Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-06-16 / 46. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1937 junius 16. EGÉSZSÉGÉT 371 BETEG!ÉGÉT cy(jGy,Tjfl • Mohai Agnes-forrás természetes szénsavas ásványvize Orvosilag Javalva van: Emésztési zavaroknál, a légzési szervek hurutos bánfáiméinál. Hatásos a hugyutak hurutjai nál, vesekébántalmak nál és kOszvényes bajoknál. Jó ered» ménnyel használható a vegetativ ideg- rendszer, — csalánkiütések, asthma es egyéb túlérzékenység okozta — betegségeknél. Csökkenti a gyomorsav fokozott képzódését, akadályozza a gyomorégést. — Ajánlatos gyermekeknek is. WTÜN6 asztali- ÉS BORVtt A hazai Mohai Ágnes-forrás gyógyvizét népszerQ árban forgalomba hozza a Mohai Ágnes-forrás kezelfisége, Moha, Fejér megye. — Kapható mindenütt. Lerakat Szekszárdon: Qauzer Adám és Salamon Taatvárek cégeknél. Vendéglőben Is kifejezetten Mohai Agnoa-gyógyvizet kérjen Aratás előli Irta: Jánosi Gyfigfjy. „Érik a buaakalász“ ... Áldás vonni végig a magyar rónákon és roskadozva hordóssá a föld azt a drága, isteni ajándékot, amely ennek a nemzetnek legnagyobb értéke : az életet jelentő kenyérmagvakat. Néhány nap még és ha Isten megengedi, nekiindul a kedves és nehéz munka, az aratás munkája, hogy Összegyűjtse mindazt, ami ma még Isten kezében van. Enyhülnek a gondok és megváltoznak a gazda kilátásai. Kineshordó magyar föld végtelen vagyona hívogat, integet, vár és megajándékoz mindenkit, aki dolgozni szeret és dolgozni tud. Érdekes volt ennek a mostani vetésnek a története. Minden gazdasági év egy-egy történet 1 Es a mostani viharos történet. — Féltünk; hogy semmi se lesz, hogy az őszi esőzések megakadályozzák a gazdát abban, hogy idejében szántson, vessen. Féltünk, hogy a tavaszi időjárás úgy alakul, hogy nem pótolja ki azt az időt, ami a vetésből elmaradt. Félelmünk alaptalannak bizonyult. Az elvetett mag sorsát egyedül Isten ismeri. 0 adta rá azt, ami mégiscsak kedvezővé változtatta az aratás kilátásait és jövedelmezővé tette a mostani időkben amugyis jövedelmet jelentő gazdálkodást. Magyarország szerenosés ország 1 A kincskereső nem egyszer életével fizet rá kincs- szomj ára és a remélt gazdagság helyett nem remélt Ínség lesz a jutalma. A gazdaemherrel ez nem történhet meg, mert ha teljesíti kötelességét, sorsa nem lesz bizonytalanná. A gazdaemberre találó a példabeszéd : „Emberé a munka, Istené •z áldás.tt Érdemes összehasonlítást tenni a mostani gazdasági tudás és a béke gazdasági tudása közt. A világháború sok baja, átka mellett sok haszna közt is az élen áll az, hogy az egyébként belyhezkötött gazdanépet megismertette más országok viszonyaival. Az előrenyomulás, vagy a fogság olyan helyekre vitte az egyszerű gazdát, amilyenekről nem is álmodott, amiknek a létezéséről halvány sejtelme sem volt. A magyar gazda az 6 szokásos és alapjellemében gyökerező megfigyelésével kisérte a látottakat, rájött arra, hogy páratlanul kedvező helyzetben van más országok lakóival szemben és meg kell becsülnie azt, amihez foghatót sehol se talált; a magyar földet. Látta a Kársát kietlenségét s az ottani nép emberfeletti küsdelmét egy maroknyi kertecskéért, amelynek földjét hátán hordozta fel a védettebb sziklák közé. Látta a német vidékek művészies berendezését, a muszka elmaradottságot, az olasz gazdaságot. Látta saját hazája változatosságát, a síkot, Dunántúlt, a Nagyalföldet, a Kárpátok erdőrengetegét. Ezek megtanították arra, hogy becsülje meg azt, ami az övé és éljen okosan a munka alkalmaival. A háború előtti gazdálkodás más volt, mint a háború utáni. Ez utóbbi a világtapasztalatok alapján felépülő olyan haladó gazdálkodás, amely minden esztendőben nyújt valami meglepőt. Pedig még mindig messze vagyunk attól, amit el kellene érnünk. Ha meggondoljuk, hogy milliók mennek veszendőbe, akkor egy tapasztalat teljes kiaknázásával még mindig visszavegyünk. Ez sz, hogy használjuk ki fenekéig a magunk adott helyzetét. Használjuk ki fenekéig a magunk adott helyzetét l Gyakran elgondolom és hozzávetőlegesen kiszámítom, hogy mennyit ér és hány családnak biztosítana gond- nélküli életet azoknak a vadon, magától termő orvosi növényeknek az összegyűjtése és értékesítése, amelyekkel nem törődnünk. A gyógynövény propaganda eredménytelen maradt, holott biztosabb jövedelmet hajtana, mint a buzavetés. Még uradalmak háta is boraósik attól a gondolattól, hogy remekül tisztán tartott földjüket holmi fodormentával gazositBák be. Terem az úgyis magától ób elég kiirtani, hogy a föld rendben legyen. Kisgazdáról ne is beszéljünk. Esztendők kellettek ahoz, hogy belekapjon a dohány, a cukorrépa termesztésébe. Arról ne is beszéljünk, hogy selyemhernyóval biz nem foglalkozik más, mint a szegénység. Ugyanígy van a kisméhé- szét, — hogy erre a térre is átcsuss- szunk, — hogy igazat kell adnom annak a kiváló férfiúnak, aki azt a megjegyzést tette: a Azokat kellene először megtanítani, akik azt gondolják, hogy tudnak• ... Elképzelem, vagy el se képzelem, mert elképzelhetetlen, hogy hány ember könnyen kereshetne pipacs- szedéssel, csalángyüjtéssel, kamillával, hársfavirággal naponként nyolc Hz pengőt, ha minden hatalmas, önmagától kialakult, szervezett rendszer szerint történhetnék. Mert egy-két fecske nem csinál tavaszt : egy-két ember nekibuzdulása semmit sem jelent. Az ország megélhetésének könnyítése egyetemes érdek. A termelésben mindenkinek ki kell vennie a maga részét, csakis akkor lehet eredményre számítani. A magyar mezőgazdság végső célja az, hogy iparosodjék. Elhelyezkedésünk a Duna-Tisza medencében világosan írja elő magatartásunk irányait. Németország hatalmas tömegeit a földrajzi helyzet Magyar- országra utalja s szinte keresi is Németország a szorosabb kapcsolatokat a magyar termeléssel. Ma már, amikor az Alföld öntözése a megvalósulás küszöbére érkezett és hatalmas területek sorsa változik meg néhány év alatt, meg kell gondolnunk, hogy a magyar mezőgazdaság helyzete olyan lesz, hogy háromszor annyi népet kész és képes foglalkoztatni, mint amennyit a gazdálkodás ma leköt. És ez a fontos, a mindennél fontosabb: foglalkoztatni a népet. Kenyeret csak a munka ad. így a munka a kenyér és a magyarnak Isten azért adta ezt az áldott | földet, hogy azon mindenki min- j denkor elegendő kenyéradó mun- I kát találjon a maga megélhetésére. Mérnökök találkozója Nagymányokon Már jeleztük, hogy a vármegye területén működő mérnökök második összejövetelüket a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. meghívásából Nagy- mányokon tartották meg f. hó Í3 án. Délelőtt 11 órakor mintegy 40 mérnök jött ÖSBze erre a találkozóra, ahol először a máza—szászvári villamos központ és erőműtelep megtekintésével kezdődött a kari szellem ápolását elősegítő összejövetel. Itt Erdős Jenő bányafőfelügyelő, a nagymányoki és szászvári bányatelep vezetője ismertette az erőmű- telepnél felhasználásra kerülő szénnek a bányából a centráléhoz való szállítását, annak gazdaságos eltüzelésére szolgáló berendezéseket, majd Frank István főmérnök a telepen lévő berendezésekről tartott előadást, bemutatva a hatalmas centrálé áramszolgáltató gépeit, a kazánházat, hűtőtornyot és szivattyútelepet. A centrálé megtekintése után a bányatelep kaszinójában ebéd volt, amely alatt először Erdős Jenő bánya- főfelügyelő üdvözölte a megjelenteket, köszönetét fejezve ki László Aladár kir. műszaki főtanácsosnak és Hangéi Andor máv. műszaki tanácsosnak a mérnöki összejövetelek megrendezéséért, majd röviden ismertette a bányatelepet, annak nehézségeit a szén értékesítését illetőleg, aminek kedvezőbbé tétele céljából létesült az osztályozó berendezés és brikettkéssitő telep. Majd László Aladár kir. műszaki főtanácsos válaszolt az üdvözlő be- j ezédre. Megköszönve a bányaigaz- I gatóság meghívását, elhárított magá- j tói minden dicséretet, mert az össze- I jövetelek rendezésében legnagyobb része Körösi Károly államépitésseti mérnöknek, hivatalbeli kollegájának volt. Végül javasolta, hogy a legközelebbi összejövetel Dombóváron legyen, később meghatározandó időben. Ezt Csorba Mihály máv. műszaki tanácsos, dombóvári osztály- mérnök örömmel vette tudomásul s szeretettel hivta meg a kartársakat Dombóvárra. Szabó János ny. városi műszaki tanácsos, a Szekszárdi Takarékpénztár elnökigazgatójának felszólalása után a hangulat olyan lelkes és emelkedett lett, hogy élénk vita indult meg nemcsak á következő, hanem a negyedik, ötödik, sőt a hatodik összejövetel helyének a megállapításán. Indítvány hangzott el a következő összejövetelnek egy dunaparti halvacsorával egybekötött megtartására, valamint valamelyik erdőben való megrendezésére vonatkozólag, Egly József főerdőtanácsos csatlakozott az indítványhoz, hogy az egyik Ö8szejvetel Tolna megye valamelyik szép fekvésű erdejében legyen megtartva egy tanulmányi kirándulás keretében, ahol előadást kíván tartani a magyarországi erdőtermelésről. Beszéde végén a mérnöktársadalom erdősei és hányáséi részének bajtársi szeretetéről emlékezett meg, majd felemlítette, bogy a bányászok nehéz fizikai, szellemi munkáin kívül lelki problémákat is kénytelenek megoldani, mert sajnos, a bányász sohasem tudja, hogy élve kerül-e fel a bánya mélyéből. A kedélyes hangulatban elköltött ebéd után a nagymányoki szénbányatelep megtekintése következett ás Erdős Jenő bányafőfelügyelő bemutatta a legújabban létesített qu, tályosó berendezést és brikettkésaitf telepet, amelynek modern felszerelése a jelenlévők teljes elismerését vál- tóttá ki. Utána a jelenlévők többsége le. szállt a bánya 240 méter mélységben lévő tárnáihoz, ahol ugyancsak kimerítő és szakszerű előadásban ismertették a bánya üzemét, a leg. nehezebb emberi munkát végző bá. nyászok önfeláldozó tevékenységét. Megállapíthatjuk, hogy a látottak a bányászok iránti szeretetet csak fokozták és teljes elismeréssel kell adózni a bánya vezetőségének is, hogy szociális és kulturális berendezéseivel minden lehetőt elkövet a bányászok jobb megélhetésének Ős kulturális fejlődésének elősegítése ér- dekében. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — Jánosi György felolvasása « rádióban. Jánosi György váraljai ref. lelkész, lapunk országosan ismert nevű kitűnő munkatársa, f. hó 26-án ismét szerepel a stúdióban. Ez al> kálómmal A tintanyaló cimü meséjét fogja felolvasni. Most van nyomás alatt Jánosi újabb meséskönyve is, Az Atheneum nagyon tetszetős művé- szí külsővel ruházta fel ezeket a rendkívül mulatságos, szellemes és kedves meséket. A gyűjtemény cime; Láthatatlan szélmalom és a kötet — éppúgy, mint a Seholsincsország, az ifjúsági könyvpiac szenzációja lesz. —- Véglegesítések. Vitéz dr Thu- ránszky László főispán dr Sudár József és dr Lemle József tb. szolga- bíró, vármegyei közigazgatási gyakornokokat állásukban véglegesítette. Ezzel a véglegesítéssel kapcsolatosan nevezettek vármegyei fogalmazókká lépnek elő. — Érettségi vizsgálatok. A szekszárdi m. kir. állami Bezerédj István fiú felső kereskedelmi iskolában a szóbeli érettségi vizsgálatok junius 12. napján folytak le dr Barth Rezső székesfehérvári felső kereskedelmi iskolai igazgató, miniszteri biztos elnöklése mellett. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 9 jelölt, akik közül jelesen érett Sebestyén Győző Pál és Majoros Imre, jól érett Szálkái Jói séf egyszerűen megfelelt Börcsök József, Koldeiaz János, Siklósi Lajos, Süth Henrik, Ssüts Zoltán és Tóth Sándor. Aznap este az érettségizett növendékek a Polgári Kör helyiségében szépen sikerült bucsuösszejövetelt rendeztek, amelyen az iskola tanári tea« tülete, a volt tanárok, továbbá a régebben végzett növendékek s a most érettségizettek — szülőikkel együtt -r- voltak jelen. — Steiger kakasdi téglái salétrom mentesek, kifogástalan minőségűek. — Orvosi kinevezés. Dr vitéz Thuránszky László főispán dr ócsag Kálmán szekszárdi kórházi alorvost állásába újabb három évre kinevezte. — Gázvédelmi előadás Szekszárdon, Dr Kélemen József szekszárdim, kir. városi tisztiorvos e hó 15-én este fél 7 órakor a városháza nagytermében rendezett légvédelmi előadásáéról»! keretében élőadást tart a gáztámadás esetén szükséges segélynyújtásról« — A Elhalasztott tűzoltóverseny. A völgységi járás tűzoltó testületé» folyó évi versenyüket a közbejött akadályok miatt csak junius 2/V^ tartják meg Kakason.
