Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-11-11 / 90. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 november II. (Szerda.) 90. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre mm-----------6 pengő Pe lelOs szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlfa 1*80 pengO. — A hirdetés 60 minimetgi _ ■ egy o széles hasábon mllllmélersoronként 10 filter. Mllástkeresöknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi bír, valamint nyllttér soronként 60 fillérbe kerUI. A klsM lelkesen üdvözölte n Kormányt A törvényhatósági kisgyülés októberi ülése alkalmával a lelkünkre mázsás súllyal nehezedő szomorú kötelességnek tett vitéz Thuránszky László főispán eleget, amikor GömbÖB Gyula miniszterelnököt, a végtelen emberi tragédiák egyik legmegrázóbb tragédiájában eltávozott nagy halottunkat elbucsnstatta. Úgy érezte akkor, hogy ebben a vármegyében, Gömbös Gyula vármegyéjében nem lett volna ildomos, sőt tán kegyeletet bántó lett volna, ha ugyanazon a napon, amikor sziveinket még az ő eltávozása felett érzett mély részvét töltötte be, üdvözölte volna az uj kormányt. Ezért halasztotta el — úgymond a főispán a törvényhatóság keddi kisgyülésén — ennek bejelentését a következő, vagyis a novemberi ülésre. Ezek előrebocsátása után hivatalosan bejelentette a főispán a Darányi- kormány hivatalba lépését, mely alkalomból dr Darányi Kálmán minisz* terelnököt és kormányának tagjait, akik legtöbbjéhez őt politikai felfogása mellett nagyon kedves személyi kapcsolatok is fűzik, mély tisztelettel, őszinte szeretettel, igaz ragaszkodásai köszönti és üdvözli. Örömmel mutatott rá a főispán, bogy egyrészt a miniszterelnök személye, másrészt pedig az a program, amellyel bemutatkozott, az egész or- szággyülés — kormánypárt és ellenzéki pártok — jóindulatával találko* zott, az a program, amelynek megvalósítását kormányzása feladataként tűzte ki maga elé, az egész közvélemény, sajtó és társadalom tetszését megnyerte, a közvélemény helyeslésével, sőt bizalmával találkozott. Azt hiszem —. úgymond a főispán — ugyanezzel a jóindulattal és bizalommal találkozott Darányi Kálmán miniszterelnök személye, kormánya és a kormány célkitűzéseinek sora vármegyénk társadalma és a törvényhatósági közélet testületéi ró szóról is. Erre való tekintettel javasolta a főispán, hogy a kisgyülés határozatilag mondja ki Darányi miniszterelnök, valamint vitéz Kozma MiklÓB belügyminiszter üdvözlését. A kisgyülés egyhangú lelkese Cléssel járult hozza a főispán javaslatához és a miniszterelnököt az alábbi szövegű távirattal üdvözölte: Nagyméltóságu Darányi Kálmán m. kir. miniszter- elnök urnák Budapest. Tolna vármegye törvényhatóságának kisgyüiése mai napon tartott ülésében hozott határoza- tával Naggméltóságodat, mint Magyarország miniszterelnökét, a leg mélyebb tisztelettel, szeretettel és őszinte ragaszkodással köszönti. Naggméltóságodnak és kormányának országunk, nemzetünk és ma gyár fajunk érdekében kifejtendő önzetlen hazafias munkájára Isten áldását kéri és bizalmának bizto sitásával e nehéz időkben kifejtendő nehéz munkájához teljes támogatását felajánlja. Hasonló szövegű táviratot küldtek Kozma Ugyminiszternek is. Ezután bejelentette a főispán a kisgyülésnek, hogy a belügyminiszter őt a főispáni tisztség további megtartására felszólította és kérte a kis- gyülési tagokat, hogy további műkő désáben se vonják meg tőle azt a hathatós és értékes támogatást, amely- lyel eddig kitüntették. Programmot — úgymond — nem ad, mert felfogását és elgondolásait légy évvel A Tolnamegyei Általános Tanító Egyesület vezetősége legutóbb tartott közgyűlésének tárgysorozatára kitűzte a Gömbös Gyula miniszter- elnökről, az egyesület diszelnökéről való megemlékezést és erre felkérte Major Imre igazgatót, körzeti ÍBkoIa- felügyelőt, aki az alábbi nagyhatású emlékbeszédet mondotta: Szomorú kötelességet teljesít a közgyűlés ma, amikor a fájdalmas meg- rendültség hangján elbúcsúzik egy derékba szakadt tragikus magyar élettől, a pillanatnyilag megtorpant magyar vágyaktól, magyar tervektől, amikor elbúcsúzik ennek a tisztes egyesületnek diszelnökétől, a mi nemes vármegyénk nagy fiától: vitéz jákfai Gömbös Gyulától. . . Az egyéni tragédia mindig szomorú és lesújtó, de egyenesen megrendítő akkor, amikor az egyén tragédiája egy nemzet sorsával kapcsolódik össze. Fájdalmas emlékezésünk fekete vonatán rohanunk vissza a múltba és a múltból keresünk vigasstalást és nem találunk. Nem találunk mást, mint hasonlóan lesújtó analógiákat, mert emlékezésünk ezen fekete vonatából csupa csontarc merevedik felénk, hideg tekintetek néznek ránk . .. száz és száz miértje a magyar életnek. A 21 éves Lajosnak kénsárga arca bontakozik ki a Csele- patak szürke iszapjából, IV. Béla tekintetét érezzük magunkon, amint a budai vár ablakából nézi a morajló megriadt magyar éjszakát, jönnek felénk az élőtökkel könnyelműen játszó Lászlók és fájdalmas fiatal arcukkal kérdően néznek ránk és jönnek a ezámüiöttek, az emigráltak a Bákécziak, Kossuthok és a legna- ! gyobb és legtragikusabb magyar sors I Széchenyié és jöu az utolsó UAgy ezelőtt tartott bemutatkozó beszédében leszögezte és ugyanazokat szóról- széra ma is tartja és kijelentette, hogy amit és amennyit tett, abba minden munkásságát és munkasiere- tétét beleadta és minden ténykedésében CBak a vármegye, a magyar haza és a magyar nép iránti szeretető vezérelte. Jövő munkáját is csak határtalan hazaszeretete fogja irányítani. A főispánt nagy tetszéssel fogadott szavai után újabb megbízása alkalmából dr Bernáth Béla gazdasági főtanácsos üdvözölte, biztosjtva a törvényhatóság szeretetteljes támogatásáról. A beszédet követő meleg ováció után a közgyűlés Bernáth inditvá- | nyára táviratilag üdvözölte Mussolinit I mi anoi beszédéért. magyar szálfa, a terebélyes nagy "magyar tölgy : Tisza István, gyilkos csapástól kivágva kidöntve porba- omoltan, . .. hogy szinte föl kell jaj- dúlnunk, hogy ebben a szerencsétlen kicsi országban száműzetés nélküli hosszú élete csak a magyart soha nem szerető, a magyart soha meg nem értő Lipótoknak lehetett... Átok é ez, vagy csak pesszimista szemlélet .. . nem tudom. Szekfü írja Tisza tragédiájáról, hogy az nem volt más, mint az „égi tetőn, a villámtól ütött tölgynek völgy- beomlása“. Gömbös Gyula tragédiája sem volt más, ő is az égi tetőn állott, amikor a villámtól sujtottan a völgybe omlott.. . Még csak a kezdet-kezdetén állt, a vágyak, a megvalósulások legelején. Most indult csak el egy uj stílusú, uj magyar élet az ő elgondolásai nyomán messze útjára, távoli tervei előre nyúltak, ki egészen magyar látóhatárokig és megvilágították a sötét, a homályos magyar horizontokat. Ez lett volna a kicsi ország nagy világossága, amely felé a mi elszakított véreink is vágyódva tekinthettek volna. Uj jellemet, uj erkölcsiséget, uj értelmiséget hirdetett ó, mert átakarta reformálni a régi magyar életet és tudta, hogy maradandót csak maradandó * szilárd alapra lehet építeni. Eb ez a szilárd alap nem lehet más, mint az uj jellemű, uj erkölcsű, uj értelmiségü népi milliók egységesült rendíthetetlen magyar hite. Az ő lelke is csordultig volt magyar hittel, mert siinte biblikusak a szavai, amikor azt mondja: „Testvérek . . . kálváriát járó magyar va- I gyök én is, csakúgy mint ti, rögös az ut, melyen a magyar célok felé I haladunk, mintha végtelen volna ... Ha nemzetről van sió, el nem fáradhatunk. Az erősebb törölje le a verejtéket a gyengébb homlokáról, segítse és erősítse az elesetteket, liogy együtt lehessünk sötétségben, köbben, viharban egyaránt, hogy elérjük végre a virágos magyar életei, a magyar boldogság mezejét . . .“ Széchenyi is tadta, l^ogy a magyarság nem megállapodott szilárd képződmény, csak ifjú, növekedésben lévő egyéniség száz alakban és száz színben feslő, vagy már kiteljesült virág és Gömbös Gyula is azért akarta elrendelni ennek a nagy magyar kertnek összevisszaságát, elválasztani a magyar tavaszt a magyar ősztől, téltől, hogy egyszeri pattanjon minden bimbó, egyszerre szökjön szárba és ezért lett ő is ennek a hervadhatatlan magyar virágos kert- neb a halhatatlanja. Amikor rádiószózatában emberi meleg szavaival bejelentette a magyar jövendőt, mingyárt el is tudtuk hiuni, mert a kisemberek tisata és világos, ösztönös érzésével meg éreztük, hogy a szava igaz. Szinte felolvadtunk a szeretet melegségétől és attól a szokatlanul őszinte em béri, testvéri hangtól, hogy bennünket, apró kis rissz-rossz vidéki detektorosokat is emberré tesz, mert hiszen nekünk mondotta el, hogy szinte az volt az érzésünk, hogy a magyar életet nem is Gömbös Gyula vezeti majd, hanem azok az apró- cseprő kicsi magyar vágyak és sóhajtások, amelyek ölelkesŐQ, összeboruj- tan, mint termékenyítő tavaszi eső, telitöltötték az ő magyar lelkét s kibuggyantak meleg emberi ajkáról . .. Tadta és érezte, hogy ezekből az apré-csepró kicsi magyar vágyakból tevődik ÖBBze a kiteljesült nagy magyar élet s hogy ezekből a kicsi méhssorgalmakból és apró hangyaenergiákból lesznek a nagy magyar alkotások, a monumentális magyar mnnkák és a jövendő nagy Magyarország. Ereztük már régtől, hogy bennünket, névtelen munkásokat, elhanyagolni Boká nem lehet, bennünket támogatni kel), hogy erősek tudjunk lenni, hogy a nagy hajszában néha-néha egy kissé kiliheg- hessük magunkat* hogy együtt a nagy magyar egységben lebirhatat- lanok legyünk. És ezt először ezen a magyar földön Gömbös Gyula mondotta meg nekünk. Úgy, hogy azt mindnyájan megéreztük és megértettük. Felfokozta a munkabírásunkat, megizmo- sitotta a magunkban bízásunkat, ősz- szeszedte, egységesítette a szerteszét kószáló, elasibbadt, megbénult magyar vágyakat. Hogy nekünk magyar tanítóknak büszkeség e az, hogy ő a murgai ta- nitóházból került közéletünk ama magas polcára ? Igen, büszkeség ( Mert ezekben a kicsi vidéki tani- tóházakban állandó vendég a gond, a töprengés, a különb életnek kívánása és keresése, témája pedig Egyes szám ára 12 filléra Ä tolnamegyei tanítók megemlékezése GÖMBÖS GYULÁRÓL a tolnamegyei tanitö fiáról Elmondta Major Imre
