Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-10-31 / 87. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 október 31. bizonyos szervnek, hanem mindig ai egész szervezetnek a betegsége és a gyógykezelésben a kellő kímélet a beteg jó táplálásával kapcsolatban játasaa a főszerepet. A szerveset védőanyag termelését a szakorvosok megfelelő inger alkalmazásával (tu­berculin, arany, viz, nap, levegő, kvarc, Röntgen) igyekszenek fokozni. A szabad, tiszta levegőnek a tuber­kulózisra kifejtett jó hatása a beteg­ségnek és a kiimának a „minőségé­től“ függ. Vannak gyógy-, kimélő- és közömbös klímák aszerint, hogy az illető helyen a gyógyuláshoz szüksé­ges klimaingerek milyen arányban vannak meg. A tuberkulózisra, mint népbeteg­ségre, a lakosság szociális helyzeté­nek a megjavítása, a tűdőbeieggondozők, kórhá­zak, szanatóriumok stb. intéz­mények szaporítása jelentő­sebb befolyást gyakorol, mint bármely klíma. A gondozó intézet a „Zöldkeresz- tes Nővérek“ szervezetén keresztül oktatja ki a betegség és az ellene való védekezés felől a hozzá forduló­kat. A szanatóriumoknak, valamint a kórházak szanatóriumszerU osztá­lyainak a legfőbb gyógytényezője a higiéniás-diétás eljárás, vagyis a jó levegőn, bőséges táplálkozás mellett való pihenés: jól képzett szakorvosi kezelés és vezetés mellett. A tuberkulózis elleni küzdelemben nagy fontossága van az anya- és csecsemővédelmi intézményeknek, a családi környezetben és iskolában való gyermekvédelemnek, valamint az annyira fontos és az egészség­kultúra magvát is elültetni hivatott iskolaorvosi intézménynek. A víznek, levegőnek és napnak nagy szerepe van a tbo.-s beteg ed­zésében és gyógyításában. A hideg- vizes kúra, a nyári légkúra szigorú orvosi előírás és ellen­őrzés mellett használható, A napkúra tüdőtuberkulózis eseté­ben osak kivételesen és nagy körül­tekintés mellett engedhető meg, mert nem ritkán súlyos tüdővérzéBt és az elcsendesedett folyamatnak újból való fel’ángolását válthatja ki. Sebészeti tbc. megbetegedéseknél a napkúra — helyesen alkalmazva — csodákat mivel. Svájcban a leysini szanatórium a havasok közt télen is napostatja ilyen betegeit. Nálunk ilyen esetek­ben kvarclámpát használnak. Ha a tüdőben komolyabb elválto­zások állanak fenn, akkor a tüdő nyugalmát mesterséges légmell keze­léssel (pneumothorax) bistositják. A műtét lényege abban áll, hogy a mellhártya lemezei közé levegőt jut­tatnak, mely a tüdőre nyomást gya­korol. Ez a nyomás a tüdő mozgá­sát nagymértékben korlátozza s abban a nedvkeringést is alább szállítja. A tüdőre kényszeritett nyugalom meg­teremti a gyógyulás feltételeit. A lég­mellen kívül más sebészeti műtétek­kel is segítenek a betegeken. A tubnrkulotikua betegeknek a táp­lálkozása elsőrendű követelmény e kór gyógyításánál, mert a jól táplált betegnek a szervezete több védő­anyagot képes termelni. Bőséges táp lálásról kell gondoskodni, de a hízás még egymagában nem jelent gyógyu­lást. A fő az, hogy a beteg ízletesen, jóízűen táplálkozzék, ne pedig ízte­len rossz koszttal kinoztassék. Bár a beteg számára a szanatóriumi kezelés a legelőnyösebb, mindenki I mégsem tud szanatóriumba menni, j illetve teljes gyógyulását nem vár- j hatja be ottan. Sőt a többség nem I is szorul szanatóriumra, ha otthoné- | Dr Issum Ádám unttá- s ntmeieie Szekszárd j vasútállomással szembon, Mayer-féle széntelep, Gróf Tisza István-u. 18. ' ' III Telető—aeé—u 172. ||| Rendelések eszközölhet ők: a telepen, azonkívül Garay-tér 6. és Kossuth Lajos-utca 30. szám alatt. Legolcsóbb szén, koksz, száraz tűzifa ölben ti aprítva MmmkNHveeMzsmwsNMMmassMkeazMeenmmmmMMmMM« ban Ugyanúgy élhet, mint a szana­tóriumban. A házi kezelés legfőbb ténye zője az orvos Annak utasí­tásai szerint kell élni és vi­selkedni. A kúra kivitelére a pormentes, tiszta levegőjű vidék, a falu a leg­alkalmasabb : a szabadban való fek­tetés ott nem ütközik akadályokba. A betegszobának nagy ablakai és nedvesen feltörölhető padlói legyenek. A gyógyult beteg — gyógyulás után is — maradjon továbbra kapcsolat­ban orvosával, mert állapotát még éveken át ellenőrizni kell, nehogy a baj kiujulása álljon elő. Dr Marberger Sándor főorvosnak A tuberkulózis — a tüdőbaj — megelőzése és gyógyítása című könyve (ára 2 40 P), amelyből e tudni valókat kivonatoltuk, most jelent meg negyedik kiadásban, Olyan munka ez, — melynek nem volna szabad hiányoznia egy intelligens család asz­taláról sem. Hiszen népies módon megirt nagyszerű tanácsait haszonnal forgathatja mindenki. Midőn ezek előrebocsátása után a legnagyobb örömmel üdvözöljük vár­megyénk székhelyén a tuberkulózis­sal viaskodó kiváló magyar orvos- tudósokat, reméljük, hogy a kon­gresszus eredményeképpen jelentősen megjavul majd Tolna vármegye és Szekszárd tuberkulózis statisztikája. A 44esek hadtörténete A szeptember 6 i 44 es emlék­napon Kurtz Géza nyug. ezredes bejelentette, hogy nemsokára elké­szül az ezredtörténet megírásával. A tökéletesen és élethűen megirt ha­talmas munka elmulhatatlan emlé­ket fog állítani a sok hősi tettet vég­hezvitt 44-es ezrednek. Kiterjed az ezreddel kapcsolatos minden mozza­natra és olvasója elé fogja idézni a harctereket, azok hangulatát, a hősi tetteket és szenvedéseket. A pontos térképvázlatokon mindenki követ­heti a bejárt területeket. A sok ere­deti fénykép mindenki elé fogja idézni a már-már feledésbe menő em­lékeket és hősi ütközeteket. Az ezredtörténettel kapcsolatos lesz a most folyó adatgyűjtési munkála­tok révén a bajtársak névsserinti fel­sorolása mindazokkal az adatokkal, melyek katonaságukra vonatkoznak. Bevonulásuk, beosztásuk, az ütköze­tek és csataterek felsorolása, amelye ken résztvettek, kitüntetéseik, sebe­sülésük, hadviselésük egészen a le­szerelésig. Az arcképcsarnok, amely ugyan csak szerves részét képezi a hatal­mas munkának, minden egyes bajtárs­nak, kik arcképüket átadják az adat­gyűjtőknek, közli az arcmását. Szép emléket állit e hatalmas mű a 44 es bajtársiasságnak, hősiesség­nek, nemcsak a ma élők részére, kik felidézhetik az elmúlt s már már fele désbe menő háborús éveket, hanem a könyv örökéletüségével gyermeke­iknek, unokáiknak és a késő utódok­nak példaképet fog mutatni az abban leirt tetteikkel az igaz magyar hasa- fiságra. A szervezőbizottság ismételten fel­hívja az élő 44 es bajtársakat, özve­gyeket és árvákat, hogy magukról, hozzátartozóikról, akik közéjük tar­toztak, az őket felkereső megbí­zottaknak kimerítő és pontos adató* kát szolgáltassanak, adják át fény­képeiket és könnyítsék meg nehéz munkájukat. Az adatgyűjtők e tevékenységük­kel kapcsolatban minden községben, faluban felkérnek egy vállalkozó baj- társat, hogy minden 44-es ügyben (rendezendő bajtársi találkozó, stb.) segítségére lehessenek a központnak és rajtuk keresztül értesülhessen min­den egyes baj társ az őket érdeklő 44-es eseményekről. HÍREK Temető. Utolsó pompáját az ősz idehozta, Sok fehér virágot, sok bús sirhalotnra. E virágerdőhöz, hogy is illik bánat? És mégis közöltök oly szomorún járnak. Könnyekkel öntözött a keresztek fája, Hisz’ a legdrágább név Íratott fel rája. Esti szürkületben gyertyák fénye lobban Halk zsolozsma szárnyal, mint a templomokban. S hogy a gyertyák égnek, lassan, lassan véle Szent békesség száll a gyászolók szivére. A lángocskák fogynak, egyre jobban, jobban, Amott meg kigyúlnak.,. fenn a csillagokban. Hazatér mindenki... S az égi csönd alatt — A temetőn áldón most Jézus áthalad... I. Eordögh Zoltánná. Halottak napján Évob találkozó a nagy szellemi vég­telenséggel. Fönt a világok milliárdjai, lent a molekulák végtelensége. A szédítő magasságok és a hatalmas mélységek között áll az értelem s kérdi: Miért ? Miért jött a földre a gondolkozó ember ? Aki töri izmait, hogy munkájával < létét fenntartsa, hogy életét meghosz­OILÁG­MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Szombat, okt. 31. Vasárnap, nov. 1. Vasárnap délután 3 órakor a helyár 40, 60 és 70 fillér Lillán Harwey főszereplésével: Fekete rózsák Az előadások kezdete: Izgalmas orosz kémdráma hétköznapokon: ll%6 és V«9 órakor, Főszereplők: Lilian Harwey, Willy Fritsoh, Willy Birgel vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Magyar világhiradó szabbitsa és ha száz évig is kitolja földi mozgását, akkor is az a közös sorsa, akár ápolt, vagy elhanyagolt, kényeztetett vagy meggyötört testé, nek, hogy a földbe jut, összeomlik, porrá lesz. Ez a mai találkozó megfelel a nagy kérdésre. A föld „vendégfogadó“ — mondja a zsoltáros. Vendégek, át­utazók vagyunk. Azért jöttünk, hogy menjünk. Hová ? Oda, hová ŐBeink távoztak, oda, hol Isten vár reánk. Megsemmisülés ? Eltűnés a mélység­be ? Nem 1 Levetni a porból alkotott testet és egyesülni az örök, a hal­hatatlan, végtelen gyönyörű, igaz és tökéletes jósággal, a minden erők forrásával: Istennel 1 A földi gondok, szenvedések, gyöt­relmek elmúlnak. Az a kis hant a városon kívül, ahová évenként utó« daink kijönnek egy egy gyertyát gyújtani, egy pár szál virágot rá­helyezni, avagy talán ki sem jönnek, nem a végső állomás. Ezen túl van az igazi élet. Hiszed ezt ? Ha nem volna ez a hit beléd oltva, bizony nem kíván­nád megérni a mai estét, vagy a holnap reggelt. Miért küzdőnél a túl* világi élet reménye nélkül ? Est a reményt, ezt a hitet az igaz — örök Isten, a te Teremtőd, a te Atyád oltotta beléd, aki nem csal éB meg nem csalható. — A honvédség főparancsnoka Szekszárdon. Vitéz Sőnyi Hugó gya­logsági tábornok, a m. kir. honvéd­ség főparancsnoka a helyőrség meg­szemlélésére folyó hó 29 én délben Heszlényi József ezredes, segédtiszt kíséretében Szekszárdra érkezett. A főparancsnok a vármegyeháza nagy­termében fogadta a tisztikar bemu­tatkozását, látogatást tett vitéz dr Thuránszky László főispánnál, meg­szemlélte a csapatokat és délután el­utazott Szekszárdról. — Gyász ünnepély a hősök szek­szárdi temetőjében* Mindenszentek napján, november hő 1-én, vasárnap délután V*3 órai kezdettel az alsó­városi hősök temetőjében Szekszárd vároB közönsége kegyeletes gyász- ünnepélyt tart az alábbi műsorral : 1. Hiszek egy Istenben. Játssza a szek­szárdi leventesenekar. 2. Komócsy— Révffy: Szentelt hantok. Énekli a Szekszárdi Daloskör. 3. Ünnepi be­széd. Tartja Hábel Vince belvárosi róm. kát. káplán. 4. „Nemi Nemi Soha 1“ Énekli a Szekszárdi Dalos- kör. 5. A hatóságok, egyesületek, iskolák stb. koszorú letétele. 6. Az utolsó menet. Gyászinduló. Játssza a szekszárdi leventesenekar. 7. Him­nusz. Játssza a szekszárdi levente- zenekar. Az ünnepélyen a hatóságok, hivatalok, egyesületek és iskolák tes­tületileg fognak megjelenni. — KOlföldi tudós előadása Szek­szárdon. Dr Ihmels Károly egyetemi tanár, a lipcsei misszió igazgatója pénteken eBte 6 órakor előadást tart a szekszárdi evangélikus templom­ban, ahol vendégeket is szívesen lát az ev. egyház. — Hivatalvizsgálat. Dr Halász Elemér rendőrségi főtanácsos, a vi­déki központi rendőrkapitányság meg­bízásából Szekszárdra érkezett, hogy a rendőrségen a szokásos évi ügy­meneti, ügyintézési és kezelési vizs­gálatot megtartsa. Társaságában van Dombay Jenő számvevőségi tanácsos, aki a rendőrkapitánysági pénztári ke­zelést, továbbá a számszaki ellen­őrzést végzi. 29 én érkezett meg dr Kerekes Kornél rendőrfőfelügyelő a személyzeti ügyek megvizsgálására, a vele érkezett dr Enyedy Andor rendőrtanácsoB pedig a kihágási osz­tály menetét vizsgálja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom