Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-08-12 / 64. szám

trvt?) .SI üilSíiiaiu 8E8I MM6S2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG A miniszterelnök átvette hivatalát 8 céljából akarják kiaaekiroani áltálából • polgármestert. Hogy piáig abbén oi Ügyben aa oriaágoa politikának ia saerepe van, aat igazolni látásik «a a körülmény ia» hogy aa esetet mennyire felfajták aa ellenzéki lapok, «melyek tudatlan, elfogult és kritika nélküli tudósításokban emlékeztek meg a dologról. Eszel a fegyelmi eljárással kapcsolatban láttak as is« kolapéldáját annak, hogy miképpen lehet a törvény megkerülésével de- struálni. A panaszosok ugyanis a belügyminisztertől idegen törvény« hatóság fegyelmi választmányának delegálását kérték aa ügy elbírálására aasal az indokolással, hogy bár a megyebeli fegyelmi választmány tagjai mind tiszteletreméltó egyének, mégis 'régi barátság fűzi őket a polgármes­terhez ób vele ssemben elfogultak lehetnek. A belügyminiszterhez intézett eat a valótlanságot tartalmazó kérelmet ismertették a feljelentők agy a vidéki, mint a fővárosi sajtóban, hogy eszel is a polgármester ellen hangolják a tájékozatlan közvéleményt. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága rendes havi ülését folyó hó 11-én tartotta meg dr vitéz Thu- ránszky László főispán elnöklete alatt, amelyen résst vettek a hivatalos ta­gokon kívül gróf Apponyi Rezső, Bernáth Béla, dr Csapó Dániel, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József, ‘Kiss Lajos, Kováos-Sebestény Endre dr és vités Makray Lajos választott bizottsági tagok. Az egyes ssakrefe- renaek jelentéseinek megnyugtató tu domásul vétele után az adóügyi, gaz dasigi, népoktatásügyi és útügyi al­bizottságok tartották meg üléseiket. — Előléptetések. A főispán augusz­tus hó 1-től ssámitandólag előléptette dr Hadnagy Albert vármegyei főle­véltárost a VII., Bausz Gyula vár­megyei irodasegédtisztet pedig iroda- • tisattéa X- fiietési osztályba. — Hajts! A« ablak előtt ügy járt a tűs pora, mintha kemencét söpörtek volna ke­nyér alá. Tárnoki ur a forgolódó né­metet nóate, aki' oda sem hederitett egyedül a kiszolgálásával volt elfog­lalva. Pedig jöttek a oselédek fatő lépésben, hogy figyelmet kérjenek, hissen a lakóház tetejére szóródik minden tűz. Tessen menekülni. — Sört hoiz, meg sonkát, — rik­kantott rá boldogan Veichert ur és kizavarta a szobából. Egyik-másik vitézebb legény tényleg behordta a kívántakat. Habzottak a poharak, pi- mit a sonka és a hókenyér és Tár­noki Balázs mellé ült. Síelt, ivott, kocointott, mintha bor lett volna és a szeme mámorosabban ragyogott. Egyre csak ast mondogatta Tárnoki: — Az anyád német 1 httj, ha én óit tudtam volna I No laton éltessen, szervusz I Fogadom, hogy nem lesz nálam hivebb komád. A fene tudta, hogy ilyen fából vagy I A fene tudta. Hallani lehetett, hogy a tetőn jár­nak ős vizet szórnak rá. Füst szi­várgott a Bzobába. Veichert ur nagy mámorában ÓBtre sem vette, osak ölelgette az uj komáját, csak kinál- gatta. Egyik magyarul dicsérte a má­sikat, a másik németül, de azért igen szépen megértették egymást. Tárnok ur a bajuszát is megpö­dörte, mikor a torkát csiklandozta « füst. Vitéz Gömbös Gyula miniszter- elnök háromhavi betegszabadsága le­járván, hétfőn reggel felesége és Dóra leánya kíséretében nagytétényi kúriá­jából autón Budapestre ment és el­foglalta hivatalát. A miniszterei nők most már telje­sen meggyógyult, úgyhogy teendői­nek ellátásában mi sem gátolja. Ssa badságának utolsó heteiben résalete- sen tájékozódott az összes kormány­— Én se vagyok gyöngébb, mint te, azért azt ne hidd német 1 Ittak ... A német ujja a feje fö­lött billegett és oiterázó, reszkető ha­mis hangon elkezdte, hogy: — Káka tövén költ a ruca ... — Hijj a boldogságodat 1 — rik­kantotta el magát a tekintetes ur, — ez már valami 1 Felugrott, odaszaladt a némethez és szájoncsókolta. —- így e pajtás: Káka tövén költ a ruca, jó földben terem a búza, de ahol az a szép jány terem, azt a földet nem ösmerem, de soha ... Zengő, mély hangja tulépült a ve­szedelmen, kilendült az ablakon s a német vele dalolt. Tfis kapkodta a tetőt, de viaskodva, vidáman zuhant bele a viz, nem lehetett ur ott. Ne­vetve oltottak, cioázva szaladtak a béres lányok uj mérésért. A fojto gató félelem helyett erős munka állt, vidáman verekedő emberek dolgoz tak, menni kellett onnan a veszede­lemnek, hiszen az urak égő tető alatt mulattak, barátkoztak s rongy szolga volna az, aki a gazdája feje fölül nem oltaná ilyenkor .még a vé­rével is a lángot. Reggelre már csak napsugár volt és kormos emlék, amit nyeldesett a jókedvű tavaszi szél. .. Nem is volt nagy baj. Egy-két istállótetó, egy i erdő ... semmi az, könnyebb lesz a j járás a Veichert-pusztáról a Tárnoki- I tanyára. lati és politikai kérdésekről, ami annál könnyebben ment, mert most már állandóan érintkezett nemoaak dr Darányi Kálmán miniszterelnök- helyettessel, hanem a kormány többi tagjaival is és igy belekapcsolódott az össies időszerű politikai és kormány­zati kérdésekbe. Hivatala átvételével egyidejűén megszűnt dr Darányi Kálmán mi- nisaterelnökhelyettesi megbízatása. Bncsuzkodásra álltak már a szobá­ban jő két órája. Mindig egy lépést mentek előre, meg-megint csak vissza­léptek és nagyon magyaráztak egy­másnak. — Mert tudod, — mondta Tár­noki Balázs, — ha nem ilyen em­ber vagy, mint amilyen vagy, akkor én segítem kihordani az ökreidet az istállóidból, kiviszlek téged a házad­ból, hogy benn ne égj és itt hagylak, mint ssent Pál az oláhokat és nem látjuk egymást megint harminc esz­tendeig ... Valamit akart mondani Veichert is, mert rezgett a harcsabajusza, nyi- togatta a száját, integetett, de Tár­noki leintette: — Várj, hadd mondom el, amit akarok, hiszen téged tisztellek vele, pedig az én szavam még nem tisz­telt németet. Igen a szivemre esett a bátorságod. Mert én magyar em­ber vagyok, nem vetette soha senki szememre, hogy akármikor is gyáva­ságban ért, de ha maga a Dárius király tette volna nálam látogatását tfiz idején, bizony nem jutott volna eszembe, hogy az égő födél alatt megvacsoráztassam 1 Hát csak ezt akartam mondani. Most beszélj te í Hallgatlak, mert szeretem a szava­dat. , * Veichert szive már csordulásig volt [ a barátkozástó), nem nyütte a sok I siót. Megfogta a másik vaakemőny J .ma'jJo!VA IIIW augusztus 12. át, a felső- és alsóleperdi halgazda, ságok után most Tüskepusztán halgazdaságot létesít. — Gál István a budapesti rádió, ban. Folyó hó 10-én, hétfőn délután lU 5 órakor került felolvasásra Buda- dest I. hullámhosszán végi munka, társunknak, Gál Istvánnak Kazinczy ébredése c. előadása. Gál István a szerkesztője aa Apollo cimfi síeltem, tudományos folyóiratnak, mely kül. földön ia nagy feltűnést keltett; leg. utóbb Pesten jártakor a legnagyobb élő német iró, Thomas Mann is nagy elismeréssel nyilatkoiott róla, — Iparostanoncok vasárnapi üdül. tetőse- As Országos Társadalombiz­tosító Intézet szekszárdi pénztára e bó 9 én, vasárnap kezdte meg az ipa- ros- és kereskedőtanonook üdültetési akcióját. Hat leány- és 31 fiut&nonc rándult ki a Csörgetóra dr Gacsályi István fogalmaaő és Majnay József az iparostanoncok oserkészparanos- noka vezetése alatt. Reggel 7,8 órára értek ki, délelőtt fürödtek, napoztak, délben pompás ebéddel vendégelte meg őket a pénztár és este 7 órakor egy kedves nap eltelte után hazatért a vidám sereg. Ezen az első kirán­duláson, amely nagyszerűen sikerült, résztvett az intézet részéről dr Tolnay Sándor ügyvezető, dr Laszley Alajos intézeti főorvos és több OTI tiszt­viselő, a kerületi választmány résié­ről pedig Koretzky János is, hogy az üdvös akció kiviteléről meggyé, ződjenek. Az üdülési akció általános örömet keltett úgy a munkaadók, mint a szülők és — különösen as ifjúság között, úgyhogy máris sokan jelentkeztek a legközelebbi kirándu­lásra. Az OTI-nak ez az üdültetési akciója mindaddig fog tartani, amig azt az őszi kedvezőtlen időjárás meg nem akadályosza. Egyelőre akként tervezi az OTI, hogy ezt a díjmen­tes vasárnapi és ünnepi üdültetést szeptember 27-ig folytatja. — A Zöld Kereszt egészségvédelmi Szolgálat Szekszárdón és Simontor* nyán az alanti mfikfidést fejtette ki: tanácsadás történt 19 Ízben 303 sze­mélynél. A védőnő meglátogatott 357 családot, a végzett látogatások ssáma { 425. A szekszárdi védőnő Tolna kös> I ségre is kiterjesztette működését. karját, szorongatta és olyan édesen, gügyögőn, mint a kis gyerekeknek szokás mondani az anyaszót, mon­dogatta : — Bajtás, hajtás 1 — Az, az, — bólogatott rá sokáig és nagykomolyan Tárnoki Balázs. * Egy hét múlva együtt volt Tár­nokon mindenki. Veichert odament Káros adófőnök höz, aki a tizedik pohárral szopogatta a tárnoki tokajit. — No, mit mondtam ? — kérdésié a német, — úgy e van barátkosás? Tétován nézett körül a becaipett ember és kaparta a józan gondola­tokat. — Van, van, de izé a tűz. Csak egy legyintés volt rá a válási s annyi, hogy az ebédet is tűssel főzik ... Valaki meghallotta, hunoutul intett Veichertre. — De azért féltél német, mi?,»* Megrántotta vállát. — Nem mondom, de megérte ss a kis félelem. Az erdő kinői, a háson lesz tető, a Veichert 'Vágó lesi 0 8 német megtanul magyarul... — Mit mondott ? — kérdezte TÍtm noki, arra figyelt. Lefordították neki, mire akkor* éljent ordított, hogy megcsörrentek as ablakok. — Kitüntetés. A kormányzó őfőmél- tósága az igasságügyminisiter elő­terjesztésére megengedte, hogy dr Stockinger János miniszteri osztály- főnöki címmel és jelleggel felruházott miniszteri tanácsosnak nyugalomba vonulása alkalmából 36 éven át rend­kívüli busgalommal és nagy szakér* telemmel kifejtett eredményes mun­kásságáért újbóli elismerése tudtul adassák. Ez a legmagasabb kitünte­tés bizonyára nagy örömet kelt Ssek- szárdon és a vármegye több helyén is, ahol a tolnamegyei származású kiváló jogásznak hozsátartoiói, ba­rátai és ismerősei laknak. — Megkezdődött a sárbogárd-- dunaföldvár—solti vasút nyomjelzése. Nemrégiben elsőnek jelentettük, hogy a Magyar Királyi Államvasutak igaz­gatósága előmunkálati engedélyt ka­pott a sárbogárd—danaföldvár—solti vasút létesítésére. Ennek a hírünk­nek a nyomán egyes fővárosi lapok már azt is megírták, hogy ennek a vasútnak az építése is megkezdődött. Ez természetesen nem áll. Ellenben a Magyar Királyi ÁllamvaBUtak igaz­gatósága most állította össze mérnöki karából azt a nyomjelző kirendeltsé­get, amely elvégzi a helyszíni fel­vételeket és a felmérés adatainak a feldolgosása után elkészíti a duna- földvári Danahidon keresztül vezető vasút terveit. Esek a tervek szolgál­nak majd a hatósági engedélyesési eljárás alapjául és ezek nyomán fog­ják az építés költségelőirányzatát összeállítani. A nyomjelző mérnöki munka természetesen egyelőre még nem indulhat meg teljes erővel, mert — bár az aratás után vagyunk a határban egyes mesőgazdasági ter­mények (pl. tengeri) még akadályoz­zák a munka gyors menetét. — Záróvizsga a mezőgazdasági "szakiskolában. A szekszárdi m. kir. mezőgazdasági szakiskola és mező­gazdasági szaktanácsadó állomás e hó 15-én délelótt 9 órakor tartja ez- évi záróvizsgáját. A földmivelésügyi miniszter a vizsgára vizsgabiztosul Csiky László gazdasági akadémiai tanárt rendelte ki. A szakiskola igaz­gatósága a vizsgára minden érdeklő­dőt szívesen lát. — Nyugdíjazás. Lengyel József bogyiszlói főjegyző benyújtotta az al- ispáni hivatalhoz nyugdíjazás iránti kérvényét. A kisgyüléa foglalkozott ezzel az üggyel és Lengyel Józsefet nyugdíjazta.-— Kinevezések- Az ADOB mozga­lom keretében augusztus 1-ével két megyebeli diplomást neveztek ki adó­hivatali gyakornokká és pedig dr Bankó Gyulát és dr Marton Kál­mánt, akik mindketten dombóváriak. — Szekszárdi iparostanoncok ba­latoni nyaralása. Az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet szekszárdi pénztára a nyaralásra és üdülésre szoruló iparostanoncok közül huszon­egyet elküldött Balatonzamárdiba két­heti tartózkodásra. A tanoncok ott lakást, bőséges és tápláló teljes el­látást, fürdót kapnak az OTI terhére és ngy a fürdésnél, mint egyébként is állandó orvosi és szakfelügyelet alatt állanak. — Uj halgazdaság a vármegyében, j A herceg Esterházy hitbizomány, j mely Tüskepusztát több más nagy- I bérlettel együtt házi kezelésbe vette

Next

/
Oldalképek
Tartalom