Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-09-12 / 72-73. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 szeptember 12. (Szombat.) 72—73. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikái és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: 'Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1'60 pengő. — A hirdetés egy M milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, jsllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-.'ellegyzésl, családi hír, valamin! ■ nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyar honvédelem őre A honvédelmi tárca vezetésében bekövetkezett személyi változás nem egyéb, mint fényes bizonyítéka Göm­bös Gyula államférfiul lelkiismeretes­ségének és bölcsességének, mert bi- zonyára úgy érezte, hogy a mai mos galmas és jelentőségteljes időkben még rövid időre sem kívánatos az, hogy a nemzetvédelem szempontjából oly fontos honvédelmi tárca tényle ges vezető nélkül maradjon. Gömbös Gyulával a legkiválóbb magyar honvédelmi miniszterek egyike távozik a honvédelmi tárca éléről. A miniszterelnöknek, mint izig-vérig ka­tona embernek, valóban szivéhea és leikéhez nőtt ez a tárca s azokban az esztendőkben, amikor az ő irá­nyítása alatt állottak a trianoni ma­gyar hadsereg kormányzati ügyei, felbecsülhetetlen érdemeket szerzett ennek a maroknyi, de szellemében és teljesítőképességében annál érté­kesebb hadseregnek. Kevesen tud­ják, hogy amióta Magyarországon a parlamentáris kormányzás rendszere meghonosodott, tehát 1876 óta csak báró Fehérvárg Géza, Ferencz Jó­zsef király egykori bizalmasa töltött hosszabb időt a honvédelmi tárca élén, mint a jelenlegi miniszterelnök. De figyelemreméltó az is, hogy Göm­bös Gyula közéleti pályafutása még a háborút követő szomorú emlékű forradalmak idején már tulajdonkép­pen a honvédelmi minisztériumból indult ki, hiszen 6 volt a szegedi kormány honvédelmi államtitkára és már ebben az állásában is igen ér­tékes munkát végzett az akkor ki­alakuló magyar nemzeti hadsereg -megszervezése terén. Azután majdnem egy évtized telt el és Gömbös Gyula ismét a hon­védelmi minisztériumba került, megint mi&t államtitkár, majd rövidesen a honvédelmi tárca vezetését bízta rá az államfő bizalma ős ettől az idő­től kezdve, azaz hét esztendőn ke­resztül megszakítás nélkül az ő irá­nyítása alatt állott a magyar nem­zetvédelem ügye. Ez a hétéves idő­szak igazán a nemzeti szellemben újjászülető magyar hadsereg legfé­nyesebb korszaka volt, mert Gömbös Gyula lelkes magyar érzéssel és saját tapasztalataiból leszűrt szaktudásával látott hozzá ennek a kicsiny had­seregnek korszerű átszervezéséhezés ami a legfontosabb: valóban magyar szellemmel való telítéséhez. Elsősor­ban és legfőképpen Gömbös Gyulá­nak köszöni ma az ország, hogy a trianoni békediktátum kényszer rend­szabályai és a gazdasági válság nyo­morúsága ellenére a magyar nemzet a kor színvonalán álló, mindenképpen modern, bár számban kicsiny had­sereggel rendelkezik, amelynek tiszti­kara és legénysége egyaránt tánto­ríthatatlan őre a belső rendnek^és az ország biztonságának. Igen nagy érdeme Gömbös Gyulá­nak az is, hogy — miként egész po­litikai elgondolásában — ügy a hon­védelmi tárca élén is mindenkor ér­vényt saerzett a szociális gondolat­nak, s éppen ezért az ő nevéhez fűződik a magyar hadsereg jóléti in­tézményeinek megteremtése, a rokkant- ügy uj törvényhozási szabályozása és az a tény is, hogy hadseregünkben minden vonalon a mai kornak meg­felelő szociális szellem uralkodik. Nem mulasztotta el a jelenlegi miniszter­elnök honvédelmi miniszteri minősé­gében a katonai sport életrékeltését és fejlesztését sem, amit a legjobban a most lezajlott berlini olympia ered­ményei igazoltak. Általában Gömbös Gyula hét esztendős kitartó és cél­tudatos munkájával elérte azt, hogy a csonka ország hadserege ma min­den tekintetben a régi magyar katonai erények fényét tükrözi vissza, s a Petainek József, a paksi ke- I rület országgyűlési képviselője, Kiss i Jenő vármegyei titkár kíséretében most kezdte meg öbsí beszámoló kör­útját. Szeptember 5 én Némeikéren és Pusatahencsén — dacára a hét köznapnak — nagyszámú közönség előtt igen behatóan és érdeklődést kiváltva fejtegette a miniszterelnök kül- és belpolitikai munkásságát, amelynek helyességét az események igazolták. Fejtegette az egyes mi­nisztériumok nagyszabású és az egye­temes közérdeket szem előtt tartó működését a múltban és megvalósí­tandó terveit a jövőben. A hallgató ságra mindenütt mély benyomást kel­tettek szívből jövő szavai, úgyhogy lelkesen ünnepelték a népszerű kép­viselőt és hűségükről biztosították. Szeptember hó 6-án Dunakömlődön, Madocsán és BölcBkén volt a beszá­moló. Mindenütt igen kedvesen fo­gadták. Csütörtökön, e hó 10 én egy bel- I ügy miniszteri főtisztviselő vezetésé­vel az iparügyi és a belügyminisz­térium kiküldötteiből álló bizottság megkezdte Szekssárd város ügyvite­lének, pénz- ób vagyonkezelésének, a közüzemek kivitelezésének, valamint a városi üzemek működésének meg­határozatlan időre visszamenően tar­tandó átvizsgálását. A bizottság tagjai az ipar ügyi m. kir. minisztérium részéről: Schüller Gyula miniszteri osztálytanácsos, Wieszner Emil miniszteri műszaki tanácsos és dr Kürtös József mi­niszteri számvevőségi főtanácsos. A belügyminisztérium dr Hódy Sándor belügyminiszteri számvevőségi taná­csost és Szuppán Géza belügymi I niszteri számvizsgálót delegálta a bi- I zottságba, amely szükség szerint eset I ről-esetre szakértőket fog kérni a megcsonkított nemzet legnagyobb ér­tékei és legféltettebb kincsei közé tartozik. Hogy mennyire közel állott Gömbös Gyula szivéhez a honvédelmi táros, azt azzal is bebizonyította, hogy utód­jául az államfőnek a leghivatottabb egyéniséget, egyik legbizalmasabb emberét, vitéz Somkuthy József al­tábornagyot ajánlotta. Az uj honvé­delmi miniszter eddigi katonai pálya futása, mely páratlanul gazdag az elismerésekben, feltétlen biztosíték arra nézve, hogy Gömbös Gynla után kitűnő kezekbe került a magyar had­sereg ügyeinek irányitása s a magyar kormány kebelében arra hivatott fér fiú fogja képviselni a nemzet egyik legnagyobb büszkeségét: a magyar hadsereget. Madocsán az elöljáróság élén Sipos Zoltán főjegyző fogadta a kép­viselőt és a szakadó eső dacára is kedveskedtek neki febérrnhás leányok csokrokkal, mig a lovasbandérinm a tér másik oldalán foglalt helyet. Az eső csak nem szűnt meg és mégis kitartott a közönség nagy figyelem­mel és helyesléssel kisérve a beszá­moló beszédet. Innen Bölcskére vo­nult át kíséretével a kerület képvi­selője, ahol délután volt a beszámoló. A gyűlést Szendey Ferenc helyi NÉP elnök nyitotta meg, utána Kiss Jenő megyei titkár beszélt, majd szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadta a többszáz főre menő hallgatóság kép­viselőjének beszámolóját. A községek a beszámolók során tántoríthatatlan hűségükről biztosították a betegsége miatt az országtól távol teljes gyó­gyulást kereső Gömbös Gyula mi­niszterelnököt. pénzügyminiszter illetékessége alá tar­tozó Közérdekeltségek Felügyelő Ha­tóságától is. A miniszteri kiküldöt­tek mindaddig, amíg szükségét lát­ják, visszamenően megvizsgálják az egész városi adminisztrációt, vala­mint a közüzemek ügyvitelét és vizs­gálat tárgyává teszik a folyton han­goztatott azon panaszokat, amelyek a régi építkezésekkel kapcsolatosan még mindig felmerülnek és a köz­véleményt állandóan nyugtalanítják. Örömmel kell üdvözölni ezt a meg­induló és az ügyvitel, valamint az üzemek egész komplexumára kiter­jedő vizsgálatot, mert köztudomású, hogy a város adminisztrációját és vezetőségét állandóan támadták bi­zonyos oldalról és bizonyos politikai szempontokból. Ezeknek a támadá soknak a során aztán a város, sőt a vármegye közönsége körében olyan hírek kerültek forgalomba, amelyek állandóan nyugtalanították a közvé­leményt. Remélhető, hogy ez a min­den róssletre kiterjedő szaksáért! vizsgálat fényt dérit a városban ke­ringő álhirekre és a bizottság meg­állapításai nyugalmi állapotot fognak itt teremteni.. Hiszen ez a nyugodt légkör annál inkább is szükséges, mert a mendemondák által teremtett izgalom és a folyton ismétlődő iga­zolási kényszer veszélyezteti az ügy­vitel eredményességét. A város tiszt­viselői ugyanis ilyen nyugtalan lég­körben érdemi munkát végezni kép­telenek. Lódijazás Regölyben A * Tolnatamási és Vidéke Fél­vér Lótenyésztő Egyesület* ló- dijasással és fogat saépségverseny- nyel egybekötött lókiállitását szep­tember 8 án a Regöly község mellett elterülő majsai legelőn nagyszáma érdeklődő közönség tekintette meg. A kiállításon, melyre mintegy 300 drb lovat hajtottak fel, megjelent dr Plősz Béla államtitkár, vitéz dr Tbnránszky László főispán, dr Per- ozel Béla alispán, gróf Apponyi Ká­roly, a Tolnavármegyei Lótenyész­tési Bizottság elnöke, nedeliczi Hor­váth Jenő ny. ezredes, a Tolnatamási ^s Vidéke Pélvér Lótenyésztő Egye­sület igazgatója, báró Piáth Tibor, a Tol na vármegyei Gazdasági Egye­sület elnöke, dr Szabó Elemér, a tamási járás főszolgabirája, Molnár János Regöly község főjegyzője éz Speray János Regöly község plébá­nosa. A látogatók sorában láttuk Ester­házy Antal herceget is, aki igen nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállí­tás anyagát. A megjelentek díszes sorában voltak még Döry Frigyes és Kralicz István gazdasági főtanácso­sok, Bogdánffy Béla ezredes, az ódái­mon di állami bérgazdaság parancs­noka, dr Kuknljevics József, a keszt­helyi gazdasági akadémia ny. tanára és közéletünknek még számos kitű­nősége. A kiállítás bat csoportban folyt lé. Az első csoportban a esikós kancák, a másodikban a múlt évről meddőn maradt kancák, a harmadikban a 3 éves, a negyedikben a 2 éves, az ötödikben az 1 éves kanca csikók, végül a hatodikban a fogatok kerül­tek bemutatásra fogatszépség verseny kt rét ében. A bíráló bizottságok körültekintő és lelkiismeretes munkája a délutáni, órákig tartott, amikor a díjkiosztásra került a sor. Az első dijat: az I. csoportban Hanák Gyula regölyi, a­II. csoportban Kíbb Elek regölyi, a III. csoportban Iván József tamási, a IV. csoportban Szabó Pál regölyi, az V. csoportban vitéz Nagy Miklóa magyarkeszi, a VI. csoportban Ha­nák Mihály regölyi gazdák nyerték meg. _* Igen érdekes vándordíjjal gazda­Petainek képviselő beszámoló kőrúttá Miniszteri vizsgálat a szekszárdi városházán Egyes szám ára 20 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom