Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-09-12 / 72-73. szám
Vm. évfolyam. 9. szám 1936 szeptember 12. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE _____________________________________________________________HIVATALOS LAPJA Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Faültetés Ideién Lassan peregni kezd a sárgán pi- rosló levél a fákról, beköszönt az ősz gyümölcskoszorus világa. A gondos gazda már most elké- sziti terveit ültetendő gyümölcsöséről s gondos mérlegeléssel, számítással ób minden esetben hozzáértő szakember megkérdezésével megállapítja, mit és mennyit ültessen. És itt kezdődik meg a harc. A sógor, az asszony azt akarja, hogy mindenféle fajtából legyen legalább egy vagy kettő. Ezzel szemben a szakember, aki előre látja az eljö* vendő termést, aki ismeri az értékesítés és fogyasztás kívánalmait, az egyre azt hangoztatja, hogy legfeljebb egy két fajtát ültessünk, de azt is úgy, hogy termőrefordnláB esetén 20—25 métermázsa egyféle termésünk legyen. A kis házikertek természetesen kivételek, mert ezeknek célja az, hogy kora tavasztól késő őszig friss gyümölccsel legyünk ellátva. Nem kell és nem is szabad felülni hangzatos reklámoknak. Mindig látva nézzünk széjjel a szomszédos gyümölcsösökben és csak olyan fajtát telepítsünk, amelyikről azt látjuk, hogy az egészséges, jól fejlődik, be .tegség és féregmentes gyümölcsöt terem. Mert eltekintve attól, hogy a „minden fám más“ gyümölcsösben igen sok ős talán igen mutatós gyümölcs terem, tudnunk kell azt is, hogy nem minden fajta öntermékeny és igy történhet meg az az eset, hogy az egyedülálló fa a töhhi között csak virágzik, de nem terem, vagy csak egykét szem marad a fán. Mindig megbízható, csak államilag ellenőrzött faiskolától, lehetőleg a legközelebbitői szerezzük be szükségletünket. Kerüljük a piacon, vásáron való favásárlást és főleg a házaló <gyttmölcsfaárusoktól óvakodjunk. A favétel zsákban macska és nem egy esetben csak 8—10 év múlva látja a termelő, hogy értéktelen fáért dobta .ki. pénzét és tíz hosszú évet pazarolt «1 csak azért, hogy annakidején pár dllért megtakarítson. Mert az ilyen «Olcsó fa rendszerint az el nem adott piacról-piacra hurcolt fákból kerül ki és ezekből rengeteg pusztul el, alig egy-kettő eredvén meg, akkor is nem ürömére a gazdának, mert amikor a fa termőre fordul, akkor jön rá a gazda, hogy arany parmen helyett pamukalmát kapott és ilyenkor a házaló ügynök nem jelentkezik. Eszel szemben a komoly faiskola szavatosságot vállal a fajta azonosságért. Nem az olcsó fa, hanem a jó fa az olcsó, mert az biztosan ered és bőséges termeléssel fizeti vissza a gazda befektetett tőkéjét és annak befektetett kamatait. Ma már könnyű a telepitő gazda helyzete, mert rendelkezésére áll a 'Vármegyei gyümölcstermelők egyesülete és nem egy igazán hozzáértő komoly termelő vármegyénkben, kik 'mindenkor szívesen adják át gyakorlati tapasztalataik leszűrt eredményét, kezdő gyümölcsészeinknek. — Megkönnyíti helyzetüket a körzeti beosztás is, mert ez is kellő támpontot nyújt a vidéknek megfelelő fajta kiválasztására. Igen sokat le- j hetne e téren elérni a gyümölcséré- I sek idején rendezendő gyümölcsbemutatókkal. Ezeken a gyümölcsbe mutatókon kicserélhetnék egymás gyakorlati tapasztalatait a termelők, itt bővitnetnék fajta ismereteiket és igy lenne nyilvánvalóvá az a tény, hogy igen sok régi, értékes fajta bújik meg az ősi kúriák kiveszőiéiben levő öreg gyümölcsöseiben. Eleket mind meg kellene menteni, fel kellene kutatni és a továbbszapori tásra érdemeseket anyafákként kellene megjelölni. Nálunk is meg kellene, hogy alakuljon a gyümölcsfa törzskönyvező és anyafa kijelölő bizottság, mely hivatva lenne — gyakorlati szikembe rekből állván — kijelölni vármegyénk területén azokat a fákat, melyekről szemző és oltóágak utján megmenthető és elszaporitható lenne a legértékesebb helyi jellegű fajta. Gyakorlati bemutatókat kellene rendezni gyümölcsösökben, ahol a résztvevők a fát és gyümölcsét együtt látják, igy jobban, könnyebben íbATolnameggei Gazdasági Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI fiazdasáaüR flzemnmragal utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázolaj, traktorolaj, petróleum. — Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erőtakarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. Mindenféle ÜlZtOSHŰSl Ügyben, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási tőképviselete. Eladó hasban importált telivér szimmentáli iíTíZ jól fedező bika, a rokontenyésztés elkerülése miatt, a Magyar Nemzeti Muzeum Alapítványi Ura* I dalmában, Lengyel (Tolna megye). mernék fel a különböző fajtákat, mert egyeseket már növekedésükről, levélaettlkről, vagy vesszőinek állásáról is meg lehet ismerni. Meg kellene szervezni a vármegyei Gy. O. E. nek a permetező szakmunkások kiképzését is, mert ezek nélkül nem egy esetben több a kár, mint a haszon. A vármegyei gyümölcstermelő egyesület hajlandó is eiekre a munkákra, kész útmutatást, tanácsot adni. Megrendez mindent, amit a tagjai kérnek tőle, de mindezért cserébe egy kioait nagyobb érdeklődést kér az egyesületi munka iránt. Faültetés idejében meg kell gondolnia kinek-kinek a maga dolgát, nehogy rossz fát ültetve, késő óvek múlva kelljen keserű vádakkal illetnie magát. Aki fát ültet, az a pénz magját veti el s ezzel úgy az egyén, mint a nemzet célját szolgálja. Molnár Béla. Mezfisnzdosűsi lépek, gyártmánynak, az egyesület révén beszerezhetők. GOzeke- és fűtési szén salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. Pátlsfi es kfilIműtrúíSD Szekszárdon, az egyesület révén, kisebb tételekben is. Mindenfele uetömni Ä rezhetö. ElaHÁi 1 darab «Pannónia11 ClüdUII • traktor-eke, 6-os és egy darab H. S. eke, traktorhoz, mély szántásra, 3-as. tej átlagos zsírtartalma a 3 5%-ot meghaladta. 2. 300—300 (Háromszáz—háromszáz) pengő II. es 200—200 (Kettőszáz—kettőszáz) pengő III. jutalom- díjban részesül az 1. pontban megjelölt feltételek mellett legjobban tejelő 4 (négy) következő 7000 kilogrammnál magasabb tejhozamu tehén tulajdonosa, ha a tej átlagos zsírtartalma 3 5 °/o-on felüli. 3. 100—100 (Egyszáz—egyszáz) pengő IV. jutalomdijban részesül az 1. pontban megjelölt feltételek mellett legjobban tejelő 5 (öt) következő tehén tulajdonosa, ha a tehenek 4000 kilogrammnál magasabb tejhozamuak és a tej átlagos zsírtartalma a 3 5 °/o ot meghaladja. Amennyiben a 7000 kilogramm tejbozamot, vagy ezek közül a 3 5°/o zsírtartalmat egy tehén sem érné el, úgy csak a 3 pontban kitűzött jutalomdijak nyernének kiosztást a 4000 kilogrammnál magasabb tejhozamu, aránylag legjobban tejelő tehenek tulajdonosai között. Ha a verseny iránt megfelelő érdeklődés mutatkozik, a gazdasági egyesület az egyeB községekben lévő legjobban tejelő tehenek tulajdonosait erkölcsi jutalmakkal is ki fogja tüntetni. Kívánatos, de a tenyésztők érdekében is áll, hogy a versenyben való részvételi szándékukat a kistenyósz- tők az illetékes tejgazdasági ellenőrnek bejelentsék, egyrészről, hogy a legpontosabb ellenőrzés biztosítható legyen, másrészről a tejgazdasági ellenőrök az illető gazdáknak megfelelő takarmányozás tekintetében szakszerű tanácsokat ób részletes útbaigazításokat adhassanak. GAZDA HÍREK — Tanulmányi kirándulás. A napokban az őcsényi tanulnivágyó fiatal gazdák egy kis csoportja kereste fel Molnár Béla okleveles gazda vezetésével a szekszárdi önálló gazdasági iskolát. Pingnitzkg Ferenc az iskola igazgatója fogadta és kalauzolta őket a kicsiny, de mintaszerűen vezetett gazdaságban. Bemutatta, hogy mit és hogyan lehet a kisgazdának is célszerűen, kellő beosztással elérni és az elért szép eredményekre hivatkozva buzdította fiatal gazdaifjainkat a tanulásra. Gazdag tapasztalattal és erős elhatározással tértek haza, hogy otthon is megpróbálják egyik-máBik rószót az itt látott és hallottaknak. — A balatonfüredi szőlésznapok. Mind jobban kidomborodik a szeptember 19—2i-i balatonfüredi szó- lősznapoknak az egész ország szőlősgazdatársadalmát őrintő óriási jelentősége. A szőlő, bor ős gyű- mölcskiállitást, valamint az országos nagygyűlést <ir Darányi Kálmán fölmivelésügyi miniszter személyesen nyitja meg. Siámos országgyűlési képviselő és közéleti nagyság érkezik ez alkalomból Balatonfttredre. A legnagyobb érdeklődés a 20-i kongresszus felé fordul, amelynek keretében szőnyegre kerülnek a szőlő-, bor ős gyümölcBgazdálkodással kapcsolatos időszerű kérdések. A füredi szőlésznapokra 50°/o-oa vasúti kedvezménnyel lehet utazni. Igazolvá• nyok kaphatók a MÁV menetjegy- J irodákban. A bonyhádi tajfajta szarvasmarha fokozott tejtermelésének fontossága Tolna vármegye szarvasmarha- tenyésztésének, igy különösen a bonyhádi tájfajta szarvasmarháknak jó hírnevét az a jó tejelőképesség alapozta meg, amely évtizedek óta szerzett jó tulajdonsága a vármegyében tenyésztett teheneknek. Az utóbbi évek versenye, amelynek résztvevői nagyrészben megfelelő tőkével rendelkeznek, a népies tenyésztés teljesítményeit rendkívüli nagy tejprodukcióikkal kezdik elhomályosítani ős veszélyeztetik vármegyénk szarvas- marhatenyésztésének azt a jó hírnevét, amelyért a megyebeli, bony- hádvidéki szarvasmarháinkat keresték ; csupán azért, mert nem tart lépést az országosan kifejlődött teje- lési versenyben a többi vármegyék tenyészeteivel, holott az eddigi jó tejelő tulajdonsága ma is fennáll, csak nincsen kellőleg kihasználva. Ha kistenyésztőink nem ismerik fel az ebben rejlő veszélyt, nagyon könnyen megeshetik, hogy vármegyénk területén már nem fognak oly intenziven vásárolni teheneket a jövőben, mint eddig és ezzel elveszítené vármegyénk egyik legjövedelmezőbb gazdasági ágát. Tagadhatatlan, bogy a reklámnak a gazdaságban is nagy jelentősége van. Az elmúlt két év takarmányhiánya nem járult boizá ahhoz, hogy kistenyésztőink a tejelési eredméuyeket saját jÓBzántukból fokozzák, pedig, ha nem sikerül hiteles ellenőrzés alapján kimutatni azt, hogy jó tejelési tulajdonság tekintetőben a vármegyei ssarvasmarhaanyag ma is az, ami régebben volt, könnyen elveszíthetjük az eddig még megnyilvánuló keresletet. Szükségesnek mutatkozott, hogy egészséges verseny szervezésével a tejelés fokozása iránti kedvet falkeltsük és ébren tartsuk. Éppen ezért/Tőrvényhatóságunk jóakarata támogatásával a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület jelentékeny kész- pénzdíjakat tűz ki azon megyebeli kistenyósztők részére, akik teheneikkel kiváló tejelési eredményeket mutatnak fel az 1937. évben. Ezen dijak a következők: 1. 500 (Ötszáz) pengő I. jutalom- díjban részesül az a tolnamegyei kis tenyésztő, akinek tehene az 1936 — 37. ellenőrzési évben megkezdett laktáció első 305 napján 7000 kilo grammot meghaladóan a vármegyében a legmagasabb tejhozamu volt, ha a
