Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-09-11 / 70. szám
XIX. évfolyam Szekszárdi 1937. szeptember 11. (Szombat) 70. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl11 Egész évre — 12 pengő || Félévre _____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez kllldendők.| A snzdosűsi egyesületek szerepe Darányi Kálmán minissterelnök, mint földmivelésügyi miniszter vett részt a Csanád, Arad-, Torontál- megyei Gazdasági Egyesület jubiláns közgyűlésén és örömét fejezte ki afölött, hogy mikor meggyőződik az Alföld egyik tekintélyes gazdaváro- sának magasfoku mezőgazdasági kultúrájáról, egyúttal megláthatja azo- 'kát a helyeket is, ahol szükség van arra, hogy „a földmivelésügyi kormány segítő kézzel nyúljon a gazda* közönség ,hóua alá“. Abban a beszédében, amelyet a jubiláló gazdasági egyesület közgyűlésén - elmondott, visszapillantást vetve az immár történetinek mondható időkre, érdekeB és a valósághoz htt világításba helyezte a miniszterelnök a gazdasági egyesületek alakulásának és működésének nemzeti jelentőségét. Ebben a megvilágításban egészen természetes és önmagától érthető az a tételszerü ténymegállapítás, hogy a magyar gazda és a magyar nemzeti gondolat mindenkor elválaszthatatlan egymástól. Az abszolutizmus idején alakult gazdasági egyesületek, a mezőgazdasági knltnra fáklya- hordozói voltak, hogy gazdaságilag erősítsék meg a nemzetet a megpróbáltatások és elnyomási törekvések elviselésére. Már akkor elv volt, hogy a földből kell kitermelni a nemzeti ellenállás törhetetlen erejét. Idők változtával a gazdák tömörülésének célkitűzései is változtak, maga a tömörülés azonban változatlanul szükséges kelléke maradt a termelés előrehaladásának. A miniszterelnök azt a munkát, amelyet ennek a haladásnak érdekében ma is ki kell fejteni, a mai kor igényeinek ős követelményeinek megfelelően kőt részre osztotta. Az egyik a társadalom, a másik ma még az állam feladatköréhez tartozik. Állami feladat ma még a világgazdasági helyzet és az au- tarchia következtében a terményér tékesit és kérdésének közérdekű megoldása. A dolog természete szerint ez részben a külpolitikával, részben a belső szervezéssel kapcsolatos és állami feladat marad mindaddig, amíg államok szerződnek államokkal, a bevitelt és kivitelt kontingentálják és ezeket a gazdasági és kereskedelmi műveleteket egy retortán át végzik és államilag ellenőrzik. A termelés színvonalának emelése és versenyképességének biztosítása aaonban, a miniszterelnök helyes meg- állapitása szerint, magának az érdekelt gazdatársadalomnak feladata és ennek a feladatnak minél tökéletesebb megoldása a gazdasági egyesü letek, a mezőgazdasági hivatalos és önkéntes társuláson alapuló érdek- képviseleti szervek kötelessége, Ezeknek az agrárintézményeknek kötelessége, hogy ngy amint a miniszterelnök mondotta, a gaidaközönség előtt járjanak, megmutassák és megHlrdetések érali A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, «llístkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hlrrsvatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe keríti. magyarázzák a termelő gazdának, mit és hogyan kell cselekednie és miként tudhat ngy termelni és olyat termelni, ahogyan és amilyent a mostani világversenyben, ngy a belföldi, mint a külföldi piacok számára termelni kel). Ha állam és társadalom, mindegyik a maga munkakörében tökéletesen betölti hivatását, akkor a mezőgazdasági knltnra fokoaatosan és folyton előrehalad, kiállításaink az egyre biztatóbb jövő képét mutatják. Hogy a különböző vidékek mezőgazdasági kiállításainak látszólagos egyformaság ellenőre is milyen nagy jelentőségük van, azt megmagyarázta a miniszterelnök akkor, amikor a helyi jellegnek, a genius lódnak fontosságára mutatott. Arra az árnyalatbeli különbségre, amely a termel- vénynek különleges jelleget és márkát ad és amire a különböző egyéni ízlések kielégítése, tehát ngy az ab- szolnt, mint a relatív piacképesség szempontjából szükség van. A mezőgazdasági termelésnek tehát igenis szem előtt kell tartani ezt a genius looit, ha azt akarjuk, hogy külföldre szállított meiőgazdasági terményeink mindegyikének meglegyenek az egyéni ízléstől irányított biztos vásárlói. Aat mondotta a miniszterelnök, hogy a gazdálkodás nem egyéb, mint az örök ember küzdelme az örök természettel. A mezőgazdasági terme lés tehát békés harc és pedig olyan, amely egyenlőtlen fegyverekkel folyik, mert hiszen a természet alapjá banvéve legyőzhetetlen nagyhatalom és vele siemben sohasem a nyers erők, hanem mindig csak a tudás érvényesülhet. Eaért van saüksége a mezőgazda- sági kultúrának élharcosokra, jól működő érdekképviseletekre, amelyek elől járnak, vezetnek, irányítanak és BzociáliB gondoskodásban részesítik azokat a kisembereket, akiknek erkölcsi és anyagi színvonalát emelni a mai népies kormánypolitika egyik legfontosabb feladata. A Szekszárdi Katolikus Nap Kisboldogasszony napjának a természet pazar pompájába öltözött ünnepére az idegenek valóságos inváziója kereste fel a Remete-kápolnát, Szeksaárd kedves, romantikus kegyhelyét. Távolabbi és közelebbi vidékekről százszámra érkeztek a jámbor katolikusok, hogy egyrészt elzarándokoljanak az évről évre megismétlődő, hires szekszárdi búcsúra, másrészt pedig, hogy impozáns módon vegyenek részt az eucharisztikus kongresszust és Szent István halálának kilencszázados jnbilenmi évét ismertető és előkészítő Szekszárdi Katolikus Napon. Magyarok és németek a vármegyénkben megsaokott testvéries lélekkel egyesültek ott az áhitatban, majd az ünnepi nagymiBe, a prédikációk és a Katolikus Nap síénokai beszédének elhangzása után résztvettek ők, a vendégek is a szekszárdiak búcsújának az egyházi vonatkozásokon tnlmenő külsőségeiben. Kiss Lajos szekszárdi apátplebá- nos, felsőházi tag a hegyoldalban elhelyez kedett közönségnek tábori nagy- misét mondott, majd a kápolna jobb oldalán Patacsg József gimnáziumi hittanár a magyar híveknek prédikált, míg a baloldalt elhelyezkedett németajknaknak Szentiványi József szálkái plébános mondott hatásos hazafias szentbeszédet a Szűz Mária knltnszról. Mindketten azt fejtegették, hogy a modern pogányság mostani idejében bátorság kell ahhoz, hogy valaki a katolikus hitét nyíltan meg merje vallani és a katolikus ügyet meg merje a támadásoktól védeni. A bitnek ilyen nyílt megváltását szolgálják a zarándoklatok, amelyek annak a gondolatnak a kifejezői, • hogy Magyarországot Szűz Mária I mindig megsegítette és hogy nem lehet letagadni a közel évezredes történelmi tényt, hogy ez az ország Mária országa. Azzal a reménnyel végezték beszédüket, hogy Isten Anyja segedelmével a négy vizfolyam és a három hegy határai mindenütt ismét a régiek lesznek. A szentbeszédek elhangiáBa után Kiss Lajos apátplebános üdvözölte a Katolikus Nap alkalmából a vidékről és helyből egyaránt óriási Beámban egybegyült híveket, majd bemutatta Hollóssy Eodre ny. MÁV. főfelügyelőt és dr Somogyváry József ügyvédet, a pécsi katolikus társadalom két kiválóságát, akik Budapest történelmi nevezetességű eseményét, az eucharisztikus világkongresi- Bzust és a Szent István év jelentőségét ismertették. Hollóssy Endre a pécsegyházme- gyei gyűlések és zarándoklatok ismert szónoka bevezetőben arra mutatott rá, hogy milyen óriási fontosságú az, hogy a jövő évi XXXIV. enchariBztikus világkongresszus színhelyéül Budapestet jelölte ki a pápa. Minden.évben más és más világrészben tartják ezt a kongresszust és óriási kitüntetés hazánkra, fővárosunkra, hogy a jövő év májusában az egész világról ide fog zarándokolni a bivő katolikusság az Eucha- risstiában rejlő csoda imádására, A kongressanssal kapcsolatban megem lékesett a magyar alapítású Pálos- rend Czensstochowában tartani szokott eucharisztikus demonstrációiról és felhívta a figyelmet arra, hogy most visszatelepitik hazánkba ezt a rendet, amelynek tagjai évssázado* kon keresztül nemcsak lelkipásztorkodtak, hanem karddal is védték a hazát. A pálos rendet II. József izzó | magyarságáért feloszlatta és birtokait • elkoboztatta. Az encharisztia lényegét magya rázta ezután, szükségesnek tartva, hogy moat, amikor a modern pogányság tartja a keiében a tőkét, a ■ajtót és harcol Krisztus királysága és a katolicizmus ellen : ezek a harcok egyesítsenek mindenkit az encharisitiában rejlő szeretet révén. A munkástömegeket a vallástalan- ságba hajszoló erőszakos vörös mozgalmak — úgymond — az emberek boldogulását nem tudják előrevinni, hanem csak Krisztus parancsai, amelyek sserint — miképpen a pápa Quadragesimo anno encikli- kija is mondja — a saegényeknek adni kell és pedig a szentatya szerint nem csupán alamizsnát kell adni a munkás keiébe, hanem biatos kenyeret, biatOB munkalehetőséget és biztos jövőt. Azt tanítja az encha- risztia, —- végié nagy tetszéssel fogadott fejtegetéseit Hollóssy — hogy a javak igaaságOB eloastása utján a felebaráti szeretetet bele kell vinni a gyakorlati életbe. Dr Somogyváry József lépett ez* ntin a szószékre és az előbb elhangzott beszédbe kapcsolódva elmondotta, hogy ai 1938. év folyamán a mi életünkben soha viasza nem térő megtiszteltetés éri nemlétünket és fővárosunkat az eucharisztikus kongresszusnak Budapesten leendő rendezésével. Eazel kapcsolatos a Szent István év is, amelynek révén az egész világ tudomást szerez azokról az érdemekről, amelyeket Saent István király a katolikns egyház világpolitikai kialakításában saeraett. Viszont ea alkalommal meg kell állapítanunk azt is, hogy Szent István azzal a tettével, hogy II. Sylvester pápától koronát kért, Magyarországnak a történelem országntján való elindítója és megmentője lett. Az ő elgondolásaiból táplálkozva halad a nemzet az nj ezredév felé abban a tudatban, hogy minden hatalom az Istentől ered. A Saent Korona tana az ország és a nemzet szétválaszthatatlanságának a gyökere, a magyar szabadság eszményének a szimbóluma, nekünk pedig szebb jövőnk záloga marad. Szent István Magyarországával kapcsolatban annak a szükségét hangoztatta, hogy gyakorlati keresztényeknek kell lennünk, az életet át kell állítani a kereszténység síkjára. Itt különösen fontos, hogy nagy gondot fordítsunk a keresztény sajtóra és filléreinkkel nem szabad azt a sajtót támogatnunk, amely Szent István országának az elke- reszténgtelenitését akarja előkészíteni. Am ellenséges sajtó alá akarja aknázni a keresztény életet ób ezzel a hol nyílt, hol alattomos munkával szemben meggy őződáBes keresztényeknek kell lennünk. Nem szabad kitérnünk a harc elől, mert az Isten nem gyávának teremtette az embert. A keresztény hit szellemi eszEgyes szám ára 12 filléra
