. főszolga­bíró és Pataky Imre tengelici fő­jegyző üdvözölték s kisérték be Ten­gelicre. Pontban fél 10 órakor — harangaúgás között — hosszú kocsi­sorral érkezett a püspök és kísérete Tengelicre s Madary Gyula állami tanító házánál szállt meg. Az érkező főpásstort a kapunál vitéz dr Thuránszky László főispán, Szongott Edvin alispán és dr Hah mos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő üdvözölték, mig a be járatnál a ref. lelkészi kar köszön­tötte. A főpásztor eiután a templom- épités mozgatójának Madary Gyulá­nak és hitvesének Üdvözlését köszön­vén meg, felöltötte palástját éB a közel 40 főből álló ref. lelkészi kar s a hatóságok képviselőitől kisérve a templom elé vonult, A templomajtóban Gilicze Sándor esperes üdvözlő a főpásstort, majd 'imát mondott. A püspök válastolva — I az üdvözlésre, mrgáldá a temp'omot és megnyitá annak ajtaját, kíséreté­vel bevonult a templomba, hol a di­cséret éneke csendült fel. Gilicze Sándor esperes bibliát olvasott és imádkoiott, majd az egyházmegyei ta­nítói kar éBeke közben jelent meg a szószéken dr Ravasz László püspök, áldást mondva a templomra s annak felállitóira, a templomról, mint Isten házáról hirdette ékes szavakkal, a hívek lelkében mély áhítatot ébresztve, az igét. A szentbeszéd után ismét az énekkar énekelt, majd Tóth Lajos szekszárdi ref. lelkész a tengelici gyülekezet egy újszülöttjét keresz­telte meg. Gilicze esperes ismertette ezután a templomépités történetét, mig dr Kovács J. István budapesti ref. theologiai tanár tartotta meg az első urvacsorai ágendát és Ravasz püspökkel együtt Úrvacsorát osztott. Ennek végeztével a zsoltár éneklése után az egyházi szertartás véget ért. A templomból a főpáeztor a ható­ságok képviselői és a lelkészi kar kiséretében Madary lakásába vo­nult, ahol a tisztelgő küldöttségeket fogadta. Gilicze esperes a ref. lelkészi kar élén, Szolga István katolikus plébá­nos a róm. kát. egyházközség, Lehel Ferenc és dr Grosch József az ág. b. ev. egyház tisztelgő küldöttségét vezetve járult a püspök elé. Szolga István plébános kiemelte, hogyha valaha szükség volt templo­mokra, ma sokkal inkább, mint va­laha, amikor sátáni erőknek hatal­mas erőfeszítését látjuk lépten-nyo­mon, hogy a Krisztus nevét kitép­jék a szivekből. Ezen a helyen egy újabb vára épült a Krisztus ügyéért való harcnak. Örül ennek a várnak és hiszi, hogy a község különböző felekezetei a békesség katonái lesz­nek és ebből a temp'ómból is a bé­kesség szelleme árad majd szerte. nes „A földön békesség a jóakaratu em­bereknek“. Ravasz püspök válaszá­ban örömét fejezte ki a meleg és egymás munkáját megbecsülő sza­vakért és utalt arra, hogy az a harc, amelyet ma és talán a jövőben foly­tatnunk kel), nem egyeseké, nem egyes felekezeteké vagy társadalmi rétegeké, hanem az egész magyar- mért az összes hívőké az iBte- gondolatért. Mindannyiónknak szövetséges* kké kell lennttok Krisztus királyságának fehér lobogója alatt, ahol lehetnek csoportok, de egy a tábor. A törvényhatóság küldöttségét a főispán vezette. Vitéz dr Thuránszky főispán üdvözlő beszédében az egy­ház nevelői munkájának jelentőségét emelte ki, különösen egyes vidéke­ken pusztító bűnök elleni harcban. Az önzés bálványa foglalja el — úgy­mond —- Isten helyét ott, ahol a templom megüresedik és ritka lesz a házasságkötés és még ritkább a kereszteléB. A püspök válaszában ki­emelte, hogy Magyarország puszta léte is a történelem osodája. Száz­szor építettünk, százszor leromlott minden, sokszor földre buktunk, min­dig újra felkeltünk : minek tulajdo­nítsuk ezt? Ne dicsekedjünk, mert nem érdemeinknek köszönhetjük, ha­nem a csodálatos isteni kegyelemnek, amely sorsához szabta a magyar lel­ket és a magyar lélekhez igazította történelmi Borsalakulásait. Megedsette és jellegzetessé tette, mint Ssent- Heléna állandó viharzónájába eső szigetének fái, melyek nem tudnak magasra nőni, de alkalmazkodnak a viharhoz. A községi elöljáróság dr Csapó Dániel gazdasági fótanáosos, bíró és Pataky Imre főjegyző vezetésével, a tanügyi hatóságok s a népoktatás munkásai dr Halmos királyi tanfel­ügyelő vezetésével üdvözölték a püspö­köt, majd a Levente Egyesület, a Közművelődési Egylet járult még küldöttséggel eléje. A szónokok szí­vélyes köszöntésére a tudós főpap külön-kttlön válaszolt, ékes szavak- ban szeretetre, összefogásra buiditva minden magyart. Déli Vs2 órakor 420 terítékes ebéd volt a kulturhásban, melyen dr Ra­vasz püspök a kormányzóra, Gilicze esperes dr Ravasz Lászlóné, dr Be nedek Zsoltné és Csapó Dánielné lelkes magyar asszonyokra, Kájél István faddi lelkész Madary Gyula és neje egéssségére mondottak po­hárköszöntőket. Ebéd után a hatóságok fejei Szolga István plébánost látogatták meg. D, u. V»5 órakor hosszú kocsi­sortól kísérve a püspök és kísérete a tengelici vasúti állomásra hajtatott s visszautazott Budapestre. Tengelic község lakossága, mely immáron a harmadik templomot szen­telte fel, boldogan mond áldást mind­azokra, kik e 37 évvel előbb alakúit I község lelki gaadagodását elősegítet- | ték. £(iyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom