Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-10-01 / 76. szám

XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937, október I, (Péntek) 76. szám. BÉTöíÉÉht Hétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi láí . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 L, Előfizetési dlji Bpész évre — 12 pengő . [| Félévre— ____6 pengő Pelel ős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés! dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dllal’60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 ültér. Álláskeresőknek S0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a fillérbe 1 nyllttér soronként 60 kérdi; Egy aillspáftv 'u Tolna vármegye Törvényhatósági Bizottsága szeptember 30-án alispánt választott. Szongott Edvin a válasz­tásból oly hagy győzelemmel. kerUlt ki, amely nemcsak Tolna vármegye annkleseibepí bánom az alispán válasz* tások történetében is ritkaságssámba megy. J . Skongott Edvin, as uj alispán, nem rendelkezett családi összeköttetések* kel, nem is Tolna vármegyének szü­lötte. Sem a vallóéi összetartozandó* ság, sem a korteskedés nem képez­ték indokát e fényes győzelemnek. Egy szerény hanga körlevél volt, amelyben a választás első napjaiban Szongott Edvin felajánlotta szolgála­tát Tolna vármegye közönségének, amely szolgálat 27 év tüzpróbáján ment keresztül és amely a községi életben kezdődött. Nem voltak kor­tesei. Távol volt a politika is és igy az a küzdelem, amelyet ő folytatott a közbizalom elnyeréséért, valóban méltó azon álláB tekintélyéhez, amelyre őt a Gondviselés és a megyebizott­sági tagok bölcseeége elhívták. Szongott Edvint, ehhez a ritka­ságszámba menő győzelepahez jel­leme, közigazgatási felkészültsége és munkabírása juttatták. Jól mondotta Döry Frigyes bizottsági tag, amikor a vármegye közönsége nevében üd­vözölte, hogy az uj alispán teljes munkaerejét, gazdag élettapasztalatát, képességeit mindig szerényen és ön­zetlenül ajánlotta fel vármegyéjének. Nem a személyi érvényesülés volt előtte sohasem fontos, hanem az, hogy vármegyéjét és a közügyét a legjobban szolgálhassa. Példa volt erre a legutóbbi alispánválasztás, amikor Szongott Edvinnek már igen komoly kilátásai voltak z dieses al- ispáni állás elnyerésére, s mégis moz­gatója volt annak a gondolatnak, hogy az alispáni tiszt elvállalására dr Perczel Bélát kérjék fel és midón már a válasstási harcok minden Bztra* tégiai előkészületei megvoltak és a főispáni értekezletre összehivottak felkérésére Peresei Béla mégis vál­lalta az alispáni jelöltséget, azonnal kijelentette, hogy Perczel Bélával szemben a harcot nem veszi fel, mert az felfogása szerint nem egyeztethető össze a vármegye közérdekével. Le­het, hogy egyéb elhivatottsága mel­lett a vármegyének ezen önzetlen ssolgálata volt az az erős indító ok, amely a vármegye bizalmát a teg­napi küzdelem alkalmával oly fénye sen feléje fordította. Az uj alispán bosszú programot adott. Ennek a programnak minden egyes pontja egy érték a köznek és Tolna vármegye érdekeinek szolgála­tában. Gyönyörű elgondolások, akarat és komoly elhatározás csendülnek ki ebből a programból. MincUmbkel egy egy hosszú cikk kapcsán lehetne foglalkozni. Mi ezúttal mégis csak három részt ragadunk ki, mert ezek a részek indokolják, miért iktattuk cikkünk élére Vas Gereben örökszép korrajiának címét. Tolna vármegyének az utolsó száz évben voltak híres alispánjai. Kösöt- tük olyan is, aki vas erélyéről és kérlelhetetlen szigorúságáról voft is­meretes. Az uj alispán, mint prog­ramjában kifejtette, nem szigorral és kérlelhefetlenséggel akarja vármegyé jét vezetni, hanem megértéssel; nem kérlelhetetlep ssigorusággel kivánja büntetni és büntetéssel kényszeríteni a helyes útra a megtévedetteket, hanem bölcs irányítással, a viszonyo­kat mérlegelő jóindulattal. Nem a paragrafusok rideg szabályait akarja a közigazgatásban mindenek felett érvényre juttatni, hanem a maga és tisztviselői működésében a törvényes rendelkezéseket össze akarja egyez­tetni a mindennapi élettel éc egyen­getni óhajtja, különösen a kis emberek nehéz életkttzdelmét. A program egyik részében határo­zottan állást foglal a mellett, hogy Tolna vármegye termeitől tartassák távol a napi politika. De tovább megy és az az óhaja és működése is oda fog irányulni, hogy a községek tanácskosó termeiből is kiküssöböl- tessék az, mert a napi politika be­vitele úgy a vármegye, mint a köz­ség életében csak bomlasstó és er­jesztő. hatású lehat. Már pedig e tanácskozó . termekből, a közületek érdekében ki kell küszöbölni minden olyan ütköző pontot, amely az embe­reket szétválasztja, nem pedig össze- forrasztja a köznek igazi szolgála­tában. Nagy igazság, szép elgondolás! Saját ügyüknek elintézése mellett, főként a vármegyéknek politikai meg­mozdulásai csak akkor indokoltak, ha az -ősi magyar alkotmány meg­védéséről van .szó. Amikor, akár a kormányhatalom omnipotenciájával, akár a magyar politikai pártok ssélsőséges kilendüléseivel szemben kell felemelni tiltakozó szavukat és kell érvényesíteni azon ellenállásokat, amelyek az ősi vármegye tradíciói­ból fakadnak, de minden egyéb vo­natkozásban a politikai harcokat, átoknak demoralizáló eszközeit a tanácskozó termekbe bevinni a nem­zet ellen való bűn. Az életet ismerő igaii közigasga tási embernek megnyilatkozása dom­borodik ki a program azon részéből, ahol kijelentette, hogy kérlelhetetle­nül fog harcolni minden téren a de magógia ellen, nem engedi meg, hogy az emberek nyomorúságát, bajait éB gondjait akár pártok, akár egyesek a politikai érvényesülés és hatalomra- jutás ugródesskájául használják fel. Meg fog ragadni minden egyes al­kalmat, hogy Begitsen az elesetteken, a bajbajutottakon és legszentebb fel­adatának tekinti, hogy igasságos, pártatlan, segítő és nem gátoló köz- igazgatással enyhítsen a sebeken és módot nyújtson arra, hogy az insé ■ geseket munkával támogassa. Jó és I pártatian közigazgatással oksrja ele­jét venni, bpgy szélsőséges irányza­tok hajtogatásokkal a titkos választói jog felhasználásával az ország rend­jét felforgassák. _ A hosssu szép programadásból eze­ket emeltük ki, mert ezek ragadtak meg bennünket leginkább. Egy nagy jövőre jbivatott alis­pán ismertette a választási harc elttl- tével az ő gyönyörű programját. Adja Isten, hogy ennek a hosssu program­nak minden egyes pontját meg tudja úgy oldani, mint amily tiszta szán­dékkal vetette azt, a győzelmet meg­előző napokban papírra. Az előfelté­telek megvannak; batároiott jelleme, a közigazgatási élet minden ágábani gyakorlata, a néppel való hosszas érintkezése és együttélése, becsülő tes őszintesége és kiváló munkakész- sége. Es még egy 1 Oly nívósán vívta fényes harcát, hogy reá nem nehez­telhetnek még a legyőzőitek Bem, a végül, mert nem korteskedés, nem ígérete^, nem az egyéni kötelezett­ség árán emelkedett az alispáni székbe,, hanem az igazi érdem, meg- tisatelése és megbecsülésével. így megőrizte azt a függetlenséget, amelyre e díszes állás betöltésénél annyira saükség van és ennek tel­jességében egyenesen hsladbat a ki­tűzött gyönyörű programja felé, amely hacsak részben valósul is meg, ab­ból az egész nemzetre, de különösen Tolna vármegye minden rendű lakó­jára egy boldogabb jövendő fog fa­kadni. S. Szongott Edvin a vármegye ul alispánja óriási érdeklődés kisérte a törvény­hatósági bizottság legszebb aktusát, az aliBpánválaBstó megyegyülóst. — Csütörtökön már kora reggel szo­katlan volt az élénkség Ssekszárd köspontjában, ahol ssázszámra sttrög- tek-forogtak a vármegye minden vi­dékéről ideérkezett, ünneplőbe Öltő zőtt megyebiaottsági tagok, egymás- közt is tárgyalva, mérlegelve az esé­lyeket. Tíz órára a vármegyeháza nagyterme a siószoros értelmében megtelt és a közgyűlési terem kar­zata is díszes yolt az előkelő hölgy­közönségtől. Meg lehetett állapítani, hogy a 394 megyebizottsági tag kö­zül alig maradt valaki otthon, min­denki élni akart azzal a jogával, hogy beleszólása legyen a vármegye alispánjának a megválasztásába. Teljes számban megjelent a vár­megye vezető értelmisége és a kivé­A főispán megnyitó beszéde Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ma egy hete, 23-án reggel érkezett Bécsből a megrendítő hir, hogy vitéz Horthy István lovassági tábornok, az országgyűlés felsőházának tagja, életének 79 ik évében rövid szenve­dés után elhunyt. A halálhír az egész országban óriási részvétet és megdöbbenést kel­tett. Hiszen Horthy István halála gyásababoritotta Magyarország kor­mányzóját, akinek teatvérbátyja volt, a Főméltóságu úr magas családját, több vármegyét, amelyeknek köz életében élete utolsó percéig tévé kény részt vett és gyásababoritotta az egész magyar társadalmat, amely­nek kimagasló markáns egyénisége volt. Festő ecsetjére illő típusa volt Horthy István a magyar úrnak, a magyar katonának és magyar gaz­dának. Elsősorban is katona volt, kiváló tehetsége, katonai képzettsége, teles eseményt Virág Ferenc pécsi megyéspüspök, örökös törvényható­sági bizottsági tag is megtisztelte megjelenésével. A püspök az alispán- választás eredményének kihirdetése előtt érkezett székvárosából és vitéz dr Thuránszky főispán a legmele­gebb hangon üdvözölte a közgyűlés plénuma előtt a főpásztort, aki ez alkalommal is bebizonyította, hogy Tolna vármegye Ugye neki szivbóli Ugye. Pontban tiz órakor foglalta el he­lyét a közgyűlési teremben vitéz dr Thurászky főispán és a törvény­hatósági bisottaág tagjait ttdvöiölve közölte, hogy megnyitó beszédét az eddig követett szokástól eltérően a bel- ős külpolitikai helyzet részletes ismertetése helyett inkább kegyele- tes megemlékezésnek szánta, majd többek köst ezeket mondotta ; karaktere magasra ívelő fényes ka­tonai pályát bistositott ssámára. Já Bakun huszár volt, vérbeli lovas- ember. A háborúnak vités óbestere, majd brigadárosa, akinek neve örökre egybekapcsolődott a magyar lovas­ságnak, de talán a nagy ármádiának is egyik legfényesebb haditettével, a limanovai ütkösettel. A háború befejezése, az összeom­lás után, az orsság újjáépítésének nehéz korszakában katonai pályája tovább emelkedett, a lovasság fel— ügyelője lett és mint ilyen tevékeny résst vett az uj magyar hadsereg, a honvéd lovasság megszervezésében. Mint lovassági tábornok ment nyu galomba, de lovas vére továbbra sem tagadta meg magát. Mint is­mert urlovaB megszervezte a ma már országosan népszerűvé vált kisgazda távlovagláeokat, vezette és irányí­totta a külföldi lovascsoportok ma gyarországi lovaglásait és a magyar lovassport minden megmozdnlásábsn tevékeny résat, annak fejlesztésében Egyes szám ára 16 fillér*

Next

/
Oldalképek
Tartalom