Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-10-10 / 81. szám
XVIII. évfolyam Szekszárd, 1936 október 10. (Szombat) 81. szám TOLNAMEGYEI újság HETENKÉNT MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pe lelós szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő, t A hirdetés egy 60 mllltmétov széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett rek1ám-,*el|egyzéal, családi hír, valamint • nyílttér soronként 60 fillérbe kertll. Tolna vármegye gyászolja legnagyobb flát Ai egéss magyar nemzetet gyászba borította vitéz jákfai Gömbös Gyulának, a megyebeli Murga község nagy szülöttének halála, felmondhatjuk, hogy nincs senki, akinek a szivét meg ne mozgatta volna a mélységes részvét, amikor meghallott* váratlanul jött halálhírét. Különösen azért sajnálatos és megdöbbentő ez az elmúlás, mert ppgyon emberi és nagyon tragikus. Hatalma csúcsán, do tervei kezdetén kellett elmennie onnan, ahová csodálatraméltó tudással és fel- készültséggel, évtizedes kitartással és energiával, tisztán a saját erejére támaszkodva felküzdötte magát. El kellett mennie onnan, ahol még sokat alkothatott volna, ha le nem svőzi “a halál. Ahogy korai végére és ezzel kapcsolatosan egész életére gondolunk, vissza kell emlékeznünk árra, hogy ez a kiváló ember, aki oly sok jót akart tenni, aki magyar volt iáig és vérig, aki féktelen energiákat hordott magában, akinek mfiködését egész Enrópa érdeklődése kisérte, akinek a végső tisztességet Hitler, a német birodalom vedére személyesen adta meg, akinek az özvegyéhez Viktor Emánuel olasz király intézett rész- véttáviratot, innen, a mi vármegyénkből sarjadt ki és magasba ívelő pákájának jelentős állomásain is híven ragaszkodott a szülőfalu rögéhez, a kis faluban élő egyszerű rokonai. Erről a ragaszkodásról tett tanúbizonyságot akkor is, amikor az 1930. évi október hé 29 én, mint honvédelmi miniszter lejött Mnrgára, díszpolgári oklevelének átvételére és az üdvözlésre adott válaszában bepillantást engedett a leikébe, hogy lássa mindenki, miképpen szereti szülő- ‘ fainját, miképpen emelkedett a magasba és hogy az ő származásán keresztül tisztelje mindenki a népben szunnyadó erőket* — „Szivem teljes melegével ragaszkodom — úgymond —• ehhez a községhez, ahol boldog gyermekkorom legszebb éveit töltöttem, ahol atyámtól a betűvetés tudományát tanultam, ahol anyám révén annyi rokonom Tan. Ez a fain tavasszal ngy néz ki, mint egy virágoskert s ha az eget akarjuk látni, a magasba kell innen nézni. Aki ebből a völgyben fekvő faluból ki akar jutni, annak meg kell edzeni az izmait, erejének kell lenni, hogy le tudja küzdeni az utak emelkedésének nehézségeit. Azt akarom ezzel mondani, hogy aki az országos politikába akar bekapcsolódni, annak erőre kell szert tenni, hogy eredményeket érhessen el Bár ezt vallom életem folyására és bár ki kell jelentenem, hogy ide most nem mint miniszter jöttem, ' hanem mint ennek a virágos, kedves fainnak a gyermeke, aki hálát adok, hogy annakidején kenyeret adott az atyámnak: mégis hangot kell ed nőm a politikának, a falu politikája programjának, kijelentve, hogy csak az a nemzet lehet erős, amely poli tikájában a gazdatársadalomra, életében pedig a fainra támaszkodik. Ennek a falunak a lakossága német anyanyelvű ugyan, de itt mindenki tudja, hogy a törökök által kipnseti- tott magyarok utódaként lakik e helyen, ahol mindenki magyarnak is tartja magát és szeretettel dolgozik a magyar haza naggyátátelén, együtt a magyarsággal. Ebben a fainban születtem én mint egy régi magyar nemesi család sarjának és egy sváb parasztasszonynak a fia. ügy érzem, hogy az én származásom azt szimbolizálja, hogyha 0 magyar politikus politikát, valódi politikát akar csinálni, annak a gótikusnak is le kell szállnia a földhöz, hogy eredményeket tudjon feltnutatni. Én a polgári Magyarországnak, a népi- és középosztálgu Magyarországnak vagyok a politikusa. Ahogy most idejöttem, visszaemlékezem minden egyes akácfára, minden egyes jegenyére, minden egyes utkanyarnlatra, amelyek mint njabb emlékek, összesüritre tolulnak gyermekkorom emlékeiként elém. Úgy szomjnhoztam ezeket az emlékeket, mint a Szahara szomjas vándora az oázist és akkor, amikor ezek az emlékek előttem felnjnlnak, újból fogadást teszek, hogy nemcsak magamért dolgozom, hanem ezért a hazáért és benne Tolna vármegyéért, valamint azért a kis faluért. “ Milyen boldog volt ekkor Gömbös Gyula és milyen örömmel ölelgette rokonait, gyermekkori barátait. Aki ennek a napnak az eseményeit Mur- gán végigélte, az tanúságot tehet róla, mennyire szerette a miniszter- elnök Bzülővármegyéjét, amelyet mély gyászba döntött korai halála. Európa egyik legjelentősebb állam fér fiát vesztette el Gömbös Gyulában, állapítja meg róla a világsajtó. Az egéss német sajtó napokig foglalkozott Gömbös Gynla állam- férfiúi érdemeivel és alkotásaival. A legtekintélyesebb lapok: a Germania, a Völkischer Beobachter óbb többi sok-sok német újság mind megálla pitották, hogy halálával Magyarországot milyen nagy gyász érte. Az olasz lapok szerint benne a lehető legszerencsésebben találkoztak a katonai és a diplomáciai erények és halálával * nemzetközi politikai élet egyik legkiválóbb alakja tűnt el az élők soraiból* A francia újságok azt írták, hogy a Duna vidék egyik legerősebb egyénisége száll vele sírba, a londoni lapok, mint a bolsevistaellenes front kipróbált harcosát em- ! ütik, Varsó ^ a magyar nemzet újjá- | születése bajnokának mondja, Genf | pedig az uj Magyarország nagy erős- { Bégének, Szófia az igazság haroosának. ■ A nagy halottat a legnagyobb em- | bereknek kijáró gyászpompával bu- OBUitatták Németországban, Ausztriában és fájdalmas gyássaal fogadta őt Magyarorsság, melynek fővárosa utoáin tízezrek könnyeitek ko» porsója láttára. Az országgyűlés kupolacsarnokában ravatalozták fel azt a férfiút, aki Tolna vármegye szülöttei kösül a legmagasabb kösjogi méltóságot érte el. Selyem nemietisiinü zászló takarja a volt magyar miniszterelnök koporsóját. A koporsó fejénél hatalmas kérésit hirdeti nemzeteknek és egyeseknek egyaránt, hogy minden szenvedésnek és küzdelemnek egykor vége szakad, de egyúttal azt is, hogy lesz feltámadás. A család, a Kormányzó, Mussolini, Hitler és a magyar politikai és társadalmi élet kiválóságainak, valamint a külföldi képviseleteknek koszorúi borítják a ravatalt. Az utcán az eső dacára sok-sok ezer ember áll nyugodtan sorfalat, hogy egy pillanatra elvonulhasson az előtt a koporsó előtt, amely Gömbös Gyulának, a falusi tanité fiából a legmagasabb köijogi méltóságot elértnek, sokat küldőnek, sok dicsőséget, do a végén rendkívül sok szenvedést io átélt, élte delén tragikus gyorsasággal elhunyt férfiúnak hűlt tetemét takarja. Egyszerű ruházatú, szegény emberek vannak eaen utolsó tisztességet megadék sorában túlsúlyban, akik a résavét igaz érzésével vonulnak el a koporsó előtt óa kulcsolják össse kezüket, mondanak el egy rövid imát, mert a kupolacsarnok díszes pompájában is azt éráik, hogy a ravatalon ennek az országnak egy oly fia alussza a megbékélés álmát, akinek minden gondolata, érzése és akarata az volt, hogy meggyógyítsa a trianoni sebeket, felszántsa a szegények és szükölködők könnyeit és a letiport országot és annak nyomorúsággal küzdő legkisebb embereit elvezesse a boldogabb jövendőbe. A szülővármegye részvéte A miniszterelnök váratlan halálhíre mély megdöbbenést és fájdalmat okozott országszerte és ez a fájdalom fokozottabb mértékben érte a nagy ember szülővármegyéjének, Tolna vármegyének közönségét. Dr Perczel Béla alispán a tragikus elmúlás rádión való közlése után nyomban intézkedett, hogy a vármegye székhelyén éppúgy, mint minden községben is tűzzék ki a gyászlobogót a középületekre, a halálozás és temetés napján a kocsmai és vendéglői zárórát éjjeli 12 érában állapította meg és intézkedett aziránt, hogy ezeken a napokon mindennemű mulatság elmaradjon. Egyidejűleg részvéttáviratot intézett az alispán a megboldogult vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök özvegyéhez, valamint édesanyjához is, kifejezve nekik a vármegye törvény- hatóságának együttérzését. Tolna vármegye tizenöt tagú küldöttséggel szándékozott magát a parlament kupolacsarnokában tartandó szombati temetési szertartáson képviselni. Az alispán azonban azt an értesítést kapta a temetés rendezőségétől, hogy a helyiség korlátolt befogadóképessége miatt öt küldöttség» tagnál többnek nem tudnak helyei biztosítani. Ezért a dr Perczel Bála alispán vezetése alatt a fővárosba utazó küldöttség tagjai: vitéz Vendel István polgármester, gróf Appongi Rezső ny. főispán, dr Bernáth Béla és Dörg Frigyes m. kir. gazdasági főtanácsos lesznek. Az alispán pénteken délelőtt tetto le a vármegye közönségének kékpiros szalagos gyönyörű koszorúját a ravatalra. A koszorú szalagjain a következő felírás van: » Tolna vármegye nagynevű szülöttének— a vármegye közönsége.» Murga község nagy szülöttének temetésén. alatt áll. A lakosáig fájdalommal siratja nagy szülöttét, akinek a temetésén háromtagú küldöttséggel jelenik meg. £■ a három küldött ségi tag a. koporsó előtt haladva visii majd a murgai földet, amelyet a miniszter- elnök koporsója alá helyeinek, hogy a szülőföld hantjain pihenjen Mar gyarorsiág nagy halottja: vitéi Gömbös Gyula miniszterelnök. Egyes szám ára 12 fillóra Murga községet, a virágos völgyben fekvő bájos falucskát, amelynek örök büszkesége less, hogy miniszterelnököt adott az országnak, a legmélyebb gyászba borította a rettenetes csapás. Nemcsak a középületeken, hanem sok magánházon is fekete zászlót lenget a szél és a község apraja-nagyja ennek az egész Európában fájdalmas szenzációt keltő eseménynek a hatása Szekszárdi kegyelete. Vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnöknek, mint ;Ssekssárd megyei város díszpolgárának a temetésén a vármegye küldöttségével együtt jelenik meg vitéz Vendel István polgármester, aki intézkedett, hogy a nagy halottnak a képviselőház ku polacsarnokában levő koporsójár* a város színeivel diszitett koszorút helyezzenek a szalagon eszel a. felírással: f Díszpolgárának kegyelettel' — Szekszárd megyei város közönsége.«
