Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-06-19 / 47. szám
Xix. évfolyam Szekszárdi 1937. juntas 19. (Szombat) 47. szánt Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre __ ____ 6 pengő .F elelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap •szellemi részét illető' közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! 'Hirdetések áraii A legkisebb hirdetés dija f50 pengő. — A hirdetés egy 60 mltlhnétet széles hasábon mllllntélersorortként 10 fillér. Adatkeresőknek S0 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhSlyeaetCreklám-.' ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. TüfténelniI pobárköszöntök Történelmi jelentőségű nyilatkosa- tok hangzottak el azon az estélyen, amelyet Kánya Kálmán külügyminiszter adott a magyar nemzet előkelő vendége, báró Neurath német birodalmi külügyminiszter tiszteletére. Szab%tos formában, az egész nemzet őszinte érzelmeit tükrözően jutott kifejezésre a mólyrenyuló barátság érzelme, amellyel a magyar* sag a hatalmas német nemzet iránt viseltetik. Ka a barátság valóban nem mondva* csinált és nem újkeletű. Az elmúlt évszázadok során állandó kapcsolat létesült a két nemzet között. Fiaink sokszor és szívesen jártak német főiskolákra s tudásban meggazdagodva fértek haza. A németek viszont sűrűn jöttek hozzánk a magyarság fejlettebb mezőgazdasági kultúráját megtanulni. Ezek a kapcsolatok adták meg a két nép érintkezésének közvetlenségét, apaelyet szorossá fűzött aztán a történelmi erők által össze* kovácsolt sorsközösség, közös bar? cok, küzdelmek, fényes haditettek és szenvedések emléke. A világháború vállvetett erőfeszi tiésej után a legyőzöttek sorsa jutott mindkét országiak osztályrészül. S i a^kor egy pillanatra úgy látszott, j mintha külső erők éket akarnának verni a két ország történelmi barát- | Euristes szelleme Bartal György emlékére Euristes az Istenek kegyeltje volt. finden megvolt benne, ami a görög életben nagyot jelentett. Szép volt, fiatal és erős és rettenhetetlen bátor. Nők és férfiak kedvence egyaránt. Lebilincselő kedvességével meghódította az embereket is ós az isteneket is. Arányos ós harmonikus felépítésű teste már korán felébresztették benne a vágyat az olympiai olajág iránt. Mint teljes jogú epirusi polgár az olympiai verseny minden számában Césat vehetett, még a nógyeefogat versenyben is, mivel ő is régi nemesi OBalád sarjadéka volt. A koosiver- senyzók nagy pályáján, a h'ppodrom- ban élte ki igazi formáját. Négy h%bfehér lovát az általános szokás elitre sem bizta máéra, mindig maga hajtott^ azokat, de, nem is tudott más olyan vakmerő irammal száguldani velük, mint EuristeB. — Mondják, hogy sebesebb volt, mint Hermes. A, pithoi játékokból, mint babérkoszorúé győztes kerüjt ki s az isthmosi játékokból is elhozta, a tölgyfakoszorut s most már csak egy, Mma volt: az olajág. Pedig a delfi-i jósdában különös orákulumot mondtak róla. Ugyanis mikor, Ambráaiá- ból, ahol szüleinek a birtoka volf, utrakeltek az isthmosi játékok hely éje, Delfin kellett keresztel menniök a ott az árnyas Parnassus tövében egy napi pihenőt tartottak. Állítólag azért. sága és földrajzi egymásrautaltsága közé. Nem sikerült ez a törekvés, mert természetellenes volt. A barát rág kiújult és erős szálak fűzték újra össze. Németország a háború óta nagy lépést tett -elére b az utóbbi évek ben nemzeti erőinek felélesztésével és egyvonalba állításával nemcsak belsőleg erősödött meg hallatlan mé* retekben, hanem külpolitikai viszonylatban is biztosította magának azt a helyet, amely a 70 milliós nemzetet méltán megilleti. A magyarság őszinte csodálattal és régi barátságának melegségével nézte ezt a hősies küzdelmet. Természetes, hogy a mi utunk belpolitikáiig más vonalon halad, nemcsak azért, mert kis ország vagyunk és nem követhetjük egy hetvenmilliós nemzet példáját, hanem azért is, mert a mi bevélt ezeréves alkotmányunk legbiztosabb fundamentum volt a múltban és Iobz a jövőben is. Lelki- alkatban, gondolkodásmódban is vannak különbségek s minden nemzet csak a maga útját járhatja. De mikor ezt magunkról megállapítjuk, elismerjük róluk is s a helyzetnek ez a tisztázása nem csökkentheti, csak növelheti a két nemzet egymás iránti barátságát. Kánya Kálmán külügyminiszter | történelmi szavakban az egész nem- J zet érzelmeinek adott kifejezést, nem- ■ hogy a Kastália jéghideg forrásábó felfrissítsék magákat, de tulajdonképp pen más oka volt annak. Ugyanis mikor Enristes aludt, ai aggódó szülők fölkeresték Pythiát, gazdag ajándékokkal megrakodva, hogy kikérjék a véleményét. Pythia igy adta meg a választ kérdésükre : — A babérkoszorú fölött látom a tölgykoszorut, de az olajággal Kháron díszíti a csónakját. Ezt az orákulumot nem lehetett félreérteni. Annyit jelentett ugyanis, hogy az ÍBthmosi játékokból még mint győztes fog hazatérni, de az olym- piai olajág sohasem fogja díszíteni fiatal, szép fejét, mert előtte Kháron fogja átvezetni EurÍBteBt azElysiumi mezőkre, ahol Kháron, mint az istenek kegyeltjének olajággal fogja díszíteni az átvivő csónakját. A megrettent szülők nem mertek szólni Euristesnek, csak siratták már akkor is, amikor még életben volt. Az isthmosi koszorút haza is hozta, nagy diadallal vonult be szülővárosába s akik az aggódó szülők szemében látták a megcsillanó könnyeket, azt gondolták, hogy azok az öröm és boldogság könnyei, pedig azok a nyugtalanság, a rettegés köny- nyei voltak. A következő évben lett volna az olympiai verseny és Euristes most eme trenírozott. Á szülők, akiknek az aggodalmuk, féltésük napról napra nőtt, küzdöttek az istenek, az» orákulumok^ a Végzet ellen, •— Versenycsak a múltra, hanem a jövendőre néive is, megemlítve a nagy feladatot, ami reáck vár: Köaépeurópa problémájának megoldását. Német- orsaág köiépeurópai nagyhatalom s nélküle ezt a kérdést megoldani semmi körülmények között sem lehet. Nemcsak a baráti szálak, hanem jól felfogott érdekeink íb arra utalnak tehát, hogy egymást megértő, baráti hangulatban készüljünk fel a megoldásra. A magyarság örömmel látja, hogy ennek az őszinte barátságnak viszon zása csendült ki a német birodalom Vitéz Horthy Miklós Kormányzó Ur Őfőméltósága folyó hó 18 án ünnepelte születésének évfordulóját. Ez alkalommal az ország összes templomaiban hálaadó istentiszteletek voltak és Csonkamagyarország lakossága mély áhítattal fohászkodott a Mindenhatóhoz, esdekelve, hogy adjon továbbra is erőt, kitartást, egészséget a gondviselésszerü férfinak, az egész müveit világ tiszteletét élvező bölcs államfőnek, aki törhetetlen szilárd akarattal, nagyszerű képességeivel kivezette ezt a halálra szánt országot a megsemmisülés útjáról, meg- i becsülést szerzett neki, elismertette { igazát és viszi előre a fejlődés, a I kocsijára, ahol az a vastag, erős réz fogantyú volt, ahová legtöbbször oda kellett pillantania, mert hiszen balkezével ott kapaszkodott, az aggódó szülők egy ezüstplakettet erősítettek ezzel a felírással: Nekünk igazabb öröm a Te életed, mint az olajág. Amikor Euristes felállt uj kocsijában és először olvasta el ezeket a megható szavakat, elfogódva szaladt oda szüleihez, átölelte őket és mo- solyogva, csillogó szemekkel mondotta : — Ne féltsetek, mert az isteneken kívül a Ti nagy sséretetetek is véd engem . ., De már újból fönt van kocsijában s a négy hófehér paripa röpítette őt, mintha a villámok vitték volna el. Ekkor történt a katasztrófa. Amor- gos, akivel együtt trenírozott, megelőzte őt. Először soká fej-fej mellett száguldottak ar utón, amikor Amor- gos határozottan elébe került. Euris- test elkapta a verseny, az előzés, a győzni akarás vad vágya ób irtózatos korbácsütésekkel rohant, hogy Amorgost megelőzze. Nem is vehette észre, hogy egy jámbor hazájabeli, egy epirusi kocog feléje szekéren. Pillanat volt csak, hogy Pythia jóslata beteljesedjék. Euristes soha többé nem vesz már részt földi versenye- ken, mert már Hermes karjaiban van, aki tovább röpítette őt az Akheron | folyó partjára. Amorgos volt az első, aki őszintén zokogott fölötte; Azután megtörtént a-temetés. Egész Egyes szám ’ára 12 fillér. külügyminiszterének válaszából. Németország külügyminisztere is egyik biztosítékát Mtja a középeurópai kérdés megoldásának a mi barátságunkban, ami nekünk megnyugvás, azoknak pedig figyelmeztetői, akik szeretnék elhitetni a világgal, hogy Magyarország magára van hagyva s kénytelen lesz bármilyen kedvezőtlen feltételt akceptálni. Magyar vendégaaeretet és őszinte barátság fogadta a német birodalom külügyminiszterét és ez a látogatás megpecsételte a barátságot a távol jövőre is. ___ hala dás reményteljes pályáján a Magyar Feltámadás felé. A kormányzó születésnapját, junius hó 18 át a honvédség az egész országban ünnepségek keretében tartotta meg. Szekszárdon csütörtök este 9 órakor indult a határőr laktanyából a szokott útvonalon a zenéstakarodó, míg péntek reggel 6 órakor zenésébreBZtŐ figyelmeztette Szek- szárd lakosságát a Legfelsőbb Hadúr születésnapjára. Reggel 9 ófakor tábori mise volt a III, Béla kifflly- téreri, ahová kivonult az egész hely* őrség és az istentisztelet alatt a határőrse aekar egyházi szerzeményeket játszott. Délelőtt 11 óra 15 perckor Epirus ott volt Ambrasiában azon a napon virágokkal, koszorúkkal és könnyekkel éa megsiratták Euriztezt, akinek el kellett mennie, de meg- siratták azokat is, akiknek itt kellett maradniok. Ezalatt Kháron díszítette a csónakját, Euristes vágyaiból: olajágból készített füzért körül a peremére, mert hiszen babér és tölgykoszorus volt az ifjú, akit át kellett vinnie az árnyak birodalmába. Fáradtan, csüggedten állt meg főbírája Minos előtt. Minos a bírák komolyságával és ünnepélyességével nézett Enristesre és azt kérdezte tőle: — Mi a bűnöd ifjú, hadd halljam azt tőled? Euristes lehajtotta törődött, ifjú szép fejét és keserűség, meg szomorúság van a hangjában, amikor válaszol : — Egy pillanatra elfelejtettem pár szót, amit a számomra eiüstbe vó- settek azok, akik engem a legszebben szerettek. Minosnak megenyhülnek a vonásai, megsimogatja az ifjú homlokát és valami megnyugtató lágysággá enyhülnek a szavai, amikor hozzáhajolva súgja neki: — Bűatelen vagy ifjú, mert azok azt már meg ia bocsájtották neked. Aiután szelíden megfogta kezét Euristesnek, csendesen haladtak egymás mellett siótlanu! a csak a Lethe vizének ezüstös csobogása erősödött egyre a fülükben. Euristes lehajolt ott, ainikor odaértek, letérdelt partA kormányzó születésnapja
