Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-01-22 / 6. szám
XVIfl. évfolyam. Szekszárd, 1936 jamiár 22. (Szerda.) 6. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőséi és kiadóhivatal: szekszárdi Népbank épiitetében. Telefonszám: 85 és 1021 blfiflzei'ési dif i Egész évié _ lé pengő || FéféViré----------6 pén£Őj *-- - - - - .1- --1 ■' ' *- - “ ■" i Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik mindén szerdán ás szombaton. Hlrietisek árai: I A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy *60 milliméter ■-----------------------------ifflrer. sz éles 'hasábon mfflfmélfersroronkéwt T01 Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény.^ Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények á szerkesztőséghez ktíldenaők. " 1 nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Fokozott karc helyett fokozott munka Néhltóy nap múlva újrá megnyílnak a parlament kapui. Megélénkül a politikai étó, összeül a képviselő ház, megkezdődik á törvényhozás munkája. A karácsonyi szünet előtt a hitbizományi törvényjavaslat tárgyalását kéadte meg !a Hát. Ebnek a nagyjelentőségű reform Vitájának folytatása az első mUokaprográin. Nem lehet kétségbe vön ni, hogy áfk utolsó tíz évbén sok jelentőség teljes és Szükséges törvénnyel ’gazdagodott a magyar Corpus Juris. Kihatásaiban, széleskörű, jöléhtőaé- gében súlyosabb reformot azonban, himt a hitbizományi ás az azt követő telepítési javaslat, bösSiu idő 'óta nem tárgyalt az Országgyűlés. Mert sínig a többi törvény a 'napi élettel felvetett problémának megoldását, szükséglétéinek kielégítését célozza, ez a két reform k következő ‘évtizedek, sőt eljövendő nem Vedékek 'étóét is messzemenően befolyásolja. Az Vfi magyar ‘élét alapkövei ezeká törvényjavaslatok, amelyek nagymértékben Eldöntik „mi lesz h TiSza—’Duna táján tfUOjdkh, — ha mi könnyes jajbanjajban 'és könnyben hunytuk le szemünket0. Biok ^a ^eförihok -a törvényhozóktól nagy komolyságot, elmélyedést és alapos ‘felkészültséget kívánnak.-Ma- gas szinvonálu, tárgyilagos Vitáik Van Szükség, amely elfdgúhstlánúl mérlegelve hoz fél mindén érvet éB éltek- nek tűiében édii acélossá ‘ a köntös reformokat. lit nincs ‘helye pártszem- pontoknak, mesterségesen szított ellentéteknek, hajánál fogva eléránci- gált harcnak. Ezért hallottuk bíiőífyóa ‘ággttcta- Iommal egyik ellenzéki pÖÍitiktUhák azt .a bejelentését, 'hogy az ttfeáz- tendő fokozott harcok ideje lééi.' Szögezzük le nyomban; senkisem fél az elvek harcától. Legkevésbé a kormány ‘Is jártja. Hatalmas ‘többség ül a jcbboldáibn, ‘ thtíély ' télj és :egé- szében át fán hatva ezeknek az alkotásoknak jeféhtőségétől és lelkes meggyőződéssel támogatja a kór- mányt. Ezzel a többséggel ázéöiben a baloldali kisebbség harca válóban csak szélídalómhárc. Annál inkább, mert az ellenzék nem 'is egységes. Ha végignézünk bármelyik legutóbb tárgyalt törvényjavaslat vitáján, szem- beszökő mennyi elismerés, mennyi ' rokonszenvező bang, mennyi tárgyilagosan helyeslő megáilzpitás hangzott el baloldali képviselők résiéről a kormány intézkedéseivel szemben. Az pedig máris megállapítható, hogy a hit bizományi reform az ellenzéki körök tekintélyesebb részénél is kedvező fogadtatásra talált. Legutóbb például gróf Bethlen István jelentette ki, hogy a javaslatot helyesli és elfogadja. ilyen körülmények között valóban érthetetlen, hogy az ellenlék egyik csoportja kemény és fokozódó harcokról beszólt. Ennek a harcnak nem lehet más alapja, mint az elfogultság, személyes gyűlölet, vagy hatalomvágy. Az országnak azonban nincs szüksége ilyen csatározásokra. A magyar társadalom, áulyos napi gondoktól terhelve, mélybégéb örömmel és bi- zakodáB8al nézi Ti kormánynak azt a munkáját, amely Tik égető napi ‘kér dések megoldásán kívül a jövő alap« kövéül útegyengetőjéül szolgál. Mindenki érzi, mennyire felelősségteljes vállalkozás ez és elvárja azoktól) akiket zz országházba küldött, hogy teljes lelkiismeretességgel és komolysággal végezzék kötelességeiket. Ilyen légkörben hareról beszélni, légüres térbe való vagdalÓdsás. A harc Ós a hangos szó a szónoki frázisok hevétől feltüzelt tömegben talán érhet el pillanatnyi hátáét, de a közvélemény komoly nagy többsége a -holnapra szegezve tekintetét, mosolyogva néz 'el felette. Mert most, amikor 'ősz Ükéül a képviselŐház, azt várja, hogy az új ciklus ne a fokozott harc, hanem a fokozott munka időszaka le gyen. Mentsünk meg üt gyönyörű magyar Kon gyermeket.!Lapunk más helyén megírtuk, hogy Fejős Antalhé orbópusztai kocsis fiztál -felesége lelkiismeretlen kezek bűnök könnyelműsége folytán -tragikus Körülmények közt meghalt -és maga után hagyott öt olyan gyönyörű apróságot, ^amilyeneket az Úristen ■csak jókedvében teremt. A kicsinyek közül a legkisebbik még karún Ülő és halálos Vétek lenne, ha közülük nevelőanya -nélkül esak -egy is -elpusztulna. Felhívjuk a jószivü emberek és ai illetékes hatóságok figyelmét, hassanak oda, hogy e valóban gyönyörű emberpalánták az anyanélküli- j ség Állapotából átmentessenek és fel- I neveltessenek. ítélet be Iry-bankbukás bünperében • — f 0 I« «(| Előző két számunkban megemlékeztünk már !a szekszárdi Éry-fále bankház bükáttávál kapcsolatos bűn perről, amelynek tárgyalását 'e hó 14-én kdzdte Meg a szekszárdi fcir. törvényszék Wandl-tánácsa. Az ügyben, 'amelynek folytatását e hó Id án délben tar tott per beszédek "után 20 Ián reggel 9 órára halasztották ól, tör- vényzdfa joguknál fogva még a-Váll - 1 róttak szólaltak fél, Majddáíbén Volt az ‘ítélet kihirdetése. A királyi 'törvényszék Éry Lászlót, íúiüt bűn- segédi bűnrészest bűnösnek találta 3 rendbeli Uisúra vétségben és ezért löÓO pengő pénzbüntetésre, 'dbm‘fize- .tés esetén pedig 80 napi fogházra ítélte, ..amelyet az. 1031. évi február hó 7-től május 6-ig tartó 89 'napi vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Mellékbüntetés kiszabását a bíróság mellőzne és felmentette ftryt az 1 'fétidbéli étiatás,% fénÜbeli *magán okirathamisitás ésí rendbeli ’Kittit* sértés •miatt ellene emelt vádak alól. Felmentette a bíróság Fischhof Sándort •az 'ellene emelt uzsora- vétség és Bede Sándornét ‘az ellene emelt könyvhamisitás vádja alól. •Az 'Ítéletnek és terjedelmes indokolásának kihirdetése utándr Buzássg Lajos kir. ügyész felebbezóst jelenített be Éry Lászlónak a csalás, ma- gánokirathamisitás és hitelBértés vádja alól *törtónt felmentése ellen. Flschhbf Sándor felthetilésében a királyi ügyész is ttieg* nyugodott. Bede Sándorné felmentése ellen azonbán szintén felebbesett. Érg László az ítéletnek az ő bűnösségét megélldpif ó részét Meg feleb- j beste a pécsi kír. Ítélőtáblához. A Tolnamegyei Hírlap f. hó -ll. számában „Szekszárd város képviselőtestülete szembehelyezkedett az alispánnal0 cím alatt foglalkozott Szék- Bíárd város képviselőtestületének f. hó 7-én tartott ülésén a tisztviselők utazási napidijának tárgyában hozott határozatával. É cikk többek köaött azt mondja, hogy „a napidijaknak az állami éB megyei tisztviselők-na- pidijávál egy színvonalra állítása a városi párt magatartásán bukott el, amely párt lelkiismeretével össze- egyeztethetőnek tartotta, hogy a napidijak másfélszerese állapíttassák-meg j akkor, amikor a város önhibáján kívül inségbejutott lakosságának falsegélyezésére majdnem semmi, a mezítelen lábú gyermekek számára csupán klumpa jut és a város pótadója már elviselhetetlen0. Ezen nyilvánvalóan hangulatkeltésre szánt célzatos beállítást a városi párt- a tényeknek megfelelően helyesbíteni óhajtván, a Tolnamegyei Hírlapot az alábbi helyreigazító nyilatkozat közzétételére kérte: Á sajtótörvény 20. § ára való utalással kérjük a Tolnamegyei Hírlap folyó hó 11 i saámában »Szekszárd város képviselőtestülete szembe- \ hely ez kedttt az alispánnal* cim alatt megjelent közleményre vonatkozó ezen helyreigazító nyilatkozatnak lapjában szószerint való közzétételét. Szekszárd vároB képviselőtestületének folyó hó 7-én hozott és a fenti cikkben bírált végh&tározata így hangzik; „Szekszárd megyei város képviselőtestülete a pénzügyi bizottság javaslatára elhatároaza, hogy a városi tisatviselők éa egyéb alkalmazottak napidijai és egyéb költségei tárgyában rkkgy. 7516—1925. számú határozz- tát, — amelyet Tolna vármegye törvényhatósága 849. ikkgy—14150— alisp. 1925. szám alatt jóváhagyott, — a képviselőtestület 1935. évi december hó 30*4 határozata értelmében különben is átdolgozás alatt -álló Városi szabályrendelet módosításáig, avagy az 1934. évi zárszámadások tárgyában hozott alispáni véghatározat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem eldöntéséig hatályában fenn. tartja.“ A városi képviselőtestületnek 1935. «övi december hó 30-án hozott vég- határozata pedig Utasította a város polgármesterét, hogy 90 nap alatt teljesen uj szabályrendeletet szerkesz- szen és azt elfogadás végett terjessze a képviselőtestület élé. A képviselőtestület január hő 7-i határozatának ‘tehát mem az TI tartalma, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak jtilenleg hatályban lévő ‘napidija állandósítva fenntartassék, hanem az, }hogy e kérdés úz 1936. évi március hó 30- ig előterjesztendő szervezési szabályrendelet keretében véglegesen szabálgoztassék. Sióról- sióra ugyamly tartalmú volt már a .pénzügyi bizottság javaslata is és nem olyan tartalmú, mintha a pénzügyi bizottság a napidijak eddigi összegét állandósítani kívánta volna. Nem váló tehát az sem, mintha a Városi párt felszólalásával, illetve szavazatával oly határozat hozátáfát segítette volna elő, mély ki akarja zárni a tisztviselői nápidijak leszállítását és ékként az ínségbe jutott lakosság felsegélyezését gátolni és a mezítelen lábú gyermekek számát szaporítani' törekednék, hanem a való az, hogy a városi párt azon meggyőződésben volt és van, hogy nem célszerű ezt az egyetlen kérdést a különben is folyó évi márciushő végéig megalkotandó városi szervezési szabályrendeletből 1ki- szakítani. Nem való végül aa sem, mintha a városi párt bármely tagja a képviselőtestületi ütésen akként nyilatkozott volna, hogy a másfélszeres nzpidijak állandósított fenntartása igazságos vagy célszerű volna. Ennek a nyilatkozatnak közlését * a nevezett lap megtagadta, de január 1'8-án kelt számában „Mi a lényeg ?“ cimü cikkében a városi párt nyilatkozatában foglalt ténymegállapítások i helyességét kénytelen-kelletlen elis- | meri. Egyes szám ára 12 fillér« Hol az igazság?!