Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-02-26 / 16. szám
XVIII. évfolyam 16. szám. Szekszárdi 1936 február 26. (Szerda.) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dfiak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméiersoronként 10 fillér* iillástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamim a nylittér soronként 60 fillérbe kerül. Pefainek József beszámolója Dunafőldvóron Petőinek József országgyűlési kép* vist ló vasárnap, február hó 23 án tar* tóttá Danaföldváron beszámolóját. A választói tájékoztatására kerületébe utazott követet megérkezésekor Ai- pos‘ Ernő kormánytanácsos, vezér- igazgató, a Nemzeti Egység Párt helyi elnöke fogadta a helyi szervezet éB a község vezető értelmisége tagjainak élén a községházán. Beszámoló az Egyenlőség! Körben. Petőinek Jézsef a községházáról a vele együtt érkezett Borgly József képviselővel ás kíséretével átment az Egyenlőségi Körbe, melynek termeit zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. A mindvégig komoly, ünnepélyes hangulatban kitartó hatalmas tömeg meleg ünneplésben részesítette a kerület képviselőjét. Sipos Ernő vezérigazgató nyitotta meg a gyűlést ás közvetlen, meleghangú üdvözlő beszéde után az egy- begyült választók lelkes ünneplése közben emelkedett szólásra Petaínek József. Beszédének bevezetőjében rámutatott annak a szükségességére, hogy abban az építő munkában, melyet képviselőtársai, élükön a nemzet vezérével, Gömbös Gyula miniszterelnökkel lankadatlan kitartással folytatnak a nemzet jövője érdekében, az ország minden egyes polgára vegye ki részét. Hogy ezt megtehesse, kell hogy tiszta valóságában ismerhesse azt az óriási munkát. Éppen ezért kéri a helyi szervezetet, hogy * párt választmányi üléseire ezntán néki is küldjön-meghívót, hogy azokon megjelenve havonként rendszeresen ismertethesse a kormány munkáját. Szükséges ez azért is, hogy ct polgárság helyesen láthassa az ellenzéki sajtó s az ellenzéki pártok képviselői által téves szemszögből megvilágított dől■ gokat. E nagy tetszést keltő bejelentés után Petainek nagy vonalakban ismertette a kormánynak az ntóbbi hónapokban végzett munkáját. Mindenki által világosan érthető módon rajzolta meg Magyarország külpolitikai helyzetót s külpolitikai törekvéseit. Ismertette az abesszin- olasz háborn folytán előállott nagyon veszélyes nemzetközi konfliktusban kifejtett munkát, mely ismét felénk terelte a világ figyelmét és tekintélyt, megbecsülést szerzett országunknak. Gömbös Gyula miniszterelnök a szankciók elleni állásfoglalásával a nemzet lovagias adósságát rótta le Olaszországgal és Mussolinival szemben, aki a közelmúltban az egész világgal szemben kitartott Magyarország mellett. Áttérve a belpolitikai helyzetre, részletesen foglalkozott a gaadaadós- ságok rendezésével, a hitbizományi reformmal, az igazságosabb és mél- tányosabb elosztáson alapuló adózási rendszer készülő megoldásával. Hangsúlyozta az igazságszolgáltatás reformjának égető szükségességét. Felhívta a választó polgárság figyelmét, hogy komoly megfontolással mérlegelje az ellenzék minden egyes szavát és minden egyes betűjét s igyekezzék azokat a maguk értékére leszállítani. Meggyőzően fejtette ki, bogy hiába várja a polgárság sorsának jobbra fordítását azoktól, akik mindent csak támadni, ócsárolni tudnak s komoly építő munkához megfelelő erejük nincs. A beszámoló után percekig ünnepelte az egy begy ült s mind növekvő tömeg Petainek Józsefet. A beszámoló ntán ' Brogly József képviselő lendületes, nagyhatású beszédében kiemelte azt a bámulatos ób emberfeletti munkát, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök végzett ezideig. Még nem volt magyar kormány — úgymond — amely ekkora mnnkát s ily nagy, mindent átfogó kormányzati tevékenységet ki tndott volna fejteni. Gratulál a kerületnek képviselőjéhez, Petainek Józsefhez, aki a miniszter elnöknek ezen építő munkájában egyik erŐB támogatója. Sipos Ernő köszönő s befejező szavaival ért véget a beszámoló gyűlés, melyet a dunaföldvári Kaszinóban diszebéd követett. Az Onnepi ebéd. A dunaföldvári Kaszinóban a beszámoló ntán közebéd volt, melyen Báthory Dániel lelkész Gömbös miniszterelnök egészségére ürítette poharát, Koudela Gynla mint házigazda Petainek Józsefet üdvözölte, dr Berkg József egészségügyi tanácsos az egészségügyi reformok megvalósításával kapcsolatban méltatta a kormány munkáját, Sipos Ernő pedig a helyi szervezet hódoló üdvözletét tolmácsolta Petainek József feleségének, aki férje fárasztó munkájának osztályosa és üdvözölte Polgár főszolgabírót, aki mindig szivén viselte Dunaföldvár minden egyes polgárának sorsát. Broglg József országgyűlési kép viselő dr Berkg József beszédébe kapcsolódva köszönte a kormány eredményes munkáját méltató szavakat és arra a nagy értékre mutatott reá, amelyet Petainek József jelent a parlamentben. Petainek képviselő az ünneplő közönség folyton megújuló tetsaésnyil- vánnlása és tapsai közben köszönte meg a választókerület polgárai leikéből felé sugárzó meleg' szeretetek, majd méltatta azt a végtelen agili* tást és munkásságot, amelyet Sipos Ernő helyi elnök a hozzá fordulók ügyes-bajos dolgainak elintézésében vele karöltve kifejt. A szövetkezeti eszme erőteljes térhódítása mindinkább általános világjelenséggé válik, mely mellett észrevétlenül elhaladni nem lehet. A szövetkezés lényege az azonos érdekek kölcsönös védelme az egymásrautaltság, a szolidaritás érzésétől indíttatva. Aiütő és átfogó ereje abban rejlik, hogy nem kimondottan haszon- szorzás a célja, hanem inkább tagjai anyagi helyzetének megjavítása. A szövetkezeti mozgalmak terjedésének éppen ezért a gazdasági krízis z legkedvezőbb talaja. Amikor mindenkinek jól megy dolga, kevéssé számit a beszerzés és értékesítés sokszor kiáltó árkülönbsége. Nem igy a mi világunkban, melyben a társadalom minden rótege snlyos anyagi gondokkal küzd és a -legnagyobb takarékossággal is alig képes mindennapi, nélkülözhetetlen életszükségleteihez hozzájutni. Hatványozottan érzi a gazdasági válság nyomasztó terhét a földművelő ób állattenyésztő gazdatársadalom. És ebben a tekintetben alig vau különbség nagy- és kisgazda között. Minden, amit a gazda vásárolni kénytelen, méregdrága, amit pedig elad, annak ára legtöbbször a termelés költségeire sem elegendő. Ilyen körülmények között manapság az a legügyesebb gazda, akiben legtöbb kereskedelmi érzék van arra, hogy aa úgynevezett „Spaununga-bél megéljen, vagyis abból, amennyivel olcsóbban termel, illetve jutányosabban vásárol, többet ób jobb áron értékesít, mint gaidatársai. A jól veaetett szövetkezeteknek éppen ez a hivatásuk, ez a rendeltetésük. Ezzel magyarázható, hogy napjainkban annyi uj ős uj ilynemű alakulás kel életre szerte a világon és hazánkban is. Mint minden uj áramlatnak és rendszernek, természetesen ennek is sok az ellenzője. De hiszen ez érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a szövetkezés akaratlanul is mindig egyéb, ellentétes érdekekkel ütközik, azok sérelmével jár. A napisajtó legnagyobb része élesen kel ki minden uj szövetkezeti megmozdulás ellen. A tár gyilagos szemlélőt azonban a terv- l szerű támadások nem tévesztik meg. Polgár István Sipos Ernő üdvözlő beszédét megköszönve Danaföldvár töretlen magyar lelkére és egésiséges közszellemére ürítette poharát. Bajtény István, Kálmán Móric és Kápolnag József beszéde után az ünnepi ebéd véget ért. Délután Petainek képviselő a községházán a hozzá fordulók kéréseit hallgatta meg, majd a közönség lelkes ovációi közben visszautacott Budapestre. A gondolkodó ember érzi, tudja, hogy a szövetkezetekre szükség van, a szövetkezetek munkája a mai világban szinte nélkülözhetetlen és a nemzet gazdasági erejét is fokozó szociális életszükséglet. Különösen egyik legjelentősebb mezőgazdasági termékünknek, a tejnek értékesítése terén úgyszólván az egyedüli helyes és célravezető ut és mód. A jól megszervezett, közös értékesítés egyetlen cikknél sem jár olyan gyors, kézzelfogható és számottevő eredménnyel, mint a tejnél, anélkül, hogy a fogyasztóra nagyobb megterhelést róna. Ellenkeaóleg: m fokozottabb termelés aa előállítás költségeit csökkenti, aa olcsóbb és nagyobb hozamnak pedig elkerülhetetlen velejárója az ármérséklődés, melyért viszont a termelőt bőségesen kárpótolja a megnövekedő fogyasztás. — Példa, erre a nyugati államok tejgazdasága és főleg a kis Dánia, mely vajkivitelével az összes európai államok kö- zött vezetőhelyei foglal el, minőség szempontjából meg éppen az első helyen áll. Mindez nagyszerűen bevált szövetkezeti szervezetének tudható be. Nálunk a tejszövetkezetek a 90 ea években kezdtek szórványosan alakulni, de első sikereik után Bzámuk gyorsan emelkedett. A háború előtt Nagy- magyarországon már több, mint 500 tejszövetkezet működött. A- világégés és azt követő forradalmak alatt azonban legnagyobb réBzük elsorvadt éa hivatásának alig tett eleget. Tejszö- vetkezeteink nagy többsége áttért az úgynevezett „bérleti rendszerire, feláldozva ezzel önállóságát. . Ezek az álszövetkezetek eredményes munkát nem is fejthettek ki. Az utóbbi években e téren országszerte örvendetes javulás állott be. Az uj életre kelt tejszövetkezeteknek egységes, megyei szervezetbe kovácsolásával pedig Tolna vármegye végzett a magyar tejgazdaság szempontjából felbecsülhetetlenül értékes, úttörő munkát. A Vármegyei Gazdasági Egyesület kezdeményezésére 5 évvel ezelőtt 22 szövetkezettel megalakult Tolnamegyei Tejszövetkeze- tek Szövetkezete ma már 120 tagot I számlál napi 70.000 liter tejhoiamA tejszövetkezetek nemzetgazdasági ás szociális ielentfiságe Egyes szám ára 12 fillér.
