Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-06-05 / 43. szám
I XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. Junius 5. (Szombat) 43. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MiflkNKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ Hfl?FR7Tfanr POTTmr AT fes TÁlESAnATJKT T A1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i figész évre 12 pengő || Félévre _____6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árali minim éter A legkisebb hirdetés dl|a 1*S0 pengő. — A hirdetés egy 60 széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Allástkeresdknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamin! nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Ismét válságban a szőlőgazdaság Irta: bárő dr Jeszenszky Andor s Szekszárdi Borvidéki Bortermelők Állami Ellenérzés Alatt Aíló Pince- szövetkezetének ügyvezetője. A Magyar Szőlősgazdák Orsiágos Egyesületének választmánya legutóbbi ülésén elfogadta annak a memorandumnak végleges szövegét, melyet ai egyesület a íöldmivelésügyi miniszterhez beterjesat. A válságban lévő szőlőgazdaság és szőlősgazdák, ezek? kel együtt a szőlőmunkások megmen* tósót a következő irányelvek szem előtt tartásával véli az egyesület elérhetni : 1,. A szesztermelési rendszer gyökeres reformja. 2. A borértékesítés elősegítésének keresztülvitelére egy országos szőlő- és borértőkesitő intézet alapítása, mely intézet borkereskedelemmel ab- ban az értelemben, melyben ma a kereskedelem dolgozik, egyáltalában nem foglalkozhatna. Működésénél minden üzleti haszon eleve kizárandó. Az állami irányítás mellett dolgozó intézet csakis az értékesíthetetlen borok és szőlőtermékek értékesítését, raktározását, kezelését és megelőlegezését végezhetné. 3. Ennek keresztülvitelére 6 millió P alaptőke megszerzéséről az előterjesz- lett módon való gondoskodás. — 4. Az értékesitési feladatok keresztülvitele céljából a borgazdaság számára a jelenlegi kiviteli térítéseken felül évi 5 millió pengő támogatás hiztositása. 5. Ot évre szigora telepitési tilalom életbeléptetése. 6. A direkttermő területek (othelló kivételével) meghatározott részének három éven belül való átoltása vagy kiirtására vonatkozó kényszerrend- szabályok behozatala és ezen művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre bocsájtása. Ha ez nem lenne lehetséges, úgy a direkttermő szőlőterületek (othelló kivételével) külön adóval sujtása, hogy az átoltás ezzel legyen elérhető. 7. Az italmérési jogrendszer egyes sérelmes intézkedéseinek orvoslása. (Káviházakra, buffetekre, termelői kimérésekre vonatkozó indokolatlan kor. látozások megszüntetése.) 8. A hadsereg borellátása iránti intézkedés. 9. A hordóbehozatal körül lényeges könnyítések engedélyezése. Az elaborátum logikus, igen szép munka. Otven gépelt oldal terjedelmű, Úgyhogy fentiekben csak igen szűk kivonatát adjuk. Gazdag tartalmából még csak arra akarunk reámutatni, bogy a történelmi borvidékeken működő szövetkezetek pincészeteit úgy férőhely, mint modern befektetések tekintetében kiépíteni, igy tehát ezen szövetkezetek részére befektetési kölcsönöket adni is feltétlenül szükségesnek látja a tervezet, hogy ezek a Biövetkezetek az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségben végezhessék a borok tipisálását és sokkal jobban fel legyenek készülve az interven cióe vásárlásokra, mint ma lehetnek kicsiny tőkéjük és korlátolt férőhelyeikkel. Szükségesnek tartja a tervezet a pécsi köspince kellő kihasználását, is. Persze hiú ábránd lenne azt hinni, bogy a tervezetet már az idei szüretre teljes egészében meg lehetne valósítani. Szőlősgazdáink megnyng tatására közölhetjük, hogy biztos értesüléseink vannak arról, hogy az illetékes kormánytényezők is teljesen tisztában vannak azzal, hogy a szőlőgazdaságon a szüretig segíteni kell ée el vannak arra tökélve, hogy segíteni fognak. Tavaly már történtek ilyen gyorssegélyre kísérletek, sajnos sierény keretek között és igy termé szetesen szerény eredménnyel. Az idén, okulva a tavalyiakon, uj intézkedéseket remélhetünk és biztosan hisszük és méltán hihetjük is, hogy idejében és a tavalyinál nagyobb arányban jön meg a nélkülözhetetlen segítség. Ez fogja elhárítani as ismét fenyegető árkatasztrófát. Ssolgáljon a szőlősgazdák megnyugtatására, hogy úgy a hivatalos tényezők, mint az érdekképviseletek is teljesen tisztában vannak a mai lehetetlen helyzettel és az ezen felül fenyegető újabb veszéllyel is. Megtesznek mindent, ami lehető a helyset orvoslására és az újabb baj megelőzésére. Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek Tolna vármegyében Folyó hó elsején fejezte be tavaszi bérmakörutját gróf Zichy Gyula kalocsai érsek ős ez alkalommal Bogyiszlói, érseki főegyházmegyéjének egyetlen tolnamegyei községét látogatta meg. Bogyissló meleg szeretettel várta az egyházfejedelem eseményszámba menő kitüntető látogatását és a községgel együtt ott volt a hivatalos vármegye is, hogy hódoló tisztelettel üdvözölje az őrseket, aki híveinek a bérmálás szentségével való hitbeli megerősítésére érkezett Tolna vármegye területére. A megyés főpásztor dr Mosonyi Dénes pápai praelátus, apostoli proto- notarius kíséretében a dombori réven kelt át a Dunán és gépkocsijával a védtöltésen haladt Bogyissló félő. A községbe érkezett érseket a feldíszített diadalkapu előtt Tolna vármegye közönsége ée tisztikara nevében dr Perczel Béla alispán köszöntötte meleg szeretettel. A diadalkapu előtt az alispánnal együtt várták a főpásztort Szongott Edvin főszolgabíró, a fajszi kerületi esperes, a bátyai plébános, Pitesszer Antal tolnai vikárius, Pa tócs József tolnai segédlelkéss, Bob váry érseki műszaki tanácsos, Szent kereszthy uradalmi intéző, Knefély Ödön földbirtokos, vitéz Szabó István érseki főerdőmórnök és a község funkcionáriusai. A templom ajtajában Flach András plébános vezetésével várta a papság a bérmálásra érkezett főpásztort, aki ez Ecce Sacerdos Magnus hangjai mellett vonult be a templomba, ahol fényeB segédlettel főpapi misét pontifikáit, evangélium után pedig szent- beszédet intézett a hívekhez. A mise után 120 egyénnek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. A bérmálás végeztével meglátogatta az érsek a katolikus iskolát, ahol elismerését fejezte ki azért a gyönyörű énekért, amellyel a Ridegh Lajos bogyiszlói r. kát. kántortanitó vezetése alatt álló gyermekkar emelte az istentisztelet áhítatát. Az iskolalátogatás után a küldöttségeket fogadta gróf Zichy Gyula érsek. A küldöttségek sorát dr Perczel Béla alispán nyitotta meg és a megye területére érkezett főpásztort üdvözölve rámutatott arra, hogy a vármegye köiönsége és tisztikara külö nősen a mai nehéz időben, amikor az örvények szélén járunk, teljes égésiében átérzi a hit nemzetfenntartó erejét. Külön tisztelgett az érseknél vitéz dr Thuránszky László főispán. A tisztelgések után 