Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-12-19 / 100. szám
XVIII. évfolyam, Szekszárdi 1936 december 19. (Szombat.) 100. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét#» széles hasábon miillmélersoronként 10 filter, MÜástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-,' eljegyzési, családi hír, valamint a * nyllttér soronként 60 fillérbe kertll. A gazdák ás a miniszterelnök A magyar gazdatársadalom legrégibb érdekképviselete, ai OMGE közgyűlést tartott, amelyen megvitat* ák mindazokat a mezőgazdasági problémákat, amelyek az utóbbi időben oly sokat foglalkoztatták a kor* mányzatot. A legfontosabb magyar termék, a busa, amelyből legtöbbet exportálunk a külföld számára. Természetes, hogy amikor a gazdatársadalom a maga érdekköreiben tanácskozik, elsősorban azokat a problémákat fejtegeti, amelyek a buaa körül forognak. így történt ez az OMGE közgyűlésén is, ahol a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a felszólalók a kormány gondoskodásáról, amellyel lehetővé tette, hogy a római paktumban lefektetett elvek a gyakorlatban érvényesülni tudtak. A római egyezmény immár kiállta a tüzpróbát. A folyó ávben, amikor nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontból is egészen elsőrangú búzaterméssel lehetett szá* molnunk, sikerült ugyanazokat a ke* reteket fenntartani, mint a megelőző esztendőben, ugyannyira, hogy a busa piaci elhelyezése s annak árnivója különösebb gondokat nem okozott. Külön elismeréssel adóztak az OMGE közgyűlésén a kormánynak azért is, mert a római paktum keretein túl megtalálta a módott arra is, hogy más államok részére is exportálni tudtunk. Talán nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez csak úgy kö vetkezhetett be, hogy a magyar búza visszanyerte a külföld piacain azt a régi jóhirnevát, amelyet már elődeink biztosítottak számára. Nagy küzdelem és szakértelem kellett ahhoz, hogy a világháború és az azt követő ne héz esztendők alatt leromlott minőségi búzánkat ismét olyan keresett cikké tudtuk tenni, amely Európában első helyen áll. Amikor Magyarország sanyarú helyzetében előrehaladásról beszélünk s a fejlődő magyar élet tüneteit lehet konstatálnunk, az alkotások között első helyen kell említenünk a magyar agrártársadalom heroikus erőfeszítését, amellyel a magyar búza hírnevét megalapozta. De egymagábanvéve kevés lett volna az az erőfeszítés* amit a mező* gazdasággal foglalkozó népesség meghozott, szükség volt a kormányzat céltudatos támogatására, aminek teljes mértékben tudatában vannak a mezőgazdák. Másképpen nem történhetett volna meg, hogy az OMGE elnöke úgy emlékezett meg Darányi Kálmán miniszterelnökről, mint akinek kormányzása az agrárnépesség körében lelkesedést és megnyugvást keltett. Külön kiemelte az OMGE elnöke az agrárnépesség örömét afelett, hogy Darányi Kálmán megtartotta a földmivelésügyi tárcát is. Bár óriási munkateljesítménnyel jár magának a miniszterelnöki teendőknek is az ellátása, ő vállalkozott arra, hogy a családi tradícióval olyannyira összenőtt földművelésügyi tárcát, amely egyébként is oly közel áll gondolkozásához, szivéhez és gyakorlati elgondolásaihoz, saját személye számára tartsa fenn. Ezért különösen kell, hogy értékelje Darányi Kálmán az OMGE ama véleményét, amelyet személye iránt nyilvánítottak, mert abból a bizalom, a megnyugvás és a jogos reménykedés hangja csendült ki. „Biztosítom a miniszterelnököt a gazdák ragaszkodásáról és szeretető* ről és személye iránt érzett bizalBüszke örömmel köszöntjük városunk falai között Önöket, akik a közelmúltban oly fényes dicsőséget szereztek a berlini stadionban a magyar nemzetnek, akik a világ nagy népeivel szemben a megmaradt maroknyi magyarság színeivel vették fel a versenyt, nagy magyar akarással kivívták a diadalt. Felrepült a magyar zászló a stadionban és az örömtől, a büszkeségtől könny fátyolos lett a világ bármely szögletében élő magyar szeme. Hálával köBiöntjük Önöket és kísérőiket, mert eljöttek hozzánk azért, hogy a leventeintézmény megbecsülésének adjanak megjelenésükkel kifejezést, hírnevükkel, sporttudásukkal pedig alkalmat adjanak arra, hogy a Szekszárdi Levente Egyesület össze- gyüjthesse azokat a pénzeket, amelyekből egy*egy jobb ruhát vásárolhat azoknak, akik a régi daliás magyar idők szép elnevezését, a magyar levente cimet viselik, de akiket mostoha sorsuk nélkülözésre kárhoztat. A csonka ország minden vidékéről szállt Önök felé a kérő szó. Boldogok vagyunk, hogy a mi kérő szavunkat hallgatták meg, a mi egyesületünket tisztelték meg látogatásukkal és a mi városunk és környéke lakóit részesítik abban a rendkívüli élvezetben, hogy láthassák kiváló és az egész világot bámulatba ejtó sporttudásukat és szemtől-szembe hallhassák annak szavát is, akinek minden képzeletet felülmúló rádióértesitései a berlini viaskodás nehéz óráiban oly sokszor fanatikus lelkesedéssel tudták betölteni a mi lelkünket is, akik csak a villamosság áramán keresztül értestt’- hettünk magyar fiaink káprázatos győzelmeiről. műnkről0, mondotta az OMGE elnöke. Ez a bizalom egyben azt is tartalmazza, hogy a magyar mezőgaz datársadalom, kisgazdák és nagygazdák egyaránt támogatják a jelenlegi kormányt közérdekű munkásságában. Minden munkához, legyen az aránylag csekély értékű is, el engedhetetlenül szükséges a munkában való hit, az ahhoz való bizalom és az abból részesedők megelége dése. Érthető, hogy a kormányt az ilyen bizalmi nyilatkozatok, mint amilyen az OMGE közgyűlésén hangzott el, csak sarkalni fogják arra, hogy tovább haladjon a megkezdett és helyesnek talált utón. Önöknek, akik egy egéBz világ elismerésében részesülhettek a nagy Németbirodalom küzdőterén, mit adhatunk mi, egy kis magyar város és egy szegény Levente Egyesület? — Érezzük és tudjuk, hogy a mi elismerésünk, a mi lelkesedésünk, a mi hálánk csak egy parányi visszhangja lehet a berlini nagy elismerésnek és az egész magyar nemzet hálájának. De a mi köszöntésünknek, a mi hálánknak, a mi örömünknek és a mi büszkeségünknek adja meg Önök előtt az értéket az, hogy mindezek igaz magyar szívből, őszinte szeretetből, hazafias nagyrabecsülésből fakadnak. A magyar vendégszeretet mélységes érzésével köszöntjük Önöket városunkban. A mi lelkesedésünkből, elismerésünkből merítsenek Önök további erőt és kitartást a jövő küzdelmeihez, azért az áldozatkészségért pedig, hogy lejöttek az ország fővárosából közénk, nyújtsanak némi kárpótlást azoknak a magyar ifjaknak szemében felcsillanó könnyek, akiknek az Önök világhíre boldogabb karácsonyt eredményes és akiknek szivében a magyar bátorság, a magyar akarás, a magyar meg nem al- kuvás szent lángját lobbantják fel és akik ennek hatása alatt büsskén kiáltják a világ minden égtája felé: „Nem, nem, sohal0 Isten hozta, Isten vezérelte hozzánk Önöket, érezzék a mi kis városunkban olyan jól magukat, mint ahogy ezen, a reánk nézve emlékezetes napon mi a szivünkbe zárjuk Önöket és a mélységes tisztelet, a soha meg nem szűnő hála és a hazafias szeretet büszke érzésével kisérjük -minden lé- | pésüket. Az olympiai vendégek ünnepélyes bevonulása a vasútállomásról lám- pionos kerékpáros osztaggal a menet élén 6 óra 15 perckor lesz. Kérjük a közönséget, fogadja tüntető szeretet- ny ilvánitással nemzetünk büszkeségeit. Az ellenrevlzlö Irta: Jánosi György. Az erdélyi részek, mint a múltban is, meleg politikai forrongásokat, hangképeket, meglepően mese- szerű jeleneteket robbantanak rá arra az Európára, abban Magyarország felé, amelyiknek esidőezerint semmi kedve sincs arra, hogy tréfás dolgokon mulasson. Odatul, Erdélyben el- lenreviziós liga alakult, működik, gyűléseket tart, amelyeken a dolog és a hangulat állapota Bzerint haladéktalanul a legmagasabb hangnemet ütik meg és olyan nyilatkozatok látnak napvilágot, amelyek a francia és oláh gondolkozás egész mélységét bemutatják. Volt szó, amely azt hangoztatta, hogy a Tiszáig kell kitolni az oláh határt. Volt hang, amely azt locsogta, hogy s magyarság csak beszivárgott elem Erdélyben. Volt hang, «mely azt lármázta, hogy : „Gyerünk Budapestre lu Ugyanezek, a világbékétől nyakig és azon alul kegyetlenül hevülő nemes keblek, amelyek egyebek közt ezt a mostani állapotot — csekélység 1 — az igazságon épültnek hirdetik, tehát ezek a nemes kultur- értékek, ha Magyarországon valamelyik a nemzeti dalt, vagy a himnuszt úgy fajjá, hogy áthallik a trianoni vonalon, egyszerre a világ• béke veszélyének bélyegezik, valamennyi genfi és Qenfen kívüli bölcs tökéletes jóváhagyása mellett. Mi pedig, mert okosabbaknak tartjuk magunkat minden másnál, szó nélkül eltűrjük és mélyen hallgatunk. Ezidőszerint azonban, hála Istennek, mintha szavunk és szivünk nőtt volna, a magyar revíziós törekvések kiléptek a kaszinói felköszöntők és a váraljai parókia szent hitét álomnak gúnyoló képzelődések titkos óhajtozásai közül, annyira komolyak, mint amilyen komolyan odatul veszik és ellene tüzet-vizet, kigyót-békát kiáltanak és mindent megmozdítanak. Ezért nem késünk a felelettel azoknak a Jor- gáknak, akik felelőtlenül kapaszkodnak eyy sülyedező hajó oldalába és nyíltan kimondjuk, hogy Magyarország a maga revíziós törekvéseiben mindennel számolt, amitől ők odatul félnek a igaza tudatában biztos törekvései sikerében. Arról nyugodtak lehetnek, hogy soha senki ebben a hazában az oláh nép honfoglalási érdemeit kétségbe nem vonta és a legkisebb iskolásKÖSZÖNTÉS Egyes szám ára 12 fillér
