Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-01-18 / 5. szám

1936 január 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Estélyekre Bálokra Q> ' j, Báli cipők I ’S művirágok KsSZÍyÖk Arany és ezfísf • hamé • 5 Frakk-Ing, gallér, nyakkendő Mint értesülünk, a levélben foglal­takat ő ffy dr közölte agy a Szék* ezárd—Bátai Armeotesitö Tárán'at vezetőségével, mint a földmivelésUgyi miniszter árral s kérte, hogy tartsák továbbra is napirenden. A magunk részéről igen örülünk annak, hogy a kérdés tárgyalása im­már komoly stádiumba jutott, amiért örffy Imrének az érdekelt Bárközi és mössi lakosság csak hálás lehet. Báró Doblhoff Lily előadása Lapunkban a sárközi öntözés ügyé ben az elmúlt év folyamán több cikk látott napvilágot, amely a Bárközi la­kosság körében nagy érdeklődést vál tott ki. Csak most tudtuk meg, hogy dr örffy Imre, kir. kincstári főtanácsos, aki zalamegyei birtokán országos fel tűnést keltő öutözőmüvet létesített, a földmivelésügyi minisztérium és a székesfehérvári kultúrmérnöki hiva­tal szakértőinél még régebben eljárt s érdeklődött az alBÓ siómenti terű letek öntözésének technikai megoldása iránt. Dr örffy nézete szerint ugyanis, amilyen hiba lenne alaptalan remé­nyek felkeltése, épp olyan elitélendő lenne az ügy iránti teljes közömbös ség is. Csermák Kálmán miniszteri ősz tálytanácsos, a székesfehérvári knl- turcn^roöki hivatal vezetője, elküldte dr Örffy Imrének véleményét, ama lyet közérdekű voltánál fogva teljes terjedelmében hozunk: Méltóságos Uram 1 Nagybecsű megkeresésére a fenti kérdés tanu'máoyozása kapcsán tisz­telettel közlöm, hogy a lehetőség, hogy a Sióból nagyobb területet lás Búnk el vizzel öntözés céljából, meg­van. A hajózás céljára szolgáló kamara zsilipek helyei ma még csak nagy általánosságban vannak kijelölve. — Egyik ilyen zsilip a szekszárdi köz­úti hid felett lenne megépítve, a tér vezett duzzasztás! magasság 90'50 m. Ezt a magasságot az öntözési idő szakban mintegy 15 m-rel meg két lene emelni, akkor a vizszin öntözés szempontjából annyira kedvező hely­zetbe kerülne, hogy azzal el lehetne árasztani a Sárköz (Szekszárd, Ocaóny, Decs, Möas) községek hatarába eső alacsonyabb fekvésű területeket. A régi Sárvíz-medret és a meg­lévő csatornákat, tekintettel arra, hogy azok a vidék legmélyebb pont­ján húzódnak végig, a csurgalék viz elvezetésére lehetne jól felhasználni. Természetes, hogy a 15 m-rel való vizszinemelés azonban Szekszárdtól Fálfáig igen sok már meglévő vizimü átalakítását vonja maga után (hidak felemelése, belvizlecsapolások rende­zése). Hogy a Sárközben melyek volná­nak azok a területek, amelyek gra­vitációs Utón (a fent jelölt vizvótele- záesel és vezetéssel) öntözhetők, ada tok hiányában pontosan megadni nem tudjuk, mert részletes mérési felvé­telek nem állnak rendelkezésre. A kérdést esetleg ngy lehetne jól tisztázni, hogy a vármegyei gazda sági felügyelőség, — a Szekszárd— Batai Ármentesitö Társulat igazgató­főmérnökének közbenjöttével, — akik a kérdéses területeket mezőgazdasági szempontból is jól ismerik, megjelöl­nék 1 : 75 000 méretarányú terepe­ken azokat a területeket, amelyek­nek az öntözésre saükségük van és hivatalunk készségesen elkészítené ezen területek öntözésének tervét részletes felmérések atapjan, termé­szetesen a felvételekkel kapcsolatos tényleges kiadások megtérítéséről azonban az érdekelteknek kellene gondoskodni. Meg kívánom még jegyezni, hogy bár a Sárköz öntözésének a lehető­sége a tarepalakuláaa fogytán arany lag nagy területre terjeszthető ki, azonban az öntözéshez nagy száraz­ság idején, mint az idei is, aránylag kevés viz áll rendelkezésre. Az ön­tözés céljaira, feltételezve, hogy a Balatonból állandóan 5 m8/st c vizet engednek le az öntözési évad alatt, nagy szárazság idején ezen 5 m8/tiec víznél számottevően alig vehető ki sokkal több víz Már pedig ezzel csak mintegy 8000 kát. hold terület volna megöntözhető. Ennél nagyobb terület öntözését gravitációs utón aligha lehet elérni az említett víz­hiány miatt. Szivattyúzással a Sió közvetítésé vei a Dunából lehet több vizet is nyerni, de ekkor nagy szerepet ját­szik az állandó üzemköltség. Kon­krét tervek nélkül azonban erre vo­natkozólag sem tudunk költség*da tokát és rentabilitási számítást adni. A Sióban való duzzasztás kérdése a hajózással összeegyeztethető, azon­ban előreláthatólag nagy építési ne hézséget és költséget fog jelenteni, mert ezen a környéken az altalaj igen sok helyen folyós homok, ahol magas vizoszlop tartása, mint ami főleg az öntözés miatt szükség, tech nikailag is nehezebben megoldható kérdés és lényegében költséges fel­adat. Tehát ezzel a nehézséggel már eleve számolni kell. Hogy a kérdést érdemében lehes sen elbírálni, ahhoz elsősorban, amint már említettem, az öntözendő terű letek pontos helyét kellene kijelölni 8 vele kapcsolatban terveket kidől gozni, mert addig költségekről ko molyán beszélni nem lehet. Magam részéről is rendkívül örül­nék, ha ezen a területen előbbre tud­nék vinni az öntözés ügyét s Méltó ságod szives érdeklődését kérve, ma­radtam őszinte hived Székesfehérvár, 1936 január 10. Ritkán adódó élményt jelentett Saekszárd közönsége számára báró Doblhoff Lily ujságirónő szekszárdi szereplése. A külfö dön is elismert nevű politikai zsurnaliszta írásai a legkülönbözőbb országok lapjaiban jelentek meg éB értékes megfigyelé­seire a legkomolyabb tényezők is fel­figyeltek. Csak természetes, hogy Szekszárd közönségével együtt a kö­zeli vidék elitje is igyekezett őt meg­hallgatni és a vármegyeháza zsúfolt nagytermében csütörtök este ez al kálómból valóban a társadalom elitje adott egymásnak találkozót. A MANSz. szekszárdi szervezeté­nek kulturdólutánja igen nívós ke retbe foglalta ezt a szenzációt és a többi számok maguk is abszolút ér­téket jelentettek. Vitéz dr gyergyóalfalvi Gereöffy Géza csendőrssázudos, akit oly rit­kán van alkalma a közönségnek hal lani, újabb költeményeiből adott elő néhány szemelvényt. „Az ón han­gom“, „A nagy példa, Jézus e őt tem“, „Ki tudja miért“, „Hujbúj baj- rasok kellenek“, „Boldogok — bo- dogtalanofe “, „Kiknek az Isten é*zt adott“, „ŐJ, „Édes“, „L gyek“ és „A kormányos“ cimü vers.fc muta­tót adtak a kiváló költő poézisének szeles skálájából és a közönség alig tudott betelni az észre, a saivre, a hazafias értésre ható finom művé­szettel megirt hatásos versek szép ségével. Minden egyes költemény után felzúgott a taps és a pódiumról le­lépő százados poétát melegen ünne­pelték. Vitéz dr Tölgyessy Sándorné zon gorázta ezután óriási tetszés mellett Wieniawski: „ValBe de Concert op. 2.“ és Liszt: „Cantique d’Amour“ cimü szerzeményeit. A művésznő tö­kéletes technikájú elragadó játékán meglátszott a zeneakademiai iskolá zottság. Művészi játékának rutiniro- zottsága elárulta, hogy számtalan ön­álló hangversenyen vett már részt. Vitéz dr Tölgyessyné ezen első szekszárdi szert p<esóvel is teljesen elbájolta az itteni müértŐket. Báró Doblhoff Liiy jelent meg ezt követően a felo vasó asztalnál és rend kívül élvezetes formában adta elő emlékeit az élen álló európai hires ségekkel való találkozásairól. Az anyag { óriási terjedelme.miatt csak pasztell- | szerű művész* vázlatokkal jellemeite I Alfonz volt spanyol királyt, a párat­lan udvariasságu okos uralkodót; Miranda herceget, udvarmesterét, aki olyan elbűvölően kedves, amilyenek csak az ötven éven felüli férfiak tud­nak lenni; az oroszországi diplomá­ciai megbízatásban utazott Harriot volt francia miniszterelnököt, a nyárs­polgár külsejű ravasz politikust; Lit- vinovot, a hideg kiméletlenségü orosi külügyi népbiztost; Dollfusst, a már­tírhalált balt osztrák kancellárt, a népből kitermelődött nagyszerű asenit, aki nagy tudással párosult erős hite csodálatraméltó politikai működésre képesített; u ódját, a kivételes tehet­ségű Schuschnigot; Hittlert, a német népét hazafias egységbe töüiöritó lel­kes államfőt és kiváló szervezőt, munkatársát Gőringet; Benest, a cseh köztársaság uj elnökét, akiről azt tartja, hogy külügyminiszter korában nem annyira zsenialitása, mint óriási szorgalma és munkabírása révén lett eu ópaszerte ismert politikus, végül Mu solmit A Dúcét valamennyi bő­éül a legnagyobb embernek tartja, mert szellemi előkelősége Earópa minden vezetője elé he yezi ót. A mindvégig lenyügöaő hatású elő­adás után Sárdy Jáoos tenorista, dun» földvári tanító Polgár Margit gyöi yörü zongorakisér*-te mellett éne kelt op^raánakat. Halévy Zsidónő- jebói E eazar nagy áriáját, a Pillangó- i kisasszonyból a búcsúzáét, Hub »y Karenina Annájából a balalajka áriát, végül a Paraszt becsületből Turiddu búcsúját és a Siciliánát. A sok re­ményre jogosító szephangu fiatal te- norista, akinek kiképzését még néhai dr Radnai Miklós, az operzhaz igaz­gatója segítette elő és akinek Mái.kus László, az uj igazgató is biztosította az ösztöndijat, első szekszárdi szerep­lése óta igen sokat, örvendetesen haladt és sok gyönyörűséget szerzett a hálás hallgatóságnak. Polgár Margit zongorakisérete kü­lön élményt jelentette ízlése gyönyör­ködtető, elmélyedése megindító és a klasszikus áriak mindegyikét lírai gazdagsággal, költőis^ggel és szár­nyaló lélekkel tolmácsolta, újból be­igazolva, hogy nemcsak kitűnő zene­pedagógus, hanem kiváló zongora­művésznő is. A közönség természetesen hossza­san és hálásán ünnepelte agy Sárdgt, mint Polgár Margitot. Csermák Kálmán s. k. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem-utca 5. 281 100 modern, kényelmes szoba • Liftek. • Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés • Az étterein- és k&Vdházb&n minden este SZ&lonzBns Az Erzsóbet-pincében egypincér-rendszer I Menü: 1*60 P Menü: 1*60 P A Sárköz öntözésének kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom