Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-07-03 / 50. szám

X\X.évfQtyam Szekszfrrd, 1937, JjjIírs 3. (Szombat) 50. szám, Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap |s((|0f|iik minden szerdán és szombaton. ElőflMtési dllak és hirdetések« valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés difs 1*66 pengő. — A hirdetés egy 60 őri Hl méter széles hasábon müllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelvezetCreklám^ ellegyzéal, családi hír, valamim a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. «alommal né* a többi alkotmányjogi javaslat elé. A nemiettel együtt, a nemzet érdekében — es as elv diadal. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök és herceg Nontenuovo Nándor Szálkán TfiivtmiMnt, nemnek nem volt ellenzéke Alkotip4oyjQgi kérdések mindig a legkényesebb problémái a politikai életnek. Megoldásuk nagy böiesessé-' get» széles körültekintést, alapos meg* •fontolást igényel és legnagyobb jó-- akarattal is ritkán sikerül ngy meg­oldani, hogy minden számottevő tó nyezőt kielégítsen. A kormányzói jogkör kiterjeszté­séről szóló fontos alkotmányjogi javas­latnál — a* dolog természeténál fogva — különösképpen is jelent­keztek ezek a kényes momentumok. Az egész magyar nemzet osztatlanul vallja, hogy Magyarország mostani kormányzóját csak hódolat és leg messaebbmenó bizalom illetheti meg. De a törvények nem személyek, ha­nem intézmények részére készülnek. Egyébként is éppen az államfő és az országgyűlés egymáshoz való viszonya az a probléma, ami legnehezebb pontja mindenkor és minden időben az alkotmányos életnek. Érthető tehát, ha komoly politikai tényezők közül is többen voltak, akik (aggodalommal néztek a javaslat kö­rül támadható esetleges politikai har­cok elé. Annál nagyobb és általáno­sabb a megnyugvás most, hogy a javaslatot benyújtását a politikai kö­röknek olyan egyértelmű helyeslése kisérte, ami szinte példátlanul áll a magyar parlament történelmében. Ennek a javaslatnak nem volt ellen­zéke, CBak helyeslője. Darányi Kálmán miniszterelnök kormányralépésekor azt mondotta, hogy az elődöktől átvett nagy nem­zeti célokat a maga egyéni mód­szereivel kívánja szolgálni. A minisz­terelnök hű maradt ehhez a kijelen­téshez, minden vonatkozásban. Ezek­hez az egyéni módszerekhez tartozik az is, hogy — az angol parlamen­táris élet klasszikus példáját követve — a minissterelnök minden fonto­sabb kérdést előzetesen letárgyal úgy saját pártjának, mint az ellenzéknek a vezetőivel. Nem CBinál koalíciót, egy pártra támaszkodik a kormány­zásban, — de az egész nemzet köz-' véleményére kíván támaszkodni a fontos problémák megoldásában és ennek érdekében lehetőségig honorál minden komoly véleményt. Ezek a módszerek, ez a csöndes, zajtalan, de annál céltudatosabb munka tette lehetővé, hogy a leg­fontosabb alkotmányjogi törvényja­vaslat nem pártharcok és gyűlölkö­dések kohójában született meg s nem viharos előzmények, hanem a politikai életben szinte szokatlan össz­hangtól kisérve került be a magyar törvényhozásba. A politikai étet Darányi Kálmán miniszterelnök leg- személyesebb érdemének tulajdonítja ezt az eredményt. A közvélemény boldogan csatlakozik ehhez a meg­állapításhoz z ezek után fokozott bi­Ünnepi díszben, harangzúgás kö­pött várta Saálka lakossága szeretve tisztelt jóságos főpásztorát, aki eljött juniue hó 27 én híveihez, hogy az ő örömnapjukat még szebbé, ragyo­góbbá, kedvesebbé, feledhetetlenebbé tegye. E napon ünnepelte Szálka népe katolikus iskolája s temploma felépí­tésének százuegyvenedik és rém. kát. plébániája szervezésének századik év­fordulóját. Virág Ferenc püspök dr Erdélyi Gyula szentszéki jegyző kíséretében fél 10- órakor érkezett autón Szál kára, hol a plébánián Szentiványi József plébános, dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő s dr Krqsznay István járási főszolga­bíró, mig a község nevében Kiss István községi jegyző köszöntötték. Röviddel a püspök érkezése után jött Németbolyból Szálkára herceg Mon- tenuovo Nándor földbirtokos, a templom kegyura nejével Solymossy Ilona bárónővel, kogy ők is részesei legyenek a szálkai nép örömének. Pontban 10 órakor vonnlt át a megyéspüspök Bauer József Bzent- széki tanácsos, Sebő Pál esperes, Faludi. Ferenc, Szentiványi Jó­zsef plébánosok és dr Ágoston Julián egrj cisztercita gimn. tanár, papi kí­sérete mellett a templomba, ahol a kóruson fölsendültek az Ecce Sacer- dos Magnus hangjai. Az oltárhoz ér­kező püspök előbb imádkozott, majd Te Deumot intonált és utána nagy- misét celebrált, melyen az evangélium után szent bessédet intézett híveihez, Junius 29-én tartotta a Vsa Gere­ben Irodalmi és Művészeti Kör köz­gyűlését Bouyhádon, az ev. gimná­zium dísztermében. Pákái Mihály elnöki megnyitójában a magára ma­radt megszállott területi magyarság irodalmával foglalkozva rámutatott az országban szerteszét működő iro­dalmi körök és társaságok kulturális szerepére, mely kettős feladatot ró ma az ilyen és hasonló kultúrintéz­ményekre : nevelni a közönséget és felkarolni a tehetségeket. A megszál­lott és üldözött magyar irodalom az óhazába menekülve, szellemi kincsei­vel tettrekész feszültséggel áll a poszton, l&Qgy szellemi felsÓbbrendtt- aégével szolgálja a letiport magyar­ság kulturális éa nemzeti törekvéseit. A dívób megnyitó után Tóih Nán­dor főtitkár ismertette a kői; évi mű ködösét, kitérve azokra % körülmé­kiemelve a hazaszeretet éB hitnek, mint lelki kincseknek s erényeknek fontosságát és értékeit. Mise ntán a főpásztor, a kegyúri pár a a megjelent notabilitások az iskola udvarára vonultak, abol a Him­nusz elhangzása után Klieber Adám tanuló szép magyar beszéddel üd­vöslé a kegyurat, főpásztort és a ven dégeket, majd Szentiványi József plébános mondott magas szárnyalásé beszédet, méltatva aa ünnep jelentő­ségét és köszönetét mondva a fő- pásztornak, a kegyúri párnak s a megjelenteknek, hogy részvételükkel ez ünnepet oly feledhetetlenné tették. Müller Éva alkalmi költeményt sza vált, majd a pápai himnusz eléDek- lése után a megyéspüspök intézett lelkesítő beszédet szálkái híveihez, hazaszeretetre és vallásosságra buz­dítva őket. A szép ünnepség után a megjelen? tek a plébániára vonultak, ahol Szent• iványi József plébános átnyújtotta a kegyurnak a plébánia általa meg­írt történetét, ki azt hálás szívvel köszönte meg. Rövid társalgás után a vendégek a plébános vendéglátó asztalánál foglaltak helyet. Ebéd alatt Virág Ferenc püspök a kegyurra és nejére, herceg Montenuovo a püs­pökre és Szentiványi Jóisef házi­gazda a főpásztorra, a kegyúri párra a vendégeire mondottak kedves po- párköszöntőket. Délután 3 órakor oszlott el a tár- • saság egy kedves nap emlékével I hsgyva el Szálkát. » nyékre, amelyek szinte törvényszerű szükségességgel sürgetik, hogy az egyesület baráti kapcsolatot keressen. Örömmel állapította meg, hogy a Vas Gereben Kör esirányu tárgyalásait mindenütt nagy szimpátiával fogadták és ma már a Berzsenyi Dániel-, Vö­rösmarty , Gárdonyi, Frankenburg- Körrel sikerült baráti kapcsolatot teremteni, ami Tolna vármegye szel­lemi felfrissülésének egyik hathatós tényezője lesz a rendezendő kultur- estélyek kapcsán. A Magyar Külügyi Társasággal való kapcsolatok és a Magyar Kulturális Egyesületek Or­szágos Szövetségéhez, valamint a Magyar Irodalmi Társaságok Szövet­ségéhez való csatlakoiása a körnek szintén ezen célok szolgálatát irá­nyozzák. $simszerü adatokban tárta % hallgatóság elé azt a sokoldalú munkát, ami lehetővé tette, hogy ma már Debreoeutől Budapesten át Sopt ronig és Pécsig egy mind szorosabbá és szorosabbá váló baráti kötelékbe tömörülnek a Vae Gereben Kör köré az országban szétszórtan éló tolna- megyei művészek ée Írók. Bajor János köri pénztáros jelen­téséből kitűnt, hogy a Körnek semmi« fóle adóssága nincs, sőt az egyenleg kijael kétszáz pengő maradvánnyal záródott. A közgyűlés lelkes örömmel tapsolta meg a vezetőség okosan irá­nyított gazdálkodását. Ezután az elnök előadta, hogy a Kör mind nagyobb és nagyobb fej­lődése szükségessé teszi a választmány kiegészítését, azért indítványozta, hogy dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnököt, dr Gebhardt Antal egyetemi magántanár, kir. járáebiróeági elnö­köt, dr Treer István igazgató főor­vost, dr Novák Miklós főorvos, egy. m. tanárt, dr Szüle Dénes főorvos, egy. m. tanárt, dr Tóth Sándor fő­orvos, egy. m. tanárt az egyesület válassza választmányi tagjainak a so­rába. Ennek megtörténte után a köz­gyűlés Kunszt Henrik gimn. tanár indítványára, dr Halmos Andor hoz­zászólása után megbízta Hajas Béla gimn. igazgatót, a kör működő tag­ját, egy régóta nélkülözött Vas Ge­reben életrajz összeállításával és meg­írásával. Kedves és meleg ünneplésben ré­szesítette a közgyűlés Karsai Jó- zsefné eikói és Hahn József bony­hádi igazgató tanítót, kiknek dr tfaf- mos Andor tanügyi tanácsos a Julián Iskolaegyesület elismerő diszokleve; leit adta át. Délután hosszú kocsi- ás autósor indult Nagymáuyokra, hogy hódoljon annak a férfiúnak emléke előtt, ki nemcsak a Vas Gereben Körnek, de Tolna vármegye tanítóságának is mindenkor büsskeeége volt. A nagy- mányoki bányaiskola falán márvány? tábla hirdeti most a kiváló tanitó emlékét. A bányatársulati iskola ének­kara a Himnusz eléneklésével vezette be az Ünnepséget, melyen a család képviselőin kívül megjelent Erdős Jenő bányafőfelttgyelő vezetésével a társulat tisztikara és százakra menő ünneplő közönség. A lélekemelő ün­nepséget Blandl György esperes- plebános költői ssárnyalásu beszéde nyitotta meg, majd dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök, a kör működő tagja tartotta meg emlékbeazédót. A nemesveretü beszéd gondolatbősége úgy magával ragadta a közönséget, hogy könnyek csillogtak a hallgató­ság szemében. Az emléktábla lelep­lezése után Erdős Jenő bányafőfei- ügyelő vette át megőrzésre az emlék­művet. Gyönyörű szavakkal emléke­zett meg Denke Antalról, a kitűnő és kötelességét még súlyos betegsé­gében is példásan teljesítő hivatal­nokról és tanítóról, kit mindenki sze­retett és becsült. Babay Gáaa „Etn lébezéau c. költői ihlettel megirott | versét mély átérzésBel szavalta Czipri A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör közgyűlése Egyes szám ára 12 fillér. maskodott s fogja meghosni gytt- I mölcseit, biaonyosan az egész nem- | Bet javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom