Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-01-18 / 5. szám
1936 január 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Estélyekre Bálokra Q> ' j, Báli cipők I ’S művirágok KsSZÍyÖk Arany és ezfísf • hamé • 5 Frakk-Ing, gallér, nyakkendő Mint értesülünk, a levélben foglaltakat ő ffy dr közölte agy a Szék* ezárd—Bátai Armeotesitö Tárán'at vezetőségével, mint a földmivelésUgyi miniszter árral s kérte, hogy tartsák továbbra is napirenden. A magunk részéről igen örülünk annak, hogy a kérdés tárgyalása immár komoly stádiumba jutott, amiért örffy Imrének az érdekelt Bárközi és mössi lakosság csak hálás lehet. Báró Doblhoff Lily előadása Lapunkban a sárközi öntözés ügyé ben az elmúlt év folyamán több cikk látott napvilágot, amely a Bárközi lakosság körében nagy érdeklődést vál tott ki. Csak most tudtuk meg, hogy dr örffy Imre, kir. kincstári főtanácsos, aki zalamegyei birtokán országos fel tűnést keltő öutözőmüvet létesített, a földmivelésügyi minisztérium és a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal szakértőinél még régebben eljárt s érdeklődött az alBÓ siómenti terű letek öntözésének technikai megoldása iránt. Dr örffy nézete szerint ugyanis, amilyen hiba lenne alaptalan remények felkeltése, épp olyan elitélendő lenne az ügy iránti teljes közömbös ség is. Csermák Kálmán miniszteri ősz tálytanácsos, a székesfehérvári knl- turcn^roöki hivatal vezetője, elküldte dr Örffy Imrének véleményét, ama lyet közérdekű voltánál fogva teljes terjedelmében hozunk: Méltóságos Uram 1 Nagybecsű megkeresésére a fenti kérdés tanu'máoyozása kapcsán tisztelettel közlöm, hogy a lehetőség, hogy a Sióból nagyobb területet lás Búnk el vizzel öntözés céljából, megvan. A hajózás céljára szolgáló kamara zsilipek helyei ma még csak nagy általánosságban vannak kijelölve. — Egyik ilyen zsilip a szekszárdi közúti hid felett lenne megépítve, a tér vezett duzzasztás! magasság 90'50 m. Ezt a magasságot az öntözési idő szakban mintegy 15 m-rel meg két lene emelni, akkor a vizszin öntözés szempontjából annyira kedvező helyzetbe kerülne, hogy azzal el lehetne árasztani a Sárköz (Szekszárd, Ocaóny, Decs, Möas) községek hatarába eső alacsonyabb fekvésű területeket. A régi Sárvíz-medret és a meglévő csatornákat, tekintettel arra, hogy azok a vidék legmélyebb pontján húzódnak végig, a csurgalék viz elvezetésére lehetne jól felhasználni. Természetes, hogy a 15 m-rel való vizszinemelés azonban Szekszárdtól Fálfáig igen sok már meglévő vizimü átalakítását vonja maga után (hidak felemelése, belvizlecsapolások rendezése). Hogy a Sárközben melyek volnának azok a területek, amelyek gravitációs Utón (a fent jelölt vizvótele- záesel és vezetéssel) öntözhetők, ada tok hiányában pontosan megadni nem tudjuk, mert részletes mérési felvételek nem állnak rendelkezésre. A kérdést esetleg ngy lehetne jól tisztázni, hogy a vármegyei gazda sági felügyelőség, — a Szekszárd— Batai Ármentesitö Társulat igazgatófőmérnökének közbenjöttével, — akik a kérdéses területeket mezőgazdasági szempontból is jól ismerik, megjelölnék 1 : 75 000 méretarányú terepeken azokat a területeket, amelyeknek az öntözésre saükségük van és hivatalunk készségesen elkészítené ezen területek öntözésének tervét részletes felmérések atapjan, természetesen a felvételekkel kapcsolatos tényleges kiadások megtérítéséről azonban az érdekelteknek kellene gondoskodni. Meg kívánom még jegyezni, hogy bár a Sárköz öntözésének a lehetősége a tarepalakuláaa fogytán arany lag nagy területre terjeszthető ki, azonban az öntözéshez nagy szárazság idején, mint az idei is, aránylag kevés viz áll rendelkezésre. Az öntözés céljaira, feltételezve, hogy a Balatonból állandóan 5 m8/st c vizet engednek le az öntözési évad alatt, nagy szárazság idején ezen 5 m8/tiec víznél számottevően alig vehető ki sokkal több víz Már pedig ezzel csak mintegy 8000 kát. hold terület volna megöntözhető. Ennél nagyobb terület öntözését gravitációs utón aligha lehet elérni az említett vízhiány miatt. Szivattyúzással a Sió közvetítésé vei a Dunából lehet több vizet is nyerni, de ekkor nagy szerepet játszik az állandó üzemköltség. Konkrét tervek nélkül azonban erre vonatkozólag sem tudunk költség*da tokát és rentabilitási számítást adni. A Sióban való duzzasztás kérdése a hajózással összeegyeztethető, azonban előreláthatólag nagy építési ne hézséget és költséget fog jelenteni, mert ezen a környéken az altalaj igen sok helyen folyós homok, ahol magas vizoszlop tartása, mint ami főleg az öntözés miatt szükség, tech nikailag is nehezebben megoldható kérdés és lényegében költséges feladat. Tehát ezzel a nehézséggel már eleve számolni kell. Hogy a kérdést érdemében lehes sen elbírálni, ahhoz elsősorban, amint már említettem, az öntözendő terű letek pontos helyét kellene kijelölni 