Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-01-16 / 4. szám
XIX. évfolyam. Szekszárd, 1937 január 16. (Szombat.) 4. szám. HETENKÉNT KÉTSZBR MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÄÄSAÜALMI LAP Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _x 12 pén£ő || i Félévié-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ős szombaton. Előfizetési dlfak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mtBUnéter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, /.llástketesőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-. el|egyzé$l, családi hír, valamint a nylltter soronként 60 fillérbe kérlll." Amiről nem lehet hallgatni Tizenhét éve, megcsonkitottságuok óta a magyar közvéleménynek első vonatban álló témája lett a békeszerződés revíziójára irányuló küzdelem. Cikkek' és könyvek tömege jelent meg, tudományos és politikai előadások sórözáta hangzott el erről a problémáról s alig van a közügyek kel összefüggő megnyilatkozás, amely* ben erről a kérdésről szó, vagy legalább célzás ne esne. Természetes ez. Nem azért, mintha a magyar közvéleményt kellene meg győzni a revízió szükségességéről. Ennek az országnak minden polgá* rát az utolsó pásztorfiuig áthatja tudatában is, érzéseiben is az a gondolat, hogy az elkövetett igazságta lanságok jóvátétele nélkül nincs élet a Kárpátok medencéjében. Magyar- országon senkit sem kell meggyőzni arról, hogy a revízió erkölcsi és történelmi szükségesség, igazságtétel, aminek el kell s ami el is fog jönni. És éppen ezért beszélünk is róla. Kibuggyan belőlünk, ellenállhatatla nul, néha, mint a keserűség szava, máskor, miüt a reménység sugara és néha, miBt a hideg ész konzekvencia- levonása. Figyelünk minden megnyilatkozást, zmi erről a problémáról szól s érthető, ha az egész ország közvéleménye felfigyelt azokra a messzehangzó szavakra, amikor Her* czeg Ferenc, az írófejedelem mondott a minden nkagyáf szivét égető nagy kérdésről. A vitézek előtt tartotta meg Her- czeg Ferenc rendkívül értékes előadását. Azok előtt, akik legelői jártak a haza védelmében vérzivataros időkben, — s akiktől a legtöbbet várhatja a nemzet a jövőre is. Tudjuk, hogy őket valóban nem kell tanitani a haza szeretetére és nem kell meggyőzni a revízió szükségességéről. De nem is volt propagativ célja az előadásnak. Osztályozás, rendszerbe foglalása, precízirozása volt a nem zeti törekvéseknek s a legjobb helyen hangzott el azok körében, akik tudatosan, határozottan, teljes felké. szükséggel akarnak előljárni a ma gyár igazságért folytatott harcban. Herczeg Ferenc a magyar vitézeknek tartotta előadásit, de szava mégsem reked meg a szűkre szabott magyar határok között. Nemzetközi visszhangot biztosit előadásának maga zz előadó neve, amelyet egész Európa művelt közönsége ismer és tárgya, amely mellett már megmozdult a világ lelkiismerete. Az igazság ereje hódított a nagy nyugati nemzeték közvéleményében és eljutott már a világpolitika' legfőbb irányítóihoz is. Herczeg Ferenc ragyogó előadása gyökerénél fogta meg a problémát, amikor rámutat, hogy a revízió nem más, mint a wilsoni elvek tényleges érvényesítésére irányuló törekvés A népek önrendelkezési jogának tényA főispánná szesénysesltő akciójának fényes eredménye Megírtuk már, bogy a szekszárdi jótékony nőegyletek koalíciója vitéz dr Thuránszky Lászlóné főispánná vezetésével nagyszerűen sikerült táncestélyt rendezett a szekszárdi szegé nyék felsegélyezésére. — A hölgyek sz -retétteljes buzgóikodása tisztán 1350 pengőt hozott a nemes célra és ezt az összeget vitéz dr Thll- ránszky Lászlóné vezetése alatt a nőegyletek eloöknői: Sárossy Károly né (MANSz), dr Leopold Kor« nélné (Vörös Kereszt Egylet), Surgóth Aladárné (Egyesült Szekszárd Tolna megyei Nőegylet), dr Gaál Dezsőné (Rom. Kát. Óvoda és Népkonyha Egyesület), Tóth Lajosné (Református Nőegylet), dr Fletschmann Ottó né (Izr. Nőegylet) küldöttségileg adták át a polgármesternek a szekszárdi szegényellátás céljaira. Vitéz dr Thuránszky Lászlóné meleg szavaira válaszolva a polgár- mester a város szegényei nevében meghatva mondott köszönetét ezért az igazán Bzép és tekintélyes összegért és azért a fáradságot nem ismerő lelkes munkáért, amelyet a főispánná vezetése mellett a helybeli jótékony nőegyletek vezetői és tagjai emberszerető szivük nemességétől vezéreltetve kifejtettek. Ez a munka és a szekszárdi höl gyeknek ez a buzgóikodása például szolgálhat — különösen a mostani rendkívüli nehéz időkben — mindenkinek arra, hogy miképpen kell és lehet a szegénygondozás égetően sürgős társadalmi kérdésén Begiteni. Úgy véljük, hogy Szekszárd egész közönségének óhaját tolmácsoljuk akkor, amikor kérjük a hö gyeket, hogy nyomor enyhítő akciójukat tovább is I lankadatlan buzgalommal folytassák. A népművelés uj irányai A népművelés hazánkban nem na gyón régi munkája napjainkban olyan lendületesen indult meg, ami az első órák páratlan lelkesedését juttatja eszünkbe. Akár azért, mert ráeszméltek azok, akiknek a vállán ez a kér dés nyugszik, hogy a nép általános és helyes műveltsége az a legbiztosabb pillér, amelyen biztosan áll, az állam élete, akár azért, mert belát ták, hogy végül is a közigazgatás hátára nem lehet és helytelen minden nemsetmentő mozgalmat ráterhelni, mert vannak olyan közérdekű dolgok, amelyekből mindenkinek ki kell vennie a részét tehetsége szerint, — tehát az ok közömbös, — de a ma gyár népművelés uj utakra tért, irá nyokat keres, helyes irányt talált és ha ma méy vezérhangja nem tel jes erejű is, áldásai elismerésre méltóak. A fellengzős, szalmatüzsserü össze- gyülekezés rendszeres és mélyreható munkává változott. A lelkesedés és lelkesítés semmitmondó hangját fel váltotta a gyakorlati élet eszközeinek céltudatos kiművelése és ma már a népművelésnek hazánkban van nak olyan ágai, amelyekről nem is álmodtunk, vagy helyesebben : nem mertünk álmodni. Szemünk előtt bontakozott ki a sárközi népi hímzés országos, sőt világ hatások ban jelentkező pompás akadémiája, amely ezt a 'remek, már mar haldokló né&ííéti és legősibb eredetű értékűn két a sir széléről rántotta vissza és • a divat kincsévé tette. Mérhetetlen I anyagi hasznot jelentve-a magyar I kereskedelemnek - és ■ iparnak min den vonalon a maga önzetlen buzgóikodása árán. Da ott van a székesfőváros, amely nek mintaszerű népművelési ügye a világon páratlanul áll és az ország előtt teljes ismeretlenségben meghúzódó, nagy nevelői készültséggel rendelkező kiválóságok munkájának eredménye olyan bámulatosan kezd kibontakozni, mint valami tündérmese. Ez a munka azért gyakor lati és maradandóan értékes, mert vakmerőén öleli fel a népélet azon poshadt területeit, amelyeken eddig csak a büntetőosztályok emberei jártak. Csodával határos mó dón, lebilincseiően kedves elszántsággal, szinte mentőangyalként hódítja meg az emberi lelket a nép művelésnek ez a fajtája, ami önkéntes munka. Csak az újságokból olvassa és veszi tudomásul a közvélemény, hogy opera előadásokat, zenei bemutatókat, nép. rajzi dolgokat rendez, feltár és bemutat a népművelés. Tudunk szóra koztató kirándulásokról, amelyek nemcsak az idő hasznos eltöltését tűzték feladatul, hanem egyenesen történelmi mélységet nyertek, mert emlékművekhez irányultak, régi várak, történelmi maradványok köré csoportosultak, ahol annak a helynek múltja színműben, versben, prózában, esetleg képben tárult fel a hallgató ság előtt. Tudunk családvédelemről, nApakadémiáról, ingyen orvosi ren i dőlésről, zö dkeresztről. De azt kevesen, talán csak néhány an tudják, hogy a fővárosi népművelésnek vannakolyan megdöbbentően nagy szerű ágai, amelyek a szociális nyomorúság eredményeinek lejküz* dését tűzték feladatul maguk elé, ahova az egyház épp azért, mert egyház, az állam épp azért, mert állam, nem mehet el, mert ha elmégy eredménytelenül áll meg az előtte tisztára kiürített, néptelen területen: Amint nekem egy ilyen mentésre szoru'ó mondta: „A hóhér ne be* széljen az én életem megmentéséről, beszélj *n nekem az, aki engem valóban meg akar menteni“. Azok, akik ilyen előitétettel vannak azon er kölcsi értékek és isteni intézményekkel szemben, amelyeken a mai rend nyugszik, sohasem veszik be az onnan eredő jót, ha mingyárt az életük megmentéséről van is szó. Hogy az önkéntes muokásban a maga pártján levőt sejtse és vakon fogadjon mindent, amit az ad. A magyar falu irtózatos bzocí4Iíb nyomora, politikailag befolyásolható felfogása szinte hangos segélykiáltás ugyanilyen irányú népművelési munkákért. Akkor, amikor azt látjuk, hogy a vidéki egyesületeket nem egy- szer az jellemzi, hogy tagjaik teljesen tájékozatlanok a borzalmas szociális nyomor fennállása, az azon való segítés legegyszerűbb és leggyorsabb módja, valamint a szociális szükségletek pontos és tévedést kizáró megállapodása tekintetében, lehetetlen, hogy ez a szellem tovább is megmaradjon és ne induljon meg vidá ken is a kor szavát megértő szociális népművelési munka. Lehe teilen, hogy meg ne éristtk az idők fenyegető iptését. Lehetetlen, hogy ne változzék át a vidéki egyesületek gondolkodása helyes felfogássá, azzá, amit várunk: minden ember álljon önként oda, ahova rendeltetése helyezte és ha ott áll, senki se gáncsolja el! Kérdezzük: miért nem jár megfelelő népművelő munkás faluról« falura most, amikor a népművelési idő a legalkalmasabb, a repülőtámadás elleni védekezés kioktatására f Trianon tiltja ? Mit csinálnánk egy gáztámadás esetén ? Fejünk felett lóg a vihar és még a kisgyermeknek is tudnia kellene, mit tegyen, ha orvul lecsapna ránk az a banda, amelyiktől mást nem is várhatunk. Alluok és élünk a világbékéért, de engedjék meg nekünk, mi rajongói vagyunk a magyar katonának, mert tudjuk és ismerjük hősi értékét, mi nemcsak büszkék vagyunk a magyar katonára, hanem szeretjük látni a magyar katonát, vezetőiket a magunk vezetőinek eh ismerjük, a magyar katonai szellemet mindennél többre becsüljük, ma különösen, azért örömmel üdvözölnénk magunk előtt, a népművelés területén őket az önvédelem kérdésének meqismertétésé- ben. A fővárosi népművelési munkának csodálatos és ötletes segélyforrásai vannak. Ott sem a pénz, sem a rá* Egyes szám ára 12 fillér* legeB érvényesítését kívánjuk, amit a békekonferencia hirdetett, de meg- csúfolt. As igasságot kívánjuk, mert igazság csak egy van, amit átmene I tileg háttérbe szoritani lehet, de le- | győzni soha.