Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-01-25 / 7. szám
XVIII. évfolyam. 7. szám* TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szekszárd, 1936 január 25. (Szombat.) Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési dift Sgész évre _ 12 pengő || Félévre.----------6 pengő| Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK PERENC Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlllhnélersoronként 10 Qller. rtllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi r közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A „NEP“ szervezkedése alkotmányvédelem Mialatt szerte a világon a politikai éB gazdasági, sőt sokhelyütt társadalmi válság áll útjában a békés munkának, azalatt a vihsrsó Európának azon a kicsiny szigetén, amelyen a maroknyi magyarság a maga életéért küld, a konssolidáltság jegyében céltudatos tervsserüséggel folyik a kormányzat munkássága az ország megerősítésére. Hogy a trianoni ha tárok kötött milyen emberfeletti feladat nemcsak a máért küzdeni, hanem a jobb jövőt is kiépiteni, azt csak akkor látjuk, ha összehasonlítjuk helyzetünket a nálunknál sokkalta hatalmasabb és gazdagabb országok helyzetével. Még a legnagyobb rosszakarat sem tudja elvitatni, hogy a népi politika, melyet Gömbös Gyula képvisel, a Nemzeti Egység célkitűzései Bserint a gaidasági és szociális javulást eredményesen szolgálja. Határozottan haladunk a Nemaeti Munkaterv megvalósítása feló és fokról- fokra közelebb kerülünk az uj alapokra épülő Magyarországhoz,. Mi sem természetesebb, hogy a kormányzat eddigi konkrét eredményei és talán még inkább a. küszöbön álló reformjavaslatok megvalósitáBa ideges félelemmel. tölti el az ellenzéket, amely a gyakorlati eredményeket a féktelen usaitás és a pártpolitikai demagógia eszközeivel szeretné meghiúsítani. S í \ í, ; ; ' ; Sajnos a régi magyar politika sok ssomoru példát mutat árrá, hogy a legjobb szándék is meddő marad a politikai gyűlölködések harcaiban és a társadalmi saéthusáB utvesatőjében. Ezt az ősi magyar veszedelmet ismerte fel Gömbös Gyula, amikor a kormány átvétele után elsősorban és mindenekelőtt a politikai ellentétek kiküszöbölésével a nemzeti társadalom égységónek kialakítását tfizte ki célul, mondván, hogy csak ai egységes és öntudatos nemzeti társadalom segítségével veheti fel a kormányzat a jobb és biztosabb magyar jövőért való küsdelmet. Amióta Gömbös Gyula az ország kormányát kezében tartja, parlamenti besaédeiben, népgyttlési szónoklataiban, újságcikkeiben és nyilatkozataiban lankadatlan hittel hirdeti a Nemzeti Egység gondolatát. S hiába minden ellenzéki erőlködés, vagy sajtó- kampány. Ma már az ország túlnyomó többsége szívvel és lélekkel Gömbös Gyula felfogását tette magáévá és elfordul a politikai gyűlölködést hirdetőktől. Kétségtelen, hogy a nemzet lelkivilágának ezt az átalakulását Gömbös Gyula mögött zárt sorokban álló és hatalmas tömegeket számláló párt, a Nemzeti Egység Pártja idézte elő. Ez a párt a sokat szenvedett magyarságot ssomoru végzetétől, a széthullástól akarja megóvni. Az ellenzéki elvakultság azon- | ban nem a nagy és magasztos célt látja, hanem azt akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy csupán hatalmi szempontok irányítják a Nemzeti Egység Pártjának szervezését, ők termé azetesen a saját maguk gondolkodásából indulnak ki és veszendőbe ment politikai pozíciójuk visszaszerzésében azt a vádat emelik a Nemzeti Egy* Bég Pártja ellen, amelyikben nem ez a párt, hanem éppen ők a bűnösök. Akkor, amikor Gömbös Gyula és munkatársai összefogásra hívják fel a nemzetet, az ellenzéki politika szóvivői a torzsalkodás és a benső vi szálykodás magvát hintik el. Napról napra ádás támadásokat intéznek a Nemzeti Egység Pártja és ennek vezetősége ellen, világgá kürtölik, mint nagy leleplezést; a közismert tényt, a pártBzervezést és a legképtelenebb ioszinuációkkal próbálják ezt megnehezíteni. Nagyon is átlátszó és nagyon is gyenge módszer ez. Fáj nékik, hogy a Nemzeti Egység Pártja nem elégszik meg a tavaszi választások óriási sikerével és nem csupán válasstási hadjáratokra szervesi meg az országot, hánem-megszervezi a politikai küzdelmektől távol, a békés munka idejére is. Fáj nekik, hogy a politikai területen kívül társadalmi, gazdasági és kulturális téren is olyasvalamit kezdeményezett a párt országos főtitkára, amire ebben az oi> I szágban példa még nem volt. S fáj nekik főként az, hogy ez a kezdemény esés a magyar lelkekben visszhangra talált és eredménnyel kecsegtet. Ebben a fájdalmukban immáron nem tudnak egyebet felhozni a párt- szervezés ellen, mint az alkotmányellenesség vádját. Már pedig ennél alaptalanabb, sőt nevetségesebb vádat ki Bem találhatnának. Hiszen a Nemzeti Egység a maga egészében és messzenyuló szervezeteivel az ezeréves Magyarország hagyományait szolgálja és munkásságát az élő és fejlődő alkotmányosság jegyében irányítja. Nem is komoly ez a vád, de kénytelenek ilyesmivel előhozakodni. A maguk kicsinyes politizálgatásával szemben ott látják azt a hatalmas erőtényezőt, amit a Nemzeti Egység szervezete képvisel. Látják, hogy ezt az erőtényezőt, a szervezés főmozga- tójának, vitéz Marton Béla országos ügyvezető főtitkárnak fáradságot nem ismerő önzetlen munkássága eredményezte. Ezért van az, hogy végső erőfeszítésükben a személyeskedés terére lépnek és álhireket kolportálva pletykahadjárattal próbálkoznak. Beszélnek személyi ellentétekről, változásokról, mindezt csak azért, hogy legalább kifejezést adhassanak soha meg nem valósuló vágyaiknak. A társadalom azonban a történelem tanulságain okulva felvértezetten áll ezekkel a mesterkedésekkel szemben. Mi, akik a vidékről nézzük ezt a Az 1931. évi május 15-én jelent még XI. Pius pápának „Quadrage- simo anno“ keadelü, szociális tárgyú körlevele. Ebben a körlevélben a pápa bírálatot mond a mai társadalmi és gazdasági rendről, valamint az újabb törekvésekről: a marxizmus különböző fajtáiról és a korporációs kísérletekről, majd megrajzolja a keresztény gazdasági és társadalmi rend alapvonalait. . Az elmúlt öt esztendő alatt pro és kontra rengeteg könyv, újságcikk fcódott meg és beszéd hangzott el a „Quadragesimo anno“-ról. A „Qüad- rageaimo anno“ célja katolikus szociális közvéleményt teremteni. Ezt a célját azonban csak akkor tudja elérni, ba mindenkinek a kezébe kerül. Ez a meggondolás vezette az Actio Catholics országos köspontját (Budapest, IV., Ferenciek tere 7 ), amikor elhatározta, hogy a pápai körlevelet dr Közi- Horváth József feldolgozásában „Proletárok megváltása“ Ginen, százezres példányszámban, 3 filléres áron hozza forgalomba. Az elgondolás helyesnek bizonyult. Egyházközségek, egyesületek, intézmények megértették ennek a kezdeményezésnek óriási jelentőségét, 500, 1000 és 5000-es példányban rendelik meg a 48 oldalas füzetet. Az érdeklődés nagyságára jellemző, hogy hamarosan sor kerül a második száz- ezer nyomására. A Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó közgyűlése Pirnitzer Ede elnöklésével nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó évi közgyűlését, melynek elnöki megnyitója elparentálta a múlt közgyűlés óta elhunyt tagokat: Gáspár Sándort, Gottlieb Ármint, Bttrgner Jakabot és Ál dór Ödönt, majd a kaaiinó anyagi ügyeinek ismertetésénél aat a javaslatot tette ai elnök, hogy a sürgős beruházásokhoz szükséges összeg megszerzését belső kölcsön utján aképpen biztosítsák, hogy öt év múlva évenként kisorsolandó és visssavásárlaudó 10 peugó névértékű kötvényeket bocaássanak ki. A nemsetkösi és a hazai kereskedelem helyzetének ismertetése után többek közt ezeket mondja az elnöki jelentés: Örvendetes,hogy hazánk közgazdasági élete általánosan a javulás képét mutatja. Nyerstermékeink és iparcikkeink számottevő exportja eredményezte, hogy nemcsak a kereskedelmi, hanem pénzügyi mérlegünk íb annyira aktív, hogy ilyen módon nemes valuta áramlik be az országba, ami pénzünk ér tékállandóságát biztosítja és a nyugodt kereskedelem legbiztosabb bázisa. Ebben a tekintetben tehát a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk a kormány gazdasági politikája iránt — úgymond az elnöki jelentés, — amely ezután a szövetkezetek kérdésével foglalkozott, majd elismeréssel Bzólt az ország belső rendjéről és I örömmel állapította meg a belső ke reBkedetem örvendetes megerősödését, amely éppen rendeiett közállapotaink eredménye, mert régi tan- tétel, hogy a kereskedelem csak ott virul és boldogul, ahol nyugodt légkör van. Ehhez nagyban hozzájárul a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság prosperitása és óriási kihatással leBZ a kormány földreformja, melyet a hitbisomány rendesésével, a tagosítással és telepítéssel log elérni. A kereskedelem örömmel üdvözli a kormány ezirángu reformját, mert ennek előnyeit a kereskedők is élvezni fogják, mert vásárlóképessé lesz az az osztály, amely gerince a magyar társadalomnak. A helyi sérelmek orvoslásának módját taglalta eiután az elnöki jelentés, majd a legnagyobb elismerés hangján szólt vitéz Vendel István polgár- mester hatalmas munkájáról, amelyet a helyőrség Szekszárdra való helyezése terén kifejtett. Ez ugyanis nemcsak a fogysBztóközönBég ily módon való ezaporodását eredményezi, hanem vásárlóképesebbé teszi a mezőgazdasági lakosságot, munka- alkalmakat teremt az iparosnak és élénkítő leg fog hatni az eddig szűk korlátok közé szorított kereskedelemnek. A nagy érdeklődéssel hallgatott elnöki jelentés, valamint a funkcionáriusok és bizottságok jelentéseinek | elhangzása után megtartották a tiszt- I újítást, amelynek során újból az eddigi I vezetőség kapott mandátumot. Egyes szám ára 12 fillér* szervezkedést és látják, hogy mily . érék kívánják a magák érdekkörébe ■ vonni a gazdasági nehézségekkel küs- I ködő tömegeket, nem a felülről jövő I szerveskedéstől féltjük a magyar al | kotmányt, hanem azoktól a demagóg hangulatkeltésektől, amelyekhez hasonlók 1918 ban már csonkává tették nemcsak a magyar alkotmányt, hanem az országot is. Proletárok megváltása Százezres példány szám ban jelent meg a „Quadragesima anno“
