Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-02-05 / 10. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 február 5. 3-szobás utcai lakás Szekszárdon, a Bezerédj utca 13. szám alatti házban, m á j u s hó 1 töl k i a d 6. Bővebbet a Magyar Nemzeti Banknál, jelent köaöoséget és rámutatva a kul­túra fontosságára, a megjelenteket a hallottak megssivlelésére buzdította, további mindenkit arra, hogy a neki megszabott helyen lelkiismeretesen teljesítse kötelességét. A tetszéssel fogadott megnyitó atán a Hőgyésii » Dalárda Ethelbert Ervin: A rózsa- füzér c. dalát énekelte el Csornay Ede karnagy vezetése mellett szép hangBzinezéssel. B;äutigam Ferenc hőgyészi plé­bános „A szabadgondolkosás lé'ek- tanáról“ tartott nagy s tetszéssel fo­gadott előadást. A XX. században a köztndatba beledobták — úgymond — a nagy frázist, a szabadgondol- kozást. A szabd dgondolkodók würa- burgi kongresszusának jegyzőkönyvé­ben foglaltakat ismertetve, az ó-szö­vetségi szentirásból olvasta rá a cá­folatot a kiváló előadó, mert a Böl- cseség könyve II. fejezetében mind feltalálhatók az abban elmondottak. Kimatatta ekként, hogy nem is mo dern a szabrdgondolkodás. A kiváló | előadót a közönség hosszan és lelke- I sen ünnepelte. Kerner—Herodek: „A magyar dal“ cimü melodrámáját Lidányi Erzsébet szavalta el hatásosan Syra nővér mű­vészi zorgorakisérete mellett, mig az énekbetéteket Held Mária Gonzága nővér vezetésével a polgári leány­iskola énekkara adta'elő művészi ki­dolgozásban. H. W. Perthie: „Saemanns Los“ cimü dalát Lányi Emilia tanítónő művészi zongorakisérete mellett Lányi Károly igazgató-tanító énekelte el Bzép hangszinezésBel. Mindketten sok tapBOt arattak. Kodály Zoltán: „Gólya nóta“ cimü darabját a polgári leány­iskola énekkara adta elő, majd Péter József: „A gyöngyösi leányok“ cimü gyermekkórusát is Gonzaga nővér vezetése mellett. A darabban előfor­duló magyar táncot 6 polgári leány­iskolái tanuló lejtette kecsesen és ügyesen. Hubay Jenő: „őseink emléke“ c. müvét Csornay Magdolna tanítónő vezetése mellett a Hőgyészi Dalárda énekelte el hatásosan. A darabban előforduló szólót igen szépen vitéz Tóth Márton énekelte. Befejezőül Csornay Ede zongorakisérete mellett a Himnuszt énekelte el a nagy kö­zönség. Az ügyesen összeállított szép mű­sor után a vidékieket B äutigam Ftrenc plébános látta vendégül va­csorára. BirókQldés dr sümegi Mihály egy újabb bUnperében «W» , % #_lá • ■ v • — ­Mait számunkban megemlékeztünk róla, hogy a Kúria a szekszárdijtör- vényszéket jelölte ki a dr Sümegi Mihály bátai ügyvéd ellen indított hamistai. űzési perben, amelyet csü­törtökön tárgyalt a kir. törvényszék Wia/ictf-tanácsa. Dr Sümeginek egy újabb bünperét, mint értesülünk, a kaposvári törvényszék most fogja tárgyalni. Egy periratban ugyanis súlyosan sértő kitételeket használt dr Szabó Lajos pécsi törvényszéki elnök és a p'csi törvényszék több birája, valamint több baranyai járás­bíróság vezetője ellen. A megrágalmazott bírák az igaz- ságügyminisztertől felhatalmazást kér­tek, hogy dr Sümegi ellen pert in­díthassanak. Az igazságügyminiszter a felhatalmazást megadta. A Kúria dr Töreky Gésa másodelnök alatt működő tanácsa a hivatalból, fel­hatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt indított pert a kapos­vári kir. törvényszékhez utalta le- tárgyalás végett. A kaposvári királyi törvényszék Magag-tanácsa rövide­sen tárgyalásra tűzi a pert. Tizenhét évvel ezelőtt összecseréltek az állami syermekmenhelyen egy négy­éves decsl Hűt egy másikkal A budapesti állami gyermekesen- helyre tizenhét évvel ezelőtt bevittek egy Dolinajetz Sándor nevű négy­éves gyermeket. Ugyanazon a napon egy másik hasonlókorú fiúcska is odakerült, akinek nem voltak sem­miféle iratai. A két kis fiút éveken keresztül neveltette az állami gyer- mekmenhely, amelynek adminisztrá­ciós tévedéséből mindkét gyermek Dolinajetz Sándor néven szerepelt. Pár esztendővel ezelőtt jelentkez­tek a menhelyre adott Dolinajetz Sándor testvérei, hogy megismerked­jenek fivérükkel. Két fivér és egy nővér tudakozódott a fin iránt és a menhely nem tehetett egyebet, mint hogy mindkét Dolinajetz Sándort bemutatta a kérdezőaködőknek, akik igy nem tudták megállapítani, hogy melyik az igazi testvérük. Mikor aztán az egyiket már már testvérü­kül ismerték el néhai Dolinajetz József kőmiveBmester gyermekei, újabb bonyodalom támadt. Megjelent a menhelyen Balogh Lajos nevű bade pesti aBztalossegéd, aki előadta, hogy Decsen lakó édes­anyja biztos tudomása szerint 17 év­vel ezelőtt a menhelyre adta be öcs- csét, akivel akkor, amikor a nevelő­szülőkhöz vidékre kiadták, Balogh névre szóló iratok helyett Dolinajetz Sándor okmányait adták át. Ez ellen az asszony annakidején állítólag tiltakozott is, de tiltakozá­sát nem vették figyelembe. Kevéssel utóbb, az 1920. évben Baloghné értesítést is kapott a men­hely vezetőségétől, hogy kisfia angol- kóroB lett és csakugyan a Dolinajetz Sándor néven szereplő egyik fiatal­ember testén az angolkór nyomai fel is fedezhetők. A gyermekcserélődás titkát ezen az alapon talán meg is lehetne ol­dani, azonban szükséges volna a Felsőgallán lakó másik Dolinajetz Sándor beleegyezését megszerezni, hogy hajlandó-e ebbe a megoldásba beleegyezni. Komplikálja a dolgot, hogy az a Dolinajetz Sándor, akinek a testén az angolkór nyomai felismer­hetők, ragaszkodik évek után jelent­kezett testvéreihez, egyelőre nem akar tudni semmit sem Balogh Lajos asztalossegédről, mint fivérről. A hatósági eljárás most abban fá­radozik, hogy az egyébként teljesen vagyontalan Biloghoé Deciről Buda­pestre utazhasson, mert remélik, hogy valamelyik Dolinajetz Sindorban majd csak felismeri, hogy melyik az ő gyer­meke és melyik a Dolinajetz-család szülötte. Tolnai irók Vas Gereben (1823-1868). Hadd szólítsalak Téged legelőször Tolna erdős, virágos, lankás tájainak költői közül. Téged, ki az 1823. év­ben indultál el a fürgedi ispánház- ból, hogy 45 év múlva hosszas kó boriás után végre megpihenj örök ragyogással a magyar firmamentu- mon. Nem tudom mit csodáljak Ben­ned ? Az utadat, amely tövises volt és nehéz ? Az örök magyar tragiku­mot, a befejezetlenséget ? Az örök újrakezdést, a hasztalan küzdelmet ? Az akaratot, mely mindezek után is a csúcs, a holnap felé lendített? A hitet, mely a hitetlenségből kiraga­dott ? A józan, bölcs Horatiust, akit nem ejtett kétségbe csalódás, de csen­des örömök élvezésére tanított ? Az örök humora, aranyszívű, hirtelen- kedő embert, aki haláláig megőrizte fajának nagyszerű erényeit ? Nagy idők nagy emberei Halálodnak 68. évfordulója alkalmával hadd idézzük meg életedet. Tanítson minket — e zakatoló, bomlott kor fiait — egy boldogabb, teljesebb életre. Középiskoláit Veszprémben és Pé­csett végezte. Pap akart lenni és nem sikerült. Az 1840. évben már Für­gédén találjuk. Gazdasági gyakor­nok. Majd Győrbe megy jogot ta­nulni. Nyomorog. Irodalommal fog­lalkozik. Pozsonyban már kir. köz­jegyző. Ünnepelt, nagyreményű iró. Vachot Imre hívására Pestre megy és a „Pesti Divat“ munkatársa lesz. Nem tud itt sem megnyugodni. Uj állomások következnek: Szombathely, Győr, szerelme Legény Katicával. Majd ismét Pest. Megindítja a „Nép barát“ című lspot. Világos után buj­dosni kénytelen. A feszültség eny­hülésével Pestre megy és kiadja a „Parlagi képek“, majd a „Darázs­fészek“, „Tormagyökerek“ (1855), „Régi képek“ (1856), „Múltak“ (1859) cimü köteteit. Folyóiratokat szerkeszt. „Faluköny“ (1851), „Falusi esték“, „Budapesti visszhang“. Egy­másután jelennek meg regényei, „Régi jó idők“, „Nagy idők, nagy embe­rek“, „Nemzet napszámosai“, „Egy alispán“, „Tekintetes urak“, „Jurá­tus élet“, „Garasos arisztokrácia“, „Pörös atyafiak“, „Dixi“. 1857 b?n „Peleskei Nótárius“ címen népkönyv­tárat, 1858 ban „Kétgarasos Ujság“- ot, 1859-ben „Képes Újság“ ot in­dít. 1861—67-ig a „Népbarát“ cimü lapot szerkeszti. Közben a „Bakter“ cimü é?clap, majd a „Hírmondó“ fő Bilit-mozi Igazgató: KRENNER JÓZSEF Szerdán, fibr. 5-én Csütörtökön, ftbr. 6-án Miután két teljes film lesz egyszerre bemutatva, a kez­dési idő kivételesen megváltozik 1 A fenti napokon az előadások iW* kezdete fél 7 és 9 6rakor i HADIFOGLYOK Izgalmas film a világháború idejéből. — Főszereplők • Margaret Lindsay, Lukács Pál és Douglas Fairbanks Az előadások kezdete: hétköznapokon: V*7 és */»9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor 2. Ni történt az 56. utcában ? Főszereplők: Kay Francis és Ricardo Cortez A nézőtér kellemesen van fütve 1 munkatársa is. Szakadatlanul és eröl- tetetten dolgozik. Az elnyomatás éveiben különös ha­tást gyakorolt Vas Gereben a halá­los álomba süllyedt nemzetre. Mikor a legnagyobbak tragédiái rázták meg a lelkeket, mikor a reménytelen jövő halálos ködfátyola ereszkedett a ma­gyarság elé, akkor Vas Gereben a bízni tudó emberek optimizmusával, lelkének izzó magyarságával, a múlt ábitatos rajongásával hirdette a fá- tulóknak a magyar tavasz közeledé­sét. Nem akart siratója lenni korá­nak. Bekötötte fülét, hogy ne hallja a magyar sirámot. És éjszakás sze­meivel virrasztva a ravatal mellett a múlton ábrándozott, mert tudta, hogy múlt nélkül nincs jövő. Ajkával nem hirdette hangosan az igét, de lelké­nek minden rezdülése a jövőnek szólt. Mikor a múltról irt, a jövőről ábrándozott. A jövőbe vetett hitét a múltból merítette. Ssófukar, bölcs paraszt volt. Nyugodtan nézte a téli vihart, mert tudta, hogy a hótakaró alatt már ZBendül a vetés. S ha meg­lepte is néha a kétely, mi lesz, ha elfagy a zö'delő határ — tovaüzte. A jókedv, a humor ölelő karjába ve­tette magát. Tavaszvárója volt fajtájának, a haj­nal, az ujélet fakadás szerelmese. A tavasz hirdetőjének pedig fanatikusan kell hinni a tavaszban, hogy hitének fáklyájával megvilágíthassa a kétke­dők éjszakás sötétjét. S nem hiába várta a tavaszt. Az éjszaka sötétje oszladozott s keleten a hegyek fölött a hajnali órákban fényes t agarakat szórva, Bzines virágot hintve bekö­szöntött a magyar tavasz. S már valahogy a sorsához tartozott, hogy a fénylő napot nem láthatta meg. A „Hírmondó“ érdekében Becsbe uta­zott, hol a mértéktelen munka követ­keztében szivgörcsök támadták meg. Meghalt 1868 január hó 26-án. Nagy pompával temették el az idegen bécs- währingi temetőben. Holttestét haza- hozatta nemzete és a főváros által adományozott díszsírhelyen ünnepé­lyesen helyezték örök nyugalomra 1885 január 25 én. Könnyű László. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Versek, levelek, fényképek. Lim-lom közt kutat kezem Róluk sírva emlékezem. Fakó képek, gyűrt papírok, Álmodozó, kusza sorok. Holt szerelmek, halott vágyak, Ködös arcok, régi lázak Csilingelnek szivem falán E késő nyári délután,] Könnyfi László. — Adomány a béta! u] templomra. A Hunyadiak emlékére Báta. község katolikussága uj templomot óhajt emelni. Az adománykérő levelek a napokban küldettek szét. Az első adományt, 500 pengőt, Tolna vár­megye küldötte. A templomépitő bi­zottság felkérésére lapunk, a nagyobb adományokról állandóan hirt ad. — Az alispán Budapesten. Dr Peresei Béla alispán, a hivatalos ügyek elintézése végett elutazott Budapestre, ahonnan szerdán este ér­kezik vissza Szekszárdra. — Az Egyesült Szekszárd—Tolna­megyei Nőegylet mfigoros_ estélye február 8-án, szombaton lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom