Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-02-26 / 16. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1936 február 26.

Primo tüzifút

ölben és aprítva,

* a legjobb minőségű

hazai sienekei

a legmegbizhatóbban és legolcsóbban

TREBITSCHER

szén* és tflzifakereskedőnél kaphat

Iroda: Széchenyi*u. 29—31. Telefon: 137 Raktér: Szent István-tér 24.

mai és működését Baranya és Fejér megyékre is kiterjessti.

Amosgalom a bizrvasmarhatenyásatáséról hires völgységi járásból és néhány ésaakbaranyai köss égből indalt ki, E községek németnyelvű, szorgalmas, takarékos lakossága már régen. felismerte a szövetkezésben rejlő hatalmas erőt és amint elsőnek alakított annakidején tejszövet- kezeteket, ugyanúgy elsőnek is támogatta azok egyesülési mozgalmát. Ezeknek a községeknek fejlett állat- tenyésztése és ebből eredő jóléte nagy részben, sőt talán kizárólag a tejszövetkezeteknek köszönhető.

Jóleső örömmel és megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy svábjaink példáját szinmaggar községeink is mindjobban követik, agyhogy a T. T. Sz.-hez csatlakozó uj tejszövetkezetek leginkább magyar vidékekről kerü’nek ki, minek folytán a megyei szervezetben ma már a magyar .községek vannak többségben. (55 százalék.)

Az összes szövetkezetek saját re* zsiben dolgoznak és az egyforma alapon történő értékesítés mellett a legnemesebb verseny folyik az egyes községek között a kifizethető tejár tekintetében, melyet a mennyiség, zsirtartalom, teleptől való távolság és ügyes gazdálkodás, vagyis a költségek okszerű csökkentése befolyásol. Az értékesítésnek erre a módszerére az egész ország felfigyelt, sőt a Tejtermelők Országos Szövetsége arra körlevélben is felhívta a magyar tejtermelő gazdatársadalmat.

A megyei szövetkezet esidén már a rayonirozást is keresztülvitte azáltal, hogy a vevők csupán a legközelebbi telepig felmerülő költségeket háríthatják át a termelőre. Készben ez az intézkedés, részben az egyes községeknek fuvarozás szempontjából való összekapcsolása tete- mes megtakarításokat eredményezett és mindez a termelői tej árának megjavítását vonta maga után. Az értékesítés ilyen köt pontosítása különösen a kÍBebb tejmennyiséget termelő , (leginkább magyar) községeknek jelentett tetemes ártöbbletet a fizetett tejárban. A baranyaszentlőrinci járás 21 községe, melynek átlagos nspi tejtermelése az elmúlt hónapban csak 150 liter volt, ezen módszer bevezetése révén a decemberi 8 filléres tejárral szemben ez év januárjában átlagosan 11*2 filléres árat tudott a termelőknek kifizetni azonos vájár mellett, egyik községe, Szabsdszent- király meg éppen 13 fillért. VagyiB a gazdának a szövetkezetbe és megyei központba való tömörülés 40 százalékos tejártöbbletet hozott és ugyanakkor a fogyasztót ebből semmi nem terhelte, mert a vaj ára változatlan maradt 1 Megyénkben is vannak olyan községek, melyek egy évvel ezelőtt 7 fillért kaptak tejükért és ez évben 12 fillért, Bőt azt meghaladó árakat tudnak kifizetni. (Harc,

Világ-mozi

Igazgató: KRENNER JÓZSEF

Péntek Szombat Vasárnap Vasárnap d. ti. 3 órakor a helyár 40, 60 és 70 fillér

A magyar filmek sorozatának egy csillogó gyöngyszeme Percsel Zita főszereplésével:

BUDAI CUKRÁSZDA

Az előadások kezdete:

hétköznapokon: */*7 és 7*9 órakor,

vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor

Főszereplők: Perczel Zita, Somlay Arthur, Kabos Gyula, Gózon Gyula, Perényi László, Dobos Anni és Gordon Zita

Magyar világhiradó "WB

A nézőtér kellemesen van fütve I

Kocsola, Medina-szőlőhegy, Sióagárd, Tamáfli stb )

A nagy árjavulás örvendetesen emelte e községek tejbozamát is, melynek természetszerű következménye a szarvasmarhatenyésztés feliem dülése is. A medina szőlőhegyi tej- szövetkezet vezetősége például a minap közölte bUsike önérzettel, hogy tagjai már 400 pengőért is adtak el teheneket német községbeli tenyésztőknek I

Íme a magyarság istápolásának, gazdasági talpraállitásának és megerősítésének egy igen jó, egészen biztos és még anyagi áldozatba sem kerUlő módja és lehetősége. Helytelen az a felfogás, hogy a magyar embert konzervatív természete miatt nem lehet megszokott gazdálkodási rendszeréből kizökkenteni. Csak foglalkozni, törődni kell vele és rávezetni a helyes útra. A mai nyomorúságos idők a legalkalmasabbak erre. Tagadhatatlan, hogy a hazai sváb- Bág ebben a tekintetben fogékonyabb, mert takarékosabb, számítóbb, kitartóbb a magyarnál. De ott, ahol egytttt él magyar testvéreivel, lehetetlen ésire nem vennttnk gazdasági téren a jó hatást, melyre reá kétségtelenül gyakorol. Vegyes lakosságú községekben bizony legtöbbször alig van különbség a magyar és sváb gazda istállója, állattenyésztése, gazdálkodása között. Bizonyos mea culpával kell őszintén beváltanunk (és est hallják meg azok, akik Ma gyarországot a nemzetiségek elnyomásával merik vádolni) vármegyénk is eddig gasdasági szempontból határozottan többet foglalkozott a németnyelvű lakossággal, mint a magyarokkal. Azért, mert svábjainknál gyorsabban lehetett eredményeket felmutatni.

A tejszövetkesetek a legalkalmasabbak arra, hogy elmaradt népünket oktassuk,* neveljük és a helyes gazdasági útra rávezessük. A jobb tejár a gazdát tehenének intenzivebb takarmányozására készteti, a feljavuló jószágállománnyal trágyatermelése, majd földjének termőereje gyarap szik, vagyis gazdaságának jövedelmezősége lényegesen megjavul. Óriási nemzetgazdasági, szociális és nemzeti érdek fűződik ehhez. A gazdasági válság súlyát elesettségében leginkább megsinylett magyar faj szorul ebben a tekintetben legjobban segítségünkre.

A fent említett baranyaszentlőrinci szervezésen kívül jóleső érzéssel számolhatunk be azért arról is, hogy a T. T. Sz. Baranya vármegye alispánjának felkérésére az Ormány Ságban is megindította szervező munkáját és a Siklóeon egy hónappal ezelőtt 51 község részvételével megtartott ismertető előadásának eredményeképpen Beremenden napi 1000 literes tejssövetkezet alakult már azóta és hasonló szervezés folyik Vajszló és környékén.

A mozgalom a gazdatársadalom I megértése folytán minden hivatalos támogatás nélkül is, feltartóztathatatlanul megy előre kitűzött célja felé és előretörésében legfeljebb las sitani, de megállítani ma már nem lehet. Nap-nap mellett fordulnak útmutatásért a tolnamegyei szervezet vezetőségéhez távolabbi megyék tejtermelői is. A végcél: az

PerzsiBziMek

felvetését, csomózáitanitást és mindenfajta szőnyegek (keleti perzsa és gépszőnyegek) javítását és szövését szakszerűen vállalom. Hívásra házhoz jövök, vidékre is. — Cim a kiadóhivatalban I

ország tejtermelőinek szövetkezeti hálózatba való beszervezése utján a tejtermelésnek mennyiségi és minőségi emelése és az értékesítésnek egységes, a piaci viszonyokhoz mért mindenkori legjobb biztosítása.

A mozgalomhoz fűződő nemzetgazdasági, szociális és speciálisan magyar szempontok mégis BÜrgetik a kormányzat erőteljes erkö esi és — ha imitt-amott elkerülhetetlenül szükséges lenne — anyagi támogatását is. Hisszük, hogy az nem is fog elmaradni. Paulay Ferenc.

A Szekszárdi Népbank közgyűlése

A Szekszárdi Népbank Szövetkezet folyó hó 23-án tartotta Szeghy Sándor gyógyszerész elnökletével rendes közgyűlését, amelyen a szövetkezeti tagok igen nagy számban jelentek meg.

Az igazgatóság jelentését Schneider János vezérigazgató ismertette, amelyben részletesen szólt városunk és vidéke gazdasági helyzetéről és vázolta a szövetkezet életében előfordult jelentősebb eseményeket. Ke- gyeletesen emlékezett meg a jelentés a múlt év végén elhunyt Stein- féld Bála felügyelőbizottsági elnökről. A felügyelőbizottság jelentését Horváth Ignác felügyelőbizottsági elnök olvasta fel. A jelentések alapján a közgyűlés a beterjesztett számadásokat elfogadta, Steinfeld Bála emlékezetét jegyzőkönyvében megörökítette és köszönetét mondott az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és vezetőségének a szövetkezet erkölcsi és anyagi támogatásáért és köszönetét szavazott Tolna vármegye közönségének azon megtisztelő bizalomért, amelyben hosszú éveken ke* resztül a szövetkezetét betéti elhelyezésénél részesítette, végül az elnök indítványára az ügyvezető igazgatónak, az igazgatóságnak, a felügyelő- bizottságnak és a tisztikarnak a gondos és odaadó munkáért. A megüresedett felügyelőbizottsági tagságra a közgyűlés Gauzer Ádám szekszárdi nagykereskedőt választotta meg. Végül Schneider János vezérigazgató megköszönte a közgyűlés megnyilatkozott bizalmát és ígérte úgy a maga, mint igazgató társai, a felügyelőbizottság és a tisztikar nevében, hogy a jövőben is teljes munkaerejüket az intézet ügyeinek pontos ellátására és a szövetkezet megerősítésére fogják fordítani. Indítványára a közgyűlés Szeghy Sándornak a közgyűlés vezetéséért köszönetét mondott.

Az ország egyik legrégibb és legnagyobb hitelszövetkezete, a Szekszárdi Népbank, a múlt évben is minden tekintetben megfelelt a vele szemben támasztott igényeknek és a szövetkezeti gondolat hűséges letéteményesének bizonyult a lefolyt évben is, amikor a hozzáfordult hitelkeresőknek közel fél millió pengő hitelt bocsátott rendelkezésükre és takarékbetéteseinek minden felmondás nélkül 301.232 pengőt fizetett vissza. A* üzletrészek után ei évben is 1 pengős osztalékot fizet február hó 24-től kezdődőlsg, emellett az intézet tartalékalapjait, valamint nyugdíjalapját közel 10.000 pengővel gyarapította. *

Szekszárdi frontharcosok és hadviseltek műsoros táncestélye.

Nagy érdeklődés mellett folyt le a szekszárdi Iparos Székház színháztermében a HONSz tolnamegyei és szekszárdi csoportjának, valamint az Országos Frontharcos Szövetség szekszárdi körzeti főcsoportjának farsang vasárnapján tartott jótékonycélu műsoros táncestélye. Szekszárd minden társadalmi rétege együtt volt ezen a mulatságon, amelyen azonban sokakat nem láttunk azok közül, akiknek feltétlenül ott kellett volna lenni a harcterek egymást támogató önfeláldozó népének a mulatságán.

Babay Géza hazafias versét Zsig- mond Géza szavalta mély átérzéssel.

Ezután Héti József frontharcos, szekszárdi ref. rektor énekelt nagy sikert aratva háborús magyar dalokat, majd Kaposi István adta elő művészi módon Kiss Menyhért „Ferike" cimtt versét. Ezt követték vitéz dr Szent- lőrinczy Géza bátaszéki orvosnak, a kitűnő hegedűművésznek Polgár Margit által zongorán kisért hegedű- számai. Schubert „Ave Maria“-jának csodás áriáival teremtett előbb éhi- tatos hangulatot, majd Hubay „Csárda- I vette.

jeleneteidnek boszorkányos virtuőzi- tással való interpretálásával ragadta magával a közönséget, amely úgy vitéz dr Szentlőrinczyt, mint pompás muzikalitásu kísérőjét, Polgár Margitot lelkesen ünnepelte. Mi a magunk részéről is csak a legmelegebb elismeréssel emlékezhetünk meg vitéz dr Szentlőrinczy nemes gesztusáról, mellyel Bátaszékről fáradt el Ssekszárdra, hogy bajtársias érzésének újabb tanujelét adja.

Bodnár Istvánnak, lapunk elnökének A pálfai lőcs metáliája cimtt elbeszéléséből P. Horváth Sándor által irt monológot Zsigmond Géza adta elő nagy hatással, majd a „Halálos kínok közt" cimü bohózat került színre a közönség folytonos tetszésnyilvánítása mellett. Csötönyi József a nagybácsi szerepének alakításában kitűnőt nyújtott,

A műsor Héti rektor „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" ref- réntt dalának hatásos éneklésével! ért véget.

A műsort reggelig tartó tánc kö-