25 terítékes ebéd volt a plébánián. Ebéd után az érsek rövid pihenőt tartott, majd a templomba ment és ő végeate a vecsernyés Kijövet elköszönt a megjelent uraktól és a köiséget a lakosság ovációitól kísérve, elhagyta. Valahol elakadt a szekszárdi Társadalombiztosító Székház építési ügye Évek éta húzódik a szekszárdi Társadalombiztosító Intézet szék házának építési Ugye. A kerületi pénztár választmánya többsaöri sürgetésre és különféle közbenjárásokra végre a folyó évben határozattá lett, hogy a ■ szekszárdi székházat megépítik. Arról { kaptunk értesülést, hogy a székhás- I nak már november 1-re el is kell készülnie. Dacára annak, hogy már junius hóban vagyunk, a versenytárgyalás még mai napig sincs kiírva és nagy nyugtalanságot kelt különösen aaon iparosok körében a házépítés ügyének érthetetlen elfekvése, akik elámítottak arra, hogy azonje- j lentékeny összegből, amelyet a Társadalombiztosító Intézet pénztárába évenként befizettek, valamelyes ösir szeg vissza fog térülni hozzájuk, mert a székház építésénél munkát kapnak. Nem ok nélküli ezen iparosok körében azon félelem, hogy at versenytárgyalást és a munkák elkészítését oly rövid határidőre tűzik ki, hogy ők, akik nem rendelkeznek oly munkaerővel és gépi berendelésekkel, mint a budapesti vállalkozók, a rövid terminus miatt elesnek attól, hogy ezen tekintélyesebb vállakózást jelentő épület munkálataiban részt^ vehessenek. Ez az eljárás pedig u legigazságtalanabb és legantissooiali- sabb volna, mert ha valamely intézménynek, úgy a Társadalombiztosító Intézetnek elsőrendű kötelessége, hogy hatalmas bevételeiből aaon vidéki iparosoknak juttasson, akiktől hosszú évtizedeken keresztül az építéshez szükséges tőkét beszedte. Szakértők véleménye aierint a nagy gyorsasággal való építkezésnek mindig megvannak az erős hátrányai úgy az építkezés szilárdsága és állandósága szempontjából, de hátrányos az közegészségi szempontból is. Kötelességünknek tartjuk a szék; ház építkezésének elakadási ügyére az arra illetékes hatóságoknak és ktt-1 lönösen vitéz dr Thuránszky László főispán urnák és vitéz Vendel István polgármester urnák figyelmét ezúton is felhívni. A PAcsedyhdzmesyel Tanító* egyesület közgyűlése Virág Ferenc megyéspüspök jelen? létében, nsgy érdeklődés mellett tartotta meg a Pécsegyházmegyeí Tanítók Egyesülete idei közgyűlését, melyen vármegyénk legtöbb katolikus tanítója is róaatvett. Barabás András világi elnök üdvözölte Virág Ferenc megyéspüspököt, aki hangsúlyozta, hogy együtt érzett és mindig együtt érez a tanítósággal. Ennek bizonyítéka, hogy bér- makörutja alkalmából sohasem mulasztja el, hogy meglátogassa az iskolákat. S örömmel állapítja meg, hogy minden látogatása azzal a tapasztalattal végződött, hogy úgy érezte magát, mint aki haza érkezett. Ismeri és elismeri a tanítóság felelősségteljes munkáját s épp Q ezért biztatásul és buzdításul mindig rajtuk van a szeme. Ez a közgyűlés is szolgáljon arra, hogy uj kedvet és kitartást merítve nehéz ős áldásos munkájukhoz, a jó Isten segítségében bisakodva, ezután is hűen és becsülettel szolgálják szép hivatásukat. Dr Jakab Béla tanügyi főtanácsos, egybáamegyei főtanfelügyelő, az egyesület uj egyházi elnöke ismertette ezután céljait, terveit s körvonalazta, milyen elgondolásokat szeretne meg- • valósítani az egyosttlet élén. Fel- I hívta az egyesület figyelmét a most | kezdődött jubileumi évvel kapcsolat. Egyes szám ára 12 fillóp-
