Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-01-23 / 6. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 január 23. Hz eSÉszséfi szempontjából igen fontos d zOldfSzelékféle zöldborsó-. ZOldbab- Cs Vajbab-konzervek igen jutányos áron kaphatók: Zöldborsó > _ * . .. ZSIdbab _ » _ Va jbab _ _ _ 1 doboz 1 kg —’75 _ 1 _ 1 _ 1 _ 1 _ 1 _ 1 > > > > > > Vs lU */a —*40 —*24 1*40 —’75 —75 —*40 Gauzer ffidá fűszer* és csemegekereskedésében Telefon 31 SsekszArd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton fölemeltél és egy hosszú élet rögös pályáján kerssatttl minden mocsoktól megkímélve mindig diadalmasan hor­doztál előttünk, halálradermedt ke­zeidből átvesszük és abban a szel­lemben, melyet Tőled tannltnnk, visz eittk előre a jövő harcaiba, tisztán, mocsokmentesen és abban a remény* ban, hogy m^g a túlvilágról, is segí­teni fogsz nekünk, hogy harcainkból Tolna vármegye közérdeke mindig győzedelmesen kerüljön ki. Te, aki ennek a vármegyének tiszt viselője, alispánja, főispánja, örökös törvényhatósági bizottsági tagja és országgyűlési képviselője voltál, most ebbe a koporsóba zárva mégegysser megjelentél egykori küzdelmeid és győzelmeid legfényesebb színhelyén. Tarts számot egykori hiveid felett, mindannyian megjelentünk ntolaó pa rancsadáBodra ! Végy búcsút az ősi székház felejthetetlen emlékekkel meg­szentelt közgyűlési termétől, melynek minden köve a Te itt aratott győ­zelmeidet viszhangozza I Végy búcsút az ősök képeitől, Sztankovánszky Imrétől, gróf Széchenyi Sándortól, akiket mindig eszményképeidnek val­lottál és a többiektől, elsősorban édes Atyádtól, akit Ta Magad szi­gorú, kemónykezü, de igazságos ta­nítómesterednek neveztél. És fogadd el a mi búcsúnkat 1 Fogadd Tolna vármegye őszinte há Iáját, köszönetét azért, hogy ennek a vármegyének egyik leghívebb fia voltál, mindazért, amit e vármegyé­nek tettél és dolgoztál és mindazért, amivel e vármegyének erkölcsi tőké­jét gyarapitottad. Az örökkévalóság­ban szolgáló legédesebb pihenő ván­kosul odaadjuk Neked a vármegye közönségének elismerését és meg­hódolását azon szellem előtt, melyet ebben a vármegyében uralkodva látni szerettél, de melynek egyik legfénye sebb megtestesülése Te voltál. Pihenj ezen édesen, a jól befeje sett életmunka megnyugtató tudatá­val és álmodj szeretett országod egy szebb jövőjéről és szeretett, egyetlen vármegyéd boldogulásáért 1 Simontsits Elemér, vármegyénk büsskesége, vármegyénk igaz, jó ba­rátja, Isten Veled 1 Szekszárd—Szolnok cimmel vezércikket irt Dombóváron megjelenő ellenzéki laptársunk és hatásosnak szánt, színes félhomályba burkolt írásművében azt állítja, hogy egyelőre máris kapott bizonyos elég­tételt aiokert a nem egyezer nagy port felvert kritikákért, amelyekkel Szekszárd gazdálkodását illette. A lefolytatott vizsgálat eredménye lesz hivatott — úgymond — világosságot deríteni az elkövetett botlásokra és hibákra, azonban Preszly Elemér volt belügyi államtitkár, akinek köz­vetlen betekintése volt a városok gazdálkodásába,. Pest vármegye köz- igazgatási bizottságában már most is szigorú kritikát mondott a váro­sok helytelen, sőt sokszor kárhozatos pénzügyi vonalvezetéséről. Ez alka­lommal az a kétes megtiszteltetés ért bennünket, hogy megyei székváro­sunkat Szolnokkal együtt említette. És pedig sajnos, nem dicséretül, in­kább okulásul — mondja laptársunk —- azt is hangoztatván, hogy „az ország vezető politikusai Szekszárdra hivatkoznak, ha Szolnokot nem akar ják egyedül említeni.0 Ezekre a politikai hangulatkeltést célzó állításokra vonatkozóan kény­telenek vagyunk leszögezni, hogy ellenzéki laptársunk tévedett és mert nem kívánatos, hogy az újságolvasó vármegyei közönség az ilyen infor­máció révén megtévesztessék, a folyó hó l&-án megjelent budapesti napi­lapok közleményei alapján az aláb­biakban hitelesen ismertetjük azokat a nyilatkozatokat, amelyekre a T. H. hivatkozik. Pestmegye f. hó 14-én Preszly Elemér főispán elnökletével tartott közigazgatási bizottsági ülésén dr Székely György a megyei városok pénztárainak és számvevőségeinek már nyárra tervezett államosításával foglalkozott, azt állítva, hogy a ja vaslat nem szolgálja a kitűzött célt, mert visszaélések előfordulhatnak az állami hivatalokban is. Ha az auto­nómiák ellenőrzését a fennálló tör­vények megszigorításával hatéko nyabbá teszik, ugyanezt a célt jobban el lehet érni. Preszly Elemér főispán válaszolt a felszólalásra. Szerinte szükség van a számvevőségek államosítására és nem jelenti az önkormányzat sérel­mét, ha a városok számvevőségét államosítják, hiszen a vármegyéknél h számvitel javulása épp -n ennek a következménye. Nem elég, ha a visszaéléseket megtorolják. Aki az államosítás ellen be­szél, az nem tudja, hoyy mit jelent egy szolnoki, egy szék• szárdi vizsgálat. Az egész belügy­minisztérium hónapokra meg­bénul stb. Mint látható, Preszly főispán idé zett szavaiból semmiesetre sem von hatók le azok a következtetések, amelyekkel a T. H Szekszárd város vezetése felett szinte megsemmisítő kritikát akar gyakorolni. Viszont a Szolnokkal való össze­hasonlítás sem jelenti ma már azt, amit egy félévvel ezelőtt jelentett volna, mert hiszen — mint azt a folyó A fővárosi lapok többszörösen fog­lalkoztak a Szekszárd Borvidéki Bor termelők állami ellenőrzés alatt álló Pinceszövetkezetének jólismert buda­pesti, józsefutcai kimérésének ügyé­vel. Mi eddig erről a dologról nem irtunk, mert úgy véltük, hogy ez a Pinceszövetkezet és Fekete Sándor magánügye. Nehogy azonban a Szö­vetkezet tagjai a fővárosi lapok köz­lései alapján a való tényállástól esetleg eltérő megvilágításban lássák az ügyet, megkérdeztük a Pinceszövetkezet végrehajtóbizottságának egy tagját, aki a következőket mondotta: Az 1935. év folyamán az igazgató­ság azt állapította meg, hogy néhai Boross Zoltán, a pinceszövetkezet ügyvezető igazgatója, az igazgatóság határozata nélkül (a szerződés nem is volt cégszerűig aláírva) oly szer­ződést kötött Fekete Sándor buda pesti lakossal, mint a józsefutcai borkimérés üzletvezetőjével, amely szerződés az abban biztosított juta­lékával a szövetkezet kellő ered ménnyel való működését veszélyez­teti. Ennek tudatában jelentést tett a Szövetkezet ügyei felülvizsgálására hivatott Közérdckeltségek Felügyelő Hatóságának, amely arra kötelezte a szövetkezet igazgatóságát, hogy a Feketével kötött szerződést mondja fel és neki havi fixumot és az elért tiszta haszon egy tekintélyes száza­lékát juttassa. Fekete ezt a neki fel­ajánlott javadalmazást nem fogadta el. Hosszas tárgyalások folytak ez ügy békés rendezése tekintetében, de azok Feketének minduntalan tá­masztott újabb és újabb követelései következtében eredményre nem ve­zettek. A Közérdekeltségek Felügyelő Ha­tósága a múlt év végén erélyesen felhívta az igazgatóságot a Fekete­ügy likvidálásara. Az igazgatóság közölte Feketével a Közérdeaeltségek Felügyelő Hatóságának álláspontját, ő azonban azt ismét visszautasította Felhívás. Van szerencsém a nagyérdemű közön­ség tudomására hozni, hogy a Titte Testvérek cégből barátságos utón kiváltam és tisztelettel közlöm, hogy Szekszárdon, Széchenyi-utoa 6. szám alatt (saját házamban) Rúdiű- ét olllnmossúsi szokttzletet és vállalatot létesítettem, melyet f. hó 18-án vevőim és rendelőim számára megnyitottam. Szakűzletemben a legmodernebb rádió és villamossági cikkeket tartom raktáron s azok szolid árak mellett részletfizetésre is beszerezhetők. Rádió- és villanyberen­dezés szakszerű elintézését gyorsan és megbízhatóan, a legolcsóbb árak mellett eszközlöm. Közel két évtizedes becsületes mun­kámra való hivatkozással, tisztelettel ké­rem egyéni vállalkozásomhoz a nagy­érdemű közönség kitüntető bizalmát és pártfogását. Maradok kiváló tisztelettel Telefon: 138. Titte Kálmán. hó 17-ón megjelent fővaroai lapokban olvashatjuk, aszolnoki királyi ügyész­ség tizenkét gyanúsítottal szemben a nyomozást és a bűnvádi eljárást meg­szüntette és mint az ügyészségi ha­tározat mondja, a szolnoki város­házi panama ügye lényegesen I összezsugorodott. Korántsem olyan az tehát, hogy vele Szekszárdon to- I vább is izgalomban lehessen tartani | a kedélyeket. s midón az igazgatóság r esetevei szemben bizonyos rendszabályokat akart életbe léptetni a pénzkezelés t illetőleg, az alkalmazási szerződéabő folyó kötelezettségeit kerekeo meg­tagadta, miért is az igazgatóság őt állásából azonnali hatállyal elbocsá­totta. Fekete Sándor ekkor a szek­szárdi kir. járásbírósághoz egy min­den jogalapnélküli kérvényt adott be, atüelyben arra hivatkozott, hogy ő nem üzletvezető, hanem társ volt a budapesti kimérésben, s igy a fel­mondást szintén nem vette tudomásul. Ezen minden alapot nélkülöző be­advány ügyében a tárgyalás a szek­szárdi kir. járásbíróságnál február 1-án lesz. Az igazgatóság utasította a szövetkezet ügyvezetőjét, hogy Feketétől közjegyző közbejöttével készített leltár alapján a szövetkezet tulajdonát képező berendezéseket és borkészletet vegye át és helyébe máB üzletvezetőt állítson. Fekete Sándor az üzlet leltározását megakadályozta, az üzlethelyiségből nem távozott, a pénztárt át nem adta és a szövetke­zet tulajdonát képező borokat tovább mérte, annak dacara, hogy a szövet­kezet a pénzügyigazgatóságnál be­jelentette, hogy Fekete Sándortól az Üzletvezetői megbízást visszavonta és uj üzletvezetőt jelentett be. Minthogy az uj üzletvezetői be­jelentés még a tegnapi napig a pénz- ügyigazgatóságoál elintézést nem nyert, az államrendőrség nem nyúj­tott segédkezet a renitenskedő Fekete Sándornak a szövetkezet üzlethelyi­ségéből való eltávolítására. Kilátás van azonban arra, hogy az uj üzletvezetőnek a pénzügyi ható­ságok által való elismertetesd után a reudőrség karhatalommal fogja Fekete Sándort az üzlethelyiségből eltávolí­tani. A nagy port felvert ügyben több bűnvádi feljelentés is adatott be a bírósághoz és valószínű, hogy több po gári per is fog megindulni. Mindenesetre sajnálatos dolog, hogy Pinceszövetkezet és Fekete Sándor harca #

Next

/
Oldalképek
Tartalom