Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-01-20 / 5. szám
1937 : január 20. TOLNAMEGYEI ÜJSÄG 3 azonban as volt a felfogása, 7 hogy Simontsits Elemárt illeti még as egyik tagé&gi és csak akkor álltak el az ő jelöltetésótől, amikor felBÖbb helyréi meglőtt a bi^psijék ^a^-^ogy Si montsits Elemér a felsőháziak kineMj fc. ja tp *WB _ vésett örökös tágja lesz. S amikor itt állok a vármegyeház közgyűlési termében felállított díszes ravatal melleit, úgy érzem, hogy a vármegye közönségének akkori állás*; foglalása sebet ütött azon a szivén, amely ^amig dobogott, olyan melegen érzett e vármegyének minden köz- Ugye iránt. ^ ^ A felsőházban is csakhamar feltűnt az ő képességei vér ás á régi négy 'jdŐktV emlékeztető kftáló szó- noBÍ* ereiével, Sóhasem.’ .voltak ezek az ő hozzászólásai a politikai elfogult* ságtólítulfűtöttek. Nagy nemzeti szempontok i rátfyi fbtt £k? 4 öt: *tíí i t ik áj á b a n ésr^ söháeehr azib dókbl a tíaií akad ék ós. kodások, dacból eredő ellenkezések í t«53 ** .V-•«. * <jT át V •.**'. V» ■ szabályoz az ő felszól ajás a it, ha-x nem mindenkor az egyetemes nemzeti órdek; A Gömbös kormány idejében "soksö átt'óT tártottak. BpgylB^W j^uULaib nőpolitikái élet nagyhangú szereplői az alkotmányosság útvonaláról a diktátor! hatalom félé ^lesknek ‘ kép e sék átterel ni, SíínohtBits TOemór|Is az alkotmány S/dSÖfíM I *1u ,3j3Öä®ö»£! ‘’ alapján áll,9, az alkotmányt féltő és asíért küzdeni kiválók táborához csat' lakozott. Hangoztatta és? sürgette a felső bár hatáskörét; v körülíró törvény me gy ál t oZla tESáf Óé h öVet pí tej hó g y a feísőház ugyanazzal a, hatáskörrel ruháztasaék fel, mint a régi főrendiház, Bűnél a kérdésnél sem a znapi po liliké, Vkgyf az égyé^|>ölitikai Vezetők iránti ellenszenv, vezette, hanem az «ÄkiiigTOW fttMftr ke!l* hogy minden higgadtan és előrelátóan gmidrókáta^mberi^ itinyitaon, sokékor hangulatok, fektelep agitációk következtében összeülő alsó ház túlfűtött hevületeit Ipceillapitó • meg* akadályozója újabb felfordulásoknak és politlMi államcsínyeknek. Ebben r mm «e 1 .... a nagy és nemes munkában méltóan vette ki Sjmontsjts= J&.Uimér a* :ő; jó- szétgiEa volt az utolsó puütikai szereplése és akik majd megörökítik a félBŐház reformjának történetét, megfelelő elismeréssé 1 ifi? áldóinf Si* monlsits Elemér emlékezetének. ; EtazajöttJ Hazahozta a szive. Amig az emberi szervezetnek tsz .a kicsi, de fontos része kifogástalanul telje sitétte funkcióját,/ amikor egy-egy nágyóbb' rail egy nemesebh faladat erősen megdobogtatta Simontsits Ele- mér szivét, akkor egészen Tolná vár megyéá volt. Éá a sorsnak égy cio dálatos rendelkezése, hogy mikor még a test téijes erejébenvolt, ez a kis teatjjész rövid betegeég után, váratlanul, tragikus módon felmondta a szolgálatot és- ezzel á szolgálatmeg tagadással visszahozta őt abba a te féiabej abbl A2 ^életének a legszebb napjaf .teltek; le, ahol , a soha vissza twm^-Jmíbató tifjuság pompájában zratta győzelmeit, szónoki sikereit és * vív» t£© OíSSá'JÍ v.r/lltisö alkotott nemzete és vármegyéje érdekében.'1 ' Múlt hó közepán levelet hozott tőle hozzám a posta. Édesanyja iránti nagy szeretete íratta vele az & jelleg zetes betűivel a hatoldalas levelet. Már akkor súlyosan beteg volt a szive. És a beteg szív utolsót örült annak, hogy Szekszárd közönsége nem feledkezett meg arról a Nagyasz- szonyról, aki . Szekszárdinak nemes hivatásu szociális intézményét éleire keltette és még 25 év után is vannak^ akik a kegyelet érzésével elmennek az alsótemető sirkertjébe letenni egy koszorút, egy csokrot. * Arról irt, bogy legfanatikusabb hivőjó és hirdetője az átöröklés tanának. És tán ennek a törvénynek bizonyítéka az, hogy neki, a gyermek védelem szekszárdi apostola utódá nak lelkében megszületett az Egyke demolojgiája. Alig egy hónap időköz. És szemeim, amelyek akkor a levélből kisugárzó fiúi szeretet érzésének hatása alatt lettek könnyesek, most azok; papírra vetőjének koporsója mellett bomályosuluak el a fájdalom érzésétől; Simontsits Elemér nagy és nemé sen irző lelke visszarepült Teremtőjéhez, Odasimul a szerető anya leikéhez és jelentkezik a kötelességtel- jesitést minden időben kérlelhetetlenül megkövetelő, de igazságos apa leikénél. Tán folytatja a félbeszakított vitát az utat csináló Wigand JátOBsal és Kramolin Gyulával, De teste ideérkezett hozzánk tanúság- tételre, hogy hűséges maradt vármegyéjéhez. Érhették őt érdemtelen tá madások, kis epigonok lelkében megszületett gyűlölködések, ő ezeket mind elfelejtette.. Visszajött, hogy tanúbizonyságot tegyen a sorsnak arról a különös végzéséről, hogy a hir, a dicsőség elszakíthatja az embert onnan, ahol az élete fakadt, de a halál visszahozza. És-, most, amikor egy. vármegye gyászolja egy ismét kidőlt hatalmas oszlopát, amikor a kortársak lelkét aggodalpm tölti el, hogy mi lesz ve- lünk, hova jutunk, ha a régi tradíciók' hűséges és emelkedett lelkületű erősségéi egymásután térnek vissza atyáikhoz és belemarkol szivükbe az az érzés, vájjon a harangok zúgása és a gyászzBolozsma hangjai a vármegye közéletének egy kimagasló egyéniségét siratják-e csupán ? Lseinek- e, támadnak e az eltávozottak nyomán uj&k, akik a vármegye önkormányzatáért úgy tudnak élni, küzdeni, dolgozni, mint az eltávozék. Vájjon az alkotmányvédelem emez uioisó várába sorakoznak-e uj katonák, akik az alkotmányvédelem és a nemzetvédelem^ a népizeratet érdé kében kardot mernek rántani ? Avbgy minden utolsó útjára menő ilyen nagy emberünk felett felzúgó htrangkon gásból és gyászdalból egy magát ki élt nemzet halálsejtelme búg e ki? Simontsits Elemér optimista volt. Mindenben csak a nemeset és szépet látta, a jobbat remélte. Nemcsak az átöröklésnek, de egy nemzet életjogának - is* fanatikus híAZ HÍRLIK, HOGY MINDEN DRÄGUL DE PIRNITZER OLCSÓN ÁRUL EZZEL A7J EL SZÓVAL KEZDJÜK ME G . OnAPQS : •’ / V ,\ \ n V LELTÁRI KIÁRUSÍTÁSUNKAT ÁRAKAT EZÚTTAL NEM HIRDETÜNK KIRAKATAINKBAN ELHELYEZETT ÁRTÁBLÁINK /r - - / MEGGYŐZŐEN BIZONYÍTJÁK-10 0 s SZÁMRA SZÉTOSZTOTT RÖPCÉDULÁINK IGAZOLJÁK, HOGY OLCSÓM VETTÜNK - OLCSÓM ADUNK PIRNITZER JÓZSEF és FIAI ÁR U HÁZA SZEKSZÁRDON vője volt- Ez az ő fanatizmusa fogja el lelkünket koporsója mellett, remélünk, bizakodunk, hiszünk: Hiszünk egy Istenben ! « H? • "’•■i# r * * Felsőkorompai Simontsits Elemér megyénkben, Bölcakén született 1869 január 1-én. Édesatyja akkor még böicskei földbirtokos volt, édesanyja Eurcz Emília. Édesatyja később vármegyénk nagynevű alispánja lett. Iskolai tanulmányait Kalocsán, a Jézustársaság atyáinál végezte, a jogot Budapesten. Tolna' vármegye szolgálatába 1892-ben, 23 éves tarában került. A közigazgatás tudományába édesatyja, az erőskeiü alispán vezette be. Karrierje gyors volt. Már 1895 október hónapjában vármegyéje a főjegyzői állásba emelte. Mint kiváló eszü, gyors felfogású, a közigazgatás'iránt nagy érzékkel bíró és ritka képességű szónok, bár hivatalos állásánál fogva csak második embere volt a vármegyének, mégis a vármegye irányításában és annak politikai életében is, nagy snerepst játszott.- Tizenkét év után, 1907 de* cembeT 31-én, bár politikai ellenfelei minden eszközt felhasználtak ellene, kát ellenjelölttel szefnben vár megyénk közönsége óriási abBzolut többséggel az alispán! székbe ültette. Nagy lelkesedéssel fogott vármegyénk kulturális éB közgazdasági élete fellendítéséhez, ámde alig töltött 3 és félévet e nagyjelentőségű állásban, a király és a kormány bizalma 1912 szeptember havában vármegyéje fő- ÍBpáni méltóságába hivta eh Itt sem töltött sok időt, a következő év -június bó 16 áo a bonyhádi választókerület nemzeti munkapárti programmal nagy abszolút többséggel országgyűlési képviselőjévé választotta."' Nagy harcok folytak akkor már a parlamentben. Simontsits Elemér nagy közigazgatási és közjogi tudásával, kiváló szónoki képességével, h*ma rosan feltűnt, kimagaslott' képviselő- társai közül. Gróf Tisza István, ez a nehezen barátkozó vezére a hatalmas politikai pártnak, szükebb barátai közé sorozta és 1914. évben már a. képviselőbáz egyik' alelnöki állásában1; találjuk. Est a. közjogi hatalmát nagy • tapintattal^ pártatlansággal, de kellő | eréllyel is gyakorolta, pádig nem volt könnyű fetadat ez különösen a háború utolsó éveiben. Ügyvezető alelnöke volt az Országos Hadsegélyző Bizottságnak és igen nagy eredményű önzetlen munkásságot fejtett ki. Vezérével és barátjával Tisza Istvánnal aggódva látta; hogy a veszendőben levő háború és a szélsőséges irányzat felé való eltolódás romlásba viszi az országot. Midőn sikerült a radikális irányzatnak félrevezetni a fiatal, jóindulatú, de még az uralkodásban tapasztalatlan Károly királyt és Tisza István a miniszterelnökségről lemondott, 1918 októberében Simontsits Elemér is megvált képviselőházi alelnöki méltóságától, visszavonult a politikai élettől és mint az Országos Vörös- kereszt Egyesület elnökhelyettese fejtett ki igen értékes munkát mind* addig, míg a meg nem értés el nem kedvetlenítette és clnöktáraával együtt le nem mondott. Csak a szomorú végű forradalmak után, amikor a felsőház megalakult, kapcsolódott bfr mint kinevezett felsőházi tag nem a napi politikába ugyan, de a politikai életbe. Még vármegyei főjegyző korában behatóan foglalkozott a választójog kérdésével, később közjogi tanulmányokat folytatott és igy a feísőház azon tagjai kösé tartozott, akik értékes kritikát tadtak gyakorolni választójogi és közjogi vitákban. A legutóbbi években a feísőház reformtervezetével foglalkozott tüzetesen és ezen alkotmány védelmi reform ügyében hatalmas agitáoiót és igen értékes munkát végzett. Tragikus gyorsasággal bekövetkezett halála előtt pár hónappal jelent meg a magyar nép su'yos problémájáról, zz egykéről irt, nj utakon haladó és uj iráoyt mutató könyve, az „Egyke de- mologiája“ cim alatt. Kiváló tulajdonságait és munkáját nemcsak politikai barátai értékelték, de a legfelsőbb hely elismerése sem maradt el. Ferenc József 1916 április bavábaü a Szent István rend kö- zépkereBztes vitézévé, majd Károly király koronázása alkalmából valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A szövetséges hatalmak 1917. évi összejövetelén a magyar alsóhi- ■ zaf Ó képviselte és szónoki képessé- I gével ott iz nagy feltűnést keltett.
