Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-09-18 / 72. szám

XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937, szeptember 18. (Szombat) 72. szám. 'äff GV'S&ÍŐttfSitBEix ■ify hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di|t egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe leifis szerkesztő: BLÄZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi résaét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.| ' Hirdetések désfr A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 mtlHmStsi széles hasábon rallllmélersoronként 10 fillér, Allástkerssőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelvésett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamlnfa nyllttér soronként 60 fillérbe kertil. A szolőielepltö szobra As ég felé törő Bartina, a Bakta és egyéb sieksiárdi szőlőhegyek tö véből megindult lélekkel gondoltunk Nagykőrösre, ahol ércbe öntötték és a miniszterelnök jelenlétében lelep­lezték egy egyszerű kisgazda szob­orét. Nem volt ez a férfi politikus, költő, vagy művész, hanem a ma­gyar föld kérgeskezü munkása, sze­relmes művelője és dicsőséges meg­hódítója. B. Tóth Ferenc — mert igy hívták őt — belevágta kapáját az alföldi végtelen sívó homokba és példaadó kezdeményeaésáve), a szőlő­termelésnek Nagykőrösön való meg­honosításával, a gyümölcstenyésztés megkedveltetésével, küzdelmes, fárad­ságos munkával aranyat varázsolt elő az eladdig terméketlen homokból. Uttörése nyomán nekilendült Nagy­kőrösön és környékén egy nj mező gazdasági kultúra, boldogulást biz­tosítva a föld művelőinek és dicső­séget szerezve nemcsak az ország­határokon belül, hanem külföldön is a magyar munkának. A gazdálkodás az örök ember harca a természettel — mondotta Da­rányi Kálmán miniszterelnök. A nagy­kőrösi kisgazds, B. Tóth Ferenc harca különösen súlyos, de különösen hasznos is volt, mert ennek a harc­nak a gyümölcseit főképpen nem ő, hanem gazdatársai élvezték, hiszen még magánvagyonának jórészét is közcélokra hagyományozta. És az ünnepséget, amelyet Nagykőrös vá­rosa a szobor leleplezése alkalmából rendezett, országos jelentőségűvé adatta az a körülmény, hogy maga Darányi Kálmán miniszterelnök lep­lezte le a szobrot és gyönyörű be­szédében messzehangzó, nemesen zengő himnuszt mondott a munka megbecsüléséről. „Az egyik történelmet formáló osz­tálynak, a magyar parasztságnak eré­nyeit és értékeit példássá es as élet. Tanítás a munka dicsőségéről, szép­ségéről, fáradságot nem ismerő, ön magában bizó, önerejére támaszkodó kitartás eredményéről. .hangzot­tak el a szavak a miniszterelnök aj­káról. És B. Tóth Ferenc élete való­ban tanítás. Bizonysága annak, hogy kitartó munka és rendithetetlen bi­zalom szinte csodákat teremthet. De tanításnak és példának kell lennie a nagykőrösi szobornak is. Amikor az alföldi város szobrot emelt, példát mutatott arra, hogyan kell megbe­csülni a kitartó munka névtelen har­cosait, akik bármilyen csöndben vé­gezzék is munkájukat, többet használ­nak, maradandóbb értékeket termel­nek, mint sok nagyhangú, magát üres bírálatban kiélő politikus. A: Nagykörösön lezajlott országos fontosságú ünnepség és az ott álló szobor felemelő érzés és tudat mind­azoknak, akik verejtékes munkával dolgosnak. Amikor a minisaterelnök ármunka értékes voltát oly nemes­veretű szavakkal kidomborította, — eképpen folytatta beszédét: „szükségesnek tartom ennek a motívumnak a hangoztatását, ami­kor úgy érzem, mintha sokak leiké ben elhomályosult volna a biiakodás a munka teremtő erejében. Est az országot újra erőssé és boldoggá csak akkor tehetjük, ha mindenki a mun­kának azaal a sseretetével végzi a kötelességét, mint B. Tóth Férttnc tette.. Ezeket a szavakat itt nálunk, itt a hires, történelmi nevezetességű, nagymultu saőlőtermelő hegyek tö­vében átérti és átérzi mindenki, mert hiszen meg kell ezeket a kijelenté­seket érteni mindenkinek, aki ebben az országban élni akar, mert hiszen ezt an országot csak a munka teheti naggyá és an orsság csak annak ad kenyeret, aki dolgoaik érte. Tolna vármegye saorgalmas népe, melyjmin- dig példát mutató volt a munka sne- retetében, továbbra is előljár azon az utón, ahol a nagy Ősök lerakták az ország fundamentumát és munká­jával fogja továbbra is njabb és újabb erőhöa juttatni eit az elesettBégéből fiai erejével feltámasztott országot. A budapesti Eucharisztikus világkongresszus A világraszóló bndaposti eucharisz­tikus ünnepségek lebonyolítása óriási feladatot ró a rendeaőbizottságra, amely ezt a feladatot pontosan meg állapított programm szerint bonyo litja le. Ennek a programmnak egyik résalete az ünnepségekre való feluta­zás szabályozása. A rendezőségnek már moBt tudnia kell, mennyi láto­gatóra kell számítani. Jelentkezni az illetékes plébánián már most — és legkésőbb október hó 1 ig — kell annak, aki részt akar venni a két időszakra osztott ünnepségeken. Az első időszak 1938 május hó 25-től 27-ig tart. Ez lesz az ifjúság hódolásának ideje. MájuB hó 25-én délután lesz a kongresszus ünnepé lyes megnyitása a Hősök terén. Má­jas hó 26-án délelőtt ifjúsági mise és közös áldozás a Hősök terén. Este eucharisztikus hajós-körmenet a Du­nán. Májns 27-én délelőtt a buda­pesti honvédbelyőrség tagjainak kö­zős szentáldozáBa a Hősök terén. A második időszak a felnőttek ün­nepe Iobz és május 28 tél 30-ig tart. Május 28-án éjjel lesz a férfiak éj­jeli saentségimádása, éjféli miséje és közös áldozása a Hősök terén, dél­után eucharisitikus körmenet a Ba­zilikától a Hősök teréig és utána a kongresszus záróünnepsége. Május 30-án reggel a Szent István jubi­leumi ünnepségek megnyitása az Or­szágház előtti misével és onnan kör­menettel a Hősök terére. Jelentkezni a plébániákon kapható 10 filléres Toboraó-lapon kell a azon mingyárt jelezni kell azt is, bogy a jelentkező az első, vagy a második, vagy esetleg mindkét időszak ünnep­ségein részt akar-e venni. Az utazás kongresszusi különvona- tokon történik II. és III. osztályos 57 százalékos árkedvezménnyel. — Akinek rokona, vagy ismerőse van Budapesten, legjobban tesai, ha oda- siáll és ott gondoskodik élelmezésé­ről is. Aki ilyen módon nem tud elhelyezkedni, az a rendezőségtől osak iskolákban, vagy zarándok- szálláson, esetleg sátrakban történő elhelyezésre számíthat. Aki rokonnál, vagy ismerősnél akar elhelyezkedni, annak is jelent keznie kell Toborzó-lapon, mert kü- I lönben nem lesz biztosítható szá- | mára aa utalás. A vasút az egyé­nenkénti utazásnál 50 százalékos ked­vezményt ad. A részvételi kiadások: Toboraó- lap ára 10 fillér, — utazási igazol­vány árp 2'50 P, — tagsági jegy egy egy ünnepségi időszakra 1 P. A zarándokszálláson résztvevők jól te­szik, ha lepedőt visznek magukkal. A különvonaton való utalásra, az autóbusz* és villamoskedveiményre, szállás és élelmezés igénylésére az utazási és tagsági jegy együttesen jogosít. Tagsági jegyre aaoknak is szükségük lesz, akik egyénenként utaznak és utazási igazolványt nem váltanak, mert aa ünnepségek szín­helyére osak azzal lehet bemenni. A budapesti tartéakodás ideje alatt egÓBi napos antóbnsa és villamos utazásra saóló 2 pengős jegyet ad ki a BESzKR t. Csak villamoson való utazásra, de kétnapra saóló jegy Biin- téo 2 pengő lesz. Az utazási igazolvány érvényes­sége 1938 május 20-tól augusztus 25 ig terjed. A legkésőbb október Ing terjedő jelentkezés alkalmával ki kell tölteni a Toborzó lapot és meg kell váltani a Tagsági jegyet. Visszalépés esetén a Tagsági jegyet nem váltják visBiá, de másra át lehet azt ruházni. Tolna oärmesye iskolűnklvQU népművelési Bizottsága f. hó 15-én, a tagok nagy siámának jelenlétével tartotta meg Szekszárdon, a vármegyeháza tanácstermében évi rendes közgyűlését, melyen napirend előtt Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző fájó szívvel emlékezett meg dr Perczel Bélának az alispáni síék­től s ezzel e bizottság elnöki tiszté­től megválásáról, hogy mint törvény­hozó szolgálja az ő önzetlenségével hazánkat és megyénket. Egyúttal rá­mutatott azokra aa értékes tényke­désekre, melyekkel e vármegye nép­művelésének ügyét' mindenkor fel­karolta és előbbre vitte. Inditvá- nyoita, hogy a bizottság dr Perczel Béla iránti hálájának és köszöneté- nek nyilvánítása mellett érdemeit jegyzőkönyvében örökítse meg. A bizottság az indítványt egyhangú lel­kesedéssel tette magáévá s ünnepelte volt elnökét. Eaután dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kin tanfelügyelő, ügyvezető elnök vette át az elnöklést. Mólyen- szántó és lelkesen fogadott elnöki megnyitójában rámutatott a mai vi lágnézeti harcokban a népművelés fontosságára s jelentőségére, föltárva aaokat a nemaetépitő föladatokat, amelyek e bizottság munkakörébe esnek, s ebhez kérte a bizottság hat­hatós, lelkes támogatását. Rajczi Péter népművelési bizott­sági titkár terjesztette elő ezután az elnökség 1936/37. évi beszámoló je­lentését, amely szerint a múlt munka­évben 3022 népművelési és közmű veltségi előadást, 434 műsoros dél­utánt és estet, 244 műkedvelő elő­adást, 44 népművelési hangversenyt, 285 mesedélutánt, 16 tanulmányi ki­rándulást rendeztek és tartottak vár­megyénkben és 235 esetben hallgat­ták a rádió népművelési előadást. Volt 2 analfabéta, 2 alapismeret- terjesztő, 7 közművelődési, 5 művé­szeti és kedélyképző, 9 gazdasági, 1 egészségügyi, 16 háziipari, 2 ide­gen nyelvi és 2 gyorsirási tanfolyam. A népművelési egységek száma ek­ként 9284 volt. Aa előadásokon részt vett 289.547 hallgató. Népkönyvtár van 63, eaek könyvállománya 12.615 kötet. Egyéb nyilvános könyvtár van 101 s ezek állománya 24 440 kötet. — A nyilvántartott könyvtárakból 15.288 olvasó 20.960 kötet könyvet kölosönaött ki. A népművelési elő­adók Bzáma 978 volt. A beszámoló jelentést, valamint aa 1937/38. évi munkatervet a bizott­ság tudomásul vette és elhatárolta, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fölterjeszti. Jánosi György váraljai ref. lel­kész, bizottsági tag, a népművelés mostoha pénzügyi ellátását éB a mi­niszterközi bizottságnak azt az el­járását tette szóvá, hogy éppeu ezt a fontos rovatot csonkította meg a kösségek költségvetésében, holott erre bármily áldozat sem sok a rámuta tott a székesfőváros s más törvény­hatóságok ily irányú áldozatosságára. Arany Dénes deosi ref. lelkész, bizottsági tag a táncdüh megnyilvá­nulását s a táncmulatságok tultengé- sét tette sióvá, míg dr Csalogovics József vármegyei múzeumi igazgató az ásatásokban található kincsekre hívta fel a bizottság figyelmét, kérve Egyes szám ára 12 fillér*

Next

/
Oldalképek
Tartalom