Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-05-15 / 37-38. szám

xix. évfölyám. Szekszárdi 1937. májits 15. (Szombat) 37—38. szőni. TOLNAMEGYEI HESVWKftWT' irftTK/jat MrenmPTgi’t KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: , Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre— — _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijuk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllmétm széles hasábon milllméleraoronként 10 fillér, /vllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyeaett reklám-, ellegyzési, családi hír, valamint • nyíl ttér soronként 60 fillérbe kerül. PÚM a tettek ünnepe Dr Magyarasz Ferenc O. Cist. Karácsony a szeretet ünnepe, hús- vét az örömé, de a pünkösd a tet­tek ünnepe. A tüzes nyelvek csele­kedni tanítottak, nem beszélni vagy lelkesedni. A Szentlélek apostolokat nevelt a halászokból, bátor, halálra szánt férfiakat, akik az evangélium terjesztésében messzebbre jutottak, mint a római császári légiók sas­madarai, s akik vérükkel pecsételték meg azt az igazságot, melyet hirdet­tek. És igaza van Pascalnak, a nagy francia gondolkodónak, hogy hinnünk kell azok szavának, kik szavuk igaz- voltáért a legnagyobb cselekedetet vitték végbe: életük föláldozását. (Pensées II., 17, 56.) Pünkösd a tettek ünnepe. Az apos­tolok fejedelme az első két alkalom­mal mindjárt nyolcezer embert téri­tett meg a keresztény hitre; s ezt a jelentékeny 2 kezdetet csodálatosan fokozta élete végéig. Az egyszerű, tanulatlan halász Rómában Pudens senator házában szállt meg és a csá szári háznak, a gens Flaviának egyik tagja, Flavia Domitilla, kiről és ki­nek családjáról Tacitus római törté netiró és Quintilianus rhetor is meg­emlékezik, az ő kezéből vette föl a keresztséget. így rezdülvát a keresz­tény pünkösd melege az egész akkor ismert világon, hogy azt lelkileg egé­szen ujjáteremtse. Mert pünkösd a tettek ünnepe. Ünnepelni, ó igen, azt tudunk mi magyarok is, de tudunk-e cselekedni is?! Most is ünnepeltünk, mikor az első idegen államfő eljött hozzánk látogatóba. Zászló és kürtszó, virág­csokor a kézben, rendjel a mellen, diszmenet és díszelőadás, estebéd és pohárköszöntő és minden más meg­volt, ami az előkelő vendéghez is, a . lovagias vendéglátóhoz is, meg a ritka alkalomhoz is illett. És minden meglesz a következő alkalommal is, és meg is kell lennie, okos ember­nek belátó esze nem is talál ezen kivetni valót. De az ünnep jön és megy, a cse lekedetnek pedig meg kell maradnia. Ünnep ritkán van, dologtévő nap sokkal több. Az ünnep a nyugalom napja, az élet pedig tevékenységből, cselekedetekből áll. Mozgás az élet, mondta a középkori keresztény böl­cselet is. Vájjon mozog-e és merre mozog a magyar élet ? Oly kérdés ez, mely- lyel okvetlenül, szükségképpen, ko­molyan és gyakran kell foglalkoz­nunk, mert ha mi magunk meg sem látjuk a magyar élet mozgását, ho­gyan tudnék azt akkor irányítani? Es ha mi nem irányítjuk, legyünk meggyőződve, hogy olyanok fogják irányítani, akiknek munkájában semmi . köszönet sincsen. A magyar közélet, jnozgását más néven politikának hívják. Vessünk PÜNKÖSDI ÉNEK IRTA: BASAV GÉZA Ki a megváltás égi művét Örök csodáddal betetőzöd, Szentlélek Isten, oh jövel S lelkűnkbe új erőt lövelj. Szent ihletednek égi lángja Áradjon szét e bús világba. Oh szálld meg nemzetünk honát, Mely várva-várja új csodád. Költözz belénk, bús magyarokba, És lelkünk mélyén fellobogva Indíts új harcra boldogan, Amerre lejt a négy folyam. Aztán hódítva szállj továbbra E nép elrablott őshonába, Hol a szent hármas, büszke bérc Diadalmasan égre néz. egy, tekintetet ennek a mozgásnak a síkjára. Az első dolog, amelyet látunk és amelyet jól esik konstatálnunk, az, hogy a parlamenti pártok között több megértés és ennek megfelelően nobilisabb hang uralkodik, ami a viták szintjét igen tekintélyes és tisz­teletreméltó magasságba emeli. Ennek az örvendetes és üdvös jelenségnek belső szubjektív és külső objektív okai vannak. Az előbbieket legelső sorban a pártok mostani vezető egyéniségeiben kell keresnünk. A kormányon levő párt teljes megértéssel ismeri el, hogy egészséges parlamenti életben igenis kell lennie ellenzéknek, mélyé a kritikának szent és felelősségteljes joga és kötelessége. Parlament ellen­zék nélkül fából vaskarika. Egypárt- rendszer és parlament egymást ki­záró fogalmak; és becsületesebb, nyíltabb dolog kimondani a diktatú­rát, mint azt a parlamentárizmus álarcában gyakorolni. De ismételjük és fennen hangoztatjuk, hogy a dik­tatúra felhője, ha egyáltalán mutat­kozott is a látóhatáron, elmúlt és a magyar alkotmány, melynél csak az angol öregebb, az is csak hét évvel, megingathatatlanul áll az ősi tör­vény alapján. S éppen ez az, ami megkönnyíti a megértést a pártok között. Nyílt sisakkal küzdő felek közül mindenki tudja, kivel van dolga; és nemes ellenféllel szemben csak nemesek lehetnek a fegyverek is. Ezért láttuk, hogy a költségvetési vita minden tekintetben példásan nívós volt; legalább is e sorok írása­kor még nem volt személyeskedés, még nem volt gyanúsítás, még nem volt gorombaság, pedig sajnos mind nyáján tudjuk, hogy a régebbi viták receptjén mily sokszor szerepelt ez a három veszedelmes méreg. Az ellenzék is mintha megválogatta volna a maga szónokait: csupa szak­tudás, csupa komolyság volt a hozzá­szólásokban. De hallgatott a Viharsa­rok is, úgy hogy a komoly érvelés I végre megint fölébe kerekedett a | hangnak, Trója falain kívül és belül. Gyújts lángra szívet, lelket, elmét, Hirdesd új pünkösd győzedelmét. Fond össze mind a szíveket, A hozzád holtig híveket. Zendítsd meg tüzes nyelvedet Hirdetve örök elveket, Igaz, hű, szent testvériséget Mind az egész emberiségnek. Áradj szét négy égtáj felé S a föld rendüljön meg belé, Amerre új tüzes szekéren Robogsz tündöklő égi fényben. Köszöntünk boldog, tiszta hitter, Tégy új csodát Szentlélek Isten: Oh forraszd össze újra mind Széthullott ősi tagjaink! De másodszor, parlamenti és poli­tikai életünk nyugodtabb, komolyabb és termékenyebb orientációját abban az objektiv tényállásban is kell ke­resnünk, hogy a nemzet politikailag a szó teljes értelmében sorsdöntő órák előtt áll, amikor tehát a sze­mélyeskedés, a vádaskodás, idegen szóval, de annál magyarábban ki­mondva: a demagógia vagy a po litikai éretlenségnek, vagy a lelki­ismeretlenségnek a jele. Alkotmányos életünk elevenébe vág a kormányzói hatáskör kiter­jesztéséről, meg a titkos választás­ról készülőben levő törvényjavaslat. Társadalmi életünk súlyos baja a munkanélküliség és tagadhatatlan, hogy annak megszüntetésére is egyre intenzivebb tevékenységet fejt ki a jelenlegi kormány. De ugyancsak a jelenlegi a közoktatásügyi kormány alkotása az uj tanügyi szervezet és az uj középiskolai törvény. Nem­zetiségi életünk is kezd erősen hullá­mozni, és éppen mert e téren föld­alatti erőknek morajlását is érez­hetjük, szükségünk van elfogulatlan éleslátásra és erős összefogásra, hfsz az igazság mindig középütt haladt és sohasem a jobb, sem a bal szél­sőségen. Külpolitikai tekintetben pe­dig napról-napra jobban homloktért)e tódul a Dunamedence államszövet­ségének kérdése, melynek megoldá­sát nem lehet elodázni, ha nem akarjuk nyakunkba zúdítani a bolse vista veszedelmet. És ott van végül a királykérdés is, mely szintén meg­oldásra vár, ha nem is máról-hol­napra. így domborodik ki minden igaz­ságosan és méltányosan gondolkodó ember előtt az a tény, hogy politikai életünk a szavak mezejéről áttért a tettekére, a hangos jelszavakétól a a folytonos alkotásokéra, a meddő személyeskedésekétől a megértő, ko­moly, termékeny vitákéra. Hála érte uralkodó pártnak, ellenzéknek, tör­vényhatóságoknak, képviselőknek, sajtónak egyaránt! Jöjj el Szentlélek Úristen és a magyar közélet mindeme tényezői­nek lelkét töltsd el ezzel a lélekkel, a tettek ünnepén a tettek leikével! Pünkösdi jellemképek Irta: Jánosi György Az őskeresaty ínség kialakulásának, küidelmes fejlődésének első napjait azért nem értik meg teljesen, mert a hoisájuk fűződő magyarázattöme- gekben elkeveredik a lényeg: as, amit a Szentirás mond. Isten helyett ai emberek akarnak beszélni. A magok bölcsességét dom­borítják ki azokban a kérdésekben, amelyeket az isteni jóság a Biblián keresztül egy mondattal intéz el. Eseményeket képzelnek as élő ese­mények helyére, amelyeket kézzel érinthető valóságos emberek játsza­nak le. A pünkösd pompás hétkösnapi- sága a maga magasztos isteni töké­letességében kétséget kizáróan tárul fel a Bibliából. A tanítványok hatá­rozatlansága amiatt, hogy Jézus el­távozásával mit csináljanak eloszol- janake a szélrózsa minden irányá­ban, vagy összetartva folytassák a megkezdett megváltói munkát, — annyira emberi, egyben annyira is­teni, hogy lehetetlen teljesen meg nem érteni. A Szentlélek dönti el e I határozatlanok magatartásának tar I talmát, hogy azután ezek az egy­szerű emberek e lélek segítségével győzelemre vigyék Isten ügyét. Érdekes, hogy a dolgok ugyanazon rendje szerint játszódik le az egyház megalakulásának minden mozzanata. Nem kell képzelődnünk. A tények beszélnek. Jézus elhagyja tanítvá­nyait, a keresztyén hit tanítása sze­rint e földet, hogy Isten jobbján el­foglalja a maga dicső helyét. A hús­véti feltámadást megelőző kereszt- refeszités a meglevő rendszer ön­védelmi harca volt az ellen az uj ellen, amelynek veszedelmes tar­talmát elég hamar felismerték. A meglevő és a szokásos fejlődésen át­menő rendszer hatalmas hálózatával, bonyolult társadalmi szerkezetével unottan, gépiesen végzi a maga ter­mészetesnek tartott életét. Nincs benne semmi, ami figyelmet érde­melne, mint ahogy hiába akarná az ember meglátni a kút fenekén levő parányi állatok életét. Felülről me­rev, mozdulatlan tükörkép, melynek alkotórészei változatlanok. Ebben a társadalomban, ebben a nyugodtnak látszó kialakult élet­ben a Szentlélek által elindított apostolok észrevétlenül végzik a | magok megszokott életét. Ok ma- ! gok, de senki se sejti eleinte, hogy I az az élet nem hasonlítható a meg­Egyet szám ára 16 fiilóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom