Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-05-15 / 37-38. szám

1937 május 15. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 wem pásári portéka a kasza — A kaszavázárláz bizalom dolga. Az, aki az eredeti svéd acélból kovácsolt, »Schmidt-féle arany kaszát« veszi, nem csalatkozik 1 — Forgalomba hozza: Schmidt vaskeres­kedő, Gyönk. kadatlan folyamatosság, hanem csak pillanatok. Ezek a pillanatok soha­sem fűződnek egymáshoz megszakí­tás nélkül egy ember életében. A boldogság is csak relativ. Csak úgy >mint minden. De neki ezekből a bol­dog pillanatokból csak kevés jutott, ■ annyira kevés, 'hogy egy rövid kis tmelódia sem futotta belőle. Annyira kevés, hogy ha mégis egy ilyen pil Uanat Jutott neki, addigra minden előzőt elfelejtett. Mikor be akarta me­legíteni a lelkét, ott már nem völt i mit lángra lobbantania. Ilyenkor félt f ondolkodni és ilyenkor tette oda a ét kezét a mellére azzal, hogy fáj & szive. Ilyenkor volt jó ha jöttek Nápoly felöl azok a habok és beszél­gettek neki gondolatterelő gyereksé- geket, nehogy belédöbb énjén az a két sző, amit a halászok nagyizmu boldog életakarásán át érzett min­dig : de én... Még kint állt és most hirtelen arra gondolt, hogy az a vas- szekrény ott bent sóhajokkal és ja­jokkal van tele. Hogy könnyezik alatta a padló, hogy a lirák és cen- tesimok orditása tör ki belőle mint •®gy operációs teremből. De ezt csak egy pillanatig gon­dolta. Határozott lépésekkel az ajtó felé ment és belépett a szobába. Most nem gondolt semmire. Rizzo föl sem nézett, tudta hogy felesége jött be. A széles ajtón ■amint Agata kinyitotta, hideg, sós »levegő tolakodott be s hüs szárnyaik­kal végig csapdosták Rizzo lábát ott az asztal alatt. Ez kellemetlen volt. Erre fölkapta a fejét a férfi és az ajtóra nézett. De azt már akkor be­csukta Agata. így nem tudott miért szólni. Agata tétován állt még egy pillanatig és azután nem is lehetett tudni miért, csak oda állt az ura elé. €Jgy állt ott, mint ahogyan a bete­gek szoktak. Úgy ahogyan maga is látta ezt már százszor. Egyszerre nyűgös, terhes és kicsinyes lett. Em­ber lett, aki kiesett saját koordináta rendszeréből. — Luigi, fáj a szivem — mondotta az urának. Es ezt életében most ^mondotta neki először. És úgy mondta, ’bogy el is lehetett volna hinni. Min­iden más ember elhihette volna. Rizzó látható bosszúsággal tette le a. ceruzáját. Épp egy számoszlopa maradt félbe és csak azután nézett az asszonyra, miután látta, hogy azt az oszlopot most összeadni nem ■lehet. — Maga mindig ilyenekkel jön — mondotta Rizzo. De aztán látszott rajta, hogy tulajdonképpen nem is ezt akarta válaszolni. Az asszony pedig csak állt szót­lanul. Várt. Most már tudta, hogy mit akar. Elvégre neki fáj a szive és akart valamit tudni felőle. És talán szépen is szerette volna megtudni, bogy mi van vele. Nem elsietve, el­hamarkodva. Vagy legalább valami részvétet akart. Vagy valami mást. Akármit. Csak ne gorombaságot. Talán nem is annyira az orvostól akarta megtudni, hanem a férjétől, a hitvesétől. De nem tudta meg. Azaz, hogy mégis csak megtudta, mert Rizzonak most már türelmet­lenül pattogtak a szavai: — Magyarázzam el mi van magá­val? Meg sem értené! Képzelődik, •«ennyi az egész. Töpreng, de maga ■ssem tudja miért. Tudja mit küzkö­dök én? Tudja mi gondom van ne­kem ? Tudja, hogy már belepusztu­lok a gondokba ? És még maga ..? Mi baja van magának? Tele van a feje húsz centesimos rémregényekkel, amilyeneket bálaszámra dobálnak ki magukból a rotációs gépek. És maga veszi őket és maga eszi őket. Egész nap ül a balkonon ... Az egész ten­ger gyönyörűsége a magáé — le­hetne ... Ámbár ezt az utolsó szót lehet, hogy nem is mondotta, csak hozzá lehetett gondolni mert nem fejezte be a mondatot. Egyébként is olyan gyorsan és szaggatottan mondotta mindezeket, mint ahogyan az ezüst lírákat szokta odavagdosni az asgtfth hoz, amikor számolta őket. Agata meg csak állt, ezer rotá­ciósgép zaja zörgött, zúgott a fülé ben és bálaszámra