Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-02-22 / 15. szám

1936 február 22. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 PlrnitzerJőzsef és Fial áruháza. Szekszárfl értesíti a tisztelt vásárló közönséget, hogy a textilárukban beállott drágaság ellenére, XfgEBfc— még mindig olcsón árusítja raktári készletét, — amit kellő időben eszközölt bevásárlásai tesznek lehetővé. plT Ajánljuk ezt a kedvező alkalmat felhasználni! Kelengye chiffon mtr P 1-50 Alsólepedő mir P 2— Paplanlepedö mir P 3-60 csomagot talált a szánlecsusztató ab* lak párkányán és a csomag a portás siobában van. Dr Endrődy fogal­mazó azonnal átment a megyeházára ás a csomagot felbontotta. Egy levelet talált benne, amely* ben az ismeretlen levélíró a követ közöket írja: A csomagot a Horthy Miklós-utón találtam, édesanyám késztetett, hogy ily módon juttas­sam Tóth János órás kezébe, mi vei tudta, hogy a bennelevő órák betörésből származnak. Ä csomagban 17 darab részben férfi, részben női órák voltak. Máéi nap reggel dr Endrődy fogalmazó Áz 1919. év nyárelejének borzal­mas emlékei elevenedtek fel csütörtö­kön és pénteken a szekszárdi tör* vényház esküdtszéki termében. Bóth Lajost, a Tamási Hitelbanknak a kommunizmus bukása után megszö­kött főkönyvelőjét állították a Wandl- tanács elé és a királyi ügyészség három rendbeli gyilkosságért mint felbujtó ellen emelt vádat. Bóth Lajos ugyanis az 1919. évben a kommuniz­mus alatt a tamási járás direktóriumá­nak elnöke volt és a vád szerint az 1919. évi május hó utolsó napjaiban szer­vezett tamási ellenforradalom leveré­sére ő hívta ki Szekszárdról a for­radalmi törvényszéket, valamint a vörös katonai alakulatokat, hogy az ellenforradalmat leverje és az abban résatvetteket megbüntesse. A forradalmi törvényszék Madarász József tartalékos őrmestert, volt köz­ségi rendőrt, Berta Pál mészárost és Hörig Imre asztalost, tamási la kosokat halálra ítélte és még aznap délután Tamási főterén, fákra és villanyoszlopokra felakasztatta és a Bony hódról, Dombóvárról, Szekszárd ró), Székesfehérvárról és Veszprém bői érkezett vörös katonákkal az ellenforradalomban résatvetteket bán talmaztatta. Bóth Lajost az 1935. év augusz­tus havában a Győr melletti Nyúl faluban mint vándorfényképészt le tartóztatták és minthogy a szökése után ellene kiadott körözőlevél még érvényben volt, a szekszárdi királyi ügyészségre azállitották. Félévi vizsgálati fogság után került ez a büntigy a Wandl tanács elé és a vádat dr Pilisy Elemér kir. ügyész képviselte. Tanúként szerepeltek a tárgyaláson: dr Frühwirth Jenő és dr Tarján József tamási ügyvédek, dr Hajós Ödön tamási orvos, Bálint József egri csendőrszázados, Kurucz a rendőrségre hivatta Tóth órást, aki felismerte a tulajdonát képező órá­kat. A rendőrség felhívja az isme­retlen megtalálót; hogy annál inkább is mielőbb jelentkezzék a kapitány­ságon, mert róla tanuk bemondása alapján teljes személyleirás van a rendőrség birtokában, úgyszintén a ruháját is ismerik. Egyúttal azt is közli a rendőrség, hogy az illetőt Tóth órás és ékszerész meg akarja jutalmazni. A betörők kézrekerité- sére erélyes nyomozás folyik és biz­tosan remélhető, hogy hamarosan a j hatóság kezére kerülnek. István, id. Kaszás JánoB tamási kisgazdák, Tillmann István tamási bádogos, Szalai Ignác volt tamási biró, Gyenei György volt tamási másodbiró, Győri Imre tamási takács­mester, Zsiga István, G. Szabó Pál tamási fölmivesek, Vince József ta­mási borbély, Gyenis György tamási malomtulajdonos, Gyenis László ta­mási birtokos, özv. Madarász Jó* z séf né, özv. Berta Pálné, özv. Hörig Imréné, a kivégzett áldozatok öz­vegyei, ifj. Várni Mihály, Ken'György, Dránovics János és Ludvig Mihály tamási gazdálkodók, dr Gaal,Dezső szekszárdi vezető kir. ügyész, Márkus Aladár, Mányok János, Schwartz József, Deutsch László és Horváth Adám tamási lakosok, Folkmann János és Heimwald András högyészi földmivesek, dr Freyler Károly vár­megyei tiszti főorvos, vitéz Szakonyi István vármegyei aljegyző és Németh István pécsi róm. kath. lelkész. Bóth Lajos kihallgatása során el­mondta, hogy az őszirózsás forrada­lom után fellángolt tömegindulatok levezetésére megszervezte Tamásiban a szocialista pártot és abba a társa­dalom minden rétegéből szerzett ta* gokat. A tanácsköztársaság megala­kulása után a Budapestről leküldött Abelesz Adolffal átvette a főszolga* bírói hivatal vezetését, vagyis a járási direktórium elnöke lett. A tanács köztársaság megalakulásakor arra tö­rekedett, hogy a közigazgatás és a képviselőtestületek régi funkcionáriu­sai mindenütt megmaradjanak. Hal­lott arról, hogy Tamásiban ellenfor* radalmi előkészületek folynak, azért mindenkinek jóindulatúan azt mondta, hogy a fegyveres hatalom ellen fel­lázadni szamárság. Fatális véletlen, hogy az ellen* forradalom akkor tört ki, mikor a vármegyei direktórium őt Szekszárdra értekezletre hivta be, hogy pénzügyi természetű szerephez juttassa és a megyeszékhelyre helyezze. Szekszár- dón tudta meg, hogy Tamásiban ellenforradalom tört ki és emiatt a gyűlést sem tartották meg, hanem visszarendelték őt Tamásiba, ahová Szekszárdról kiküldték a forradalmi törvényszéket és a vörös karhatalmat is. Neki a Tamásiban a terroristák éB a forradalmi törvényszék által véghezvitt borzalmakban semmi része nem Volt, de nem is lehetett, mert rekvirálásBal volt elfoglalva. A vész­törvényszék tárgyalásaiban részt nem vett, a kivégzéseket terroristák haj­tották végre és ő senki ellen sem adott információt, legkevésbé dr Freyler Károly vm. tiszti főorvos, az ellenforradalom közismert szellemi vezetője ellen. A kivégzések után a járási tanács elnökségéről lemondott, de azt nem fogadták el. A kommu­nizmus bukásakor elhagyta Tamásit és mert Budapesten hallotta, hogy a fehér alakulatok körözik, családjával együtt átment Nagyváradra, Onnan jött át 1934-ben Magyarországra és mint vándorfényképész kereste ke­nyerét. Dr Frühwirth Jenő tamási ügy véd tanúvallomása következett ezután. A 80 éves kora dacára íb teljes szel­lemi és testi frisseségnek örvendő öreg ur elmondta, hogy az ellenfor­radalom leverésére érkezett terroris­ták őt is a forradalmi törvényszék elé cipelték és kíméletlenül bántal­mazták. Halálra akarták ítélni, de dr Gaal Dezső szekszárdi, vezető kir. ügyész megmentette az életét. Bóthot a forradalmi törvényszék tárgyalásán nem látta. Jót nem mondhat róla, mert mindenkivel összeadta magát, köny- nyelmü, részeges volt és az intelli­gencia elitje nem is érintkezett vele. Dr Tarján József ügyvéd azt mondotta el, hogy a tamási katolikus körben miképpen tárgyaltak a vörÖB őrség lefegyverezésének végrehajtá­sáról. Emiatt őt is a forradalmi tör­vényszék elé állították. A terror- bírák asztalánál ott látta ülni Bóth Lajost is, akit nagyhangú, erőszakos, iszákos, erkölcsileg meg­bízhatatlan embernek tart éB impresz- sziója az volt, hogy Bóth adott in formációkat a forradalmi törvény­széknek. Bálint József egri cBendőrszáza* dós az 1919. év tavaszától mint próba- CBendőrtiszt teljesített szolgálatot Ta­másiban és tudott az ellenforradalmi tervekről, amelyeknek egyik mozga­tója Baranyay járásőrmester volt, aki I mindenről informálta őt. Bóthtól több ■ telefonfelhivást kapott az ellenforra dalom előkészületeinek meghiusitá- I sára és az ellenforradalom megszö­kött szervezőjének, dr Freyler Károly vm. tiszti főorvosnak üldözésére. A rendeleteknek nem tett eleget. Az ezután kihallgatott tanuk arány­lag jelentéktelen vallomásokat tettek és nem tudtak közvetlen bizonyíté­kot szolgáltatni arra, hogy Bóth hozta Tamásiba a terroristákat és hogy ő ítéltette halálra az ellenforra­dalmárokat. . Elhangzottak vallomá­sok, melyek szerint Bóth kijelentette, hogy akasztások lesznek Tamási­ban. Mikor pedig a halálra ítélt Madarász felesége közbenjárásért kö- nyörgött nála, kidobta és azt mondta, hogy dögöljön meg az ura, ha bűnös. Dr Gaal Dezső szekszárdi vezető királyi UgyéBz állott ezután tanúnak a törvényszék elé és elmondotta, hogy őt Szék szár dón két vörös katona fel­szólította, menjen a polgári leány­iskolához, ahol utasítást fog kapni. Ott azt mondták neki, hogy vigyen magával két napi élelmet és nyomban térjen vissza, mert el kell utaznia. Hőgyészen tudta meg, hogy a szek­szárdi forradalmi törvényszék két tagjával: Laujerrel éa Prantnerrel együtt Tamásiba rendelték ki őt, hogy a kitört ellenforradalom leve­résével kapcsolatos intézkedéseknél jegyzőkönyvvezető legyen. A neki megparancsolt szerepléstől húzódozva, Hőgyészen egy rokonánál aludt és csak reggel ment át Tamásiba azzal a 4 vörös katonával, akit azért hagytak vissza a terroristák Hőgyé- szen, hogy dr Qaal Dezső, Läufer és Prantner meg ne szökhessenek. Tamásiban borzalmas állapotokat ta­láltak. Több mint száz volt az őri­zetbe vett emberek száma, akiket felismerhetetlenségig összevertek éB a szerencsétlen áldozatok a bán­talmazás folytán olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy a já­rásbíróság 3 fogdájának nemcsak a padlója és oldalfalazata, de a mennyezete is csupa vér volt. ó, valamint Läufer és Prantner arra igyekezett rávenni a forradalmi törvényszék tagjait: Mautnert, Ara­nyost, Táncost, Szabó Gáspár vesz­prémi direktóriumi elnököt, valamint az ítélkezésben résztvevő két politikai detektívet, hogy a gyanúsítottakat vigyék be Szekszárdra és nyűgöd* tabb légkörben vizsgálják meg ügyei­ket. Ezek azonban erre nem voltak hajlandók. A halálos ítéletet a buda­pesti kormányzótanácsnak telefonon bejelentették és azt Kun Béla hatá­rozott tilalma ellenére is végrehaj­tották. Dr Gaal Dezső a vésztörvényszék I tagjai közt és a tanácskozásokon j Bóth LajoBt nem látta. Végül el­mondta, hogy úgy ő, mint Läufer és I Prantner Tamásiból hamarosan vissza­Késői kommunista bűnper a szekszárdi törvényszék előtt Erzsébet Királyné Szállá Budapesti ilf.y Egyetem-utca 5. 2si 100 modern, kényelmes szoba, • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés a Az éttér am- és kávéházban minden este szalonzene Az Erzsébet-pincébeo egypincér-rendszer !j Menü: 1*60 P Menü: 1*60 P

Next

/
Oldalképek
Tartalom