Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-06-10 / 46. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 junius 10. ■I HÍREK i-------------------------------------------------------­j I Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Napok múlása Támadnak s múlnak kezdet óta S perccel se több, mit itt elérnek: Huszonnégy órás, röpke élet. * I Olyan, mint a tiszavirágé, , I Félig valóság, félig álom E nagy titkokkal telt világon. i I Mind-mind egyformán indul útnak, SzOletnek alvó, csendes éjben, Mely árnyát hinti szerteszéjjel. I Az árny lassankint fénybe olvad S ragyogva támad, diadallal Éjből szülendő büszke hajnal. Megindul a lét szívverése S áramló vére egyre pezsg itt Kora reggeltől öregestig. Üteme aztán egyre halkul. Míg végre bús éjféli óra Kondulva inti nyugovóra. így folynak napjaink e földön. Vidám az egyik, bús a másik S gyorsan jut mind az elmúlásig. S e körforgásban nincs megállás, Támadnak s tűnnek kezdet óta Távol ködében elmosódva. De múlttá válva egybefolynak S fonódnak némán egy tömeggé: Évszázadokká, ezredekké. S ha elpihennek az időben, Nyomban medrét dörgve vájja Történelem nagy óceánja. Babay Géza. A Tolnamegyei Hirlap ez év ja □ina hó 6 i számában „Egy sajtóper margójára“ o. alatt megjelent közle­ményére rövid válaszunk a feövet- I kező: A kérdéses sajtópert független bíró ság elé vittük. A kir. törvényszék ítélt és a Tolnamegyei Hirlap felelős szerkesztőjét két rendbeli rágalmazás vétségében bűnösnek találta és pénz­büntetéssel sújtotta. Nagyon csodál­kozunk azon, hogy a Tolnamegyei Hirlap ismét visszatér egy olyan kér- I désre, amellyel kapcsolatban birói I I Ítélet már pontot tett. Ugylátszik azonban, hogy a Tolnamegyei Hirlap a pontot felcseréli a vesszővel és to I vább felszínen akarja tartani a vitát. I A főtárgyaláson a vádlott védője [ azzal érvelt, hogy a Tolnamegyei I Újság a támadó és a Tolnamegyei I Hirlap az, amely mindig védekezésre szorul. A védekezés azonban csak a tárgyaló termen belül volt tapasztal­ható, mert azontúl már ismét meg­nyilatkozik az a csipkelődő vidéki stilus, amelyen a helybeli cenzor sem tartotta szükségesnek a korrigálást. Téved a Tolnamegyei Hirlap akkor, amikor azt gondolja, hogy az olvasó közönség kritikáját maga felé tudja hajlítani olyan ügyben, amely ügyet az a fórum döntött el, ahol csak a lelkiismeret és igazság jut érvényre. — Halálozás, özv. Gilicse Sán- dorné szül. K. Nagy Jusztina, 77 éves korában Kajdacson hirtelen meg­halt. Gyászolják gyermekei: Sándor I tolnai esperes, Antal szentesi lelkész és Kálmán gépészmérnök, valamint kiterjedt rokonság. aeti Földmivelő R. T. gazdaságának J drámája). 17. szerda Házi tündér megtekintésére. Vacsorára a gazda- I (Dickens). 18. csütörtök Hat szerep sig látja vendégül a tanulmányúton keres egy szerzőt (Pirandello Nobel- Ievő gazdákat. I dijat nyert nagy színjátéké). Szék­Hétfőn, 15-én reggel Szekszárdról I szárd mfivészpártoló közönségének Zombán, Szakályon, Tamásin, Felső- I ajánljak e társalat támogatásit, mert •regen és Nagyszokolyon keresztül I előadásai minden dicséretet és párt Fürgédre utaznak herceg Montenu- | fogást megérdemelnek. Ovo Nándor gazdaságába, ahol Man ninger G. Adolf gazdasági főtaná esős, jószágigazgató tart ismertető előadást. Ott less villásreggeli, majd a gazdaság megtekintése ntán ebéd is. Oonan Nagyszokolyba menve meg­tekintik a félvérlótenyésztést, majd Felsőiregen tanulmányozzák báró Kornfeld Móric gazdaságát. Oisonna után a társaság Siófokra megy, on non pedig gyorsvonattal Budapestre. Azok a tolnamegyei birtokosok, akik részvételüket nem jelentették be az OMGE-nél és a tanulmányúton saját koosijnkon óhajtanak részt- venni, legkésőbb folyó hó it-ig bezárólag jelentsék ezt a Tolna megyei Gazdasági Egyesület titkár ságának. Ebben a bejelentésben külön emeljék ki, hogy mely napon I lesznek együtt a társasággal és hogy réBztvenni kívánnak e a dőrypatlani ebéden, szekszárdi vacsorán, szék* ssárdi közös ebéden, ujbereki vacso­rán és fürgedi ebéden. Aki erre vo natkozóan kifejezetten nem jelent késik, az maga tartozik ellátásáról gondoskodni. Autóbuszokra és éjjeli szállás igénylésre való jelentkezést már sem az OMGE, sem pedig a Gazdasági Egyesület nem fogad el. Színészet. Már hirt adtunk róla, hogy Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza f. hó 12-én 10—12 napos vendégszerep lésre Szekszárdra látogat. A jeles tár sulathoz nem kell dicsérő kommen­tárokat fűznünk, elég ha megemlít­jük, hogy Sopron, Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged, mindmegannyi egy- egy diadalmas állomása mftvésii tel­jesítményeiknek. Műsoruk során ta lálkozót adnak a legjobb magyar éB külföldi írók művei. Az igazgatóság számolva a mai nehéz gazdasági hely zettel, a helyárakat olyan alacsonyra szabta meg, hogy az előadások láto­gatását mindenki részére hozzáférhe­tővé tette. A legjobb helyekre ki bocsátott tízdarabos szelvényfllzetnek az ára 10 pengő, a II. r. helyeké csak 8 pengő, ehhez jön még a né­hány fillérnyi jegypótdij, mely azon­ban a szinészegyesület elaggott szí­nészeinek nyugdíjalapját illeti. Be mutató előadásra Molnár Ferenc pompás háromfelvonásos vigjátéka, A nagy szerelem kerül színre, melyet a Vígszínház sorozatos előadásokon száznál többször adott elő. Az első hétre kitűzött műsoruk többi darabjai méltók a társulat nívójához, mert a továbbiakban £ előadásra kerülnek : © 13. szombatfAlarmja (színjáték). 14. vasárnap Húsvéti vakáció (vígjáték). 15. hétfő Szembekötősdi (vígjáték) 16. kedd Csók a^tükör előtt (La­katos László legkiválóbb társadalmi — Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága junius havi rendes Ülését f. hó 9 én tartotta meg vitéz dr Thu- ránszky László főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon ki vül Dr Bernáth Bíla, gróf Apponyi Rezső, Dőry Frigyes, báró Jeszenszky József, báró Fiáth Tibor és Schnei­der Gábor választott ^bizottsági ta­gok vettek részt. A szakelőadók je­lentéseinek jóváhagyó tudomásaivá tele után az adóügyi, gyámügyi, gazdasági, útügyi és népoktatásügyi albizottságok tartották meg üléseiket. — Patainak József beszéde a ke­reskedelmi költségvetés tárgyalásé nál. Pénteken kezdte meg az ország­gyűlés képviselőháza a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. A vitában felszólalt Petőinek József, a paksi kerület képviselője is, aki — mint ismeretes — mérnök és m. kir. posta- és táviró műszaki taná­csos. Természetesen ennek az intéz­ménynek a dolgairól beszélt. Erről a felszólalásról a köztudomás szerint ellenzéki Magyarország ezeket irta : „A kereskedelmi vitában a legszebb beszédet Petainek József mondta, a Reformnemzedék egyik vezére. Gyö­nyörű, kerek mondatokat, pompásan szárnyaló költői hasonlatokat. Csengő hangon. Csupa szín volt, lendület és poézis. A posta, táviró, rádió prózai témájáról. A kisfiús megjelenésű szó­nok valósággal üdítő jelenség volt. Mintha kinyitották volna az ablako­kat és szélesen ömlött volna a fül­ledt, áporodott terembe valami bájos, ifjúkori hangulat.. ,0 — Doktoravatás. A pécsi Erzsé­bet tudományegyetemen jogtudo mányi doktorrá avatták Nagy Ist­vánt, Nagy Lijos polg. isk. tanár fiát. — A Pécsi Ügyvédi Kamara veze tősége Szekszárdon A Pécsi Ügyvédi Kamara tisztviselőkara, élén dr Piacsek Zo'tán ügyvédi kamarai elnökkel és a Kamara választmánya, f. hó 6-án látogatást tett a szekszárdi királyi járásbíróság területén működő ügy­védi karnál, A fogadtatás a Szek­szárdi Kaszinó helyiségében folyt le, ahol a nagyszámban összegyűlt ügy­védek nevében dr Horvát Jenő, .az Országos Ügyvédszövetség Tolna­megyei Osztályának elnöke üdvözölte őket. Az üdvözletre dr Piacsek Zol­tán kamarai elnök válaszolt. Az azt követő értekezleten dr Kelemen ka marai elnök „Az ügyvédség jelene és jövője0 címen tartott mélyenszántó előadást, «mely az ügyvédi hivatáB uj szempontjainak kidomboritásával a hallgatóságnál a legnagyobb figyel­met és érdeklődést váltotta ki. Fel- zúgó taps követte a körülbelül egy óráig tartó érdekes előadást. Utána dr Büchler ügyvédi kamarai pénz­táros az ügyvédi nyugdíjintézetről szóló 1934. évi törvényt ismertette, minden részletre kiterjedő alaposság gal. Dr Horvát Jenő az ügyvédek nevében mindkét előadásért köszöne­tét fejezte ki. Ezután a vendégek a szekszárdi ügyvédek kalauzolása mel­lett megtekintették a várost, amely rendezettségével, virágos parkjaival, középületeivel, különösen kórházával J a vendégek részéről a legnagyobb I elismerést váltotta ki. A vacsora a | Kaszinó nagytermében folyt le. Dr Horvát Jenőnek a vendégeket fe]. köszöntő szavai után dr Piacsek Zoltán mondott magasszárnyalásu be­szédet, amely a vacsorán résztvevőkre szemmelláthatólag a legnagyobb ha­tást gyakorolta. — A vármegyei törvényhatóság kis- gyűlése junius hó 9 én Vitéz dr Thuránszky László főispán elnöklete alatt tartotta ülését, ki tolmácsolta a vármegye törvényhatóságának, al- ispinjának s az államlpitészeti hivatal főnökének a m. kir. belügyminiszter legutóbbi ittléte alkalmával kifejezett köszönetét. A tárgysorozat letárgya- láea sorin jóváhagyta a kisgyülés a Csörgető eladása s a katonai lőtér megszerzése tárgyában Ssekszárd vá­ros képviselőtestületének határoza­tait is. — Megnyílik a tOdőbeteggondozé. Arról értesültünk, hogy a szekszárdi tüdőbeteggondozó f. hó 10-én, szer­dán megkezdi működését. Ennek a fontos közegészségügyi uj intézmény­nek működésitől a tüdőbeteg 'szegé­nyek állapotának gyors lépésekben előrehaladó javulását reméljük. A ren­delések minden szerdán 11 órától és csütörtökön délután 1/ib órakor ve­szik kezdetüket. Ha ünnepnapra esik szerda vagy csütörtök, úgy azon a héten a rendelés ez ünnepnapon el­marad. Aki a tüdőbeteggondozó ápo­lását és tanácsát igénybe óhajtja venni, tartozik a várostól nyert sze­génységi bizonyítványát* bemutatni, mert csakis teljesen szegény betegek részére rendel a gondozó. — Tengelic Kafalinpusztán a ka­nyarójárvány megszűnvén, várme­gyénk alispánja az ottani állami nép iskola meg yitását elrendelte. — Ki akar állami erdei facsarna* féket é8 suhángokat? Az államer­dészeti csemetekertek facsemete és husángfeles’egei a fo'yó év Őszén és a jövő év tavaszán az ezeket igénylő birtokosoknak fognak kiszolgáltatni. Kopár és vízmosásos terület beerdő- sitésére a csemetekertekből a kisze­dési-, indokolt esetben a csomago­lási és vasúti állomásra való szállí­tás költségeinek elengedésével ingyen, erdőterületek vágásainak és tisztá­sainak beerdősitésére, továbbá egyéb fásítási célra a megállapított ár, va­lamint az esetleg felmerülő csoma­golási és vasúthoz való szállítási költ­ségek megtérítése ellenében; önkén­tes erdőtelepítésekre, ha a földtulaj­donos a beerdősiteni kívánt terület­nek a törvény hatálya alá tartozó erdőkénti törzskönyvezéséhez előze­tesen hozzájárul teljesen díjmentesen. Az őszi erdősítésekhez julius hő vé­géig, a tavaszi ültetésekhez október hó vegéig kell az igénylést az ülte tés helyére illetékes m. kir. erdő igazgatóságnál, vagy m. kir. erdő- fdlügyelőségnél szóban vagy írás be- > dói. Ugyanott minden felvilágosí­tást is megadnak. Vasárnap • ÖRVÉNY •

Next

/
Oldalképek
Tartalom