Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-04-21 / 30. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937. április 21. (Szerda) 30. szám. Surkesztfioíg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe lelOs szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán 6a szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét«* széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamim a nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. Józanság, higgadtság és őszinteség A Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezete meleg és bensőséges ünnepség keretében üdvözölte elnökét, Zsitvay Tibort névnapja alkalmából. Ez a házi ünnepség azonban az elhangzott értékes és jelentőséges beszédek kzpcsán nagyobb országos érdeklődésre is számot tarthat. Bes- senyey Zenó üdvözlő beszédében ntalt arra, bogy az egész magyar nemzet a kormánypárt és az ellenzék megértése és munkás támogatása kiséri a miniszterelnök erőfeszítéseit s a főváros közönsége, amelynek nagy többsége ebben a pártban a Nemzeti Egységben szervezkedett, egy emberként áll a miniszterelnök mellett, mert látja és érzi, hogy nyugalommal, bölcsességgel, határozottsággal végzett komoly munkájánál száműzi azokat a frázist dörgető politikai eszközöket, amelyek pedig igen divatosak Magyar- országon. A Nemzeti Egység Pártja, amelynek fővárosi szervezete most baráti melegséggel üdvözölte elnökét, elsősorban a szakszerűségnek, a jó közigazgatásnak a pártja. A Nemzeti Egység fővárosi szervezete azért alakult, hogy biztositsa és növelje a polgárság jólétét és a fővárosi erők összefogásával dolgozzék nemcsak a főváros, hanem az egész nemzet bol* dogulásáért. Nagy tetszéssel és széles* körű visszhangot keltve hangsúlyozta Bessenyey Zenó, hogy a Nemzeti Egység a testvér és ai apa szeretetével és lelkiismeretességével karolja fel az ifjúság problémáit s vigyáz arra is, hogy az idősebb korosztályok ne igáz* hassák a maguk kisded politikai céljai szolgálatába a magyar ifjúságot. Ez a fővárosi szervezet, mint maga az egész Nemzeti Egység Pártja, hűséggel és bizalommal áll Darányi Kálmán miniszterelnök és kormánya mögött, meggyőződéssel és munkáB készséggel igyekszik valóra váltani a Darányi-kormány népies nemzeti po- litikájának nagy célkitűzéseit. Zsitvay Tibor az üdvözlőszavakra adott válaszában rámutatott a kormányprogramot egyik legfontosabb alapelvére, arra, hogy a Nemzeti Egység Pártja, amikor hűséggel ott áll a kormány mellett, a polgári gondolat és az alkotmányhüség jegyében műn kálkodik. A fantazmagóriák kerge- tése és a közvéleménynek mákonyos szólamokkal való elárasztása — mondotta Zsitvay Tibor — nem vezethet maradandó alkotásokra. Sem az állam, sem a főváros nem kockáztathat semmit, nem kisérletezhetik, a nemzetet nem szabad kalandokba vezetni és különösen nem szabad kalandokba kergetni sem a mnnkásságot, sem aa ifjúságot. A mnnkáskérdést meg kell és a nemzeti egység kor mánya meg is fogja oldani. Ezt a problémát nem sajátíthatja ki a maga Bzámára egyetlen egy. politikai párt sem. A munkásságnak politikai célokra való felhasználása — hirdette Zsitvay Tibor — a munkásság lelki kizsákmányolását jelenti. De éppen igy nagy figyelmet kell fordítani az ifjúság problémáira is. Az ifjúságnak elsősorban tudnia kell, hogy csak komoly tudással, keresztény jellemmel, munkára és áldozatra kész öntudatos hazafisággai haladhat előre a boldogabb jövendő felé. Az ifjúság, a nemzet holnapja és a magyar ifjúságnak tadnia kell, hogy nem azok a barátai, akik nagy hangon szónokolnak róla és akik politikai uszály hordozóivá teszik, hanem azok az igazi jóbarátai, akik gondosan óvják a túlzásoktól és akik meg akarják menteni a csalódásoktól. A Nemzeti Egység Pártja és fővárosi szervezete a józanság, a higgadtság, az őszinteség és a céltudatos munka jegyében dolgozik. Védi a vallást, a magántulajdon alapján áll és a nemzet holnapját, a jobb magyar jövendőt, a család intézményes védelmével munkálja. Rendületlen hűséggel ób meggyőződéssel ragaszkodik az ezeréves alkotmányhoz és a népies nemzeti politika I nagy célkitűzéseit a haladé konzerva- { tivizmus nemes eszközeivel akarja és I fogja megvalósítani. Stefániái Imre szekszárdi hangversenye Tolna vármegye ősi székházénak közgyűlési terme olyan fényes közönséggel telt meg e hó 17-én, szombaton este, amilyent az utóbbi évtizedekben aligha láttak együtt ezek a nagy időket és nagy eseményeket átélt falak. A politikumon túl sok és nagy művészi élménynek voltak már részesei az itt egybegyűltek, hiszen a múlt század négy veues, ötvenes és hatvanas éveiben maga Liszt Ferenc, a halhatatlan zenetitán is gyönyörködtette itt a vármegye minden részéből ideutazott előkefő hallgatóságot. Az ő szelleme lengte körül a mostani eBtét is, amikor Stefániái Imre, a zongoravirtuózok egyik leg- kiválóbbja, a világszerte ismert magyar művész hódolt itt Liszt géniuszának és Liszt-emlékhangversenyt rendezett a szekszárdi szegény gyermekek napközi otthonának a fenntartására. Szekssárd társadalma hálás lehet a művésznek, akinek ga- valléros önzetlensége tisztán 812 pen* gőt jövedelmezett a jótékony célra (a brutto bevétel 890 pengő volt), a hangverseny közönsége pedig olyan művészi élményekkel gazdagodott, amelyek csak ritkán jutnak osztályrészül a zenei központoktól távolabb élő lakosságnak. Mielőtt erről a hangversenyről beszámolnánk, el kell mondanunk, hogy ki is ez a Stefániái Imre. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka 1st vánnál, Liszt egyik volt tanítványánál kezdte zenetanulmányait, majd később Berlinben tanult Busoni Fe« rucciónál és Dohnányi Ernőnél. Zeneszerzést Humperdincknél ugyancsak Berlinben tanult, majd ott elnyerte a Mendelssohn dijat is. Huszonegy- éves korában Éssakamerikát és Mexikót bejárva rendkívüli sikereket aratott, majd Berlinben letelepedve onnan járta be Németország és Közép- enrópa nagyobb városait, mindenütt művészi babérokat aratva. Az 1913. évben ment ki Spanyolországba, ahol több mint egy évtizedig élt. Dél- amerikában háromszor turnézott és ott oly népszerűségre tett szert, hogy I Buenos-Airesben egy zongoraakadémiának lett az igazgatója. A művész az ösbzob európai udvaroknál játszott és számoB kitüntetést szerzett. Megkapta a Szász Co- burg—Gotha hercegi és spanyol királyi udvari kamaraművészi címet, a m. kir. kormányfő tanácsosságot, a pápai világi kamarásságot, továbbá magas porosz, hesszeni, román, spanyol, chilei, bulgár, argentínai, szász és magyar érdemrendeket. Hazatérte után a budapesti Zeneművészeti Főiskolának a tanára lett. Úgyis mint zongoraművész, úgyis mint zeneszerző és zenepedagógus, világszerte előkelő pozíciót foglal el. Stefániái virtuőzitása nem üres technikázás. A mai kor Ureslelkü virtuózai sorában csaknem elszigetelten áll, mert a virtuózitás eszméjét legmélyebben átéli. Világszerte azt tartják róla, hogy Liszt tradícióinak egyik leghivatottabb és legetikusabb letéteményese. Liszttel őt magyar voltán kívül elsősorban összeköti a Bu- soni-iskola, amely Liszt technikai eszméit a nagy mester szellemében a legméltóbban fejlesztette tovább. A XIX. század német romantikus zenéje Stefániáiban találta meg egyik legkiválóbb interpretáléját. Schumann interpretációiban magának a nagy szerzőnek a szellemvilága elevenedik meg. Amilyen gyönyörűen szólaltatja meg a német romantikus zene érzelmes hangulata, vagy intim kedélyű, meseazerü müveit, éppoly komor tónusban siólal meg keze alatt az utóromantika eszményeket kereső, de mégha sonlott korának talán legtipikusabb zenésze: Brahms. öt tartják egyébként ma a romantikus zenemüvek egyik legklaszziku- sabb ób legetikusabb zongoravirtuó* zának. Zenemüveiben is romantikus hajlamokat árul el, Ilyeu sajátság az is, hogy erősen vonzódik a különböző izü és különböző nacionália karakterű muzsikához. (Argentiniai Pampa* dal, Magyar Szerenád, Spanyol Tangó ■ stb.) Éppen emiatt sajnálatos, hogy { Stefániái azokban az években volt I távol hazájától, amikor Bartók és Kodály folklorisztikáé munkássága döntő csatáját vívta a magyaroskodó oigányzenével szemben. Innen van az, hogy magyaros iránya müvei távol esnek az igazi magyar népi zenétől és a Liszt rapszódiák nyomdokain járnak. A világhíres magyar művészt le- kisérte Szekszárdra dr Koudela Gáza pápai kamarás, zeneművészeti főiskolai tanár, a rádió ismert szpíkere, Liszt életrajzirója is és ő mondotta a hangversenyt bevezető igen hatásos megnyitó beszédet, amelyben bravúros módon vázolta Lisztnek egyedülálló művészetét, hatalmas tudását, zsenialitását, filozófiai tehetségét és magyarságát. Majd rátért a helyi vonatkozásokra is és elmondotta, hogy Liszt Ferenc, mint báró Augusz Antalék vendége, az 1846. évtől 1878-ig majd minden évben Szekszárdon nyaralt és hogy ezek a szekszárdi tartózkodások mindig — egész külön élményt jelentettek a számára annál íb inkább, mert ő báró Auguszt nemcsak legjobb barátjának, de élete legnagyobb jótevőjének íb tartotta. A mesteri megnyitó beszéd után szűnni nem akaró tapsvihartól kisérve jelent meg Stefániái Imre a zongoránál, hogy megkezdje Liszt emlék- hangversenyét. Elsőnek Változatok egy Bach-témára (Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen) oimü megrázó szerzemény hangzott fel ujjai alatt és az ezt követő orkánszerü lelkesedés után a megejtő Canlique d’amour. A Paganini témára irt Caprice után a csodálatosan szép és monumentális Norma fantáziát játszotta Stefániái, akit minden száma után meleg ovációkban részesítettek. Szünet után Szent Ferenc a hullámokon cimü hangfestő szerzemény következett, majd felhangzottak a Liébesiraum széles rétegekben ismert és kedvelt bájos melódiái, amelyek után a Rákóczi induló motívumaira irt XV. Liszt rapszódiát játszotta el a művész, aki a rendületlenül zugó tapsok és éljenzések hatása alatt még két ráadással is kedveskedett a hálás hallgatóságnak. Szerénytelenség volna, ha mi most Stefániái Imrének, a világhírű művésznek itt elhangzott hangversenyéről bírálatot akarnánk írni. Csupán azt kívánjuk megemlíteni, hogy ez a független virtuóz egyéniség, ez a rendkívül széles látókörű művész, sokat szívott fel mesterén, Busonin kívül D’Alberttól, Sauertól és Go- dowskytól. Tónusa és billentéBének acélos keménysége, majd olvadó lágyságai Bnsonié, gyöngyöző fatamainak és oktáváinak mélytüzű fénye Sauerre, saenvedélyessége d’Albertre, rendkívüli nehézségű technikai problémákat kereső és azokat egy grand seigneur fölényes eleganciájával megoldó mű- vészlelke Godowakyra emlékeztetnek. Csak a müvekre vonatkozó felfogása különbözik mindenki másétól. Stefániáinak ez a szekszárdi Liszt- I emlékhangversenye különösen azért Egyes szán ára 12 fillára