8 vele kapcsolatban terveket kidől gozni, mert addig költségekről ko molyán beszélni nem lehet. Magam részéről is rendkívül örülnék, ha ezen a területen előbbre tudnék vinni az öntözés ügyét s Méltó ságod szives érdeklődését kérve, maradtam őszinte hived Székesfehérvár, 1936 január 10. Ritkán adódó élményt jelentett Saekszárd közönsége számára báró Doblhoff Lily ujságirónő szekszárdi szereplése. A külfö dön is elismert nevű politikai zsurnaliszta írásai a legkülönbözőbb országok lapjaiban jelentek meg éB értékes megfigyeléseire a legkomolyabb tényezők is felfigyeltek. Csak természetes, hogy Szekszárd közönségével együtt a közeli vidék elitje is igyekezett őt meghallgatni és a vármegyeháza zsúfolt nagytermében csütörtök este ez al kálómból valóban a társadalom elitje adott egymásnak találkozót. A MANSz. szekszárdi szervezetének kulturdólutánja igen nívós ke retbe foglalta ezt a szenzációt és a többi számok maguk is abszolút értéket jelentettek. Vitéz dr gyergyóalfalvi Gereöffy Géza csendőrssázudos, akit oly ritkán van alkalma a közönségnek hal lani, újabb költeményeiből adott elő néhány szemelvényt. „Az ón hangom“, „A nagy példa, Jézus e őt tem“, „Ki tudja miért“, „Hujbúj baj- rasok kellenek“, „Boldogok — bo- dogtalanofe “, „Kiknek az Isten é*zt adott“, „ŐJ, „Édes“, „L gyek“ és „A kormányos“ cimü vers.fc mutatót adtak a kiváló költő poézisének szeles skálájából és a közönség alig tudott betelni az észre, a saivre, a hazafias értésre ható finom művészettel megirt hatásos versek szép ségével. Minden egyes költemény után felzúgott a taps és a pódiumról lelépő százados poétát melegen ünnepelték. Vitéz dr Tölgyessy Sándorné zon gorázta ezután óriási tetszés mellett Wieniawski: „ValBe de Concert op. 2.“ és Liszt: „Cantique d’Amour“ cimü szerzeményeit. A művésznő tökéletes technikájú elragadó játékán meglátszott a zeneakademiai iskolá zottság. Művészi játékának rutiniro- zottsága elárulta, hogy számtalan önálló hangversenyen vett már részt. Vitéz dr Tölgyessyné ezen első szekszárdi szert p<esóvel is teljesen elbájolta az itteni müértŐket. Báró Doblhoff Liiy jelent meg ezt követően a felo vasó asztalnál és rend kívül élvezetes formában adta elő emlékeit az élen álló európai hires ségekkel való találkozásairól. Az anyag { óriási terjedelme.miatt csak pasztell- | szerű művész* vázlatokkal jellemeite I Alfonz volt spanyol királyt, a páratlan udvariasságu okos uralkodót; Miranda herceget, udvarmesterét, aki olyan elbűvölően kedves, amilyenek csak az ötven éven felüli férfiak tudnak lenni; az oroszországi diplomáciai megbízatásban utazott Harriot volt francia miniszterelnököt, a nyárspolgár külsejű ravasz politikust; Lit- vinovot, a hideg kiméletlenségü orosi külügyi népbiztost; Dollfusst, a mártírhalált balt osztrák kancellárt, a népből kitermelődött nagyszerű asenit, aki nagy tudással párosult erős hite csodálatraméltó politikai működésre képesített; u ódját, a kivételes tehetségű Schuschnigot; Hittlert, a német népét hazafias egységbe töüiöritó lelkes államfőt és kiváló szervezőt, munkatársát Gőringet; Benest, a cseh köztársaság uj elnökét, akiről azt tartja, hogy külügyminiszter korában nem annyira zsenialitása, mint óriási szorgalma és munkabírása révén lett eu ópaszerte ismert politikus, végül Mu solmit A Dúcét valamennyi bőéül a legnagyobb embernek tartja, mert szellemi előkelősége Earópa minden vezetője elé he yezi ót. A mindvégig lenyügöaő hatású előadás után Sárdy Jáoos tenorista, dun» földvári tanító Polgár Margit gyöi yörü zongorakisér*-te mellett éne kelt op^raánakat. Halévy Zsidónő- jebói E eazar nagy áriáját, a Pillangó- i kisasszonyból a búcsúzáét, Hub »y Karenina Annájából a balalajka áriát, végül a Paraszt becsületből Turiddu búcsúját és a Siciliánát. A sok reményre jogosító szephangu fiatal te- norista, akinek kiképzését még néhai dr Radnai Miklós, az operzhaz igazgatója segítette elő és akinek Mái.kus László, az uj igazgató is biztosította az ösztöndijat, első szekszárdi szereplése óta igen sokat, örvendetesen haladt és sok gyönyörűséget szerzett a hálás hallgatóságnak. Polgár Margit zongorakisérete külön élményt jelentette ízlése gyönyörködtető, elmélyedése megindító és a klasszikus áriak mindegyikét lírai gazdagsággal, költőis^ggel és szárnyaló lélekkel tolmácsolta, újból beigazolva, hogy nemcsak kitűnő zenepedagógus, hanem kiváló zongoraművésznő is. A közönség természetesen hosszasan és hálásán ünnepelte agy Sárdgt, mint Polgár Margitot. Csermák Kálmán s. k. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. 281 100 modern, kényelmes szoba • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés • Az étterein- és k&Vdházb&n minden este SZ&lonzBns Az Erzsóbet-pincében egypincér-rendszer I Menü: 1*60 P Menü: 1*60 P A Sárköz öntözésének kérdése