Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-05-08 / 35. szám
XIX. évfolyam 35. szám. Szekszárdi 1937. május 8. (Szombat) Szerkesztőség 6a kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő BL ÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.1 A legkisebb hirdetés d!|a 1 *50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Hajszák Irta: Jánosi György Naponként olvassak azokat a híreket, amelyek a trianoni határokon tál lejátssódó eseményeket hoisák felszínre és a kisebbségnek elkeress- telt magyarság üldöztetését írják le. Talán megcsóváljak a fejünket éa a népszövetségre gondolánk, vagy egy* szerűen napirendre térünk felettük, mivelhogy ezidÓBierint. nem segíthetünk a világon senkin semmit, mert először magunkon kellene segítenünk. A magyar feliratok kiirtása, a ma* gyár nevek és címek használatának megtiltása, iskolák bezárása, kultur- intézmények, vallási egyesületek va gyónónak elkobzása, kémvádak, irredenta vádak, beszéd, nyelv, himnnBz éneklés, dalolás, véletlenül összeeső háromszin elleni elfogult és kegyetlen támadásoktól tarka a trianoni krónika a CsehszkoBzlovensskónak elnevezett mftállam és társa: a Nagy- romániának csúfolt kalturntánzat megszállt területein. A valóság mindig súlyosabb, mint a képzeletszülte leírás és igazi fogalmánk e csonka földön alig van arról, amit szenvednie kell a magyarságnak a megszállt részeken. Bizony, ha valaki személye, vagy viselkedése okkal, vagy ok nélkül azok útjában áll, akiknek megvannak a maguk határozott számításai, minden további nélkül megindul ellene az eljárás. Valamilyen, akármilyen, nem fontos / — ürüggyel. A módszer rendszerint a következő. Megfelelő helyen kimondják az illető felett az ítéletet. Ez az első mozzanat. A többi már csak komédia. Akinek feje felett ekként eltört a pálca, annak vesznie kell. Működésbe lép a titkos szervezet. Megindul a hajsza. Keresnek, kutatnak a mit sem sejtő körül. Kétségbeesett erővel. Szavait, mozdulatait, tetteit, viselkedését, szemének rebbenéseit figyelik. Tenger időt, embert és pénzt pocsékolnak rá. S mikor semmi sincs, akkor jön a második mozzanat. Az, hogy megindul a bérencek gépezete, a hivatásos besúgók, a megvásároltak névtelen jelentései, majd, — nagy kivétellel — nyílt feljelentés, inkább csak hivatalos közegek által. Elkövetkezik az operett- szerű tárgyalás. Minden további nélkül. A kérdéseket a már előre elkészített indokok szerint teszik fel. Arra azután a vádlott felelhet bármit. Mentegetőzhet. Hivatkozhat tanukra. Megmozgathat eget és földet. Azt, amit kezével elér. Bizony nem menti meg semmit Az előre elkészített vég szabályszerűen következik el számára s ellene hiába tiltakozik. De kinél és hol tiltakoznék ? Minden ítéletben vau valami ember* feletti, valami isteni, vagy ördögi. Aszerint, amilyen lelkűiéiből fakadt. Akár isteni, akár ördögi, megborson- gatő. Mikor az ember az igazság nevében megtorol valamit a megsértett társadalmi rend helyreállítása végett, mikor a biró a maga fenkölt hivatásának tudatában éles elmével bontogatja ki a valóságot egy ügyben s megnyugtatóan tárja fel a tényt és állítja oda megérdemelt büntetés által a nyilvánosság elé, lelkünk boldogan emelkedik. Érezzük,hogy isteni szellem suhant el előttünk. De mikor tadjuk, látjuk, tapasztaljuk, hogy valami láthatatlan sötétség irányítja az eseményeket, elfogult, befolyásolt szellem csüri- csavarja ravaszul, gonosz korlátoltsággal az igazság paragrafusait és tudjuk, hogy bíró, tanú, feljelentő, felbujtó az, aki kimondja az ítéletet, akkor elfog az emberi aljasság lealázó tudata. Akkor megértjük azt, amit Le Play mond : •Ha valamely államban a törvény és bíráskodás erkölcsi értéke megrothad, mert elfogult, parancsra működő és mellékes szempontokat figyelembevevő, ott tökéletes és elkerülhetetlen a bomlás. Ott a vádlott nem vádlott, hanem fordítva és biztosan érik a helyzet a katasztrófa felét. Képzeljük el, hogy a pokolnak micsoda mélységéből kell fakadnia annak a szellemnek, amelyik botrán- kozás, megjegyzés nélkül tűr el efélét. • Végzés. Ellene fellebbezésnek helye nincst. Vagy: *Vizsgálat felesleges. Tanúkihallgatás felesleges. A vádlott megkérdezése felesleges. A vádlott védekezése szükségtelent. S ha a vádlott megnyugszik, bűn, mert a hallgatás beismerés. Ha védekezik, bűn, mert vak merő. Ha fellebez, bűn, mert lázadozó. Jó és rossz egyaránt a vádlott terhére alakul. Súlyosbító körülmény az, ha beszélni mer. Menthetetlen, mert a sértett fél maga a biró, akinek birtokában van bizalmas levelektől fogva a kéznél levő tanukig minden inkvizitori eszköz. És most képzeljük bele magnókat egy ilyen vádlott helyzetébe, a legpiszkosabb kösépkorba, a szenvedélyek legdühösebb dühöngésébe, ami* bor csakasértis és csskazértis pallos alá kell jutnia annak, aki hiába futna fűhöz-fához, mindenütt ugyanazokat az arcokat, ugyanazt a romlott szellemet találná 1 S ba gyenge a vádlott lelke, nem teketóriázik, összeroppan és a toledói Elvira de Campon kétségbeesett szavaival adja meg magát: •Oldjátok el a kötelet és én bevallom az igazat. Engedjetek el, mit kell bevallanom, beismernem, mert én nem tudom... mondjátok el, mit kell beismernem és én beismerem, csak ne kínozzatok. Ti tudjátok, hogy mit vétettem, én nem tudom 1' Ha pedig erős a vádlott lelke, kéjjel játszanak vele, mint a macska az egérrel. Isten legyen irgalmas azoknak, akiket igy elfog a pányva s gonoszok kezébe juttatnak a gonoszok 1 Isten legyen irgalmas szegény szenvedő magyar testvéreinknek, vérző magyar hazánknak és adjon nekünk lelki erőt ahhoz, hogy e caillagtalan éjben kibírjuk a hajnalt. A hajnalt, amelyik már közel vau. Mert nagyon nagy a sötétségi táB. A kormány feladata, hogy előkészítse és népszerűsítse ezt a kérdést. Másik nagy probléma az útépítés. Fejleszteni kell utainkat, de az uj utak építésénél félre kell tenni minden helyi szempontot és csak az általános közérdeknek szabad érvényesülni. Sürgős feladat az összes utaknak használhatóvá tétele, Uj útügyi törvényre van szükség, mert a régi már ötvenéves és elavult. Rendszabályokkal kellene biztosítani, hogy az alkalmatlan települések a főutak terhelését ne növeljék. A község- és városfejlesztés terén is sok a tennivaló, mert mindössze 27 vidéki városban és hat községben van vízvezeték. Ez a külfölddel összt hasonlítva elszomorító hátra- maradottságot jelent. A technikai országrendezés mellett saellemi rendezés is szükséges és célsaerü, megfelelő energiagazdálkodásról is kell gondoskodni. Kifogásolta, hogy a Budapest székesfővárosnál még mindig nem teremtették meg a műszaki alpolgármesteri állást és azt hangoztatta, hogy alkotmány- jogi reformok után a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó reformnak kell következnie. (Helyeslés.) Fabingi Tihamér pénzügyminiszter felkelt a bársonyszékből és külön üdvözölte beszéde elhangzása után Petainek Józsefet, akit nemcsak a Nemzeti Egység hivei ünnepeltek, hanem egyéb pártállása képviselők is. MMI Döbröközön Petainek képviselő beszéde a költségvetési vitában Petainek József, a paksi kerület országgyűlési képviselője kedden nagy beszédet mondott a képviselőház költségvetési vitájában és nagy feltűnést keltő beszédének mingyárt az elején hangsúlyozta, hogy mint mérnök politikus szólal fel, aki látja, hogy az ország határainak ellenségeink által történt megállapításánál a műszaki szaktudatlanságnak olyan lehetetlenül nagy foka nyilvánult meg, hogy azt már nem is lehet tudatlanságnak nevezni, hanem kifejezett rosszakaratnak. A magyar föld a négyzetkilométerenkinti 94-es embersűrűség mellett nem tudja eltartani a lakosságot, ezért szükség van nagyarányú iparosításra és az összes termőföldek teljeB mértékben való kihasználására. Bár ő maga mérnök és az ország jövő fejlődése és fejlesztése érdekében nagyobb szerepet követel a köz életben a technikai műveltségű szakemberek számára, mégsem kíván j egyoldalúan foglalkozni ezekkel a • kérdésekkel. A magyar életben — I úgymond — számtalan probléma van. Ezek között az első nagy probléma az országépités problémája. Az or- szágrendeső munkának első feladata vonzóerőt teremteni az elszakított részek felé. Meg kell teremteni — mondotta — a kapcsolatot az elszakított részeken élő magyarokkal. Bent az országban pedig, miután agrár nemzet vagyunk a föld problémái azok, amelyeket legelőször kell megoldani. Egyik alapvető feladatunk a talajjavítás megoldása. A termőföld V« része vízcb és egymillió hold szikes föld van az országban. Örömmel üdvözölhetjük azokat a kereteket, amelyek az öntözés, a földmérés és a térképészet fokozottabb munkáját szolgálják. Sürgős az öntözési kérdés szabályozása és üdvözli az öntözési hivatal felállításának a tervét, csak azt kívánja, hogy ennél a hivatalnál tényleg szakemberek kezébe kerüljön az irányi tás. Kiemelkedő probléma a tagosi- | Folyó hó 2-án tartotta a dombóvári járás Mezőgazdasági Bizottsága rendeB tavaszi közgyűlését — mint vándorgyűlést — Döbrökös községben. A gyűlésen megjelent dr Raj- niss Ferenc a kerület országgyűlési képviselője, a járás föszolgabirája, gazdasági felügyelője, Asztalos Lajos kamarai h. igazgató, a kaposvári gaid. szakiskola kiküldöttje és szá* moB illusztris vendég, valamint körülbelül 200 főnyi gazdaközönség.A gyűlésen Merényi Kálmán járási elnök üdvözölte a járás főszolgabiráját, mint a gazdatársadalom lelkes hívét, 25 éves jubileuma alkalmából, majd Halmi Pál gasdasági felügyelő ismertette a járás gazdasági helyzetét, tekintettel az abnormis tavaszi időjárásra. Esután Csima Imre járási kamarai intéző előadta a járás községi mezőgazdasági bizottságainak közérdekű gasdajavaslatait, ismertette a Mezőgazdasági Kamara újonnan felállított biztosítási ügyosztályát és OFB földek ügyében, azok végleges rendezésére kiadott rendeletet. Ezen tárgyhoz Rajniss Ferenc a kerület országgyűlési képviselője sióit hozzá, mint az OFB földek rendezésének mindenkori sürgetője, nagy tetszéssel fogadott bessédben. A következő előadó Asztalos Lajos kamarai h. igazgató ismertette a kamarai törEgyes szám ára 12 fillér.
