Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-11-07 / 89. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 november 7. W TUNGSRAM MWITiKI jeli ki réssvétát ez egyesület. Az elnök ez ülést a gyász jeléül öt percre felfüggesztette. Szünet ntán Üdvözölte a gyűlésen betegsége da* oára is megjelent dr Thnránszky főispánt, akit arra kért, hogy támogassa a tanítóság hazafias munkáját. Drőzdy Gyula, a kultuszminisztériumba beosztott tanitóképezdei tanár, a „Néptanítók Lapja“ főszerkesztője tartott ezután igen nagy tetszéssel fogadott és nagy sikert aratott előadást a tanítókra kötelezővé tett tanítási „vázlat“ készítéséről. Elmondta, hogy az arra vonatkozó miniszteri rendeletet a tanítók jelentékeny része félreértette és óriási megterhelést jelentő fölösleges írásbeli munkát végez. A váslatkészitési rendeletnek — úgymond — az a célja, hogy a tanítók ne készületlenül menjenek az előadásokra, hanem gondolják át minden nap a tanítási anyagot és hogy a tanító ne elégedjék meg aszal, amit a képzőből hozott magával, hanem állandóan művelődjék, mert különben elparlagiasodik. Nem szabad, hogy a tanitó agyondolgozza magát a vázlat készítésével, mert hiszen akkor agyonidegesedik, elfárad és a tanítói munkát nem tudja kellő átéléssel végezni. Dr l$$inw Ádám tizira- éj nénteiepe Szekszárd vasútállomással szemben, Mayer-féla széntelep, Gróf Tisza István-u. 18. " II TelefoMzeámi 172. |[| Rendelések «(«közölhetők -• a telepeiig azonkívül Garay-téP 6. és Kossuth Lajos-utca 30. szám alatt. Legolcsóbb szén» koksz» száraz tűzifa Ölben és aprítva A „vázlatnak“ a nép életéből szerzett tapasztalatokkal átszőve kell készülni és mindig szem előtt kell tartani azt, hogyha a tanitó nem formálja folyton a saját lelkét, akkor a gyermekek lelkét sem tudja tovább formálni. — Tekintetbe kell venni, hogy vannak sablonos tárgyak, mint amilyen a hetütanitás, ennek ellenében a beszéd- és értelemgyakorlat sohasem lehet sablonossá. Ezt szem előtt kell tartani a vázlatkéssitésnél, amely munkában a tanítót irányítani senkinek sincs joga. Nagyszerű előadása végén lelkére kötötte a tanitóságnak azt az igazságot, hogy az iskola ma már nem hibakereső, vagy büntető intézet, hanem a haza érdekében az a legfőbb hivatása, hogy mindenkiben igyekezzék az illetőben rejlő értékeket megkeresni és kihozni. Végül azt hangoztatta, hogy a vázlatoknak mindig rövideknek kell lenni, mert a tanitó nem lehet a „vázlat“ rabjává. Az érdekes előadás után, amelyért hosszasan ünnepelték Drozdy tanárt, áttértek az előző számunkban már ismertetett tárgysorozat megvitatására. A napirend során a megüresedett alelnöki állásra Bajor János bonyhádi ág. h. ev. iskolai igazgató, körzeti iskolafelttgyelőt s választmányi taggá Lőrentey Károly bátaszéki községi tanítót választották meg. Ezután König Géza főjegyző terjesztette elő a választmány javaslatát, melynek megfelelően a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli tagjai sorába választotta dr Tasnády Nagy Aodrás kultuszminiszteri államtitkárt, vitéz dr Tburánszky László Tolna vármegye főispánját, dr Hagymássy Zoltán ny. főispánt, dr Balassa Brúnó székesfehérvári tankerületi királyi főigazgatót, dr Perczel Bála Tolna vármegye alispánját s dr Kósa Kálmán kultuszminiszteri tanácsost. Az adminisztratív ügyek elintézése s a pénztárosi jelentés tudomásul vétele után az elnök lelkesítő záróbeszédé s a Hiszekegy eléneklése után a magas színvonalú közgyűlés véget ért. Elítélték a polgármester rágalmazóját Az „Uj Nemzedék“ szekszárdi tudósítás alapján azt irta, hogy vitéz Vendel István polgármestert a Pápai- Főglein üggyel kapcsolatban folyó vizsgálat során felfüggesztették állásától. A polgármester panaszára megindult bűnvádi eljárás során a szerkesztőség Szakály Ferenc szekszárdi lakost nevezte meg a közlemény szerzőjéül. Szerdán volt ebben az ügyben a budapesti törvényszék előtt a tárgyalás, amelynek eredményekép - pen Szakályt bűnösnek mondták ki Bajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért 100 pengőre, nemfizetés esetén husznapi elzárásra ítélték- Az ítélet végrehajtását a törvényszék nem függesztette fel. A kir. ügyész súlyosbításért az elitéit pedig a büntetés enyhítéséért feleb bezett. Szekszárd közönsége az egri normával szemben November hó 1 én kellett meg-, szüntetni Szekszárd területén a koldulást és a város közönségének intézményesen kellene gondoskodni — az egri norma szerint — az ínsége sekről. Szekszárd lakossága azonban érthetetlen közönnyel viseltetik az uj rend iránt. Nem érthetjük meg ezt a merev elzárkózást, hiszen emberiességünk parancsolja, hogy segítsünk az elesetteken, a nyomorgókon. A megajánlások mértéke szomorú fényt vet a közönségre, mert bizony nagyon sokan vannak olyanok, akik nem veszik ki kellőleg részüket az áldozatkészségből. A nálunk is bevezetendő egri normát sokan tévesen fogják fel és Szekszárd társadalma sokkal kisebb összeggel akar hozzájárulni ennek a nemes eszmének a megvalósításához, mint ahogyan azt várni lehetett volna. A város költségvetésébe felvett előirányzat és a megajánlott összeg ugyanis közel sem tudja fedezni a szegények olymérvtt támogatását, hogy azok koldulásra ne szoruljanak. Az eddigi tapasztalat azt mu tatja, hogy a közönség még mindig nincs helyesen tájékozódva az egri normáról, amely rendszeresen felkutatja majd a szemérmes koldust is és célja hogy a szegényeket, akik éppen eleget szenvednek az élet mos- tohaságától: emberi mivoltukban ne érje sérelem. Az egri normának nem az a célja, hogy kipellengérezze a szegényeket, hanem hogy gondoskodjék róluk el- esettségükben; hogy ápolást kapjanak, ha betegek; meleg szobát, ha fáznak; természetbeni ellátást, ha éheznek és néhány fillért, ha még világítani is akarnak. A koldulás megszüntetésével tehát az a cél, hogy megszűnjenek azok a lehetetlenségek, amelyek arra késztetik a nyo morgókat, hogy házról-házra járva könyöradományokból tengessék fáradtan vonszolt életüket. 67. HU. kir. Állami Sorsldték 17.000 nyeremény 250..000 arany pengő értékben. Föngereméng: 40.000 m pengB Nyeremények: 20.000 aranv pengő 734 10.000 arany pengő 2-szer 5000 arany pengő 4 szer 2500 arany pengő 6-szor 2000 arany pengő 10-szer 1000 arany pengő és még több nyeremény, melyek mind készpénzben fizettetnek ki. Húzás december 4-én ^■MnBaHRmMmzzHBBmBBmBBmmBBmnsmBB^^^n Sorsj egyárak: Egész: ar. P 3. — Fél: ar. P 1.50 Sorsjegy kapható Osztálysorsjegy főára* sitóknál és dohánytőzsdékben — Póstai megrendeléseket a pénz előzetes beküldése után azonnal teljesít a M. Kir. Pénzügyigazgatásig Budapest, V., Szalay-u. 10. Az akció sikere egyébként azon fordul meg, hogy Szekszárd társadalmának minden rétege átérzi-e ennek az áldásos eszmének az áldásos erejét és vállal-e a megajánlott összegeken túlmenően is terheket. Reméljük, hogy Szekszárd nemesen érző hölgyeinek ebbe az akcióba való bekapcsolódása meghozza a kívánt sikert és az ő rendszeres munkálkodásuk nyomán eloszlik az egri normával szemben Szekszárd társadal* mának a közönye és szeretetteljes elgondolással elérhetjük azt, amit az egri norma hirdet: megszüntetni a koldulást és csak azokat segélyezni, akik valóban rászorulnak. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi . Búcsú — Költemény belső versben. — Irta: Bernrieder Clira. Mi mindig búcsúzunk 1... Búcsúzunk nappal, az éjtől, — hajnalban a félhomálytól, — nyáron a tavasztól, — ŐSBzel, télen a természettől. Búcsúznak a tájtól, mikor száguld a vonat s a fölöttünk gomolygó, változó felhőktől.. , a ragyogó, de kialvó csillagok millióitól. Búcsúzunk gyermekkorunktól ... a gyermekes vágyaktól és ízlésünktől; minden naptól és évtől. A boldogság* és szomorúságtól, az önkéntes vagy kényszeredett lemondástól ... rózsás és hiú ábrándjainktól; a szerelem tüzes fellángolásától, mig parázsló hamuvá nem hamvad ... Búcsúzunk a folyton meg-megújuló emlékeinktől, a szülői házból távozó gyermekeinktől. .. s a velük együtt távozó vidám kacagástól, színes, ragyog ó gondtalanságtól 1 Bacsut intünk, bizakodva, az életnek nekivágó jóbarátnak és zokogva, az áldásos életüket befejező szülőknek... A megszületett pillanat búcsúja — az előzőnek; a kimondott szó, — a I gondolatnak; a meleg pillantás — az Árajánlatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai Kedvező részletfizetésre is ! Nutschenbacher öltön és Fia (Cégtulajdonos: Mutscbenbscher Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementárn* 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Miklős-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkőraktárak : Tolna és Kskasd Kőfaragómunkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár fekete svéd, syenit gránitok, olasz és erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márvány, továbbá mrtwiairamiófctdr (modemek is), keresztek, virágvázákban és sirlámpákban, minden árban és kivitelben. Temetői munkák vállalása és kivitelezése vidéken is, n. m. utávésések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak vasbetétes műkővel való leöntése k őszerilleg megmunkálva és lefényezve is, ugyanaz márványból, gránitból is. Cementáruk, úgymint kutgyűrfik, kntrovások, hidcsövek minden átméretben, víztartályok, etető-, itató* és malac vályúk, építőkövek, kuttetők, oszlopok, cementcserép, sima és többszín ti cementlapok stb. stb. minden e szakmába vágó munkák. Állandóan kapható friss portland és .Üstökös“ fehér cement, stockatnr nád, gipsz, biber, dunakavics, danahomok, bányahomok, kódara minden színben és szemesé* cetben, cementfesték, falburkoló csempelapok egyszinfiek és többszínű mintázatokban. Vakolat! kőpor, úgymint sárga*, fehér*, rózsaszín, vörös. Scbsmottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő*, bőr- és kát* lányiéin ez, stb. stb. Puha és kemény tflzila, ölenként éz vagónt ételben.