dobálták az ér­tetlenségeket a szivére. Azután mégis csak megszólalt. — Igaz... de hát meg sem vizs­gál? — Nem. — Akkor sem, ha a honoráriumot előre kifizetem magának ? — Erre meg a férfi vágta le a fejét. Nem szólt többet. Igaz, eleget is mondtak egymásnak. Agata át­ment a másik szobába, leült egy ha talmas bőrszékbe és két kezével fogta annak két támláját. Szégyelte, hogy Méltán volt világhíre a szekszárdi vörös bornak, a szekszárdi bikavér­nek messze az ország határain tál is. Hiszen: A szekszárdi bikavér Orvosságnál többet ér Aki issza, hóttig él 1 De a mai korban, mikor az export csaknem lehetetlen, egyre nehezebbé vált a kivitele és a belföldi fogyasz­tásban is egyre jobban kiment a di­vatból a vörös bor. Ezzel szemben kttlföldrfil hoztak be és sajnos még ma is hozzak be az olasz Cinzánót és egyéb ehhez hasonló italokat. Ma amikor nemcsak külföldön, de hazánkban is divatba jön a különféle mixelt, kevert bár­ital, emelkedik ennek fogyasztása a bor rovására. A szekszárdi pinceszövetkezet ve­zetősége ezt a körülményt nemcsak felismerte, de azt is meglátta, hogy a szekszárdi bikavérből olyan kiváló ttrmöst lehet készíteni, amely jobb bármiféle külföldi hasonló nevű ital­Vármegyénk területén az ősziek, a mélyebb fekvésekben, ahol az álló viz miatt teljesen ki nem pusztultak, fejlődésükben visszamaradtak, ritkák és foltosak s a rozs megindult kalá- szosodása még a korai vetésekben sem lett tökéletes. Félő, hogy ezen egye­netlen fejlődés a folyó évben gyenge terméseredményekre fog vezetni. A sok eső éB a hideg időjárás a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat még mindég erősen hátráltatta, úgyhogy azok még most is csak lasBan köze­lednek a befejezéshez. A lejtősebb, lankásabb területeken a tavasziak, azaz a tengeri, borsó, bab, bükköny, burgonya, répafélék, kender azon területeken, ahol a viz nem állott meg, szépen kelnek, illetve bokrosodnak, azonban a hűvös idő miatt sárgák, meleget kívánnak. A kiültetett dohány palánták sem tudnak megerősödni, pedig azok tala­ját mindig igen megválasztják a gaz­dák b igy a legjobban előkészített j földbe kerültek. ilyen kicsinyes, ilyen nyűgös ember tudott lenni. Azután kissé összébb ; esett ott a székben, mert az volt az I érzése, hogy az a szakadék mely közöttük volt, örvénylő mélységgé lqtt és most már ki szeretne belőle menekülni, de már késő, meri a szék támlái, mint finom homok folynak ki kapaszkodó kezei közül, sülyed lefelé és menthetetlenül el fognak veszni egymás számára. Ha ugyan eddig is, titkosan nem igy volt m£r- Ezt érezte. Ezt tudta meg, É3 volt a diagnózis. De ez nem egy magános passzív lélek diagnózisa volt, nem is az orvosé és nem is a hitvesé. Hanem egy érdektelen ide­gen emberé, akinél csak egészen vé­letlen az, hogy orvos volt. ps tálén épen ilyen véletlen az is, hogy a férje volt. * Életének e darabka történetét, az Urnák 1919. esztendejében, egy pár végtelenbe tűnő estén, nem messze a Villa Agatától és nem messze a nápolyi öböltől, egy kicsinyke kis szigeten — amelynek Isola di Nisida volt a neve — Agata Martini be­szélte el nekem, aki Luigi Rizzonak volt a felesége. Sok szavát szóról- szóra lejegyeztem akkor, mert akkor sem értettem meg egészen, hogy a mi életünk csak önmagunknak fon- I tos. Senkinek másnak nem. nál. Á baj főleg ott volt, hogy a nagyközönség, amely az olasz színes vignettához volt szokva, meg sem látta a sokkal olcsóbb és az olasznál jobb szekszárdi „Vermouthot“. Ezen is segítettek már. A Nemzet­közi Árumintavásáron mutatta be a szövetkezet az uj adjusztálása ür- mösét. Eredeti olaBZ formája palac­kokban olyan színes vignettával, mint az olasz, mégis a legmagyarosabban állította ki palackjait. A vignetta Garay Ákos képe után készült szin- pompás kivitelben. Vitéz Háry János ágaskodó lovon üríti ki a borosüve­get, amelyet egy sárközi menyecske nyújt neki. A palack nyakán pedig keresztbe font nemzeti Bzintt szalag. A viszonteladók is nagy érdeklő­déssel szemlélték az Ízléses szép pa­lackokat és már számos kötés történt a vásáron, úgyhogy remélhető, hogy a csemegeüzletekben ezentúl nemcsak a drága olasz Cinzánó, de a sokkal olcsóbb és annál jobb szekszárdi ür- mös is dísze lesz a kirakatnak. A lankás területeken lévő takar­mányfélék közül különösen a lucerna­félék elég jó termést adnak. Itt ott a bujábban fejlődő lucernát már ka­szálják. Ellenben a sik területeken fejlődésükben a nagymennyiségű hi­deg miatt ezek is visszamaradtak. A rétek nagy része a hegyekről lerohanó vizek által beissapolódott, valószínű, hogy sok helyen a fü csak a sarjával együtt lesz kaszálható. Gyümölcstermésünk sem lehet elő­reláthatólag a folyó évben bőséges, mert a koraiak virágzását megsem­misítette a késői fagy és köd és ál­talában a gyümölcsfák virágzásához feltétlenül szükséges meleg, napos idő, amikor a méhek is a megter­mékenyítés munkáját jvégezhették volna, niinden fajú gyümölcs virág­zása idején hiányzott. A mezőgazdálkodás vármegyénk­ben, emberi számítás szerint, jelen­leg —- mint az előadottakból látszik 1 — sajnos nem keosegtet rózsás ered- i ményekkel. Szekszárdon, a Mikes-utca 6. szám "alatti 200 n őies — bekerített és leltoltott — házhely eladó. Érdeklődni lehet K 0 n i g Géza ig.-tanitónál, Szekszárd, Széchenyt-u. 34. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomáz 1937. évi május 6—12-i feljegyzé­seiből ; Hőmérséklet: maximum: 26*7 C° május 7-én, minimum: 9*2 C° május 8-án. Csapadék: eső 3'8 mm május 6-án, A levegő nyomása május hó 12-én lássa csökkenésben volt Este 9 órakor a baro­meter 21*6 C° mellett 753 5 mm-t matatott. Azontúl tovább süllyedt. — Lapunk legközelebbi száma a keltőz ünnep miatt folyó hó 21-én, pénteken a rendes időben Jelenik meg. — Szegedi tisztek koszorúja Göm­bös Gyula murgal szülőhazának em­léktábláján. Folyó hó 10 én délelőtt 11 órakor vitéz nagyselmeci Méreg László m. kir. tábornok, a szegedi 5. honvéd vegyeBdandár parancsnoka 16 tagú törzstisitikar kíséretében Murgára érkezett és megkoszorúzta néhai vitéz jákfai Gömbös Gyula volt m. kir. miniszterelnök szülőházán el­helyezett emléktáblát. A megkoszo­rúzásnál jelen volt vitéz Sőngi Hugó m. kir. gyalogsági tábornok, a hon­védség főparancsnoka is. — Személyi változások a pécsi egyházmegyében. Virág Ferenc me­gy ésplispötc most megjelent körleve­lében a következő személyi változá­sokat eszközölte: Ambach Mihály danafőid vári apátplebánost saját ké­relmére felmentette az esperest tisztség alól és utódául Gaál János paksi apátplebánost nevezte ki. Kápláni minőségben Petheő Gyula Püspök- bogádra, Bárd Ferene Vásárosdom- bóra, Sümegi Kálmán Döbrökösre, Erdélyi Lajos Dombóvárra, Kovács Pál Mossgóra és Benkő Pál Mecsek- Szabolcsra került. — A faddl plébános negyvenéves pepi lubileuma. Gyönyörű ünnepség zajlott le kedden Fadd községben. Dreher Arnold plébános ünnepelte 40 éves papi jubileumát. Az ünne­pélyt fényes segédlettel tartott sient- mise vezette be és az evangélium után a jubiláns manuductora, Koch Alajos eBperes-plebános mondott olyan gyönyörű és megindító beszédet, hogy a zsúfolásig megtelt' templom ájtatoz hívei mind könnyeztek. A nagy dologidő ellenére is kivétel nélkül megjelentek ott az elöljáróság és a képviselőtestület, tűzoltóság, levente­egyesület tagjai, a cserkészek, front­harcosok, kereskedők és az iparosok. Az ünnepélyen részt vettek dr Klein Antal és Makray Lajos országgyű­lési képviselők, ott volt a kerület papsága, összejöttek Dreher volt káp­lánjai, a fiókegyházközségek képviselői és igen sokan a, faddi intelligencia köréből. Számosán keresték fel üd­vöslő távirattal és levélben Nagy- dorogról, Kajd ácsról és Tolnáról a Jézus szive szerinti buzgó papot. — Eljegyzés. Dr Cs. Papp JaD* szekszárdi polgármester-helyettes, vá­rosi tanácsnok Éva leányát eljegyezte dr Patonay Ivón dávodi körállat- orvos. A szekszárdi ürmös az árnmlntavásftron A mezőgazdaság szomorú kilátásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom