Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-07-04 / 53. szám

TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG

1936 Julius 4.

Elad! lelek 478

Az épülő kaszárnyával szemben 128 (~]-ölea telek, a rajta lévő építménnyel eladó. Értekeani lehet a „Szekszárdi Népbank“ igazgatójával d. e. 9—12 óráig.

másra, as anyagi lét gépssertt bis- tositására kívánja helyesni j a másik irány az emberi élet magasabbrendtt elveit állítja homloktérbe s as ember anyagi boldogulását is csupán egy magasabb erkölcsi világrend fllgg vényeként tudja elképselni. A két ellentétes irány harca csak most van kialakulóban, de azok az eredmények, amelyekre a két irány már eddig is vesetett, máris megdöbbentően tanulságosak: az egyik oldalon filstölgő romok, fokozódó nyomorúság, összeomlása mindannak, amit ember eddig szentnek, jónak és nemesnek tartott, a másik oldalon as emberi erőkifejtésnek minden várakozást meghaladó fellendülése és soha nem is sejtett nemseti és faji erők kibontakozása.

As emberiségnek ebben a forrongó, súlyos megpróbáltatásokkal teljes állapotában, ahol sokat szenvedett nemsetünk léte és jövője forog kockán, a magyar középiskolára fokozottan súlyos feladat hárul. Fel kell vérteznie a nemzet jövő vezető rétegét a létünket fenyegető uj világ - áramlatok támadása ellen, rá kell nevelni a jövő nemzedékeket törhetetlen akaraterőre, a kösérdek önzetlen szolgálatára, a nemzet jövőjébe vetett fanatikus hitre, az eddiginél lényegesen fokozottabb kötelesség- tudásra és erkölcsi felelősségérzetre. Az az életkor, amelyben az ifjú középiskolai nevelésben részesül, a jel- lemalakitás, a lélekformálás döntő jelentőségű s az egész életre kiható periódusa; s úgy érzem, hogy az iskolának ez a jellemformáló hatása hasonlíthatatlanul fontosabb, mint a látszólag jobban előtérben álló puszta ismeretközlő tevékenység. Nagyrészt az iskola ebbeli munkájának eredményén fordul meg a jövő nemzedékek életfelfogása és lelki világának iránya s ezzel együtt a nemzet sorsa is.

Ezt a felelősségteljes, súlyos feladatot végzi ez a gimnázium Isten I segítségével immár negyven év óta.“ |

xKALORIA*

SZÉN- ÉS TŰZI FATELEP, SZEKSZArD u avangellkua templom pellett 1^* Tal«fon ziftmt 111

Pécsi fcőaiénbányák és Pécsi kofczzmflvek kerflleti elárusító helye

Legolcsóbb szén, koksz, száraz tflzifa '•S

Majd megemlékezve néhai Wigand János igazgatóról és gárdájáról, köztük a még most is élő tanárok kiválóságáról, arra kérte a fiatalabb tanárokat, hogy hasonlíthatatlanul súlyosabb körülmények között is lelkesedéssel folytassák felelősségteljes munkájukat, mert minden erőkifejtésük, amellyel acélosabb jellemű, szivósabb kitartása, köteles ségtudásban magasabb teljesítményekre képes, tisztább erkölcsű uj nemzedék nevelésén fáradoznak, egy egy lépést jelent a nemzet feltámadásához vezető utón.

Faludi Ferenc a negyvenéves intézet igazgatója, az »Alma Mater» az iskola, mint édesanya nevében köszöntötte az egybegyűlteket, akiket a szeretet nemcsak ebből az országból, de külföldről is hazahozott erre az ünnepélyre, tiszteletben tartva a tradíciókat. E negyvenéves intézetnek— úgymond Faludi igazgató — annyi a tradíciója, amennyi érték termelődött ki és halmozódott fel benne. Büszkén nézhetünk körül a volt tanítványok között, mert vannak nagyságaink, értékeink, akik nemcsak egy vároB, az iskola viszonylataiban, hanem országos, sőt ma már világviszonylatban is jelentősek. Ezek értékek, amelyeket az anya áhitatos tisztelettel mutat be unokáinak, jóismerőseinek. Végül arra mutatott ró Faludi igazgató, hogy az ifjúságnak ideálok kellenek, az öregdiákok tehát minél többször jelenjenek meg az intézet az „Alma Mater“ családi ünnepein.

Végül dr Leopold Elemér tekintélyes budapesti ügyvéd, az ügyvédvizsgáló bizottság tagja mondott a harmincéves találkozón igen hatásos beszédet az elesett diákok emléktáblájánál.

Szövetkezel - részvénytársaság

Vettük a következő levelet:

Tekintetes Szerkesztőség I

Olvasva a Tolnamegyei Hírlapban „Szövetkező“ cikkét, muszáj a következőket megírnom:

Cikkíró ur egy elméleti eszmefuttatást kockáztat meg agrárollóról, közvetítésről, tőkeerőről, szövetkezetről. Nem tudom, hol merítette elméleti tudását. Azt azonban tudom, hogy én Istenben boldogult dr Földes Béla tanártól, a világhírű tudóstól mit tanultam. Megtanultam, hogy a részvénytársulati vállalatok bizonyos vonatkozásokban aggályos térmészete újabban más vállalati alakok kereséséhez, illetve szervezéséhez vezetett. Az ilyen újabb társas vállalatok egyik kedvelt alakja a szövetkezet, — határozatlan és változó czámu személyekből, határozatlan és változó társulati vagyonnal alapított oly társulat, mely kizárólag a tagok valamely llzleti érdekének kielégítésére, gyakran a tagok közvetlen részvétele mellett szerveztetik. Legfőbb rendeltetése, hogy a gyengébb vagyonerők, a kisipar, a kiskereskedelem és a kisfogyasztók számára a nagytőke előnyeit lehetőleg biztosítsa. Eszerint |

nem annyira nyerészkedésre alapított vállalat, mint inkább a tagok házilag folytatott közös üzlete, termelési, forgalmi vagy fogyasztási előnyök biztosítására, tehát a termelés céljából közös bevásárlása a nyersanyagnak, közös beszerzése a különböző fogyasztási cikkeknek.

így közös fellépés által a kisebb gazdaságok is a nagybani termelés, eladás, vagy vásárlás előnyeit maguknak biztosíthatják.

Mig a részvénytársaságoknál a tőke elem, itt ismét a személyi elem lép előtérbe. Ezt tanította Földes professzor, ez a lényeges különbség szövetkezet és részvénytársaság közt.

A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület által alapított szövetkezetnél oly alakulattal állunk szemben, amely a szövetkezet fogalmának legmagasabb követelményeit is ideálisan elégíti ki. Ne kívánja tehát senki erre az alakulatra hibaként ráolvasni azt, hogy híjával van a részvénytársaságok kellékeinek. |

Tartsuk tehát külön a két külöo- I álló, — csaknem ellentétes fogalmat. I Arról pedig, hogy a szóbanforgó j szövetkezetnek úgy a szervezete { olyan, valamint tagjai személyes köz- I

remüködése és helytállása is olyan mérvű és erejű, hogy hivatását teljesen és kifogástalanul be tudja tölteni, azt hiszem nemcsak én, de minden elfogulatlan ember teljesen meg lehet győződve.

Szekssárd, 1936 julius 2.

Dr báró Jeszenszky Andor.

HÍREK

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyországi

Változás

a Tolnamegyei Újság szerkesztőségében

Lapunk más helyén hozzuk eddigi főszerkesztőnknek, Schneider János Urnák búcsúlevelét. Ebből az alkalomból a lapkiadó részvénytársaság igazgatósági ülést tartott és azon a kővetkező egyhangú határozatot hozta:

„Az igazgatóság (őszinte sajnálattal vette tudomásul a lap főszerkesztőjének lemondását és ahhoz esak azért járult hozzá, mert azt a Főszerkesztő Ur egészségi állapotára és korára hivatkozva kérte.

Sajnálkozása mellett őszinte köszönetének és hálájának is kifejezést adott az igazgatóság azért a valóban nehéz és lankadatlan munkáért, amelyet Schneider János Ur a lap alapítása, továbbá anyagi és szellemi ügyeinek vezetése körül 17 éven keresztül kifejtett.“

Időjelzés.

A szekszárdi meteorológiai állomás 1936. évi junius 25—julius 1 i felHőmérs éklet:

maximum : 30'6 C° julius 1-éu,

minimum: 177 C° junius 28-án.

Csapadék:

eső 18*5 mm junius 27-én, eső 18‘2 mm junius 28-án,

összesen 36 7 mm.

fulius 1-én a levegő nyomása csökkenőben volt. Este 9 órakor a barometer 26 2 CJ mellett 752'0 mm-t mutatott. Azontúl emelkedett.

— A Pécsi Orvosi Kamara választása. Dr Ángyán János egyetemi tanár, mint a választást előkészítő bizottság elnöke kedden este hirdette ki a Pécsi Orvosi Kamara tisztikara megalakítására lezajlott választás eredményét, amely szerint dr Entz Béla egyetemi tanárt választották meg a Kamara elnökévé. Alelnök lett dr Neuber Ernő egyetemi tanár, titkár dr Hal József Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város m. kir. tiszti főorvosa, pénztáros dr Jüngling Kálmán főorvos, ellenőr dr Kerekes Kálmán és ügyész dr Zakariás Nándor ügyvéd.

— Tisztújító városi közgyűlés. Dr Perczel Béla alispán folyó hó 6-án, hétfőn délután 4 órakor a városháza közgyűlési termébe tisztújító közgyűlést hivott össze. Ezeu kerül betöltésre az I. osztályú aljegyzői és adóügyi nyilvántartói állás.

BSP • üzletszerző tisztviselőket Aján átok »Biztositóc^je*.’

igére a kiadóhivatalba kéretnek. 477

— A közegészségügy államosítása.

A kormányzó a közegészségügyi törvény végrehajtása során a VI. gSe. tési osztályba Tolna vármegye m. kir tissti főorvosává kinevezte dr For- dós Dezső járásorvost, tb. vm. tiszti főorvost. Vitéz Kozma Miklós belügy. miniszter Ssekszárd m. kir. tiszti orvosává a VII. fizetési osztálybe ki. nevezte dr Kelemen József városi orvost, tb. vm. tiszti főorvost (aki. nek a belügyminiszter által városi ügyvezető orvossá történt kinevezése ezzel hatálytalanná vált); vitéz dr Tölggessg Sándor mözsi községi orvost paksi járási m. kir. tissti or« vossá a VIII. fizetési osztályba és vitéz dr Bogdándg György batto- nyai községi orvost szekszárdi járási m. kir. tiszti orvossá a VIII. fisé- tési osztályba. A bonyhádi járás m. kir. tiszti orvosa lett a VII. fisetési osztályba való sorozással dr Blum János eddigi járásorvos, mig a VIII. fizetési osztályba nyertek m. kir. tiszti orvosi kinevezést mostani állomáshelyükön : dr Damokos írnák gyönki, dr Rappag Elek dombóvári és dr Kiss Lajos tamási járásom» sok. Dr Fördős Dezső m. kir. tissti főorvos e hó 1-én Badapesten a belügyminiszter kezébe tette le a híva* talos esküt, mig a tiszti orvosoktól vitéz dr Thuránszkg László főispán vette ki Szekszárdon az esküt. Folyó hó l ével tehát az egészségügyi kos- igazgatás állami hatáskörbe ment át.

— Doktorrá avatás. Szakáig István volt tolnai, majd dombóvári, jelenleg pécs-belvárosi káplánt a kánon) og doktorává avatták a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen.

Ggőrffg Bélát, Ggőrffg Zoltán ko« csolai főjegyző fiát junius hó 24-én a pécsi Erzsébet tudományegyetemen az államtudományok doktorává avatták.

A budapesti Pázmány Péter egye« temen a jogtudományok doktorává avatták Zarubag Emilt, Zarubay Ferenc nagyszékelyi jegyző fiát.

— Előléptetés. A Kormányzó őfő- méltósága kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztésére Te* leki Barna szekszárdi államépitészeti hivatali kir. főmérnöknek a királyi műszaki tanácsosi címet és jelleget adományozta.

— FelUlfizetések a felső kereskedelmi iskolai érettségi estélyen. A

A szekszárdi m. kir. állami Bazerédj István fiú felső kereskedelmi iskola érettségi bucsuestélye alkalmából a következő felü'fizetések folytak be: Illés Imre 20, vitéz dr Thuránszky László, dr deési Daday Dezső és Theiszen János 10—10, Berend Károly, dr Gaál Dezső, Ganzer Adám, Leopold Károly, Pirnitzer Ede, dr Rubinstein Mátyás, Schneider János, Steiger István, Surgoth Aladár, Szabó János, dr Tóth Sándor 5—5, dr Cs. Papp Jenő Debulay Imre, dr Halmos Andor 4—4, Hertelendy József, Répássy Károly és Zalai János 3—3,'Fuss Ferenc, Hellebrand Béla, Iványi György, Marth Ferenc és Pongrácz Lajos 2—2, vitéz Gerenday Adám 1 P, egyéb adományok 2'40 P. A nemes adományokért ezen az utón is hálás köszönetét mond a bu- csuestéiy rendezősége. Az eddig befolyt adományokból Szekszárd m. város szegényaiapja és az építendő óvodai kápolna részesül.

— Nyugdíjazás, A vallás- és közoktatásügyi miniszter Árki József nagydorogi községi tanítót folyó évi julius hó 1-tól nyugalomba helyezte.