Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-08-11 / 61. szám

jfléXB Jel

Bt!

«3) •*tdBttMBWäl^SJkS&safesS

pattanókat, ^iniót, kádakat, kár« meatóket. Ha javitásr* porainak, moil jÓ előre keli azt elVégéznl, lörró szódás vNtzel alaposan kimosni, meg* súrolni, ’több idC van erft JUost, »int közvetlen szüret ^dtt^HT

Ha igy mindent rendbe hoztunk, szüret előtt kevéz munkát ad ai edényeknek pÖftÓl, penésztől és mo> osoktól való megtisztítása és ha a mustunk ilyen tisrffa leVégŐjü, megfelelő hőfokú pincébe kerül, feltét* lenQl Biámithatunk‘ borunk hibátlan fejlődésére.

A bor szesztartalma, lse és ssine mindig a jól megérett ssőlőfürtöktól függ. Rothadt bogyók nemcsak a szesifokot szállítják le a kierjedt borban, hanem iiben és sainben is károsan befolyásolják annak épségben maradását, tűrésre és nyúlósságra teszik hajlamossá borainkat. Esért a fürtök elkülönítését, a rothadt és éretlen fürtöktől — soha ne mulasa- sauk el.

Aa erjedés befejeaése után a must borrá yáltosott és mint ilyen ugyan ■ tartósabb ital, de ha épségben ma* radását biatositani, kedvesé fejlődését előmozdítani és jó tulajdonságait kifejleszteni akutjuk, akkor a borral biaonyos miveletet kell végeznünk.

Aa okszerű pince keaelése körül 0 fejtéseket mondhatjuk a legfontosabb munkálatoknak. Ha az élesztőgombák elvégeaték feladatukat, *«- Vagyis aavartalanul gyorsan, megszakítás nélkül bontották fel a mustban a cukrot szénsavvá és szeBSié, akkor a sok pisakoB nyálka, fehérje, nyerB rost stb. anyagokkal együtt a fenékre saáll. Aa erjedéB megszűntével a bor felülről tisatulni kezd, pár hét múlva álérkeaett az ideje annak, hogy a bort seprőjétől elválasszuk.

Aa első fejtésnek idejében való elvégaése vagy elmulasztása kihat borunk későbbi egésa fejlődésére és . minőségére. Számos tzpasatalat van I arra, hogy gyengébb és lágyabb borok nagyon sokat vesztenek minő ségükből, ha hosszasan maradnak * seprőjükön. A SepfŐ igán kötmven bettló anyag« Nemcsak aa iloalt élesztőgombák, hsneü a mustba ke-«, rttlt fehérjenemü anyagok is boAlás^ nik, lassú rotfciüAjnalf Indulnak és . es * magyarásata annak, hogf Olyan Vidékeken, aftöi január vagy rSbtuáf hónapban fejtik le a borokat, hibás, OVas, megtört, seprőizÜ vagy égéf* saagu borokat találunk.

A további fejtéseknek célja, a aa- varodást okosé anyagokat idővel a tiszta levegővel érintkezve kiválásra birni, eltávolítani annyira, hogy újabb levegővel való keveredésnél a levegő ne találjon a borban olyan anyagokat, melyek kiválhatnának és eaáltal a bort mégaavarosithatnák, de célja aa is, hogy a borban elnyelt állapot« ban levő saénsavat eltávolitauk.

A kénnek nagy sserep jut a borá- saatban. Ha levegőben elégetjük, gáa- alakú kéndioxid keletkesik, amely a mikroorganizmusokra, penészféléié- gekre, élesztőgombákra mérgező leg hat. A kéndioxidot a must él bor nagymennyiségbeU képes elnyelni. Alkalmazásánál éppen ezért óvatosan kell eljárni, mert a mustban elpusztítja az élesztőgombákat, valamint a bor samatát. Nélkülözhetetlen üres hordók eltartásánál, pincepenéss elpusztításánál, á must hosszabb útra szállításakor — beteg, hibás borok javításánál. Az erős kónezést szigorúan bünteti a törvény. A kénezett must és bor a fogyasztó egészségére ártalmas. A kéngáz a bor egyik alkatrészével, az aldehiddel vegyülve, részben kénsavvá oxidálódva, a bor savtartalmát Is növeli, — ami csak a lágy boroknál kívánatos.

Lehár Ferenc operettje

ÉVA

Magda Schneider főszereplésével

Szöges cipőben, turista- 'bottal * Balaton körül

Keszthely, 1937 «ug. 8.,

E hó 4*óu reggel már a kecsesen cikázó danka-sirályok kívánnak he* künk jó reggelt a Réti, motoroson, amely uáitODaíatöni ut után Tihanyiban k»kki.. ™ * * rcarrfr

■ Pels ap «szkodank az Echó dombra,

a kipróbáljuk, as egykor világhírű visszhangot. Megtekintjük az apátság templomának pompás fafarzgványos belsejét és Lots, Ebner és Ssékely Bertalan mflvésai freskóit, valamint a szobát, melyben Károly utolsó magyarországi éjszakáját töltötte. Le felé utbaejtjttk a remek barlangot is. Asaófőnél letérünk a balatoni országúira, aa egyre hevesebben tfizó nap fényben, ősapán 1 órai fürdő- és ét- kező pihenőt tartva, — egy hatalmas, 40 kilométeres menetet vágtunk ki. A ruhánk facsaró vis. Esteledik, beérünk Badacsonytomajba s ott éj

szakásünk.

Hajnalban már a Badacsonyon baktatunk felfelé, útközben kulacsunkat a Kisfaludy-forrás vizével töltjük, de borkóstolót tartunk a Kisfaludy házban is. így érkezünk a Rózsakőhöz, melynek poétikus legendáján fellelkesülve, hajlandónak nyilatkozom azt megénekelni. 356 lépcső ntán végre feljutunk a Ranolder- kereszthez, majd a tördemici kilátó isteni szép panorámája bűvöl Biótalanná bennünket. Pompás sseder, szalonna és friBS forrásvíz ebéd a tetőn, azután le Tör- demicére. Szigliget embernemjárta romantikus várromjairól Beréuyen lépi kedünk a meredek Vércsessirt felé, hol tulmeréssen lépkedő barátom majd pórul jár, mert egy hirtelen szél- roham szinte lesodorja a szíriről.

Tovább haladunk a páfrányos, vadvirágos Szentgyörgy hegytetőn. A szél egyre erősödik s már alko- nyodik, mikor megpillantjuk a turista

T

mum;

193? augusztusaik

menedékhizat. Kissé veszélyes m6ra deken kapaszkodunk fefelé, közv*t leAÜl ai 59—60 méter magái ÜZkalt kőzetlábak, a hegy csodálatos kfe*H. sípjai alatt.^g 5*

A menedékhisban nágysierfc$farista vacsorát kapunk, melyhez a világ, apirtfljs olcé «zeutgyytlyi Jftetjó« bort isszuk. Hnneljebb boní életem, ben csak Szekszárdou ittam, pedigW. ^^É^^WdCn jó borából ittam.

Palolva feküdtünk leT de eaanJn sen heltüul: fel, »^rBan’a^ajnáj. sugarak már a vadregényes csobánci várromok közt simogatnak bennünket. 35 fokos hőségben kutyagolunk Tapolcáig. Itt kiderül, hogy á barlang igazgató Orosz Ivánt mibt írót igen jól ismeri, ennélfogva a tavas barlangban á legfigyelmesebb kalauzolásban részesülünk. A barlang fa- vénák specialitásai á sehol másutt nem található, kedves, apró, fürge cselék.

Alkonyatkor Sümegre jutttnk. Itt kedves halai postarestante küldetnél méDyeket kapunk. Esért jó kedvvel, ssinte futva megyünk fel A romok közé.

Sajnos, az egykor oly híres sümegi szamár-tenyészetből már semmit sem látunk. A jó sümegiek azt állítják, hogy az utolsó szamár már hossiti évek előtt került el tőlük más VÍ. dékre. Most kutatjuk a nyomókat, hogy Vájjon hová?

Életein feledhetetlen szép emléke marad a Darnay-muzeum meglátogatása.

Dafnay méltóságoá uram elragadó szívességgel fogad bennünket.

Sem az ő kimagasló, bűbájos egyéniségéről, sem múzeumának felbecsülhetetlen értékű, csodás kincseiről futtában megemlékezni nem lehet.

Aug. 7-én izzó napsütésben óriási menetgyakorlat, Tátika és Rezi várromjain keresztül egészen Keszthely állomásáig.

Itt pazar fürdőzés és pihenés.

Miklós vitéz.

Ety rési pälosKolostorhan

Evek óta barangolom nyaranta a dalmát tengerpart kisebb-nagyobb városait részben, hogy élvezzem a gyönyörű Adriát, részben felkeressem azokat a helyeket, ahova a magyar történelem hol hŐBÍ, hol gyászos emlékei fűződnek. Eddig Crk- venioa valahogy mindig kimaradt a programmombói, mert úgy halottam, hogy nam régi település. Esidén mégis meglátogattam, mert lehetetlen, hogy ne találjak régi emlékeket, hiszen es a vidék a Frangepá- nok birtoka volt, akik évszázadokon keresztül fontos sserepet játszottak a magyar történelemben.

Ami Crkvenioán először feltűnik, a rengeteg magyar szó. A tengerparton épült gyönyörű Dr Seidl Gyógyszállóban lakunk, ahol úgy Seidl doktorék, mint az egész személyzet magyarul beszél. Szobáink erkélyéről remek kilátás nyilik a szemközti Krk-szigetre, előttünk közvetlen hatalmas park tele délssaki növényaettel, a kilométernyi hoBszu strand csernyi tarka kabinjával, már u korai reggeli órákban is nyttssgő fürdózókkel, mögöttük a Kapela égbenyuló ormaival, melyek felett, mint glecserek pihennek a lomha felhők.

Tascb fürdőigasgató, ki esidén került át Rabról (Arbe), csak felületes információt adhat a fürdőhely történetéről. Sserinte itt régi római település volt, melyet bizonyítanak a köaségi templom közelében felfedezett katakombáéiért! síiblaüregben talált római érmék éa okmányok. A Plinius Által említett „ad turres“

gyarmat fekvése felelne meg leginkább Crkvenica környékének. A kösség 1750-ben alakult, amikor is a Kutor hegyen lévő asonos nevű falu teljesen leégett és a lakósok le- husódtak a parton lévő pálos kolostor mellé uj községet alapítani. Innen Bsármaiik a neve is: crkva-templom.

PáloB kolostor . . . Egy magyar szerzetesrend volt. Eb itt találtam meg Crkvenica magyar vonatkosásu történetét.

A partról félssiget nyúlik a tengerbe. Itt emelkedik a még mindig nagysserü karban levő kolostor. Hatalmas falakkal körülvett épületének kapuja felett régi felirisu kőtábla:

PRO FRATIBÜS EREMITIS S. PAULI

MARTINUS COMES FRANGIPANI AEDIFICAVIT MCCCXCV.

1242 ben a tatároktól üldösött IV. Béla, Frigyes ausztriai herceg által gyalázatosán kirabolva, várandós fele gégével érkezett Horvátországba, ahol a négy Frangepán fivér: János, Frigyes, Bertalan és Jerindo alattvalói hűséggel fogadták, hajókat, védőCBapatokat bocsátottak rendelkezésére. Először Rab (Arbe) szige- getén, majd mikor felesége állapota miatt segítségre volt ssükség, Tro- girium ... a mai Trogir, Trau ... várában talált menedéket. Itt Mária királyné halott ikreket szült, akiket a spalatoi székesegyház bejárata fölött kőládikóban helyeztek el, mely mz is ott látható.

A tatárok visszavonulása után csapatokat és 20.000 arany márkát bocsátottak a király rendelkezésére, mikor pedig Béla Frigyesnek alávaló eljárása miatt hadat üzent, teljes erejükkel résztvettek a hadjáratban ób a németnjhelyi csatában az egyik : Frangepán,Bertalan, lesiurtaFrigyest. Ennyi érdem nem maradhatott elis- \ mérés nélkül. A király nemcsak meg erősítette javaiban a családot, hanem még tetemes birtokot is juttatott ssá- makra a tatárok által kipusstitott területekből és nekik adta Zéngg várát, mely a tengerpart egyik főerőssége volt. Egyik krónikásunk a kővetkezőképp írja le a király háláját : A király a Frangepán uraknak pedig az egész tengermelléket adá és egy cipó kenyeret vevén, megszegé azt és eskövék nekik, hogy valameddig egy oipó kenyere lészen, soha el nem hagyja őket, sőt azt akarja velük is megosztani . .. Innen származik a család neve is: frangere- törni. .. panis-kenyér.

Bertalan dédunokája volt Martinas, aki busgó hive volt as egyháznak. A zenggi franciskanusoknál évi 60 arany alapítványt tett, hogy életében és halála után naponta misét szolgáltassanak lelki üdvéért. 1395 ben Ő alapította a crkvenicai pálos kolostort, ahol a tudós és művész lelkületű barátok keze alatt nevelkedett mind a kilenc fia. A bőkezű kegy- , urak támogatásával a kolostor virágzott. Sainte divattá lett a horvát főurak közt, hogy crkvenicai pálosok nál-neveltessék fiaikat. A gazdag adományok lehetővé tették, hogy a barátok a tanítás mellett foglalkoz hassanak a szépművészetekkel is. Közülük került ki a közeli Grizsane községben 1498-ban született Kolo« vies (Julio Glovio) barát, a jeles miniature festő. Dürer Albert kor- társa. Crkveuioai baritok igazgatták

Lepoglava hires piloskolostorát is, ahol Corvin Jánost is ők temették el.

II. Józsefnek a szerzeteseket feloszlató rendelete folytán a pálosok kényszerítve elhagyták . •. elhagyták Crkvenicát. Műkincseiket elhordták, vagyonuk a közművelődési alsp tulajdonába ment át, kolostoruk omladozni kezdett. József főherceg reno- váltatta később és elhunyt fiinak emlékére megalapította benne a László gyermekotthont.

Ma a szent Vince nővérek gyermekotthona nyer benne elhelyeséflti Hat elemiből és négy középosztályból álló iskolájukban 140 szegény és árva gyermek talál otthont, kikből a jóságos nővérek becsületes embereket nevelnek. Egy nagy dobos bonbont vittem nekik. Az apróságok nyakamba csimpaszkodva köszönték meg a ritkán látott csemegét és sok üdvözletét és csókot adtak át magyar testvéreiknek.

Alkonyodott, mikor elhagytam a kolostort.

A lenyugvó nap arauylepellel borította be a kék Adriát és glóriát vont a félssiget csúcsán Álló Máris szobor feje köré, amely előtt öreg nénike térdelt, buzgón imádkozva és megcsókolta a szobor talapsatán lévő kopott feliratot:

ZVJEZDA MORA I Stiti naSe MORNARE I RIBARE.

Tengerek csillaga! Védjed a n»i hajósainkat és halászainkat.

Vájjon kije lehet ott künn a mess*® tengeren ?

Dr Balázs Győzi-