Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-04-24 / 31. szám
Szekszáfd, I937. Äpflfifi {Szombat) 3*. szánt iatioaidólág rí \t\'. ■’ Á legkisebb hirdette dt|á 1*60 pengfi. — a hirdette egy 60 mlOiiaéier széles hasábon mllllmélersoronként 10 finér. Allástkeresdknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzést, családi hír, valamin' a nyllttér soronként 60 fillérbe kertit. Bnsalfsantrtaég és klndóhlvuhlj •. nn q f Szekszárdi Népbank ^pilléiében. Telefonszám: 85 ReleWs szerkesztő: _ - BLÁZSIK FERENC A lap meg|elenik minden acerddn és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.* Előfizetési dlJi leneő If Télévrt inkább káros ás veszedelmes magára a parlamentárizmusra, éppen úgy, mint a kőire. Sokszor halljuk azt a vádat bizonyos oldalról, bogy „nem történik nálunk semmi“. Ezzel szemben a miniszterelnök elmondotta, hogy már tizenhárom törvényjavaslatát fo- gsdta el a törvényhozás s emellett felsorolta azokat az intézkedéseket, mélyek a szociális programon érdekében végrehajtattak. — A telepítés kérdésében is megtörténtek az első cselekvő lépések, amelynek eredményeit igazolja, hogy eddjg 2230 család jutott földhöz ötmiíiiónyelcszáz- eser pengő értékben, nem «simítva a kisbaszonbérletek tízezer háromszáz holdját, melyet ezerháromszásnegy- ven kiehaszonbárlőnek juttattak. Mindez persze csak kezdet. Mert hiszen a kormány a további reformokon is dolgozik s míg az iparban meg akarja valósítani a családi munkabér rendszerét és a fizetéses szabadságot, addig a mezőgazdaságban megvalósítja hamarosan az aggkori biztosítást. Természetes, hogy a kormányt mindig ai az elv vezeti, hogy a terhek igazságos elosztását minél eredményesebben valósítsa meg. A gyenge váltakról az erősebb váUákaa akarja átterelni a közterheket. Killőn is hangsúlyozta szegedi beszédében a miniszterelnök, hogy ebben a munkájában számit a nagytőkének a megértésére is, hogy ez a saját érdekében, megértve a kor szavát, segíteni fogja a kormányzatot az el- i odázhatatlan szociális programm meg- | oldásában. Szekszárdi Mr és a Liszt-kultusz A közterhek tlosztűsii A szegedi beszéd jelentőségét éppen az adja meg, hogy a mai magyar élet teljességének a foglalata. Nincsen egyetlen síkja ennek az életnek, amit fél ne ölelne, >meg ne világítana, részekre ne szedne, begy aztán határozott formában meg ne jelölné a módot, ahogyan a kormány a mutatkozó problémákat megoldani Óhajtja. • Nem hatáskeltés itt a cél. Nem is ;a hangulat biztosítása. Hiszen ha ea -volna a feladat, igen sok lehetőség kínálkozott volna Szónoki sikerekre ás kedvező tömeghangulatok biztosítására. Darányi Kálmán miniszterelnök egyénisége azonban visszariad az ilyenfajta sikerektől. Mintha nem is a politikus, inkább a tudós tanár kötelessége vezette volna szegedi beszédében, .felvilágosítani akarja hallgatóságát még pedig az ország -mai valódi helyzetéről. —- Aa igazságnak megfelelő képet akar adni mind kttl-, mind belpolitikai feladatainkról, melyeket meg kell oldanunk bármily nehezek is. Talán éppen a nyíltság és a szavakból kiáradó őszinteség fogja meg hallgatóságát s az ország (gésa közvéleményét. Mint a fényszóró, amikor _fénycsóvával a táj minden zeg-zugát fel akarja deríteni, úgy világítják meg Darányi Kálmán szavai az élet minden kérdését, hogy megismerjük belőle a kettős könyvvitel „Tartozik**- ját, éppen úgy, mint a „Követelő jét. Először külpolitikával foglalkozott a miniszterelnök. Ebből a szemszögből ítélve meg mai helyzetünket, teljesen igazoltnak látja a római szerződésben lefektetett irányelveket és . a Németországgal való barátságot, mert hiszen Olaszország, Ausztria és Németország együttesen egész kivitelünk felét veszi fel, ami igen sokat jelent ei önellátás korssakában. Hogy azonban itt nem állunk meg és a piackutató munkát szorgosan folytatjuk, azt eléggé bizonyítja, bogy a velünk szomszédos államokon kívül ma már Svájc, Belgium, Hollandia, Anglia, Franciaország és Görögország is egyre élénkebb forgalmat bonyolítanak le velünk. Ami pedig a közvetlen szomszédainkkal való barátságosabb vissony megteremtését illeti, a kormány békés politikát akarván folytatni, ez elől sem zárkózik el. De a békés együttműködésnek természetesen előfeltételei vannak. Mégpedig egyenjogúságunk elismerése és a kisebbségi kérdés kielégítő meg Oldása. Ezután áttért a miniszterelnök a belpolitikai időszerű kérdésekre. Elismerte na ellenzék hivatását a parlament éíetében, amit akkor tölt be igazán, ha „mindig emelkedett szempontok“ vezetik bírálatába®. Az ilyen ellen kékkel szemben teljesen elítélendő a mindent lebecsülő és keveslő ellenzékiség, atti nemhogy használna, Se Báró Jeszenszky Andor a Szék* szárd-Borvidéki Bortermelők Pince szövetkezetének ügyvezetője Stefániái Imre kormányfőtznácsos, pápai kamarás, zeneművészeti főiskolai tanárnak a szekszárdi Liszt-emlék hangversenye után kóstolót küldött <a szék zzárdi vörösborból, amelyhez zz alábbi szövegű levelet mellékelte: Kedves Barátom! A szekszárdi bor világhírének megalapítója Liszt Ferenc volt. Annyira kedvelte ezt a tüzes italt, hogy bárhova ment, mindenütt ezt rendelte és még uralkodók asztalánál is azt hangoztatta, hogy a szekszárdi bornak nincsen párja. Ahol gyakran tartózkodott, igyekeztek beszerezni ezek- szárdi vörösbort- Dicsérete a pápa füléig is eljutott. Liszt 1866 ban ezt írja báró Augusz Antalnak: „Amint tegnap hallottam, őszentsége ebédre -mindennap szerviroztat magának a szekszárdiból. Tudja On, hogy én állandóan propagandát csinálok a szekszárdinak ? A múltkor megdicsértem azt több hires ember előtt, mint Liebig, Kaulbach. Akarja ön ezt megerősíteni ? Adjon nekem 30—40 forint hitelt ób küldjön egy kis ládát Liebignek, a müncheni tu dományoe akadémia elnökének, ugyanilyent Kaulbachnak, a müncheni festőakadémia elnökének, valamint F. Dingenstedtnek, a weimari volt intendánsnak. Egy cseppet sem többet 1 Butóliánkónt 1 forint 1 Ez a maximuma zz én bőkezűségemnek.*1 így küldetett Liszt Ssekszárdról bort Hohenlohe kardinálisnak, a holland királynak, a hannoveri színház intendánsának és másoknak is. Ez az, ami Liszt Ferenc emlékét eltörölhető tienné teszi zenei alkotásain túl is a szekszárdiak hálás szivében. És ezért vagyok bátor a szekszárdi bortermelők pinceszövetkezete .nevében egy kis kóstolót küldeni. Kérünk, Te is fogadjad szerete- tedbe a szekszárdi Liszt- emlékek között a szekszárdi bort is. Tiszteletteljesen üdvözöl készséges hÍTfld báró Jeszenszky. Mi a magunk részéről is újból felelevenítjük azt a történelmi tényt, hogy a ezekszárdi bornak legfőbb propagálója, világhírének megalapítója Liszt Fereűc volt. Liszt Ferenc leghivatottabb interpretátora kétségtelenül Stefániái Imre. Ez indította a pinceszövetkezet vezetőségét igen helyesen arra, hogy megkérje a nagy művészt, ízlelje meg vörösborunkat és a szekszárdi Liszt-emlékek között a szekszárdi bort is fogadja Bierete- tébe. Úgy érezzük, hogy a szekszárdi I begy felséges leve összetartozik Liszt I felséges muzsikájával. Reméljük, hogy j ezt Stefániái íb érzi és a zene mel- I lett borunkat is megbecsüli. tartáshoz való hozzájárulását törölte és utasította a várost, hogy adósságai törlesztésére 2*5 °/o-ot vegyen fel költségvetésébe. A vármegyének dr Dalin Jenő és társai felebbezése alapján hozott eme véghatározata végül kü- löoféle utasításokat tartalmaz és rósz- szálja, bogy a polgármester és a főszámvevő a költségvetést 1936 augusztus vége helyett csak 19*3*7 januárjában készítette «1. Ä véghatározatbos «I ellenzék nevében vitéz Makray és dr Miklós S’áú'dor szólaltak fel és nagy derültséget keltett, hogy egymással ellentétes javaslatokat terjesztettek elő. Taksonyi János ngyanosak az ellenzék részéről 'nagyon világos meglátással mutatott rá a pótadÓBzásalék csökkentésének ta módjaira. Dr Leopold Kornél örömmel járult borai Taksonyi okoz felszólalásában javasolt intézkedésekhez, amelyeket a váróéi párt is helyeselt. * Majd rátérve a vármegyei véghatározat bírálatára, elmondotta, hogy Saekazárd sem tesz mást, mint az állam, amely ta mostani körülméoyek közt szintén nem törleszt jelentősebb összegeket fennálló adósságaiból. Különben is méltánytalam volna, hogy a mostani generáció és ez a nemzedék viselje a terheit azoknak az intézményeknek, amelyeknek az -áldásait a jövő nemzedékek fogják igazán élvezni. Meg kell várni, amíg hosszú lejáratú kölcsönt lehet etek törlesztésére kapni. Nem helyesli, hogy a vármegye a közüzemek jövedelmének a felhasználása tekintetében megköti a városi közgyűlés kezét, mert a város, mint gazda odafordithatja a vagyona jövedelmét, ahová akarja. A vármegyének ez az utasítása — úgymond — ellentétes azzal a belügyminiszteri intézkedéssel, amely kimutatta, hogy Budapest székesfőváros kedveiőbb helyzetben van, .mint ahogy azt költségelőirányzatában feltünteti ób ezért a miniszter kötelezte a fővárost, hogy a BESZKART jövedelméből fordítson többet a város háztartási kiadásainak a fedezésére. A maga részéről mentesíti a város vezetőségét az ellene felhozott kifogások alól, majd azt hangoztatta, hogy ebben a kérdésben a belügyminiszter mondja ki az utolsó szót. Dr Zsigmond Ferenc az ellenzéknek a városi párt ellen felhozott kifogásait utasította vissza, kifejtve, hogy a városi párt tagjai a legnagyobb adófizetők, akik a terhek oroszlánrészét viselik, tehát nem -gy>a- nusithatók azzal, hogy nem viselik a szivükön * város érdekeit. Több ellenzéki felszólalás hangzott el a dr Ksi^bond beszédét kővétő vitában, amelynek humoros részlete • volt, bogy vitéz Makray és -dr Miklós, mintáz ellenzék vezérei újólag egymással ellentétes álláspontot foglaltak el. Vitéz Vendel látván szólalt fel I ezután, hangoztatva,hogy a vármegyei t véghatározat megállapttáeaival szem- | ben nem a város vesetősége a hibás, Csütörtökön délután tartotta Saek- ssárd megyei város képviselőtestülete közgyűlését, amelyen Moha Lajos városi főkertész tetette se esküt, majd a polgármester vitás Gerenday Ádám polg. iskolai tanárnak, a saeksaárdi Levente Egyesület ügy veaető alelnö- kinek és Szabiár Bála adőtisBt, levente főoktatónak szép besséd kíséretében átadta a Testnevelési Fel- I ügyelőéig elismerő okleveleit. Néhány ! kisebb jelentőségű ügy elintézése után I felolvasták a vármegyének aa 1937. évi városi költoégvetés ügyében ho- sott véghatároaatát, amely a pótadónak 80 százalékról 123 százalékra való,felemelését javasolja a belügyminiszternek. A vármegye á ssak- közegek előterjesztése alapján 56.883 pengővel emelte * város kiadásait és 26,100 pengővel csökkentette « bevételeit, úgyhogy a 82.983 pengő különbözet 43 °/o pót adóemelést jelent. • Esek a különbözetek jórészt úgy i állottak elő, bogy a vármegye aa ■ Üzemi jövedelmeknek a városi hásEgyes szám ára 12 fillér. Szekszárd város pőtadószázaléka
