Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-08-19 / 66-67. szám
TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG STElfiER FA- ÉS SZÉNKERESKEDO Ksz4^pr pmoTi»ánv-ima t. '7 el afon 4é. TÜZÍFA — SÍÉN -^FÁlzÉlí — MÉSZ — TÉGLA —HÖMOK Nagy szilárdságú portlepdeement. Dunakavics, íiber, Steurit és tShes vagon, Ricsiben házlioz szálltak. $zdktfglet«!Sdezáse elölt saját érdekében kérje ajánlatomat. flisoa Hatvar Kőolaj Rt benzin és ólai lerakata Megrendelflhely a fióküzletben,,flifeltnqképPlet 2 Leányaink tanltfatúsfinah problémája Napjainkban a fink taníttatása ia Bu'yos probléma már. ,A leszorított fizetés, vagy egyéb jőve délen estik ke néa miatt a tandíj, könyyek, ruha atb. flu'yoa gopdot okosnak minden középosztálybeli családnak. E gondot, ha mingy árt a legnagyobb lomoncfás árán ia, minden család lebirja. Itt csak ai anyagiak előteremtése a teher, a többi adva van. Sokkal snlyo eabb asonban a leányok taníttatásának kérdése. Az uj iskolaév közeled tekor időszerűnek látásik est a kér dést megvizsgálta és a megoldást keresni, Ssemjtnk előtt a vidéki kisváros esete lebeg,.ahol csupán polgári leányiskola van, mert hissen a nagyvárosban bő választék van akár leány- kösépiskolákban, akár ssakiskolák- ban, a fala intelligenciájának pedig mindenkor egyforma gondja volt leánygyermekeinek neveltetése. As ilyen kisebb városban, aminő Ssek- ssárd is, a leányok taníttatása a bábom utáni időkben vált sn'yos gonddá. As ngynevesett „boldog“ békevilágban sem volt éppen ktinnyII a kérdés, de asért még a kisbivatalnokcsalád gyermeke is sárdában, vagy kálié ginmban végeste a különféle képzőket vagy tanfolyamokat anélkül, hogy különösebb megráskódtatást idésett volna elő a család anyagi viszonyai- ban. Ma es a helyset megasttnt. Zár dába, intésetbe vidékre adni a leány- gyermekeket már csak kivételes helyseiben levő vidéki családnak All módjában. A többi most olyan megoldást keres, hogy itthon adja meg gyermekének a polgári iskolán tál szükséges taníttatást. Mert a mai élet abban is különbösik a régi jóidőktől, hogy mig akkor a négy polgári osatály teljesen megfelelt azoknak, akik kény árkereső pályára nem ssánták gyermeküket, ina már as általános műveltség érdekében is mnlhatatlannl ssüksóges, hogy as anyagilag egyébként egészen siilárd család, a gyermek anyagi biztosításán túl magasabb műveltséget is nyújtson leánygyermekének. Egyik oldalon tehát a mai kösépoaitálybeli családoknál meg- kevesbedtek as anyagi lehetőségek, a másik oldalon pedig felfokozódtak a művelődési igények, melyeknek kielégítésére nincs iskola a városban. Ennek a helyzetnek a következménye Szekssárdon ss, hogy bizonyos ostrom folyik a leányos sittlők réssé- ről a gimnáziumba való bejutásént. Ugyanis ez az egyetlen lehetőség a fent vázolt nehézségek áthidalására. A gimnásinm viszont első sorban a fiúgyermekek felvételére van itt, egész berendezkedése, tantervé a önnevelés érdekében áll és így híjával van azok nak az eszközöknek, amelyek a leányok neveléséhez elengedhetetlenül szükségesek. Másrészt tagadhatatlan, hogy a leányok jelenléte a serdülő korban levő ifjúságra nem éppen szerencsés körülmény. Esen meggondolásból kifolyólag az iskolai hatóság csak kivételes engedély alapján és korlátolt számban engedte .meg a leá nyoknak a fiúiskolába való felvételét és a bejárást a' felsőbb .psztályokba ott, ahol polgári leányiskola van. A múltban az alsó osztályokba leányoknak maga a minisster adhatott csak engedélyt a bejárásra. Miért is a gyakorlat agy alaku't, hogy a polgári iskola elvégaése után léptek át a leányok a gimnáziumba, mintán bizonyos tsntárgyskból különbözeti vizsgálatot tettek. £ megoldásnak tehát -— mint látjuk— nehézsége volt. Es az átnyer- gelés nem volt könnyű faladat. A polgári iskola negyedik osztályának végzése mellett vizsgára is kellett készülni, vagy egy esztendőt feláldozni a polgári iskola elvégzése után a kü lönböseti vizsgára való előkészület érdekében. Da a két iskola tantervé közt levő különbségek miatt a további osztályokban is még ,n»gy nehésségs- ket kellett a leányoknak legyőzniük. Tanulmányaikban ezért rendszerint eleinte visszaestek és csak évek mulvja tudták régi sainvonalukat elérni. Ezért törekedtek a szülők elérni azt, hogy leánygyermekeik már az alsó osztályokban is á gimnáziumban tanulhassanak. Némelyik képviselő keserű panaszokat mondhatna el arról a küzdelemről, mely a szülők és a minisztérium közt ebben az ügyben folyt. Az újabb törvényes rendelkezések azonban teljesen megtiltják a leányoknak a fiugimoázium alsó osztályaiba való felvételét ott, shol polgári leány- iskola van. A felsőosztályokban is csak százalékos keretek közt adnak helyet a jó bizonyitványu leánytanulóknak, tehát jóval kevesebbnek, mint eddig. A nehézségek tehát még Borzalmas motorkerékpár szerencsétlenség borította gyászba Bartal Aurél volt főispánt, faddi földbirtokost és nejét, akik egyetlen gyermeküket, Bartal György oki. gazdát veszítették el tragikus hirtelenséggel. A szörnyű eBet annál lesnj- tóbb, mert Bartal Györgyre szinte leselkedett a halál. Evekkel ezelőtt ugyanis menetközben felrobbant az autójának a benzintartálya és az igy támadt tűz folytán egyik kezefején olyan suíyoe égési sebeket szenvedett, hogy ujjai elnyomorodtak. A szomorú eset részletei egyébként a következők. Bartal György vasárnap délután Szent Iuány Ödönnel, a budapesti Hasai Bank tisztviselőjével együtt Bernrieder Józseféknél volt Közép- hidvégen és a társaság fürödni készült Kölesedre a Sióba. A Bernrieder család - tagjai mentek elől autón és utánuk hajtott Bartal György, akinek motorkerékpárja hátsó ülésén Szent-Iuány foglalt helyet. A motorkerékpár igen nagy sebességgel haladt és a paks—kölesdi törvényhatójobban megnövekedtek. Vissont a szociális és családvédelmi szempontok ast követelik, hogy lehetővé váljék a gyermekek neveltetése. Sajnos, hova-tovább odafejlődik a helyset, hogy a gazdasági leromlást csaknem kitáró lag a gyermekes családok .viselik, vissont ^z jár }ÓI, akinek kevés, vagy egy gyermeke sincB, aki a hazának egy gyermeket sem á£. Megoldást kell tehát keresni, hogy a vidéki városokban levő szülök gyér mekei is tanulhassanak. Milyen módon volna es biztosit- ható ? Az egyik, legmegnyugtatóbb megoldás az volna, hogy iskola létesüljön leányaink ssámára, pl. tam^ony* képső, kereskedelmi iskola, leány- gimnásium.Sseksz érdnek, niint megye- székhelynek ilyen természetű kívánsága nem volda indokolatlan éB szerénytelen. A másik mód az volna, hogy azon leányok számára, akik az újabb rendelkezések miatt nem juthatnak be a gimnáziumba, tanfolyam szervestessék, hogy aztán a gimnáziumban magánvizsgálatot tehessenek. Mindkét eljárás áldozatokat, faként szervezést igényel és gondos megalapozást kíván. Az uj iskolaév küszöbén a gimnáziumért indított nagy szülői ostrom azt a meggyőződést érlelte meg bennem, hogy ezzel a kérdéssel az érdekelt szülőknek és Szekszárd város vezetőségének fqgtajkozniok kellene. Fahíd! Ferenc sági ut 23. sí. kilométerjelsője körül egy kanyarodénál hamarosan utói is érte a hatalmas porfelhőt vert gépkocsit, amelyet meg akart előzni, mert nem akarta a port nyelni. Körülbelül 80 kilométeres sebességgel haladt a kerékpár, amikor az óriási porfelhőtől semmit sem látva, az ut jobboldalára tért le, hogy megelőzze Bernriederék autóját. Amint latért, szembe találkozott Obernig Henrik szekszárdi lakos, kölesdi bir tokosnak a tengetioi vasútállomásra igyekvő kétfogatu kocsijával. A motorkerékpár az ágaskodó lovak alá .rohant, g baloldali lovat szügyön találta, a kocsi rudja ketté törött, a kocsinak baloldali lépcsőjét letörte és tgikor a kocsi két kereke közéig ért, hirtelen megfordult a levegőben és a kerékpár két utasa egymás mellé zuhant a kocsikerékhez. A szabályosan hajtó kocsi utasai: Obernig Henrik és felesége, két kis gyermekük, Hepz József 11 éves kö- iesdi fin és Kovács István kocsis rémülten ugrottak le 8 megrongált • kocsiról. Megállt Bernriederék autója > 1936 augusztus 19. is és valamennyien a földön heverő két fiatalemberhez siettek. Rémülten vették észre, hogy Bartal György már nem lélekzik, nem ver a szive a borzalmas sérülésektől véraő ess- rencsétlen sorsú ifjú meghalt. Mint a hu'lassemlén megállapították, a kocsi- rúdnak ment neki hitelen sebesaéggél és kopohyaatapi, valamint nyak- csigolyatörést szenvedett. Nyomban meghalt. Szent-Iuány Ödön több sebből vérezve eszméletlenül terült el a földön, őt beszállították Kölesdre dr Schaffer kölesdi orvoshoz, aki kezelés alá vette és eszméletre térítette. Az esetről nyomban értesítették a kölesdi csaDdőrséget, továbbá telefonáltak dr Gaál Dezső szekszárdi királyi ügyészségi elnökiek, aki elrendelte, hogy általa megtf^emdó helyszíni vizsgálat lefolytatásáig csendőrök őrizzék a helyszínt. A királyi ügyészségi elnök megállapította, bogy a halálos katasztrófát az'okozta, ho£y a szerencsétlen véget ért Bartal György a porfelhőben nagy sebességgel előzni próbáit és nekiment a szabályosan haladó kocsinak, amelyet csak az utolsó pillanatban Vett észre, amikor már elkerülhetetlen voít az összeütközés. Dr Gaál Dezső kihallgatta az eszméletre térített és aránylag kevéssé Bérűit Szeni-lv'ány Ödönt, aki elmondta, hogy a nagy portól semmit sem láttak és arra emlékszik csupán, hogy Bartal előzés közben kürtjel- zést adott és ebben á pillanatban letérve az ut jobb oldalára, három lépés távolságról váratlanti! kát lovát látott ágaskodni. Továbbiakról nein tud semmit, mert csak az orvosi rendelőben térítették eszméletre. Úgy hiszi, hogy a kerékpár 50—60 kilométeres sebességgel rohant. A baleset szemtanúi és a bizottság tagjai nein csekély meghatottsággal szemlélték a halált okozott kerék- párroncson az ezüstplakettet, amelyen ez a felirás van: »Gondolj apádra és anyádra és lassan hajts lt Dr Bartal Auról — mint megtudtuk — rövid idővel ezelőtt véfte fiának 3000 psngőérta kitűnő gyártmányú motorkerékpárt, mélyré szeretetteljes figyelmeztetésül ráerősit- tette a plakettet, mintha éreste volna, hogy 'halálos veszedelem kerülgeti egyetlen gyermekét. A királyi ügyészségi elnök a helyszíni vizsgálat során megállapítván a baleset ténykörülményeit, nyomban megadta a temetési engedélyt, amelynek alapján a fiatalon elhunyt Beírtál György hulláját a középhidvégi Bernrieder kastélyba szállították, majd koporsóba helyezve onnan vitték hass a faddi kastélyba, ahol felravataloi- ták. A halálos katasztrófa birs gyorsan elterjedt úgy Szekszárdon, mint a vármegyében és a magukra maradt szülök: beleházi Bartal Aurél és neje szül. reicheneggi báró Malcomtí Juliska mély bánatában nagy részvéttel osztozik a közönség széles rétege- Azélete Virágában, 23 éves korában elhunyt ifjút Faddon e hó 18-án, a vármegye előkelő közönségének és Fadd -környékének impozáns részvételével temették el a családi sírboltba és az engesztelő szentmise áldozatot 19 én délelőtt mutatták be lelke üdvéért a faddi plébániatemplomban. Bartal György halálos motorkerékpár balesete Árajánlatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai Kedvezfi részletfizetésre is I Mulschenbacher Ödön és Fia (Cégtulajdonos: Mut .chenbacber Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, mflkó-, műmárvány- és cementáru- 286 .készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Miklős-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkőraktárak : Tolna és Kskasd Kőfaragómurkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és AlUyiHA raktár iekete svéd, Syenit gránitok, olasz és erdélyi fenéi és szürke, hazai vörös márvány, továbbá műkő síremlékek (mb- dérnek is), keresztek, virágvázákban ép sirlámpékban, minden árfrnn és kivitelben. Temetői munkák vállalása és kivitelezése vidéken is, u. m. utávésjések, aranyozások, sir- és kriptaspegélyek és az^kn^b vasbetétes műkővel való leőntése köszörül eg megmunkálva és Ipfényézvo is, hgyiínnr gránit** bél is. Cement áruk, úgymint kutgyürfik, kutro vésők, hidcsövek mindan át méretben, víztartályok, etqtő*» Itató- ÓP malac vályúk, építőkövek, kutteiők, oszlopok, cementcserép, sima és többszínű cementlapok stb. stb. műiden e szakmába vágó munkák, állandóan kapható friss portland és ^Üstökös" fehér cemenl* stock atur nád, gipsz, bibéi, dunakavics, dunahomok, bányahomok, kődara minden színben és az énjévé- zötben, cementfesték, falburkoló csempelapok egyszinflék és tönbkziüh mmtáMthkbanr Vakolati kopof# úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín,, vörös. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő-, bór- és )&- ránylemez, atb. Btb. Puha és kemény tűzifa, ölenként ép vagóntételben.
