Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-10-06 / 77. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1937 október 6.

lasitott, ebből ötöt egyhangúlag éa ötnél volt váfasstási harc, amelyek köittl a legutóbbi alispánválasztás volt a legmentesebb a korteskedés szenvedélyétől, mert két jelölt csak egyszerű körlevélben kérte a bízott* sági tagok támogatását és csnpán a harmadik jelölt résiéről fejtetett ki egyéni korteskedés is.

HÍREK

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

I Október 6. |

közel egy évszázad távlatában is minden évforduló alkalmával — gyászba borítja ezt az országot. Bár Trianon rémségei minden eddigi csapásnál súlyosabbat mértek erre a nemzetre, október ha- todikát nem feledheti a magyar, ameddig él. Emlékezzünk meg e napon valamennyien a mi Goi gothánkról és kérjük a Mindenhatót, hogy dicsőítse meg október hatodika vértanúit.

— Veflye8dandár gyalogsági parancsnokság Szekazárdon című, lapunk előző siámában megjelent cikkbe sajtóhiba csnsiott be, mert a folyó hó 1 én felállított katonai sserv helyes címe: Magyar királyi pécsi 4. vegyesdandár 3. gyalogsági parancsnoka.

— Kinevezés A főispin vitéz Sza- konyi István Tolna vármegye ny. szolgabiráját kinevezte tb. főszolgabíróvá.

— Doktorrá avatás. A múlt hó 29-én a pécsi Erzsébet tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták Hofer Károly szék- I szárdi lakost.

— Tisztelgések az új alispánnál. A törvényhatósági bizottság alispán- választó őszi közgyűlésének déli szünetében tisztelgett a vármegyei, áz ár vasa ék i és kórházi tisztikar a megyei közigazgatással kapcsolatos Öss- szez állami hivatalok tisztviselőivel egytttt Szongoit Edvin alispánnál. A tisztelgők jókívánságait Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző tolmácsolta és az uj alispán meghatottan válaszolt az Üdvözlésre. Est követően a központi járás jegyzőegylete élén Gyöke József bogyiszlói vezető jegyző üdvözölte Szongoit Edvint, a járás volt fősiolgabiráját, a jegyzői kar jóakaróját. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület tisztikara báró Fiáth Tibor elnök vezetésével a választást követő napon tisztelgett a vármegye alispánjánál, aki megígérte, hogy a lakosság jólétének előmozdítására hivatott egyesületet elődei szellemében ő is a legteljesebb mértékben támogatni fogja.

— Behelyettesítés. Vitéz dr Thu- ránszky László főispán a Szongott Edvin alispánná választásával megüresedett központi járási fóssolgabirói állásba behelyettesítette dr Haidekker Béla tb. fóssolgabirói.

— Az Országos Testnevelési Tanács kitüntetései. Az Országos Test- nevelési Tanács a levente intézmény érdekében átlagon felüli, eredményekben gazdag tevékenységükért a Test- nevelési Tanács ezüstérmét adományozta Polgár István dunaföldvári járási főszolgabírónak, Pongrácz Lajos gyógyszerésznek, a Bátaszéki Levente Egylet elnökének, Schneider János vezérigazgatót, a Szekszárdi Levente Egylet elnökének és vitéz Vendel István polgármesternek, mig dr Horváth Árpád tb. fősiolgabirőt, az alispáni hivatal testnevelésügyi előadóját pedig érdemeinek újbóli elismeréséül az OTT bronz érdemérmével tüntette ki.

— Képviselői beszámoló. Dr Raj- niss Ferenc a dombóvári kerület or- szággyülési képviselője folyó hó 3-án hőgyészi válasatói előtt igen érdekes

beszámolót tartott a politikai és gazdasági helyzetről. A nagyszámú hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta a közszeretetben álló követ beszédét, melynek végeztével meleg ovációkban részesítették. Este a kaszinóban hangulatos bankett volt dr Raj niss Ferenc tiszteletére.

— Bodnár István felolvasása a rádióban. Bodnár István: „Szabadságharcunk ozorai diadala“ című. dolgozata folyó év október hó 7-én, (csütörtökön) délelőtt 10-20 perckor kerül felolvasásra a Rádióban. Kilencvenedik évfordulója lesz e napon annak, hogy a Roth- és Philipovich- féle 7500 főnyi horvát osztrák hadsereg a tolnamegyei Oaoránál lerakta fegyverét a Csapó Vilmos által vezetett s Perczel Mór tábornok főparancsnoksága alatt álló tolnamegyei vitéz nemzetőrök előtt. E vármegyénk határán belől történt dicső- ségteljes hadiesemény leírása bizonyára sokakat érdekelni fog már csak azért is, mert sok, ma is e vármegye területén élő család őséről lesz benne megemlékezés.

— Simontornya uj díszpolgára,

Többször megemlékeztünk már róla, hogy Fried Imre kormányfőtanácsos, a simontornyai bőrgyár vezérigazgatója milyen példát mutató bőkezűséggel gondoskodik munkásairól éá milyen megértő támogatója Simontornya mindenféle kulturális, szociális, emberbaráti és hazafias megmozdulásának. Neki köszönhető a gyönyörű kulturház létesítése, a spóráiét fellendítése és a gyár keretén belül sok munkásjóléti intézmény életrehivása. Saját költségén építtetett a gyári munkások gyermekei számára nBpközi gyermek- és csecsemőotthont és a csodásán felszerelt impozáns épületben maga gondoskodik a gyermekek érkeztetéséről. Ezeken kívül Fried Imrének köszönheti gyors fejlődését és virágzását Simontornya, amely hálája jeléül — Pesthy Pál és Gömbös Gyula után — harmadik díszpolgárává vá- I lasztotta a külföldön is ismert nevet

szerzett vezérigazgatót, akinek ün- nepélyes külsőségek között tervezett községi közgyűlésen nyújtják majd át Simontornya művészi kiállitásn díszpolgári okfovelét.

— Olasz nyelvtanfolyamok izekSZÓrdon. Az olasz kir. követség olasz nyelvtanfolyamai az idén október 15-én kezdődnek Szekazárdon heti 2 órában. Tandíj nincs. Beiratási díj egy félévre 2 pengő. A multéui tanfolyam hallgatói a most kéz- dőkket együtt jelentkezhetnek október ll-ig a gimnázium kapusánál. Elegendő jelentkező esetén beiratkozás október 13. és 14-én 5—8 óráig, tanítás pedig október 15-én kezdődik. Tankönyv: Calabro : Grammatics Italians.

— Megerősítés. A főispán dr Korda József vármegyei közigazgatási gya- kornokot, tiszteletbeli szolgabirót állásában megerősítette és előléptette vármegyei fogalmazóvá.

— Tanári áthelyezések és megbízások. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Tóth Pál dombóvári kir. kát. főgimn. tanárt Szegedre a Klauzál Gábor gimnáziumba helyezte át s Kenyeres István éa Tamás Gyula oki. tanárokat a dombóvári kir. kát. főgimnáziumba osztotta be Bzolgálattételre. Szemere Gyula okt. középiskolai tanár, nagymányoki földieket a székesfehérvári m. kir. áll. főgimnáziumba osztotta be szolgálatra.

— A Világ mozi igazgatósága értesíti kedves mozilátogató közönségét, hogy október 1-től a hétköznapi előadások kezdési ideje fél 7 és fél 9. — Egyúttal jelentjük, hogy szerdán és csütörtökön H G. Wells Csodálatos ember cimü regényének filmváltozata szerepel a műsoron. Ki a film az Apolló kimagasló műsor- darabja volt. — Fox világhiradó vezeti be a műsort.

— Államsegély Tamásinak. A vaí. lás- és közoktatásügyi miniszter a tamási polgári fia- és leányiskola tornacsarnokának a létesítéséhez 1000 pengő államsegélyt engedélyezett.

A tolnamegyei német telepítések*)

Rövidre szabott áttekintésünkben a XVIII. századi telepítéssel kapcsolatban felmerülő problémáknak jelentékeny részével nem foglalkozhattunk. Általánosabb érdeklődésre tarthat azonban számot németségünk eredetének, őshazájának a kérdése, amelyet éppen ezért az alábbiakban a nyelvjárások problémájával ogye- temben kissé részletesebben fogunk megvizsgálni.

Már a német telepítés fejezetében is hallottunk néhány német falu lakosságának eredetéről. Tudjuk, hogy a Döry-család teveli birtokaira Biberach vidékéről toborzott telepeseket, hogy Bátaszékre a Feketeerdőből is jöttek németek, sőt azt is említettük, hogy Varsád német lakosságának eredetét már pontosan megállapították: nagyobb részük Hessen-Kasselből, kisebb felük pedig Hessen Darmstadt- ból származik. Hasonlóképpen pontos adataink vannak Dunakömlöd és Németkér telepeseinek származási helyeiről. A kakasdi németség Németország legkülönbözőbb tartományaiból : Bajorországból, Wttrttemberg- ből, Badenből, Thüringiából és Hes- senbői jött, amiből szintén azt láthatjuk, hogy a kakasdiak földesura

*) Ezzel a címmel kerül ki a sajtó alól a napokban dr Wefdlein Jánosnak, a tolnai és baranyai nyelvjárások ismert kutatójának nagyobb munkája, mint a vármegyénk kiadásában megjelenő »Tolna vármegye Múltjából" c. sorozat 8. kötete. Ennek a IV. fejezetéből (A tolnamegyei németek eredete. Német nyelvjárásaink.) közöljük ezt a részletét.

nem tervszerűen toborozta jobbágyait egy vidékről, mint pl. Döry László, hanem a birtokain áthaladó, különböző vidékekről származó bevándorlókat gyűjtötte össze egy faluba. Régibb történeti müvekből még a következőket tudjuk meg a tolnamegyei németség eredetéről: Diósberény a Saarvidékről és a Weatrichből kapta németjeit; Dazs Frankóméból, Felsőnána Württenbergből, Kalaznó a Rajna felső tartományaiból, Hő- gyósz és Kessőhidegknt Frankóméból, Mucsi és Závod Württenbergből és Fáidéból, Izmóny a Feketeerdőből» Mucsfa az Odenwaldból és Has senből, Szakádét a Westrichből, Györköny Moson megyéből és Hes- seuből, Bikács Mosonból, Paks Hes- senből, Elszászból és Hanauból kapta német lakosságát. Meglehetősen általános adatok ezek és sokszor megbízhatatlanok, amint ezt alább még látni fogjuk, Nagy részük Pasty Frigyes Helységnévtárából (1864) került Schilling Rogér munkájába, a Hely ségnévtárba pedig nem ritkán á falusi emberek egysaerü bemondása alapján.

Megbisható történeti adatok híján az egyes német helységeink tájazó- lásait hasonlítjuk össze a németországi nyelvjárásokkal, hogy ilyen módon egy. egy nyelvjárást Németország valamely kisebb területére lokalizálva megkereshessük azt a területet, ahol a kérdéses nyelvjárásnak legalább az alapsajátságai fellelhetők. Ezt a munkánkat nagyban megkönnyíti a Már- burgban készülő Wenker-fóle Sprac h atlas, amely kiterjesakedik a német

hangtannak és alaktannak csaknem minden lényeges sajátságára. A számunkra legfontosabb vonalakat a mi megyénkbeli nyelvjárástérkép ma tatja. Arra a kérdésre, mennyiben tekinthető a nyelvjáráskutatás a történelem kiegészitőjének, megbízhatók e a nyelvjárásból a telepesek ssárárazására, őshazájára vonatkozólag levont következtetések, rábízhat- juk*e magunkat a tisztán nyelvi alapon leszűrt megállapitásokra ott, ahol történeti adatok nem állanak rendel- keaésünkre, ezekre a kérdésekre ast felelhetjük, hogy a hazai német nyelvjáráskutatás még sohasem vezetett bennünket félre, az általa elért ered mények a már ismert vagy éppen csak utólag megismert történeti tényekkel tökéletesen fedik egymást. Hogy csak egy példát említsek: Kakasd települóstörténelmének kutatója, Arvay Jenő még munkájának megkezdése előtt a kakasdi nyelvjárás eredetéről érdeklődött nálam. A Kakasdon 1930 nyarán felvett jegyzeteim alapján megírtam neki, hogy a kakasdi németek nyelve közép- és felsőnémet elemeket tüntet fel, azaz középhelyet foglal eil az evang. falvaink rajnai frank (közép- német) nyelve és a bátaszéki közép- bádeni (felsőnémet) nyelvjárás között. Utólag kitűnt az anyakönyvekből, hogy ai ottani németség ősei csakugyan a közép és felsőnénlet nyelt- területről verődtek össze. Ugyanúgy hitelesítette utólag a történettudomány a nyelvjáráskutatás eredményeit a pistmegyei sváb Hajós község, valamint a Baranya megye keleti falében fekvő fuldai falvak esetében. A tolnamegyei Mucbí és Závod lakosai is Stift Faldaer (stiffol- ler-)aek mondják magukat máig is és a nyelvjárásuk vizsgálata valóban Fulda vidékére utal. Kíváncsian vár* juk sorozatunk egyik legközelebbi számában Schmidt Jánosnak a tolnamegyei hesseni telepítésről szóló munkáját, amely a nyelvjáráskutatásba, mint a történettudomány segédtudományába vetett bizalmunknak egyik próbaköve lesz, minthogy vármegyénk hesseni telepeit püsatáti nyelvi úton az alábbiakban mi is meg fogjuk határozni.

A toínamegyei német nyelvjárásokat, mint általában a hazai német nyelvjárásokat, két főcsoportra oszthatjuk: a felsőnémet és középnémet nyelvjárások csoportjára. Az előbbi csoportban az „Apfel, Pftind, Pfarrer“ szavakban a pf-nek a nyelvjárásban is pf felel még, a középnémetben azonban ilyenkor p t vagy ph-1 fatálunk. Tehát a) apfl, pfand, pfaré; b) api, phünt, phare. A kicsinyítő - képzőnek, amely az irodalmi nyelvben chen vagy -lein, a felsőnénlet- ben -l'e, -li, -/ felel meg, a köSép- németben pedig -ehe (maidli, illetve mädche). A két főcsoport németországi határvonalát nyelv járást ér képünkön a phünt/pfimt Votol mutatja. Á toínamegyei nemét nyelvjárások nagyobb részben a középnémetre jel* lerázó p*t tüntetik fel, ezért előbb » középnémet csoporttal fogunk fog* tallózná.