Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-03-04 / 18. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1935 március 4. (Szerda.) 18. szám. TOLNAMEGYEI 11 HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkráztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Sgész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: * 1 * BLÁZSIK FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlméter széles hasábon millhnélersoróhként 10 fillér, Mllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint m nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. Mért kell a sajtúreform ? A mait évi költségvetés tárgyalása során újólag felmerült a sajtóreform kérdése. Mór akkor rámutattak többen a képviselők kösül arra, hogy a gazdasági természetű intézkedések megtétele után a megoldásra váró kérdések egyik legsürgősebbje a sajtó- kérdés. A kormány ki is t&ste céljául, hogy figyelembe veszi a sajtóreform előkészítésénél azokat a sajtórendészeti követelményeket, amelyek hivatottak lesznek arra, hogy a ma gyár sajtó, a magyar keresztény irányzat és hazafiság magasabb etikai követelményei alapján szolgálja a közvéleményt s ezáltal nemzetünk jövőjét. Mert meg kell értenünk: a sajtóreform nem a sajtószabadság megvonását jelenti, hanem irányt szab a manapság annyira elburjánzott sajtószabadoBságnak. Ma már nemcsak a zugsajtó ellen kell eljárni, hanem azok ellen a kíméletlen hanghordozóén egyéb lapok ellen is, amelyek semmitmondó eseményeket szenzációként "festenek le, egyes közéleti szereplők magánügyeit úgy tálalják a közvélemény elé, hogy az kétségtelenül hitelt ad a tendenciózus beállítású cikknek, vagy hirnek és megrendül a nép hite, hacsak ideig-óráig, a közéleti tényezők szereplése körül. A közvélemény irányitója a sajtó. Fontos tehát, hogy a sajtó irányítása olyan kezekbe legyen letéve, amely garancia arra, hogy erkölcsileg és képzettségiig is megfeleljen nagy és nemes hivatásának. A jelenlegi sajtó- törvény nem ad módot arra, hogy a rágalmazó, hazug cikkek írója ellen megfelelő eréllyel lehessen eljárni, mert a törvényes rendelkezések alól Bzámos kibúvót találnak. És ha figyelemmel kísérjük az egyes sajtóperek tárgyalását, úgy a laikus olvasó is rájön arra, hogy a sajtóperek nagy részében nem a bűnöst, hanem csak Strohmannját, megfizetett emberét sújthatja a törvény. Ezért szükséges az, hogy a sajtóreform megalkotásánál a fokozatos büntetőjogi felelősség kérdése ki- küszöböltessék és a közönséges bűncselekményeknél érvényben levő rendszer állittassék be. Ezt a rendszert Olaszországban, Ausztriában és Németországban is behozták, miért ne volna jó akkor nekünk, magyaroknak ? Anglia, a sajtószabadság kiasz szikus hazája is most tér át erre a rendszerre. Ebből is láthatjuk, hogy nemcsak nálunk van szó a sajtóreformról, hanem Európaszerte. Mert miért van ez a nagy felháborodás a sajtóreform ellen? Nem a sajtószabadságot féltik ezek az írásművek, hanem a saját jói felfogott üzleti érdekeiket, mert akkor az úgynevezett szenzációk szürke kis hírré devalválódnak és nem lesz sláger, tehát kisebb lesz a haszon is. Fontos kelléke a sajtóreformnak az a körülmény is, hogy a belügyminiszternek sajtórendészeti hatáskörében jogában álljon adott esetekben a kolportázsjogot időszakosan, vagy véglegesen megvonni, hogy könyörtelenül véget vethessen a ma napság elburjánzott szennyes áradat nah. Szóval a cél az, hogy meg lehessen tisztítani sajtónk hatalmas fáját a gyűlölködést szító, alattomosan bujkáló élősdiek seregétől, mert csak a tiszta eszmék betümsgvait hintő sajtó munkája nyomán fakadhat a magyar népiélekben tiszta nemzeti érzés, haza iránti szeretet, mások tisztességének és becsületének tisz telete. Eltolódott a szekszárdi városi képviselőtestületi tagválasztás Az alispán által február hó 24-ére kitűzött szekszárdi képviselőtestületi tag választást nem lehetett megtar tani, mert az ellenzék felebbezéBeket adott be a névjegyzék ellen és az iga zoló választmány a panaszokat 24 ig nem tudván elintézni, nem állott ér vényes liszta rendelkezésre. A választmány a felebbezéseket letárgyalva, a panaszoknak nem adott helyet sőt megerősítette a nagyobbrészt tisztviselőkből és alkalmazottakból álló panaszlottak választói jogosultságát. Ez ellen a határozat ellen az ellenzék újból felebbezéssel élt a vármegyei kisgyüléshez, kérve 92 egyénnek a választók közül leendő törlését. A városi ellenzéknek ez a petíciója a képviselőtestületi tagválass- tást beláthatatlan időre újból kiI tolja. A tolnavármesyel sertésexport kontingens elosztó bizottság gyűlése. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara február hó 29- ón d. e. 10 órára hívta össze a tolnavármegyei sertésexport kontingens elosztó bizottság tagjait a szekszárdi városházára. A gyűlésen Molnár Pál kamarai titkár ismertette azokat a tárgyalásokat, melyeket egyrészt v. Vendel István polgármester és az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara kiküldöttje a Hangya Szövetkezettel és a Külkereskedelmi Hivatallal folytatott a szekszárdi vágóhídon vágandó exportsertések Ügyében. Az exportáló szövetkezet annak dacára, hogy saját kontingenséből végez vágásokat a szekszárdi vágóhídon, hogy bebizonyítsa, mennyire a gazdák érdekeit szolgálja, alávetette magát a Kamara ellenőrzésének oly módon, hogy mindenkor az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara által megállapitott irányárakon vásárolja a sertéseket és ennek igazolására minden héten beterjeszti a vásárlási jegyzékeket. Tekintettel arra, hogy a Hangya Szövetkezetnek sikerült vitéz Vendel István polgármester utján megállapodásra jutni a vágóhídi dijak mérséklésében, kötelezte magát, hogy a Szekszárdon vágandó sertésekért magasabb árat fizet, mint amelyet bárhol fizetnek az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara területén exportsertésekért A bizottsági tagok aszal a jóleső érzéssel távoztak a gyűlésről, hogy Szekszárd városa ismét tanujelét adta a gazdákkal való együttérzésének, mert a vágóhídi dijak mérséklése nélkül lehetetlenné tette volna, hogy a Hangya Szövetkezet SzekBsárd környékén oly magaB árakon vásárolhassa az exportsertéseket, mint sehol az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara területén. Elismerés illeti a Hangya Szövetkezetét is, mert annak dacára, hogy konkurrencia nélkül vásárol e vidéken és bár a német határon a hasított sertések átvételi árát leszállították, mégis a régebbi árakat fizeti. Kőszállitások a tolnamegyei utak feniartásához A vármegye alispánja a törvényhatóság kezelésében lévő 1936. évi fedanyagszükségletének biztosítására versenytárgyalást hirdetett. Az ajánlatok átszámítása után a közigazgatási bizottság útügyi bizottsága a következőknek ítélte oda a szállítást: 1. Baranya vármegye Horthy Miklós segélyalap komlói kőbányaüzeméből hengerlési célokra : 31.466 P értékű 2340 m3 piroxen andesit kavi- I csőt és 3234 P értékű 260 m3 zúza- | lékot, fentartási célokra 18.267 P 10 fillér értékű 1283 m? kavicsot és 11.936 P 60 fillér értékű 806 m3 zúzalékot. 2. Ifj. Haltenberger Vilmos oki. mérnök Nagymaros—Eemetevölgyön lévő piroxen andesit bányájából hen- gerlósi célokra: 7512 P 80 fillér értékű 626 m3 kavicsot, fentartási célokra 17.498 pengő 60 fillér értékű 1212 m3 kavicsot. 3. Dunántúli Mész, Tégla és Kőbánya Rt. Szentgálon lévő mészkőbányájából fentartási célokra 1565 P Egyes szám ára 12 fillér. 80 fillér értékű 130 m3 kavicsot, 2103 P 56 fillér értékű 169 m3 zúzalékot. 4. Fáik és Zinner váraljai kőbánya betéti társaság váraljai kvarcit anyagából hengerlési célokra 10584 F értékű 1080 m3 * * kavicsot és 2446 P értékű 230 m3 zúzalékot fentartási célokra 13.880 P 25 fillér értékű 1150 m3 kavicsot és 4472 P 75 fillér értékű 426 m3 zúzalékot. 5. Badacsonyi Bazaltbánya Rt, ne- mesgulácsi, zalahalápi és badacsonyi anyagából hengerlési célokra 25.905 P 60 fillér értékű 1440 m3 kavicsot, 2844 P 80 fillér értékű 160 m* zúzalékot, fentartási célokra 31.665 P 15 fillér értékű 1796 m3 kavicsot, 14.573 P 75 fillér értékű 854 m* zúzalékot. 6. Csucshegyi Bazaltbánya Rt. ne- mesgulácsi anyagából hengerlési célokra 14 223 pengő 60 fillér értékű 878 m3 kavicsot és 1568 P értékű 98 m3 zúzalékot, fentartási célokra 2005 P 30 fillér értékű 110 m3 kavicsot és 895 P értékű 50 m3 zúzalékot. 7. Galandauer és Társa bonyhádi betéti társaság hengerlési célokra- 10.036 P 84 fillér értékű 990 m* váraljai andesit kavicsot. 8. Breitenstein Antal nagymányoki mészkőbányájából fentartási célokra 2751 P 25 fillér értékű 235 m* kavicsot és 1087 P 32 fillér értékű 115 m3 zúzalékot. 9. Godelmann és Sinkovics megyefai mészkőbányájából fentartási célokra 4325 pengő 60 fillér értékű 386 ms kavicsot és 1546 P 75 fil~ lér értékű 127 m3 zúzalékot. 10. Szobi Kőbánya Rt. szobmalom- völgyi piroxen andesit kőbányájából hengerlési célokra 994 pendő értékű 70 ms zúzalékot, fentartási célokra 693 P értékű 40 m9 kavicsot éa 8607 P 40 fillér értéky 533 m8 zúzalékot. PARTÉIÉT A Nemzeti Egység Pártja országos központjának értesítése Bzerint a január hó 1 ig szünetelt tagfelvétel újból megindult, mert az erre vonatkozó szervezési munkák befejeződtek. A női- és jóléti csoportok vezetését Bénárd Ágoston és Melczer Lilla országgyűlési képviselők, az országos propaganda csoport irányítását Jüresek Béla országgyűlési képviselő vette át. A kérvényezési osztályt Kölcsey István országgyűlésit képviselő vezeti, mig a szervezési csoport élén Mocsáry Dániel országgyűlési képviselő áll. Az ifjúsági csoportok ügyei Bárczay János or- szággyülési képviselő kesébe futnak, össze, a gazdasági csoportot Mis- kolczy Isiván. országgyűlési képviselő vezeti. A népművelési csoport munkáját Bélái Béla országgyűlési képviselő intézi, a párt sajtóosztályá- I nak az élén pedig Tors Tibor ország- I gyűlési képviselő áll.
