Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-09-22 / 73. szám

1937 szeptember 22. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 fó«epereB a* orosházi ev. egy hí * üd­vözletét tolmácsolta felügyelőjének, majd dr Traeger Ernő üs miniszteri oaztályfőoök ez «lhunyt miniszterel­nök ,édesanyjái köszöntötte Jel, akit gieleg szeretettel Ünnepeljek? a, jelen lévők, majd dr Érti Jánosné, vitéz Ritvay Imre nyugalmazott tábprnok, Szilágyi Gyula és dr Eonoz Jinos szólalt még fel. A közebéd után SztranyavBzky Sándor háselnök és az ünnepély részt vevői búcsút vettek özvegy Gömbös Gyulánétól és családjától és vissza- | utaztak a fővárosba. Eucbarísjnítnis nap Bonyhádon Szeptember 19-én, ^vasárnap tar­totta a bonyhádi esperest kerület nagy eucharisztikus koDgresszusát kony­hádon. Verőfényes, napsugaras őszi idő kedvezett asüonepaégnek. Kilenc órára gyülekeztek össze <a községek hívei, Apar, Hant, Cikó, Mőosény, Öfalu, Grábóc, Rakasd, Belac, La- domány,Nagymányok, Szálka és PüBpöknádasd. A híveket körmenet- ben lelkészeik vezették,aenet és ének­szóval vonultak a bonyhádi Szent- háromság előtti - térre. Minden köz­ségből kivonultak az ünnepre a díszbe öltözött leventék íz. pkt^tóiíí-vezetése mellett. A. Szentháromság szobra előtt virágokkal díszített tábori oltárt éjnél tek, ahol fél 10 órakor Bauer József szentszék! tanácsos, bonyhádi plébá­nos mondott nagy pipi segédlettel szentmisét. — Evangéliumkor Reibel Mihály eleki esperes-plébános, ország­gyűlési képviselő . mondott először magyar, majd utána' német nyelvű Bzentbeszédet. Az illusztris szónok ssentbeszédében gyönyörűen fejtegette az Oltáriszenlség léleknevelő hatását, katolikus vallás fundaméníuma az Eücbaristia, mely átalakítja a lelke két; hogy a mai Bivár, anyagias vi­lágban észrevegye ií‘ nyomorgót és mégóSBza vele a kenyerét/ A kafar- nauini százados és keresztelő szent János férfias hitvallására van szük­sége a mai kórban különösen a fér­fiaknak, mért as 01 táriszentség nőm az asszonyok és gyermekek lelki tápláléka csupán, bánént a férfiak vafiásoBBágának fokmérője, ó -.«A saentmisé után az O! tárissen t- Béggel hatalmas körmenet volt.- A fáradhatatlan rendesőség ügyesen Állí­totta össze a csoportokat. Amerre a körmenet elvonult, a házak ablakai szőnyegekkel és virágokkal voltak diszitve és gyertyák égtek. A kör­menet, amelyen mintegy 10,000 hivő vett részt, énekszó mellett vonnlt, a zenekarok kísérték az ónekeket. Mi kor a menet a templom főajtajához érkezett, megállott és szentségi áldás­sal végződött az ünnepség egyházi része. Ezután ugyancsak a Szenthárom­ság előtt tartották meg az eucbarisz tikus diszgyülést. Sebő Pál kér. es­peres megnyitó szavai után dr Stumpf György ügyvéd lépett a megafon elé és szivekbe markoló \ szavakkal be­szélt a szent övvel kaposolatban az Oltáriszentsóg iránt tartozó köteles­ségekről. Utána Reibel Mihály kép­viselő, majd vitéz Harsányi János tartottak beszédeket, majd a kér. esperes befejező szavai és a magyar HymnnBZ eléneklése után a diszgyülés bezárult. Amíg a diszgyülés tartott, addig a szivgárdista tanulók részére volt ünnepség a kát. kör kerti helyisé gében. Színpadi jelenetek a az egyes községek tanulóinak szavalatai tar­kították a gazdag programmot. Délután a szinpompás népviseletben megjelent hívek papjaik kíséretében körmenetekben mentek vissza ottho­nukba, felejthetetlen szép és lélek­emelő ünnepnek emlékeivel. Hisszük, hogy ez a nap a bonyhádi esperes kerület hiveit közelebb hozza sz 01- táriszentséghez és bimélyiti hitüket | és vallásos érsésüket. Magyar óvónőképzés centennáris iamieuma Tolnán '•Október hó 7-én less 100 eszten­deje aDnsk, hogy tolnai gróf Fektetíds Leói Tolna földesúrinak pénz-- ős ingatlan adományából 1937. évi ok­tóber hó ?^-én Tolnán, a Kisdedóvó­intéseteket Magyarországon Terjesztő Egyesület Wargha látván igazgató vezetésével megnyitotta az első ma­gyar kisdedóvónőkópzö intézetet,mely egyúttal Európában is az első -folt.; E kttltur történ éti eseményt; amellyel Tolna köiség beírta nevét a magyar « művelődés történetébe, emléktáblával. fogja Tolna megörökíteni s* e napon ia budapesti VII. kerületi m. kir. átl. óvónőképző intézet, a Kisdednevelők Országos Egyesületének Déldunántuli Köre s hazánk óvónőképzői és kul tnregyesületei csatlakozásával fogja Tolná köiBége a százéves: évfordulót megünnepelni. A ■ • ünnepség elő- készitőbizottsága f. hó 17>én ülést tartott dr Halmos Andór tanügyi tanácsos, vármegyénk királyi; tanfel­ügyelőjének elnöklete alatt, amelyen ,a. bizottság vas ünnepség minden rést-' Jetét pontosan kidolgozta és megálla­pította egyúttal az országot, jelentő : ségü s fényesnek ígérkező ünnepség Alábbi sorrendjét !«: a 1. Rsggel 8 órakor ünnepi szent | mise a plébániatemplomban. A mise alatt a tolnai vegyeskar énekei Tar-: ján János E. k. kántortanitó veseté- isóvól. vv^. -- £ ewrá j-í>. 2. Kibmc bórakor a Dunántúli Óvó ? kör választmányi ülése e l Levente Otthonban. 3. Fél 10 órakor a Déldunántuli Óvónői Kör közgyűlése, az alábbi tárgysorozattal: a) Himnusz. Éaekli a budapesti VII. kér. m. kir. állami óvónőképzőintézet énekkara, b) Elnöki megnyitó, c) Ünnepi beszéd. Mondja dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, d) „A kisdednevelők 100 éveB kép­zése“. Mondja Végh József tanügyi főtanácsos, a Kisdednevelők Országos Egyesületének elnöke, e) Dr Fördős Dezső m. kir. tiszti főorvoB beszéde, f) Jelentések előterjesztése, g) Indít­ványok. h) Magyar Hiszekegy. Énekli a budapesti m. kir. VII. kér. állami Óvónőképző Intézet énekkara. 4. Tizenegy órakor a tolnai levente­zenekar vezetésével felvonulás a köz­ségháza elé s ott a községháza falá­ban elhelyezett emléktábla leleplezése. Ez ünnepély sorrendje: z) Himnusz. Előadja a leventezenekar, b) Az em léktábla leleplezése. Az ünnepi be­szédet mondja vitéz Makray Lajos prépoBtplebános, országgyűlési kép viselő, o) Madách-Bató: Dicsőítő ének. Éneklik a budapesti Óvónő­képzőintézeti növendékek, d) Az em­léktáblát átveszi a község nevében Csek Jenő községi főjegyző, e) Az -óvónőképző intézetek képviseletében rövid ünnepi beszéd, mondja Mácsay Károly, a budapesti áll. óvónőképző- intézet tanára, f) óda. Mondja a bu­dapesti m. kir. áll. óvónőképső inté set egy növendéke, g) Az emlék­tábla megkoszorúzása, h) Magyar ! Hiszekegy. Előadja a leventeaenekar. 5. Égy órakor társasebéd a Duna- I szálló éttermében. 6. Délután 3 órakor óvodai játék- bemutató a leventeotthonban, ame­lyen bemutatásra kerül a 100 év előtti óvodai foglalkoitatás is. HÍREK — Filléres vonat Szekszárdra. A MÁV vasárnap, f. hó 26-án filléres vonatot indít Szekszárdra. A vonat a Déli pályaudvarról indul 6 óra 35 perckor, Szekszárdra érkezik 9 óra 35 perckor. Visszaindulás 20 óra 15 perckor, Budapestre a Déli pálya­udvarra érkezés 23 óra 25 perckor. — A Magyar TOzér EmlékmO ün­nepélyes leleplezése október hó 3 án délelőtt 11 órakor Budapest, I., Pa­lota téren lesz. Az emlékmű hivatva lesz Nzgymzgyarország volt 24 tüzér helyőrségében állomásozott magyar tüzér oszpattestek hősi halottainak kegyeletes emlékét megörökíteni. Az emlékműbizottság felkéri z háborút viselt tüzér bajtársakzt és hozzátar­tozóikat, valamint a leleplezési ün­nepélyen résztvenni óhajtókat, hogy részvételi szándékukat pontos óim és állás, illetve foglalkozás megjelölésé­vel azonnal, de legkésőbben szeptem­ber 25-ig jelentsék be a „Magyar Tüzér Emlékmű Bizottságnak“ Buda­pest, I., Honvédelmi Minisztérium, hogy a bizottság részükre a meg­hívókat idejében tudja elküldeni. Előzetes tájékozásul szolgáljon, hogy az ünnepélyes leleplezésre felutazók részére a Magyar Tüzér Emlékmű Bizottság utján 50 százalékos menet­jegy kedvezményre jogositó igazol­vány fog rendelkezésre áilani a MÁV összes vonalain. Ezenfelül az ország különböző helyeiről több filléres vo­nat indnl. Filléres vonaton ntazni óhajtók legkésőbb szeptember 23-ig a helybeli frontharcos szervezet ve­zetőségénél személyesen jelentkezze­nek és a filléres vonat útiköltségét is ugyanakkor fizessék be. Keresztszentelés az alsónyék! szál­lásokon. Az alsónyéki szállásokat leg­inkább katolikusok lakják, de napi járásföldre nem volt a határban ke­reszt. Tóth Julianna ottani lakos 400 pengő költséggel gyönyörű kőkeresz- tét állíttatott, melyet most szentelt fel dr Hauser Imre bátaszéki plébá­nos sok bátaszéki és alsónyéki hivő jelenlétében. Áll a kereszt Tóth Ju­lianna áldozatkészségéből az arrajáró- kzt figyelmeztetve Isten iránti és fele barátaink iránti kötelességükre. — Tolna község IskolánklvOll nép­művelési helyi bizottsága e hó 17-án tartott ülést dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő elnöklete alatt. Csek Jenő községi főjegyző nagy helyes­léssel kísért beszédében rámutatott arra a fáradságot nem ismerő kul- tnrmunkára, melyet tanfelügyelőnk a megye kulturális színvonalénak eme­lése érdekében immár 10 év óta ki­fejt. Dr Halmos megköszönve z szí­vélyes szavakat, a nemzetépitő mun­kában való lelkes részvételre kérte Tolna értelmiségét, majd az 1938. év jelentőségére mutatva rá, a Szent István kultusz nemzeti fontosságát fejtette ki, végül ismertette z jövő évi munkarendet. — A mentők munkája. A Várme­gyék és Városok Országos Mentő- egyesületének szekszárdi és dombó I vári fiókja augusztus folyamán egy üt- { tesen a következő forgalmat bonyo J litotta le: BetegBzállitáat teljesítettek I 93 esetben, szállítás nélkül kivonul- j tak 9 esetben, balesethez 19 esetben. Akácfa­oszlopokat 6 méter magas, alsó végén leg­alább 18, felső végén 12 om át­mérőjűt, 200 darabot keresünk megvételre. Ajánlatokat kérünk mielőbb, az átvételi hely megjelö lésével. 594 SzekszSrifl Népbank. A mentőautók összesen 5179 kilo­méter utat tettek meg. —* Frontharcos álst Szekszárdon. A helyi főcsoport vezetősége f. hó 18 án, báró Fiáth Tibor elnöklete alatt hivatalos helyiségé­ben, az iparosBsékhásban előkészítő értekezletet tar­tott. Megbeszélték zz idei Országos Nagytalálkozón (okt. 2. és 3.) való kép­viseletet, a késsüló Tűz­harcos törvény ügyét, a polgári lég- ős gázoltalomba kapcso­lódást, a szakosztályok működését, a téli munkarendet, az iskolánkivttli népművelődési és ismeretterjesztő elő­adások, a bajtársi társasvacaorák ren­dezését és az Ereklyés Orsiágzásiló mielőbbi létesítését. Az egyes ese­ményeket annak idején a sajtó ős hirdetőtáblák utján előre köalik majd a főcsoport tagjaival ós a frontharcos gondolat barátaival. — Halálozás. Ruzsinszky Pál hadi­rokkant hadnagy, ny. községi jegyző folyó hó 16-án 60 éves korában, hosz- szas betegség után a szekszárdi kór­házban meghalt. 18 án temették el frontharcos baj társai és ismerősei nagy részvéte mellett. Selmeozi (Szeifert) Gyula nyug. vármegyei árvaszőki irodatiszt folyó hó 15 ón 60 áveB korában meghalt. Temetése 17-én volt nagy részvét mellett. — Ernszt Sándor a világkatoliclz- IDUS küzdelmeiről. Ernszt Sándor, aki világvonatkoaásban is nagy áttekin­téssel és tapasztalattal bir, a katoli­kus közélet megnyilatkozásairól ős küsdelmeiről nagyértéktt oikket irt z katolikusok világhelyzetéről. Meg­említi, hogy a háború után fellángolt a vallási buzgalom, később azonban több helyütt mutatkoztak valláselle­nes irányzatok, melyek szervezetten jelentkeztek éz gyakoroltak befo­lyást az állami életre. Miután a ta* dós szerié sorra vesii az egyes or­szágok vallásellenes harcait, azt a következtetést vonja le, hogy Isten, — miként az arany is a tűiben tisz­tul — igy próbálja ki a lelkeket. A támadások azonban nem jutnak végső győzelemhez. Isten országát ugyanis nem lehet kiirtani a földön, mert az élet nemcsak az anyagtól ős ősitől függ. A nagyértéktt közlemény a Katolikus Népszövetség naptárában jelent meg, melyben bennfoglaitatik még Sarédi harcagprimás éa Hóman kultuszminiszter felhívása a nemzet­hez a Szentév alkalmával, Glatt* felder Gyula Csanádi püspök cikke zz Eucharisztikus világkongresszus­ról, Czettler Jenő közleménye a gazdasági ós kereskedelmi helyzet­ről, továbbá még sek értékes cikk és ismeretterjesztő közlemény. A pom­pás naptár megrendelhető a Katoli­kus Népszövetségnél (Budapest, IV., Veres Pálné u. 9.). — Halálra zúzta magát Csere Pé­ter 78 éves szekszárdi földműves e hó 18-án hazafelé menve az utcán elesett éz a fején súlyosan megsérült. Bessállitották a közkórhásba, ahol 19 én meghalt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom