Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-10-16 / 80. szám
XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937. október 16. (Szombat) 80. szóm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és Idadóhfvatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 előfizetési difi Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelOs szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a azerkeaztöséghez küldendők.) Az elvesztett tenser emléke Budapest székesfőváros az elmúlt vasárnapon egy gyönyörű emlékművel lett gazdagabb. Az ország kormányzó* járói elnevezett uj dunai híd budai oldalán a nemzet hálája és kegyelete hatalmas emlékművet állított a világháború hősi halált halt magyar hadi- tengerészeinek s egyben ezzel a művel örökítette meg az egykori osztrák- magyar monarchia cs. és kir. haditengerészetének emlékét. Ez a haditengerészet volt a régi monarchia legfiatalabb fegyverneme, de egyszersmind büszkesége is, mert rövid, néhány évtizedes fennállása alatt is sok dicsőséget szerzett Ausztriának ób Magyarországnak s egyben bizonyságul szolgált arra nézve is, hogy a magyar nemzet fiai, az egykori ázsiai lovas nép késői ivadékai egy számukra idegen területen, a tengeren is kitünően megállják a helyüket. Hálás kegyelettel és hódolattal zdóiott tehát a magyar nemzet ezen a napfényes őszi vasárnapon a világháború hős magyar tengerészeinek, a egyúttal szeretettel és büszkeséggel fordult ama férfiú felé, aki egykor egyik legfőbb irányítója és legnagyobb hőse volt haditengerészetünknek s aki most mint az ország első férfia, kormányzója ennek a sokat szenvedett nemzetnek, a régi emlékek súlyától megilletődve állott a világháborúban elesett tengerész bajtárBak emléke előtt. Az egykori haditengerészetnél szolgálatot teljesített magyar matrózok serege, a külföldi tengerésztisztek küldöttsége, a Dunán felvonuló őr- naszádok ágyudörgése különös fényt és megható színezetet adott ennek az ünnepségnek, amely néhány órára visszaidézte azokat az időket, amikor még itt a Dunamedencében egy európai nagyhatalom virágzott és őrködött a területén élő nemzetek és nemzetiségek jólétén és boldogulásán. Ezekre az időkre gondoltak bizonyára az ünnepélyen megjelent külföldi vendégek, egykori szövetéé geseink tengerészei is, amikor nagy bányai vitéz Horthy Miklós kormányzó intésére lehullott a lepel a gyönyörű emlékműről, amely a Duna habjaiból kiemelkedve hirdetni fogja hosszú időkön keresztül a magyar tengerészek dicsőségét. A hazafiui kegyelet és hála emelte ezt az emlékművet, de tartozott ezzel a magyar nemzet kormányzójának is, aki tudvalevőleg életének nagyobbik felét, ifjú- és fárfikorának legszebb éveit a haditengerészet kötelékében töltötte el a akit e fegyvernemhez b zz elhunyt és élő tengerészbajtársak- hoz a szeretetteljes emlékezésnek elszakíthatatlan szálai fűznek. Hiszen éppen kormányzónk mondotta tavaly Nápolyban, amikor az olasz uralkodó vendégeként végignézte Itália büszke flottájának felvonulását, hogy a világ összes tengerészei, kezdve az egy- z erű halászoktól a hadihajók parancs Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*50 penfö. — A hirdetés egy 60 minimét*' széles hasábon rallllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresöknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. nokáig, egy nagy családot alkotnak. Ennek a tengerészcsaládnak bensőséges hangulatát és különleges színezetét hozta vissza legalább egy napra a dunai tengerészemlékmű felavatásának ünnepsége b bár — fájdalom — hazánk az uj viszonyok következtében messze esett régi tengerétől, a magyar nemzet mégsem tagadhatta meg az elismerést és meg becsülést a magyar tengerészektől. Örvendetes és jelentőségteljes volt ennek az emlékműnek leleplezése a magyar nemzet számára azonban azért is, mert megint módot és alkalmat nyújtott arra, hogy a magyar nép kimutassa soha nem múló hálája és szeretetét a kormányzó iránt, aki több mint másfél évtizede sulyoB viharok közepette irányítja országunk hajóját, páratlan bölcsességgel és éleslátással s akinek egyéniségét talán a legjobban azok a szavak jellemzik, amelyekkel a tengerészbajtársakhoz intézett gyönyörű beszédét befejezte, mondván: „Legyen mindannyiunk vigasza az a tudat, hogy kötelességünket mindig teljesítettük11. Dr Szianó Sándor kórházi főorvos búcsúztatása A törvényhatósági bizottság téli kösgyülése honorálta dr Sztanő Sándornak, a szekszárdi vármegyei Horthy Miklós kórház elme-idegosztálya főorvosának kérelmét és őt közel negyvenévi szolgálatára való tekintettel január hó 1 tői nyugalomba helyezte. Pelkérte egyúttal, hogy az osztályt tovább is vezesse addig, amig utódát kinevezik. Az utód, mint azt nemrégen megírtuk, dr Piroth Endre budapesti idegklinikai tanársegéd lett, aki e hó 15-én vette át az elme- és idegosztályt. Negyven évi szolgálat után moBt már végleg kivált dr Sztanő főorvos a kórház kötelékéből és ez alkalom mai bensőséges módon bucsustak el tőle kartársai, valamint a kórház személyzete. Dr 1 reer István kórházigazgató főorvos hangulatos, szép beszédben méltatta dr Sztanő Sándor orvosi és emberi kiválóságát és követendő példaképpen állította az ő áldásos, munkálkodni tudó és akaró, folyton önzetlent)! dolgozó, hivatásáért rajongó pályafutását a fiatal generáció elé. Dr Sztanő meghatottan köszönte a kedves, ünnepi megemlékezést és ígérte, hogy habár elköltözik is Szék- szárdról, ide, ahol életének leggyönyörűbb éveit töltötte, többször vissza- visszatér. Dr Sztanő főorvos, mint azt az igazgató beszédéből megtudtuk, a somogymegyei Tabon született, de gimnáziumi tanulmányait vármegyénkben, a bonyhádi gimnáziumban kezdette. Az 1896. évben avatták doktorrá és egyideig Dollinger és Moravcsik professzorok mellett dolgozott. Az 1898. évben került a szekszárdi kórházhoz. Először a sebészeti osztályon és a bábaképző intézetben dolgozott, majd megszervezte az ország egyik legnagyobb elmebeteg- osztályát, amelyet igazán nehéz körülmények között modern elmeosztállyá fejlesztett. Rengeteget fáradozott, Nappal a sebészeti osztályon asszisztált, délután az emberiség leg- | nyomorultabbjai, az élőhalottak közt j munkálkodott, az éjszakát pedig a szttlőnők között töltötte, hogy Begitségére legyen a vajúdó anyáknak. Ezenkívül a gimnáziumnak egészségtan tanára is volt. A háború alatt mint előadó, megszervezte a Vörös Kereszt ápolónő- tanfolyamot és gyógyította a beteg katonákat. Ekközben maga is ázsiai himlőt és hastífuszt kapott. Az 1926. évtől kezdve fáradhatatlan szorgalommal és kiváló érzékkel kiépítette a szálkai, majd a kakasd— belaoi heterofamiliáris telepeket is az ország egyik legnagyobb elmebeteg osaládi ápolási telepévé s megszervezte a palánki tanyaredszerü elmebetegtelepet is. A közel negyven évi szekszárdi orvosi müködéB dr Sztanő Sándor főorvos nevét nemcsak a kórházban és Szekszárdon, hanem azon túl is jól ismertté és tiszteltté tette. Legjellemzőbb erre az, amit évekkel ezelőtt mondott£egyik igen tekintélyes szekszárdi orvos, aki eképpen nyilatkozott róla: — Ha valamennyi szekszárdi orvos általános orvosi tudását összetesz- szűk is, az sem lesz annyi, mint dr Sztanő általános orvosi tudása. Imponálóan széleskörű, nagy tanult- ;a mellett igazán önfeláldozó lelkiismeretességgel, szive teljes melegével sietett segítségére szegénynek, gazdagnak egyaránt. Szekszárdon sohasem fogják elfeledni dr Sztanő Sándort, akinek felfogása az orvosi etbika legemelkedettebb magaslatát) áll, akinek szive melege nemcsak mindenkit meghódított, hanem a fiatal orvostárBakat irányítani is tudta. Példaként fog itt ragyogni a kórház iránti hűsége, mely, hogy az ő saját szavaival éljünk—• *utilitarisztikus* érzelemtől mentesen minden ténykedésében csak a kórház és a betegek érdekeit tekintette. A fáradságos, testet-lelketölő munkakörétől — mint az Úristen kegyeltje — testi épségben és szellemi frisseségben búcsúzik dr Sztanő Sándor, aki uj lakóhelyére, Sopronba is magával viszi a Szekszárdon töltött szép idők kedves emlékeit éB ott is érezni fogja azt az izzó szeretetet, amely a szekszárdiak hálás szivéből feléje sugárzik. A Vas Men Irodalmi és Művészeti Kör és a Tolnamesyei Általános Tanítóegyesület közgyűlései Eét sokáig emlékezetes és mindvégig meleg hangulatú közgyűlés zajlott le folyó hó 14-én, a vármegyeház nagytermében. A tanítóság mindkettőn impozáns számban vett részt. Először a Vas Gereben Kör közgyűlése folyt le. Egyetlen tárgya volt dr Halmos Andor tanügyi tanácsos diszelnöki oklevelének átadása. Pákái Mihály elnök visszaemlékezett a kör megalapításának körülményeire és ezzel kapcsolatban dr Halmos Andor érdemeire, működésére s arra a sok sikerre, amelyek elérése dr Halmos fáradhatatlan munkásságának az eredménye. Majd bizottság hívta meg a kör diszelnökét a közgyűlésre, ahol lelkes ovációval fogadták. Pákái elnök meleg szavak kíséretében át adta a művészi kiállítású oklevelet, Dr Halmos Andor meghatottan köszöni meg a Kör szép kitüntetését. Az emberi szerénység tőle ismert hangján hárította el magától az elnök dicsérő szavait, kifejtve azt, hogy ő csak annyit tett, amennyit hasonló körülmények között minden igaz magyar embernek tenni kell. A kör alepitásának érdemét is elhárítja magától aszal, hogy hiszen az tulajdonképpen Bodnár István iró érdeme, Egyes szám ára 12 fillér* aki azután a társasebéd alatt, az ő kedves elbeszélő hangján annyit el is ismer, hogy az ő passzív negatívumából született meg az a pozitívum, ami ma a Vas Gereben Társaságot jelenti. Dr Halmos szavait sokszor szakította meg a taps, A lelkesedés és a szeretet őszinte megnyilatkozása után pedig még soká együtt maradt a köz gyűlés abban a kedves hangulatban, amely az egész ünnepséget elejétől végig átfűtötte. Rövid szünet után kezdődött Tolnavármegye Általános Tanitőegyesü - leiének évi közgyűlése. A Himnusz után Pákái Mihály elnök nyitotta meg az ülést és bevezető szavaiban megemlékezett a lefolyt egy év munkásságáról. Külön köszönetét mond az Egyetemes Ta- nitószövetség eredményes működéséről és felajánlja annak a tolnamegyei tanítóság támogatását. A mindvégig érdeklődéssel kísért elnöki beszámoló után üdvözölte a megjelenteket, elsősorban a főispán képviseletében is megjelent Szongott Edvin alispánt, I Kiss Lajos apátplébános, felsőházi j tagot, vitéz Vendel István polgár- I mestert, dr Imre József a főigazgató-
