Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-07-29 / 60. szám

XVIII. évfolyam. Szetszárd, 1936 Julius 29. (Szerda.) 60. szám ÚJSÁG HEtKNfeÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dl|sk és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl)a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlmétw széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer. AÜástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, j A hírrovatban elhelyezett rekMm-.lellegyzésI, családi hír, valamint ■ nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Hovatovább tudatára ébredünk, hogy az égetően sürgős sok sok ma gyár probléma közül a legfontosabbak egyike az ország közegészségi viszo­nyainak minél kielégítőbb szintre való emelése. A „ Turul Szövetséga é az érdem, hogy e téren a mait év során megrendezett nagysikerű »Egészség- Hét* révén, agy a hivatalos körök, mint a nagyközönség figyelme ráirá­nyult e kérdésekre. Megdöbbentőek azok a számadatok, melyeket a „Tarai Szövetség" vezetőségének és ifjúságá­nak rendszerezett s tudományos fel­készültséggel átgondolt szemináriumi kutató munkája csokorba gyűjtve az egészségügyi kiállítás során feltárt. Akarva, nem akarva rá kell esz­mélnünk arra, hogy a nemzet leg­drágább birtokállományával: az em­beri élettel: a magyar vérrel, nem tegnap és nem tegnapelőtt, de év­századok óta rablógazdálkodás folyt. Igaz, hogy Mohik, Mohácsok, kuruc- labanc inváziók és világháború mo­rajlásai tizedelték meg fajtánk élet­erejét, mégiB nemcsak ezek voltak azok a tényezők, melyek a magyar­ság véráldozatának domináns részét kitették, hanem súlyos szerepet ját­szott ezen együttesben a fajbiológia s a fajhigienia fontos követelmé­nyeinek semmibevevő teljes mellőzése is. Számottevő faktorként illeszkedik ezekhez a szociális életfejlődés és a szociális viszonyok kívánalmaival becsületes, komoly, egészen a haj­szálgyökerekig érő orvosló akarással szembenézni soha nem merő erőtlen­ségünk. Ma már a bajok kutíorrása sokkal nagyobb mélységekben keresendő, semhogy alkalmi toldozgatásokkal és foltozgatásokkal szabadjon kísérle­tezni. A magyar népegészségügy fel­karolását és általában egészségügyi politikánkat egységes rendszerű, szo­ciális érzékkel átitatott olyan irány­vonalba kell beállítani, ahol az el­gondolások tengelye az úgynevezett praevention: a megelőzés gondola­tán nyugszik. A megelőzés gondola­tát, a magyar vérrel való takarékos­kodást, a faji öntudat felébresztését s célszerűen, okos kiművelését, a nem­zet életerejének, párt- és minden egyéb kanapé-politikán felülálló, egységes medrü megszervezését, óvását, védel­mét és felerősítését követeli az ijesztő statisztikai adatok tükréből előkandi­káló múlt kérlelhetetlen számonkérése. Elgondolni is borzalmas, hogy Má­tyás király idejében Magyarország - lakossága cca 5 millió fő volt. S ugyanennyire volt tehető ez időben Anglia ée, Franciaország népessége is. S ma Nagybritannia és Eszak- Irország — a domíniumok nélkül —— 46,628.400 fő (1930-as adatok), — Franciaország lakossága 41,834.923 (1931-6B adatok), Magyarország pedig 8,688.309 lelket számlál (1930-as A magyar Hiúság a nemzet szolgálatában i Irta: Dr Lendvav Bála. ben csupán 283 anya- és csecsemő- védő intézet működik, a falvakban azonban még csak 78 az általános egészségvédelmi körzeteknek a száma. A bábaképzés ismétlő tanfolyamain 400 -bába továbbképzése kapcsán megállapítást nyert, bogy a bábák 30°/o-a nagyrészt C) osztályú, tu­datlan és teljesen hasznavehetetlen, tehát veszélyes; 50 °/o a (B. osztályú) pedig állandó továbbképzéssel, 5 évenkinti bábalicenoiával, szülési se­gélynyújtásra éppen hogy használ­ható. E 400 főnyi bábacsoportból eredményes munka csak a fennmaradó 20 °/o tói várható. Az országban egyéb­ként kb. 1000 C) osztályú bába, hasznosnak épen nem mondható mű­ködésére vagyunk ráutalva. A fentiekben éppenhogy érintett adatok teljes tárgykörének mélyre­ható kidolgozását, a szétágazások egységesítését, az ok és okosatok közti összefüggések feltárását s egy­ben a megelőzés utjának megmu­tatását pompás elgondolása látványos riportkiállitás keretében a „Turul Szövetség" az idén a magyar vidék minden emporiumában bemutatni szándékozik, az úgynevezett »Magyar Egészség Vonat* utrabocsájtása ré­vén. A 345 méter hosszúságú „Ma­gyar Egészség Vonat" a közeljövőben kirobog a vidékre, hogy hirdetője legyen a magyar ifjúság hatalmas, tetterőtől duzzadó lendületének, mely hisszük, hogy megtanítja és ráneveli ezt a sokat szenvedett országot a bajok szisztematikus megelőzésére. Iparostanoncok nyári üdültetése Az Országos Társadalombiztosító Intézet Szekszárdi Pénztára már a közeljövőben megvalósítja azt a ter­vet, hogy a szegénysorán iparostanon- coknak nyári üdülést biztosit. Ez az üdülés nyári kirándulások formájában fog lefolyni és az első ilyen kirán­dulást augusztus hó 2-án már meg is rendezik. A nyári szezonban 4—5 ilyen ki­rándulást terveznek, amikor egy al­kalommal körülbelül 50 tanoncot visznek el valamely kies helyre, egész hétre. A kirándulásnak minden költ­ségét, az utazást, az egésznapi ét­kezést az OTI viseli és ezeket a kirándulásokat CBak vasárnapokon, tehát csakis munkaszüneti napokon rendezik meg. Az Udültető kirándulások program­ját az OTI szekszárdi válaszmányá- nak e hó 30-án tartandó ülésén fog­ják letárgyalni éB ugyanekkor álla­pítják meg azt is, hogy az iparos- tanoncok a kirándulások előtt hol és mikor jelentkezzenek orvosi vizsgá­latra és hogy miképpen fogják őket az egyes turnusokba beosztani. Tolnamegyei résztvevők a berlini Olympia táncbemutatóján tett koosit, autót kapni. Balatonról, Pestről rándultak le. Külföldiek is voltak. Tudtak velük beszélni I Tol­mács segítségével. Paulini Béla, » Bokréta lelkes vezére köszöntötte őket csekély német tudásával. Nagy derültség közepette jelentette ki töb­bek között, hogy ha még 55 évig élne, akkor se tudna tisztába jönni a der, die, das-saal. Minden Szent Istvánkor felmegyünk Pestre. Immár 6 év óta. De voltunk Béosben nemzetközi versenyen is 1934-ben. A magyar osoport lett as első. Sőt Londonba is eljutottunk » Bokrétával V. György jubileumi ünnepei alkalmával. Világlátott em­berek. Teljes csoport nem vonul fel sehonnan ? Nem. Csak a legjobbak. Tolna megyéből honnan vesznek még részt ? Váraljáról jön négy menyecske. Jánosi György csoportjából. Mit tánoolnak? Uvegcsárdást és kanáss- táncot. A váraljaiak is ? Igen. Ugyan­azt tánoolják? Üvegcsárdást és ka- násztáncot, de más variációban. Mi a legközelebbi programmjuk? Pes­ten próba. Berkes Gábor és zene­kara fog muzsikálni. A hires tamása cigányprímás muzsikált Koppány­szántón is. Megtetszett Paulini Bélá­nak. Most kiviszi bandájával Ber­linbe. Nagy városokban szerepelt már: Budapesten Hamburgban. Nó­tákat szerzett és adott ki. Rádióban is játszották. Legutóbb egy operett­hez irt zenét. Farkas Imre kedve» cikket is irt „az operettsaerző cigány- primásről"-róí. Vele van Hunka Já­nos a kontráé, Budi Pál a hire» bőgős. Nagy és komoly dolog ez a sze­replésük. Nehéz ám az ősi táncok­hoz kemény, pattogós, nem cigányos, cifra zenét játszani. Egy pesti Bok­réta alkalmával a hortobágyi csikós- táncos ki akarta verni a hires Ma­gyar! Imre Bzemét ostorával, mert nem muzsikált kedve szerint. Együtt fog most a cigányokkal játszani Ko­vács István tanító is, a népi meló­diák nagy ismerője és kottáravetője. Hidegkuton majd egy órát kell várni a pesti vonatra. Beszélgetek Göndöcs Jánossal, ö járja legmélté- ségteljesebben a csárdásokat és ka- násztáncot. Vele van a kanászbot is. Kosarában a redős gatya, színes- hímzésű, borjuszáju ing, fekete mel­lény, csizma. 25—26 éves. Nős. A felesége is bokrétáé. Együtt szok­tak szerepelni. A magyar ember ősi mozdulatá­val tekeri ki a bütykös nyakát, törli« meg a Bzáját és tisztességtudással, barátságosan nyújtja felém: Igyák tanító ur I Elhárítom a megtisztelte­tést. Nehezen sikerül. Látom nen& érti, hogy valaki ne szeresse a bort» Aztán ő hajt fel a hazai borból. Jó> nézni ezt a jóvágásu, öntudatos, in­telligens magyar fiatalembert. Milyen« könnyed, biztos mozgású. És nem« hízelkedő. Szép Ígérete a magyar holnapnak. Milyen ember a tanító» Egyes szám ára 12 fillér» adatok). Viszont a széles nagyvilág­ban élő angolszász faj összeségét hozzávetőlegesen cca 100 millióra becsülik. A Föld lakossága az utóbbi 100 év alatt megkétszereződött és a Föld mai öBSzlélekszáma 2 milliárd és 13 millió. A Francia Tudományos Aka­démia kutatásainak 1934. évben ki­adott jelentése szerint, a valószínűség számítás mérlegén a Föld népességé­nek várható szaporodása a következő 10 évben körülbelül 195 millió lesz. Eszel szemben a magyarság szüle­tésének száma 50 év alatt a felére csökkent. Még 1880 ban 380.000 volt a Cson­kám agyar országnak megfelelő terü­leten a születések száma, addig 1934- ben már csak 199.000. Magyaror­szágon 3410 községből 509 már át­tért az egykére a emellett a csecsemő­halandóságunk is irtózatos. 1920— 1934 ig 591.444 csecsemő halt el az első életévének elérése előtt. Ez azt jelenti, hogy hazánkban minden ha­todik csecsemő elhal, mielőtt az egy esztendős életkort elérné. Ezen ijesztő számadatok részbeni kiegészítéséül rá kell mutatni arra, hogy Magyar- országon, a feltárt adatok szerint 3,868.010 falusi magyar él min­dennemű egészségügyi gondozás nélkül. Városainkban és nagykösségeink­Lelkes csoportba ütközöm a tamási állomáson. Érdeklődöm: Kik ezek? Olympiai csoport. Középen egy kora- ősz, müvéssfirizuráju férfi, mellette Berkes Gábor cigányprímás és ban­dája: Göndöcs János, a koppánu- szántői Gyöngyös Bokréta büszke­sége. Hozzájuk megyek bemutatko­zom. Vezetőjük Kovács István kop- pányszántói kántortanitó, az ottani GyöngyöB Bokréta megteremtője és csoportvezetője. Kedves, közvetlen ember. Lelkesen beszél, rendezi cso­| portját, megváltja a jegyet. Beszál­lunk a hidegkúti vonatba. Lassan döcög a vonat. Beszélgetünk. Hogy jutnak ki az Olympiápzra ? Állam- költségen. Most Pestre megyünk. Utána Berlinbe. Kérdezem: Nincs-e lámpalázuk ? Nincs, ó mi már sokat szerepeltünk. Egy hónapja Pesten voltunk a Városiban. Nemrégiben Koppányszántón volt Bokréta-nap. Ott voltak a karádiak is, meg a kocsolaiak is. Jól sikerült? Renge­tegen voltak. A környéken nem lehe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom